Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-18 / 87. szám

4

0ÉCMAGV arorfizag Szombat, 1942. április tg. Zágráb jubileuma Szegeden Országos előadássorozat a korszerű magyar nemzetiség-szemléletről A magyar nemzet nagy tanítómestere, néhai gróf Teleki Pál az örvendetes sorsfordulatok után többször is felhívta a magyar társadalom figyelmét a belső nemzetiségi kérdés rendkívül nagy fontosságára, arra, hogy főleg a kárpátaljai és erdélyi területek visszaszerzésével ismét nemzetiségi ország let tünk és ezt országunk njjáépitési munkájában a mag.var jövő kialakí fásánál nem szabad szem elől téveszteni A ..Láthatár" kisebbségi szemle már régebben is nagy figyelmet <zentett a belső nemzetiségi kérdé* •lek. Az ország örvendetes területi gyarapodása óta a „Láthatár" ki it'bbséhrfiuhonHnyi munkakörében »snportosntó szakférfiak és a vezet,* ríifc alatt álló fiatal magyar szak írók cgvre nagyobb érdeklődéssel fordultak a kérdés felé és Igyekeztek az ősi magyar nemzetszemléletieti a nemzetiségi kérdés korszerű szintézisét megtalálni. Ezért elhatározták. hogv a kérdés iránt érdek tódő kulturális egyesületek közreműködésével az ország mintegy 60 vidéki városában először a tavaszi, majd az őszi hónapok során eloldó ssoroznfnf rendeznek Ebben az előadássorozatban a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szakemberek egész sora vesz részt Az első előadás április 18-án lesz Szombathelyen. Az első előadást ha marosan követi a többi is, úgy, hogy április és májfls folyamán mintegy •KI—55 nagyobb városban hangzanak *1 előadások. Az előadások másodikrészét a következő hónapokban tartiák meg, Betörtek Pálfy polgármester jánosszállásí villájába (A Délmag/jarország munkatér sátóO Vakmerő betörés történt dr Pálfy József polgármester jános -sállúsi villájában. A betörésről dr Pálfy György városi tanácsnok teli jelentést pénteken délelőtt a rend örségen. Pálfy tanácsnok elmondot hogy a betörést Éri Sándor vá rosí Altiszt fedezte fel, akit esiitür"ököii délben megbízatással küldtek ki a villába. Éri Sándor a villa ajtóját zárva találta, bent a villában azonban a megszokott kép helyett nagy rendetlenségei talált. Hamarosan megállapította, hogy a villában betörök jártak, akik nagymennyiségű ruhaneműt, és egyéb értéktárgyahat. vittek el. Az egyik ablakot Éri nyitva, találta, úgylátszik, a betörő felfeszitelte as ablakot, azon keresz lül hatolt be a villába és ugyanott távozott zsákmányával. Az altiszt visszatérve a városba, jelentette a kellemetlen hírt a polgármesternek és Pálfy tanácsnoknak. Pálfy ta náoRook megállapította, hogy a villából ellopott ruhák és egyéb holmik értéke 1450 pengő. A rendőrség nagy apparátussal indított* meg * nyomozást a pol s&TttítKteT villájának betörője piánAz újjáéledt Horvátország a mult héten ünnepelte önállóságúnak első évlordulóját. Ezen az évforduló-ünnepé iyen a magyar kormány külön küldöttséggel képviseltette magát és meleghangú üdvözléssel juttatta kifejezésre a sorsközösségnek azt az érzé sét, amely nyolcszáz esztendőn keresztül kapcsolta össze Magyar- és Hor\átországot. Mikor a Balkán félszeget összes népei behódoltak a töröknek s a rácok és vlachok előcsapatoka! szolgáltattak a szultánok hadainak, a Jurisicsok, Zrínyiek és Ireangepánok idejében magyarok és horvátok együtl véreztek a kereszténység és nyugati civilizáció védelmében. És ha a mult század első felében, a nemzetiségi kér «lés kiéleződésének idején ennek a» •gymásrautaJtságnak a tudata el is • lomályosodott, ez a jelenség csak át meneti volt. A magyar kormány, amely íugoszlávia összeomlása után elsőnek üdvözölte a független horvát államot i horvát függetlenség évfordulóját is >ié! kedvező alkalomnak tartotta «r<a, hogy baráti érzését egészen kivéti les niódon kifejezésre juttassa. A mult héten lezajlott egv csztentös jubileum után azonban már most < gv másik, sokkal hosszabb időre visszatekintő jubileumra is készülnek Horvátországban: az ország főváré sának, Zágrábnak hétszázesztendős fennállására. 1942 november 16-án un "epli ugyanis meg Zágráb város sza had királyi város rangra emelésének hétszáz esztendős évfordulóját. Ennek a várostörténeti szempontból nagy • setnénynek az emlékezete IV. Béta király nevéhez tapadt, akit a hor-vá: történetírás III. Béla néven ismer. A/ a közjogi kapcsolat ugyanis, ametv nyolc évszázadon keresztül jóban rosszban összefűzte Magyar, és Horvátországot. Szent László király ideiében kezdődött és igy László atyja, akit mi I. Béla néven ismerünk, még nem szerepel a horvát történelemben Innét az eltérés a királyok névsoré han. A középkor folyamán Zágráb ín ajdo'nképpen kél egymás kö/.elébvi épült,. de közigazgatásilag egymástól független városból állóit Az egvik volt a Captol begyén épült püspök' ' áros, a másik a Grec. vagy Gries he ;vén épült Felső város. Ezekhez csal aközött később a Száva irányban ki •pült Alsóváros, a mai Zágrábont egszebh és legmodernebb része. A két város közül eleinte a pü® nők; város viselte a Zagabria. Zap reb. Zágráb nevet. Ennek első hitele:oklevele 1091-ből való. mikor Lá*zu király » zágrábi püspökséget alapi totla. Az uj püspökség fennállását -király gazdag adományokkal biz'o ••itotta és a zágrábi püspök még M gvarország riunánlult részén is ka pott földekel. Érdekesség gyanánt meg tehet említeni, hogy az első zágrábi ntispők cseh nemzetiségű volt és D n h volt a neve A Felsőváros a középkorban vállakozva Gradec. Grac. Grech. Grich 1 éven szerepel az oklevelekben és esak a hclvniegjelölés szempontjából teszi hozzá: Casfrum in mnnfe Óreejl itsvía Zagrabiam. Amint azonban ennek a városnak a jelentősége növekedeti. a Zágráb elnevezés ide tolódott át. IV Bé|v oklevele tulajdno•reppen ennek a városnak adományozza a szabad királyi városi jogokat és 1'"váiKágokat. Az okievél megjelölése már igy hangzik: Zagrabia in mnUfe Oreeb, — a Grech hegrén épült Zágráb. Ennek a*'1242 november 16-ról kel tezelt oklevélnek a keletkezése a m*'var történelemhőt ismeretes, A szerencsétlen mohi pusztai csata után az orsz.ácát vesztett TV. Béla először Vusztrlába menekült Frigyes herceg '«"*. akt a rendégjeggal páldátlanu visszaélve, kifosztotta és három NI sztriával szomszédos vármegve áf "fedésére kér»vszeeítette. Frigvestő' bonts!-** kirijy tovább menekült Horyátoi-ítájdw. gz tkkoej SzUvóüéba és tíz hónapig Zágrábban tartóz kodott, családját pedig előreküldte a dalmát tengerpartra, Az 1241—42 között kegyetlenül hideg télen a Dumr teljesen beállott s a talárok a folyam jegén átkelve, először a Dunántult, azután Horvátországot is elárasztották. Közeledésük hírére a király tovább futott, először Spalatoba, az után Tfauba. Zágrábot — ugy a püspöki, mint a Felsfívárost — a tatárok teljesen elpusztították. A tatárok elvonulása és a dalmát tengerpartról való visszatérése utána király megkezdte az ország újjáépítését. A tatár pusztításnak egyik !eg több oka lévén, hogy az, országban nem voltak kővárak és falakkal l:ö elvolt, védhető városok, melyek a körnvék lakosságának is menedékei nyújthattak volna, a király legelső-orban ezek építésére helyezte • fősitlyt. A legelső városok közé, amelyek az ország helyreállítása után királyi gondozásban részesültek, tartózott az a Zágráb, amely tiz hónapon keresztül szállást nyújtott a meneküö királynak. Igy jutott Zágráb szabad királyi városi rangjához és . vele járó szabadalmaihoz. Az uj város gyarapítására a király hospeseket hívott be, akiket messzemenő támogatásban részesített. Ennek ellenében a várost erős falak építésére is bábo ru esetén tiz nehéz fegyverzetű páncélos kiállítására kötelezte. Tartozott azonkívül a város a királyt és a háoi •szállással ellátni és megfelelő venléglátásban részegíted. Ezt az alapi tólevelet úgyszólván kiegészítette és teljessé tette IV. Bélának 1266 no vpmber 23-ról keltezett ujabb okieve re, amely részletesen körvonalazza a város szabadságait és megteremti a városi jog alapjait. Mindez igen szép és érdekes lehet a horvátok számára — 'mondhatja •z.ekuek a soroknak szegedi olvasói-' —. de mi köze ezekhez Szegedin k'\ki a feleletre kíváncsi, fáradjon e <•/. egyetemi árkádok alá és keres--' meg Ohmann reliefjét. ariUfly alatt ez r szöveg olvasható: »!V. Béla király 1247-ben városi rangra emeli Szegedet*. Ha ez a szöveg igaz, már pedij 'nrtalmi igazságában nincs okunk kételkedni. akkor Záaráhot és Szegedéi űz a kivételes kapcsolat fűzi össze korty uayaiiannak az országot ujjá'pitő királynak. IV. Bélának köszönik szabad királyi városi rangra v« 'ó emelésüket. Szegednél fel lehel ugyan tetef--' • i. hogy már régebben is királyi vá os volt és Bélának 1247-böl való ok '•vele. amelv Leontin szőregi apá r,t meghízza. hogv a néptelen tápéi te'del és a talárok által kiirtott Cso no- nemzetség birtokait a szegedi osprseknek adja át. illetőleg ezeket '"tokba iktassa, csak pgv régebbi •nyállápótnak egy újabb adománvievéíben való leszögezése, de minden esetre ez az első hiteles oklevél, amelyből Szegednek városi rangja hiteles módon megállapíthat. A történelmi munkák és maga az árkádok ntatt elhelyezett emlék is kifejezetten innét számítják Szeged városi életének kezdetét. Nos. novemberben * jubiláló Zágráhot a tengelyhatalmak fővárosát és esetleg más városai is, feltétlenül üdvözölni fogják. A jó viszonyból következik. amely Magyar- és Horvátország között fennáll, hogv Budapest főváros is ott lesz az üdvözlők sorá han. De ha ez így van. van-e akkor magyar város, amelynek több joga volna, hogy köszöntse a horvát fővárost. mint az a Szeged, amely városi mivoltában Zágrábbal csaknem PgV korú és uervanannak a magyar kitálv nak köszöni városi rangját és jellegét Érdemes volna erről már most gondolkozni. hogy a város aranytollú fő ieevzöjének legyen Ideje a* üdvözlő Gatnak idejekorán való megszövegezésére ós hivatalos utón rendeltetést helyre v«.]é eljuttatásáé*. TibgHÍ Sé»d»r (A üélmagyarország munka társától) A városban volt dolga as ismerős falusi asszonynak, eljött hát látogatóba, bár nem minden ravaszság nélkül, mert szeret tanácsot kérni, ha bajba került. A mostani esete nagyobb rendű. Vagy harminc holdon gazdálkodik embernyi fiával s véletlenül rájött, hogv meglopja a szolgálója. — Mit vitt el? — Készpénzt a sublódból, — Mennyit? — Pontosan nem tudjuk, de nyilván sokat, mert az egész télen bevásárolt, még bútort is szerzett s azt mesélte, bogy hol itt örökölt, hol amott. Egy nap az istálló előtt Összegöngyölítve, ötszáz pengőt találok, nyilván sietett, elvesztette, erre gyanús lett. a csend őröknek aztán vallott. — Hogy fért hozzá a pénzhez? — Ugy, hosy nyitva tartom a sublódot. — De csak megolvasta a pénzt? — Nem olvastam én, a fiamba* meghizok. Jó gyerek az. Ahogy élő pénzhez jutottam, tettem a többi mellé. — Hát ez elég könnyelműség, okos ember nem jár el ilyen gondatlanul. Most már belátja 6 is, de ugy látszik. az Isten sem juttatja mindig jó helyre a garast — Tárgyalásunk volt a törvényszé, ken. de elnapolták.. Azt mondja meg leginkább, jól teszem-e, ha én is ügyvédet vallok? — Felesleges, mert magát a királyi ügyész ur képviseli. Minek oda az ügyvéd? — Mégis csak jobban el tudja mondani a dolgomat. — Ki adta ezt a tanácsot? — Egy táskás ember ott a gangon. — Ahá, mintha érteném! Tűnődik egy sort, aztán folyta'ja. Ezt a szógálót nyilván bezárják. — Feltétlenül, pláne hogy beismerés bon van. — Az nagy baj less. — Miért lenne nagy baj. hiszen g\ illik, hogy a tolvaj bűnhődjék — Mi hasznom helüle, ba nekein ,o!l élelmeznem, atnig ül, — Hát ezt a bolondot megint ki n.iilta? — Ott mondták ezt is a gangon. — Parasztok? — Dehogy, egy ur Most mit csináljak? Magyarázzam neg, hogy az az úrféle ravasz megbízatásban Járt, idézzem a btk 343. |j-át, amely szerint a tolvaj cs-rlád "sak a szolgálatadó indítványára vonható bűnvádi eljárás alá, tehát azok vissza akn rják vonatni a feljelentért? Nehezen értené meg, azért azt mondom. — Borzasztó baj az. ha valaki enyiiyire buta Majd a másik tárgyaláson kérdezze meg az ügyész urat, mert bizonyos vagyok benne, hogy nékem nem hisz. A sublódol pedig tartsa zárva. Okos ember így teszi azt még pénz* bőség esetében is Drága jó Édesanyánk özv Lőbí. Mórkusné szül. Fóliák Roíália f. hó 16-án éjjel, 92 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. 19-én, vasárnap d. e. fél 10 órakor temetjük a cinteremböl. LőW N. Miksa, Lőbl Jené. Lobi Marcell, dr, Löbl Sándor gyermekei. Gyászolják még menyei, veje. unokái, dédunokái és rokonai. Részvétlátogatások" metlfi zését kérjük. — Külön villamos a Dugonics-térről 9 óra kor indul.