Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-22 / 90. szám

Rövidesen felálUHáh a vöröstkeresztes kórházai Hatszáz vövöaUereszie* önkéntes ápolónő van Szege den — Or. Csikós-Nagy József né elnök nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársétál) A szegedi vöröskeresztes választmány elnöknője: dr. CsikósNagy Józsefné most érkezett haza Budapestről, ahol a Vöröskereszt kórházának berendezését s az ottani példás ügymeneteit tanulmányozta. Az elnökasszony az elmúlt év folyamán hivatalos minőségben kint járt Németországban is s ott nyert betekintést a vöröskeresztes munka vezetésébe. Az ilyen módon szerzett ismeretek alapján irányítja dr. Csikós-Nagy Józsefné a Szegeden rövidesen felállítandó 400 agyas vöröskeresztes kórház megszervezését s most. ís azzal a céllal tanulmányozta a budapesti Vöröskereszt kórházának berendezését, hogy tapasztalatait Szegeden értékesítse. — Igen hasznos volt számomra, hogy betekintést nyerhettem a példásan működő, nagyszerűen felsze relt hadapesti vöröskeresztes kórház életébe. — mondotta az elnöknő, akivel beszélgetést folytattunk budapesti tapasztalatairól. — Láttam, hogyan lehet olcsón és praktikusan beszerezni a szükséges dolgokat és hogyan kell a mi anyagi előinkhez mérten példásan felszerelni egy vö rösberesztes kórházat. Dr. Csikós-Nagy Józsefné a legnagyobb elismerés hangján beszélt a budapesti Vöröskereszt kórházáról; — Semmiben sem maradunk el a külföldi hasonló intézmények mögött, — mondotta. — Természetesen szerényebb keretek között, de min ifenűnk meg van. Az elnökasszony elmondotta, hogy a budapesti vöröskeresztes kórház nemrtsak a sebesültek testi javulásáról gondoskodik, hanem arról is, hogy lelki szükségleteiket is kielégítsék. Házi kápolna áll a sebesült katonák rendelkezésére, 'ezenkívül azoknak a lábbadozó betegek nek, akik már járni tndnak. estén ként szórnkozóórát rendeznek. Az erre szolgáló nagyteremben gyűlnek össze esténként a lábbadozók és énekkel, szavalatokkal, társasjátékokkal szórakoznak az ápolónővérek felügyelete mellett. Ezenkívül minden kórteremben rádió van és a kórtermekben is társasjátékokká] szórakozhatnak a sehesültek. — Az önkéntes ápolónőkiképzés állandóan folyik a budapesti vöröskeresztes kórházban. — folytatta nyilatkozatát dr. Csikós-Nagy Józsefné. — Amikor ott jártam, éppen jelen volt. ritéz Horthy Istvánná. Kor má nvsóh elyettesü n k felesége. valamint az ország több vezető aszs.zonya. A miniszterek feleségei már valamennyien elvégezték az önkéntes ápolónői tanfolyamot és önmegtagadó, nemes viselkedéssel igyekeznek mindannyian példát nyújtani. Éjstakai szolgálatra is a legmagasabb állású vezeföférfiak hozzátartozói vállalkoznak. Rátértünk ezután a Szegeden felállítandó vöröskeresztes kórházzal kapcsolatos teendőkre és arra, hogy mire volna még szükség a kórház felállításához. — Elsősorban is pénz kellene. — mondotta az elnöknő —, mert ha átveszünk egy iskolát, amiről szó van, át kell alakítani kórházzá s hogy milyen kiadások merülnek fe] eszel kapcsolatban, elég, ha arra utalok, hogy teljes patika-felszerelést, teljes laboratóriumi felszerelést kell berendeznünk. Közbevetőleg elmondja dr. Csikósné, hogy megdöbbent, amikor Budapesten megtekintette a vöröskeresztes kórház konyháját és megtudta, hogy a két takaréktűzhely, amelyen az 500 ágyas kórház lakói számára főznek, mindössze — 18.000 pengőbe került - . . Szerencsére ilyen kiadásra nem lesz szükség Szegeden, mert az egyetemi klinikák konyháiról élelmezik majd a vöröskeresztes kórház sebesült lakóit. Viszont minden emeleten egy kisebb konybahelyiséget kell berendezni az ételek felmelegítése céljára. Természetesen a vízvezetéket és a gázt is be kell vezetni. — Elegendő a szegedi önkéntes ápolónők létszáma? — kérdeztük. — Jelenleg körülbelül 600 ápoló nőnk van, ez a szám kórházunk számára elegendő lesz. Sokan jelentkeznek az Utóbbi időben frontszolgálatra a vöröskeresztes ápolónőink közül, azonban — mint, Budapesten értesültem — a harctéri vöröskeresztes kórházakba esak hivatásos vöröskeresztes testvéreket visznek ki, önkéntes ápolónő tehát nem mehet oda. A vöröskeresztes önkéntes 'ápolónők beosztására vonatkozólag dr. Csikós-Nagy Józsefné azt a felvilágosítást adta, hogy lesznek közöttük fizetéses ápolónők is, azok, akik osztályvezetői szolgálatot teljesítenek és reggel 7 órától este 7 ig, vagy az éjszakai órákban állandóan a kórházban tartózkodnak és dolgoznak. A fizetésnélbiili önkéntes ápolónők természetesen Csak néhány órát töltenek majd naponta a betegek mellett és azok, akik esak házibetegápolási tanfolyamot végeztek, ..összekötői" tisztet teljesítenek a sebesült katona és családja között, leveleket írnak, felolvasnak és könyvtárosi szolgálatot látnak el. — Könyvtárat is szeretnénk felállítani a kórházunk számára, — tért rá az elnökasszony a katonák szellemi foglalkoztatására. Kérjük tehát azokat, akik könyveket adományozhatnak, bgoy gondoljanak a sebsült katonákra és adományaikat küldjék el a Katolikus Nővédő Egyesület Korona-utcai székházába. Ezenkívül 800 darab székre van szüksége a szegedi vöröskeresztes kórháznak, rádiókat is be kell szerezni a kórtermek számára és sok minden hiányzik még, de az elnök asszony reméli, bízva Szeged közönségének Hazafias, segítő szellemében,. hogy mire szükség lesz rá, minden együtt lesz a szegedi 400 ágyas vöröskeresztes kórházban .. • Szatyor helyett gyékénybakkancsot készítenek a tápéi menyecskék Naponta ez«r pár gyékénybakkancsot csinálnak Tápén (A Délmagyarország munkatársától) Tápét a nóta is Szeged hírességének jelzi, illetőleg azt állítja, hogy Szeged híres város, merthogy Tápéval határos . . . Nos, csakugyan híres hely ez a Szeged melletti takaros község, még pedig arról híres, hogy itt gyártják a jó, tartós gyékény.szatyrot. Talán sehol a világon nem tudják úgy megfonni a gyékényt, mint Tápén. Asszony, ember egyaránt érti ott a gyékényfonás fortélyát . . . Tápét évekkel ezelőtt még szántóföldek választották el Szegedtől. Most már teljesen hozzáépült a vá roshoz. A Somogyitelep I. utcájának elején áll az első tápéi ház, itt kezdődik az ötezres telep amerikai rendszerű számozása, húsz évvel ezelőtt ezen a környéken épültek az első telepes házak. Az első somogyitelepi háztól alig pár méteres nagy, feketebetűs tábla jelzi, hogy új földekre lépünk: Tápé A táblán túl már lakóházak következnek s talán a véletlen játéka, hogy az első tápéi házban temetkezési vállalkozó működik ... A második épület a tápéi téglagyár, amelyben most szünetel a munka. Legutóbb a Szilléri-sugárúti leányiskola növendékei rándultak ki a városból tanítónőjük vezetésével, hogy megtekintsék a tártéi téglagyárat. A nagy utat; azonban felesleges volt megtenniök, mert, a tápéi téglagyár most nem termel téglát. Pedig szükség volua téglára Tápén, mert errefelé is igen s<jk házat megrongált a viz. Amikor legutóbb Tápén jártunk, még javában tatarozták a híres tápéi templomot. A restaurálási ösz szeget Tápé község, Csongrád vármegye és Szeged városa adta össze, hogy a műemléknek tekinthető templomot, amelynek alapjait még az árpádházi királyok korában rakták le, újjáépítsék. A templomot kibővítették, oldalszárnyat építettek hozzá és ma már teljesen új köntösben dicsőíti az Urat . . . Hol vannak a tápéi asszonyok ? A népes falu főutcáján feltűnő, hogy asszonyokat alig látni. Hová lettek a tápéi asszonyok? Erről kérdezősködtünk Nagy István uramnál, aki egyik nevezetessége Tápénak. A 61 éves kis ember fürge észjárású. Meg is becsülik Tápén: tagja a községi képviselőtestületnek és 80 esztendőn át a tápéi ifjúsági egylet eluöke volt. — A tápéi asszonyok nagyon sokat dolgoznak mostanában, — árulja el Nagy István. — Eddig gyékényszatyrokat és gyékényszőnyegeket gyártottak piaira, húsvét óta új cikket gyártanak: gyékénybakkancsot! A községnek 5000 lakosa van, de jóformán minden második házban esak gyékénybakkancson dolgoznak. Más nem is készül most Tápén egyelőre. Még a szatyor fonását is abbahagyták, azt nem keresik annyira, mint a gyékénybakkanSsot, Á bakkancsokat mímfen meny; uyiségben felvásárolják * íápéiaktói. Asszony, leány, gyerek mind ezt esinálja mostanában, a férfiak a földdel bajlódnak. Megtudjuk még, hogy hajnaltól késő estig essak gyékénybakkancsot gyártanak Tápén. Szinte egymással versenyeznek a derék tápéiak, hogy ki csinál meg a bakkancsból többet naponta. Mert hiszen télig, vagy százezer párnak el kell belőle készülnie. Naponta körülbelül ezer pár, bakkancsot csinálnak Tápén ? a tápaiak jól keresnek vele, mert páronként 3 pengőért veszik át tőlük a gyékénybakkan'csokat. Fogytán a tápéi gyékényanyag — Szíves-örömest dolgozunk « gyékénybakkancsokon reggeltől-estig, — mondja aa egyik asszony munkaközben. Ifjú Nagy Józsefné7 nek hívják s gyermekeivel együtt dolgozik. Naponta 16—12 pár bafes kanca készül el nálunk. A fiam 19 éves, de már nagyon jó munkás, 4— 5 pár bakkanösot is megBsinál nw ponta. A férjem gazdasági munkába' jár, a gyékényfonás nem embernek való munka, nem is szívesen esinálja a férfinép. Nagy türelem kell hozzá s mi, asszonyok, győzzük türelemmel. Pedig azt mondják, bog? az asszonynépségnek nincs semmi* hez türelme ... — Csak az a baj, hogy fogytáK már a tápéi gyékényanyag. Itt, Tápé környékén igen nehéz hozzájutni a gyékényhez a Pestmegyéből szállítjuk az anyagot. Ez persze megdrágítja a mnnkát. Szeged határában — sajnos — van elég víz s legalább annyi haszon van benne, hogy megterem a gyékény, de a ba.kkanesfouáshoz nem mindegyik fajta használható. Ha így tart sokáig, nem tosz gyékényünk és akkor eltűnüú majd a piacról a tápéi gyékény-, holmi . . . Egyelőre azonban nagy lendület; tel készítik Tápén a gyékénybakkancsokat. Víg nótaszó mellett, jé kedvvel gyártják a gyékényszönyeg, meg a tápéi szatyor helyett . , » Elindul a komp .,« Érdekes nevezetessége még Tárté" nak a Tiszán közlekedő komp. Mos® hogy megáradt a folyam, órákba te* lik, míg egyet fordul a komp a két part között. Napjában azért 8—10. szer is megfordul s mindenkor ala/ posan megrakva. A tápéi komp azonban nem a tf& péiaké. hanem Szeged város tulaj* dona. Igaz, hogy a város szívesen lemondana róla, mert a tápéi komi, deficites „üzem". A mult évbe* ugyanis mindössze 6000 pengő volt a komp bevétele, a ráfizetés pediá alig futja majd 10.000 pengőből . A víz teljesen megrongálta az ídéí a kompházat, szinte hasznavehetett lenné vált, úgy, hogy most. njr* kell építeni 4000 pengős költséggel! A kompladikokat is javítani kelleti az idén és a komplejárón a „sáridé húzás és jégtörés" csupán 3000 pem göbc került. Valamikor a kompja vad a lom * vármegyék legkitűnőbb jövcdelm® volt. Változnak az idők, a komp sem jövedelmez többé, a nagy tél, a so* víz és a jég elvitte a jövedelmet ••* Kerékpár, rádió, varrógép, gramofon lemezujdonságok a legnagyobb választékban Dérv Gápáruház Kis-utca. Naey javítóműhely*