Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-18 / 87. szám

Vitéz Lukács Bélát és úr, Antal Istvánt fárcanélkiili miniszterré nevezte ki Magyarország kormányzója Budapest, április 17. A hivatalos lap április 18-án megjelenő száma a következőket közli? .Magyarország főméltóságú Kor" Hiányzója a következő legfelsőbb el határozást, illetve legfelsőbb kézIratokat méltóztatott kibocsátani: A m. kir. miniszterelnök előterfesatésére vitéz kövecsesi Lakács Béla m. kir. titkos tanácsos, országrynlési képviselőt és dr. Antal Ist rán m. kir. igazságügymimsztérinmi államtitkár, országgyűlési kép viselőt az 1917:XI. t. B. alapján tár SanálkSli m. kir. miniszterekké kinevezem. Nevezettekhez intézett kézirataimat ide zárom. Kelt Budapesten, 1942. április 17. napján. Horthy sk. Kállay Miklós sk. „Kedves vitéz Lukács! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt táreanélküli m. kir. miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten, 1942. április 17. uapjáa, Horthy sk. Kállay Miklós sk." „Kedves "dr. Antall A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Önt táreanélküli m. kir. miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten^ 1942. április 17. napján, Horthy sk. Kállay Miklós sk." Vitéz kövecsesi Lukács Béla életrajza Vitéz kövecsesi Luk árts Béla 1892" t»en született Rimaszombaton. Református vallású. Rimaszombaton végezte középiskoláit, utána a budapesti tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat, amelyeket az eperjesi jogakadémián feje aett be. A világháborúban, mint tű sértiszt három évig teljesített az el ső arcvonalban szolgálatot. A hábo rtí Után résztvett az ellenforradalmi mozgalmak megszervezésében. A nemzeti hadsereggel együtt 1919. Iszén mint testőrtiszt vonult be Buiapestre. Közéleti pályafutását még közvetlenül a háború előtti években kezdte meg Borsod vármegye közigazgatásánál. 1931-ben az onódi kerület választóközönsége egyhangú mandátummal küldte a képviselő házba. Két év mnlva a Tiszajobb parti Mezőgazdasági Kamara elnökévé választották. 1935-ben Miskolc város főispánjává, 1938-ban pedig földművelésügyi államtitkárrá nevezték ki. Előbb mint képviselő, majd később mint földművelésügyi államtitkár külföldi tanulmányutakat tett. Földművelésügyi államtitkársága alatt a Magyar Élet Pártjának minden országos megmozdulásában résztvett. Kiváló szónoki erejével, erőteljes, harcos jobboldali felfogásával szolgálta a keresztény, nemzeti és szociális politika irányelveit. Az 1939-es választásokon Miskolc város lajstromán kapott man dátumot. 1940. novembere óta országos elnöke x Magyar Élet Pártjának. Kiváló érdemei elismeréséül 1941. április 28-án a Kormányzó úr őfőméltósága a m. kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Világi tanáesbírája a tiszániuneni református egyháznak, több társadalmi és gazdasági egyesület vezetője, tartalékos tiizérszázados, több hadikitüntetés tulajdonosa, elméletileg és gyakorlatilag is kitűnően képzett gazda. A képviselőházban sokat foglalkozott, a gazdaadósségok és a mezőgazdasági hitelek problémáival. Dr, Antal István életrajza rere* ré Jl,j Dr. Antal István 18% bari Kende resen született. Római katolikus vallású. Középiskolai tanulmányai nak elvégzése utón hadba vonult és az első honvédgyalogezred köteléké ben az orosz és olasz harctereken küzdött. Bátor magatartásával több isítü8tot«at szerzett. A háború ntán a hudanest) egyetemen folytatta tanaimé nyalt. Mint az egyetemi kör elnöke, nemzetvédelmi szervezetté tömörített^ az egyetemi keresztény ifjúságot. > A kommunizmus idején résztvett, asz ellenforradalmi munkában. Később megszervezte a MEFHOSz t Az ügyvédi oklevél megszerzése után az Országos Köz ponti Hitelszövetkezet szolgálatába lépve, a magyar szövetkezeti élet fellendítésén fáradozott, elsősorban a kisemberek érdekeit tartva szem előtt. Állandó összeköttetésben alít néhai Gömbös Gyulával, aki 1932ben meghívta a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetőjévé miniszteri tanácsosi rangban. Igen nagy szerepe volt 1934 ben a római egyezmény megkötésénél. 1935-ben az igazságügyminis/.térium állnmtíitkára lett és ugyanebben az évben Jászberény egyhangúlag választotta meg képviselőjévé. Az egyesített bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság, az Orszagos Irodalmi tanács tagja, tarta lékos hadnagy, Érdemeiért 1935. de cembor 23 án a Magyar Érdemrend köfiénkkreszUét kanta a esiílaggal Egyike a képviselőház legjobb szénokainak. Tudományos felkészültsége és jogi képzettsége külföldön is ismertté tette nevét. Számos rendkívül fontos törvény előkészítését végezte. Az 1939. évi választásokon a délmagyabors/.ag k Szombat, 1942. április f§, 3 szolnokmegyei lajstromon, valamiül Pápa egyéni kerületében kapvtt képviselői mandátumot. Tíznapos szikviztanfolyam záróvizsgája a kereskedelmi és iparkamarában (A Délmagyarorseág munkatársától) Az ipari tanfolyamok országos vezetőségének rendezésében érdekes tanfolyam zajlott le a szegedi kereskedelmi és iparkamara székházában. A vidéki szikviziparosok szövetségének tagjai számára ezúttal rendezték meg a 14-ik mesterképző tanfolyamot. Eddig Budapesten rendezték ezeket az országos jellegű tanfolyamokat, most került először sor arra, hogy a legnagyobb vidéki városban: Szegeden folytassák le a szikviztanfolyam°t. A tanfolyam jelentőségéről tájékoztatást adott a péntek délután 3 órakor megtartott záróvizsga megnyitása előtt a tanfolyam egyik vezetője: Kozma Mihály Károly, a szikvizszövetség felügyelője: —, Magyarországon 3800 szikvizgyár működik jelenleg, ezeknek a gyáraknak vezető alkalmazottai számára rendeztük meg ezt a tanfolyamot. Magasnyomású szénsavval dolgoznak, amj technológiai ismereteket és nagy felelősséget kiván, időszerű tehát, hogy ezekre a tudnivalókra előkészítsük a vidéki szikvizgyárak s különösen a visszatért területek hasonló üzemeinek vezető alkalmazottait. Tiz napig tartott a Szegeden először megrendezett tanfolyam, amelynek 69 hallgatója volt az ország minden részéből. A hallgatók között 1*2 nő is szerepelt, ők voltak a legszorgalmasabb és legtanulékonyabb •növendékek*. Egyszerű, fejkendős parasztasszonytól az etegáns városi szódavizgyárosnőig, idegen kiejtésű, feketebajuszu szerb gazdálkodótól a jómegjelenésű gyárigazgatóig, a szikvizipar valamennyi képviselője felvonult a tanfolyamra és a péntek délutáni ünnepélyes záróvizsgára. A záróvizsgán Ferenczy Emil, az ipari tanfolyamok vezetője elnököli, mellette foglaltak helyet a tanfolyam többi vezetői: dr. Koesondy Gyula miniszteri biztos, a szikvizipari ügyek legfőbb referense, aki a tanfolyamon az ipari felügyeletről és a baleseteihárításról adott elő, dr. Demény Alajos, a kereskedelmi és iparkamara főtitkára, Czirják Antal képviselő, a Magyar Szikvizszövetség elnöke, dr Szondy Károly, a szövetség társelnöke, Kozma Mihály Károly, a tanfolyam vezetője és dr. Cserzy Mihály kamarai ügyvezető-titkár, aki a tanfolyamon az OTl-vel kapcsolatos törvényeket ismertette. A záróünnepséges megjelent R a jaer Ferenc ipartestületi elnök, dr. Szabó Béla tb. tanácsnok a város iparhatósága részéről és még számosan a szegcdi ipar és kereskedelem vezetői közül. Ferenczy Emil nyitotta meg az ünnepséget, hangsúlyozva, hogy a lezajlott szikviztanfolyam záróvizsgája nemcsak háziünnepély, hanem Szeged iparosságának ünnepe is. Köszönetet mondott a tanfolyam rendezésében tevékenyen résztvett kereskedelmi és iparkamara vezetőségének és kiemelte, hogy a tanfolyamnak országos jelentősége van. Célja az, hogy küzdjön a kontárság ellen és felemelje a magyar szikvizlpart. A tanfolyam leg fontosabb szaktárgya a szikvizipari technológia volt, amelyben a hallgatók igen szép előmenetelt tanúsítottak. Kocsondv Gyu|a miniszteri biztos intézett ezután kérdéseket a sókviz gyártással kapcsolatosan előirt egészsésituvi rendelkezések tirt&ában. A hallgatóság nagyrésze bátran és határozottan felel,"inkább a hölgyeknek van egy kis lámpalázuk... Az egyik nemzetes ur, falusi szikviziparos olyan szakszerű válaszokat ad, hogy az elnök meg is dicséri. Sorban kérdeznek a vizsgabiztosok, nagyrészt nehéz, törvénykezési és kereskedelemjogi kérdéseket s a hallgatók nagy komolysággal és preciz tudással telelnek. Egyszerű, falusi bácsi értekezik a munkabérkérdésröl. Megtudjuk tőle, hogy akkor kell a szikv.zmunkásoknak fizetéses szabadságot adni és pedig 6 napot évente, ha az üzemben két munkásnál több dolgozik. Egy délvidéki szikviziparos emelkedett" szellemű előadást tart a kereskedő kötelességeiről: A magyar kereskedőnek kötelességei vannak a hatóság iránt, a vevöközönsége iránt, munkásai, verseny, társai, vagy kartársai és önmaga Iránt — sorolja buzgón, majd meghatározza a kartárs és a versenytárs közötti különbséget, sőt büszkén vallja, hogy az üzletet mindig a jóerkölcsök köveleririíényei szerint kell vezetni. _ A maximális árnál magasabb dijat milyen esetben lehet felszámítani? — kérdezik az egyik hallgatón ötöl. Filléres kalkulációval, pontosan és bátran sorolja fel mikor, mennyit lehet felárként számítani, mennyi a megengedett szállítási, dijszázalék, stb. Nagybajuszu magyartól kérdezik, milyen összegű munkabért számíthat fel," mint tulajdonos, saját magának? _ A legalacsonyabbat. *. — szerénykedik. _ Ne legyen olyan szerény — biztatja az elnök. — Be is vallja azután, hogy a fiának a legalacsonyabbat, önmagának annyit, amennyit az üzemében dolgozó, legjobban fizetett munkás kap. Dr. D e rp é n y Alajos főtitkár áz adóismeretekböl vizsgáztatja a hatigalókat, majd dr. Cserzy Mihály az GTI-val kapcsolatos — nem túlságosan népszerű — tudnivalókból... De a kamara rokonszenves ügyvezető-titkára ugy teszi fel kérdéseit, hogy a hallgatóság a legnagyobb érdeklődést mutatja az OTl-teendök iránt is... Sorban következnek a többi tárgyak: a szikvizgyártós egészségtana, amit dr. Osztrovszky Antal egyetemi tanár, az Erjedéstani Intézet igazgatója adott elö a tanfolyam ha rigaiéi számára, az ipari könyvvitel, az elsősegélynyújtás, szikvizipari technológia, a szikvizipari árszámitás és a szikvizipar problémái, amit Ferenczy Emil adott elö, valamint a kereskedelmi ismeretek tudománykörébo tartozó kérdések, amelyeket Czirják Antal, a szövetség elnöke tett fel a hallgatóságnak. A tanfolyam valóban naay sikerrel zárult, a hallgatók igen szépen elsajátították azokat az ismereteket, amelyek a magyar szikvizipart s általában az iparosságot európai színvonalra emelik. A tanfolyam sikeréért elsősorban az előadóknak, a segédkezet nyújtó szegedi kereskedelmi és iparkamarának és a naponta 8 ói án át szorgalmasan tanuló hallgatóknak jár dicséret és elismerés. Előfizetőink havi 80 fillérért Mindennap cserélhetnek kónvveá a • Ét-M A4íyAJttiittíZAU kiUcsönköBjrv tárában.