Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-22 / 90. szám

Világnézeti sereghajtók Irta: Lendvai István Valamikor diákkorunkban sereghajtóknak neveztük azokat a társainkat, akik kirándulásról hazajövet elmaradozva bandukollak az osztály zöme mögött, meg azokat, akik lesti alacsonyságuk miatt mmJ'g a leghálulsó sorba jutották minden felvonulásnál, menetelésnél. A magyar katonai humor kedvéi leli abban, hogy ugy tüntesse fel a kényszerűségből utolsókat, a hátulkullogókat, mintha azok terelnék, hajtanák az előttük rendben, fáradhatatlanul haladókat, pedig hát a katonáknál is, a diákok közt is éppen őket kell rendszerint gyorsabb, rendesebb iáiásra, haladásra nógatni. Az én diákkorom óta bizony sok víz lefolyt a Dunán, de világnézeti fronton bőségesen tapasztalhatjuk ma is, hogy a sereghajtók ott is megvannak, azzal a különbséggel, hogy ők maguk is, sőt csak ök maguk "hiszik szentül, hogy ők az élenjárók, a haladóbbak, az »uj eszmék* úttörői és a velük szembeszállni, ellenkezni merők a maradiak, a hátulkullogók, a /dinamikus* lendületből kifulladtak, a niúmialelkek. Hololt a valóság az. hogy ők akárhányszor még csak előkelő uraságokiól leveleit, de mindenesetre zsibánispiacról való világnézeti ócskaruhákban ugy páváskodnak, mintha vadonatúj, soha senki által még nem v< selt öltözékben járnának. Nemegyszer az a félig elszomorító, félig neveltető látvány, hogy ilyenek teljes hévvel szidalmazzák, átkozzák és támadják éppen azokat, akiknek elnyűtt világnézeti gúnyájában vitézkednek s maradisággal vádolják azokat, akik azt a gúnyái sem eredeti, de ma már kopott mivol Iában, sem újszerű vilézkötésse! ellátott alakjában fel nem veszik, mert még ha valamikor viselték volna is. rég kinőttek belőle, vagv jobb ízlésük következtében már nkkor sem bújlak bele. mikor még vadonatúj állapotban kínáiiák feléjük a világnézeti ruhásboltok hehuzólegényei vagy esetleg szabóművészei. Innen van az. hogy a magvai közéletnek évtizedes figyelője lépten-nyomon azokkal az /eszmék*ke) találkozik úgynevezett jobboldali. sőt szélsőjobboldali újságcikkekben, folvóirali fejtegetésekben vagy szónoklati megnyilatkozásokban, amelyek harminc-negyven évvel ezelőtt mint a most általuk támadói! szabadkőműves-liberálisradikális-marxista szellemi hadnszlopokat jellemezték s amelveket akkor azok akartak mint kötelező koreszméket rákényszeríteni a magyar értelmiségre. Nem hallink-e ismétellen az Egvházzal. a vallásos oktatással, az egyházi célvn? gyónnál, egyház és állam viszonyával. a kereszténység sarkalatos tételeivé] kapcsolatban ugyanazokat az elveket, amelyek negyven évvel ezelőtt a mai koreszmések áltál Oszkároknak és Jakaboknak lesajnált polgári radikálisok és proletármarxisták ajkán és tollán tajlékoztak? A különbség legföllebb abban van hoov amazok a féktelen ieivarosi ffozi Ala is Csat leluutteKenKJ S, í, a Harsáijyi Zolt világhirü regéuyének filmváltozata: MAGDOLNA Egy élnivágyó asszooy regéuye. Főszereplők: LÁZÁR MÁRIA, TURAY IDA. SOMLAY, LEHOTAY, VASZARY PIRI, PETROVICS, BILICSI és SÁRD-Y JÁNOS. HÍRADÓ! individualizmus vagy az osztályuralmi falanszter nevében és erdekében ágáltak, a mostani Olivérek, Kálmánok, b'erencek, esetleg Bélák vagy Györgyök viszont vala miféle álJamtolaliiás, de voltaképp ugyancsak legegyénibb hatalmi 1örekvéseik, szolgálatában heveskednek. Nem halljuk-e az erőszak jogának ugyanazt a hangját, sőt nem tapasztaltuk-e eszmevédelem elnevezéssel az ököljognak ugyanazt a gyakorlását, amely valamikor azokat jellemezte, akik ellen a feledhetetlen emlékű Prohászka püspök /Kultúra és terror* című hatalmas tiltakozását mennydörögte? Vagy nem láljuk-e a káromkodás ellen megindítóit katolikus, de a komoly piotestánsok részéről is nyílt helyesléssel fogadott mozgalmon gáncsolódókban ugyanazt a történelmi an.yagelvűséget megnyilatkozni, amely valamikor /baloldali* jelmezben járt nálunk? Hiszen az is azt hirdette, hogy a kenyérkérdés megoldása önműködően megold minden szellemi és erkölcsi kérdést is, hogy az úgynevezett szociális probléma elsődlegesen, sőt totálisan anyagi, gazdasági kérdés, hogy a mindenkori erkölcsök a mindenkori gazdasági viszonyok függvényei, felépítményei s hogv gvanus mindenki, aki az emberi nem kétlábú gyomornak vagv kétlábú pénzeszsáknak tekinti elsősoton, hanem erkölcsi igényű, leiki remesedésre hivatott és képes «zen.élviségnek, aki lelkileg magasra emlkedhet még sanyarú anyagi sorsban is. Amellett ezek a magukat élenjáróknak képzelő hátulkullogók azi sem veszik eszie: mekkora elleniéiben vannak az eszme.nyukm.-k vallolt l'asiszla Olaszországgal, amely már az 1920-as esztcndoKbui kifüggesztette minden egysze rű vagy előkelő nyilvános helyiségben a figyelmeztetési: /É preibilo di bestemmiarel* (Káromkodni tilos!), tudván, hogy az ember nemcsak gyomor, vagy zseb, hanem lélek is, hogy egy ország anyagi megújhodásának " is elsősornaa lelki fettételei vannak. Nem veszik észre, hogv a szegénységet feltétlenül azonosítani a lelki durvasággal egyáltalán nem illik öszsze a /népiség* hirdetésének SZÍH hadaiméval s hogy bizony a vallásos szegenyember éppúgy, mint a vallásos jómódú, ellenben a pokródélek magától attól rueg nem javul, ha bérét még ugv megjavítják, jövedelmét még ugy szaporítják is: ahhoz lelki eszközök kellenek, ha fenyítésekkel támogatva is. Nem veszik észre, hogy a-'káromkodás ugyan nem legfőbb problémája a kereszténységnek, de az el lene megindult mozgalom kákáján csomót keresni nem is jó szociálpolitika, hiszen az emberi együttélésnek minél tökéletesebb módiának egvik előfellétele annak a lelki durvaságnak gyomlálása is, amely ha istent káromolja, akkor az embertárs, a honfitárs felé sem fogja Assisi Szent Ferenc szeretetéi énekelni és gyakorolni. Volna még sok minden, amit el lehetne mondani a világnézeti sereghajtókról, akik még csak most jutnak el oda, ahonnan Európa legjobbiai már régen naptávolságba jutottak még akkor is, ha egyébként még nem hitvalló keresztények. De rendületlenül hiszszűk, tudjuk, hogy a keresztény II Él MAGYARORSZÁG szerda, 1942. április 22. Magyarország sorsát ezután is s szellemileg csakugyan élvonalba:; haladók és nem a magukat élvonalba álmodók fogják alakítani. Bonczos Miklós államtitkár csütörtökön árvizsegtiQezCs! ankétot tart Szegeden (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Valkó László belügyminisztériumi körzeti szociális felügyelő legutóbbi szegedi kiszállása alkalmával behatóan tanulmányozta mindazokat a kérdéseket, amelyek összefüggenek az árvíz és a belvizek okozta károk helyreállításával és a kárvallott családok segélyező sóvel. 'A károsultak megsegítésére a vitéz Bonczos Miklós államtitkár vezetése alatt álló szociális hivatal nagyszabású akciót készit elő, amelynek részletes munkaprogramiát, a tennivalók sorrendjét és a se gítés mértékét "BOUEZOS államtitkár mint a szociális kérdések megoldó *ára kirendelt miniszteri biztos személyesen kívánja tisztázni. Bonczos államtitkár szerdán este Szegedre érkezik dr. Valkó László és két másik kör* zeti felügyelő kíséretében Vele egyidejűleg érkezik Szegedre Tóth Kálmán főmérnök is, a belügyminisztérium szociális hivatala műszaki osztályának vezetője, szakreferensével együtt. Csütörtökön délelőtt dr. Pálfy polgármesternél az összes érdekelt hatóságok és közületek bevonásával értekezlet lesz, amelyen az államtitkár meg fogja hallgatni a segélyezés gyakorlati megoldásának módozataira vonatkozó javaslatokat és előterjesztéseket és ezekhez képest fogja a szakelőadók referátuma alapján kiadni az intézkedéseket. Az alapelv az. hogy minden szükséges Intézkedést a lehető legsürgősebben és a termé szett csapás által sújtott kisemberek számára a legkevesebb utánjárást, jelentő, egyszerű módon foganatosítanak. Kállay miniszterei nak és Héman kultuszminiszter kedden tagadta Szeged feliratát átnyújtó küldöttséget Még ebben az évben megkezdik az elme- és idegklinika építését A »H«rs István* jó magyar film voltl Az /András* még jobb volt! De mindet veri Dr. Kovács István Ma Paüer Ama l szenzációs főszereplésével Korzóba n Budapest, április 21. Szeged város törvényhatósági bizottságának küldöttségét kedden délelőtt vezette Kállay Miklós miniszterelnök elé Varga József kereskedelmi és iparügyi miniszter. A küldöttségben resztvettek: dr. Tükats Sándor főúspán, dr. Pálfy József polgármester, dr. Kogutowicz Károly egyetemi rektor, dr. Széchenyi István országmozgósítási kormánybiztos, vitéz Meskó Zoltán ny. orvosvezérőrnagy, felsőházi tag, Peták Nándor ós dr. Bosta Lajos Szeged országgyűlési képviselői. A küldöttség tájékoztatta, a miniszterelnököt azokról az égetően sürgős problémákról, amelyek megoldásának részleteire a memoraudtim kiterjeszkedett, majd Hómon .Bálint kultuszminisztert kereste fel. A miniszter dr. Szily Kálmán államtitkár társaságában fogadta a küldöttséget és nagy figyelemmel hallgatta meg Szeged városának a küldöttség által előterjesztett kérését. Elsőül a szegedi Horthy Miklóstudományegyetem ideg- és elmegyógyászati klinikájának felépítését kérték, továbbá azt, hogy az egyetem jogi kara, amely jelenleg az 1940. évi XXVIII. törvénycikk alapján szünetel, ismét megkezdhesse működését. Szóba került ezenkívül a szegedi ítélőtábla épületének kérdése Hómon Bálint , kultuszminiszter válaszában közölte, hogy az idegés elmegyógyászali klinika építkezésének előmunkálatai már régen előrehaladott stádiumban folynak és néhány napon belül kiírják az építési tervpályázatot is. Gondoskodik a miniszter arról, hogy az építkezés még ebben az esztendőben megkezdhető legyen. Ehhez az építési anyagok nagyrészét már biztosították. Megígérte a miniszter azt is, hogy a jelenleg szünetelő jogi kar első évfolyamának megnyitása érdekében tárgyalásokat fog kezdeni. A királyi ítélőtábla épületének eredeti rendeltetésre való visszaadására a miniszter tárgyalásokat folytat az igazságiigyminiszterrel. A küldöttség a választ megnyng vassal vette tudomásul és ismétel ten kérte a város érdekében a mi niszter eddig tapasztalt jóindulatát széchényi mozi Ma 5, 7, 9 órakor A' legmulatságosabb, legkacagtatóbb amerikai vígjáték a VADMACSKA LUPE VELEZ BBS főszereplésével^