Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-18 / 87. szám

g.v A magyar vezérkari főnők elutazott Rómából Róma, április 17. Vitéz Szombat­helyi Ferenc vezérezredes, a honvéd rezérkar főnöke pénteken fogadta Rintelen tábornoknak, a római né­met katonai attasénak a látogatá­sát* A honvéd vezérkar főnöke ezután a német katonai attasé, vitéz Szabó László vezérőrnagy, magyar kato­nai attasé és vitéz Sibrik György ezredes társaságában a német nagy­követségre hajtatott, ahol látoga­tást tett MacJeensen római német nagykövetnél és vele hosszabb ideig szívélyes megbeszélést folytatott. A vezérkari főnök és felesége es­te 8 órakor különvonaton elutazott Kómából. A vezérkar főnöket az otsiai pályaudvaron katonai dísz­szel búcsúztatták Cavallero tábor­noktól. A különvonat a magyar Himnusz hangjai mellett gördült ki » pályaudvarról. (MTI) Hóman, Reményí-Schneller és Varga miniszterek Székesfehérvárott 'Székesfehérvár, április 17. Szé­kesfehérvár város pénteken három minisztert fogadott. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, a város országgyűlési képviselője, aki Balatonfüreden töltötte üdülé­si szabadságát, Füredről ment Szé­kesfehérvárra. A városba érkezett Reménvi-Sehneller Lajos pénzügy­miniszter, Varga József kereskede­lemügyi miniszter én Szász Lajos pénzügyi államtitkár. ITeményi­Schneller Lajos és Varga József miniszterek mindenekelőtt megte­kintették a Hóman Bálint képvise­lősége alatt újjáépített városházát, Aba-Novák Vilmos remek freskóit és a városházán összegyűjtött ren­geteg történelmi emléket. Varga Jó. r.sef miniszter látogatást tett a vá­rosi mérnöki hivatalban. Ezután a vendégek a Hősök-emlékművéhez mentek és levett kalappal tiszteleg­tek a hősök emléke előtt. A járóke­lők melegen ünnepelték a három mi­nisztert. A Tlomkert cs a királysí­rok megtekintése Titán a vendégek lépkoCsikon körsétát tettek n város­ban. A miniszterek a késő délutáni érákhan visszatértek a fővárosba. (MTI) Ma bemutató a k o r z Páger Antal ir.McsMn óba n A Magyar Film Iroda uj alkotása, a magyar filmgyártás büszkesége, melyből a magyar élet őszinte és hamisítatlan levegője ára dl szenzációs alakításával i többi főszerepekben: Simor Erzsi, Jótb Júlia, Ladomerszky Mar­it, Rajnay, Mihályffv, vitéz Benkő Gyula, Vágóné Margit, puskás Tibor A git Miiben Ses% a fövő Szegedje ? Egységes irányelvek sxevini kell a város fövő képéi kialakítani (A Délmagyarország munkatár­sától) Tíz esztendeje is elmúlt már annak, hogy Szeged város törvény­hatósága szakítva azzal a régi rend­szerrel, amely a magánkezdeménye­zésre itt-ott létesített építkezések­kel ötletszerüleg alakította a város képét, kimondotta, hogy a város fej­lesztését a jövőben Céltudatos és át­gondolt program alapján kell meg valósítani. A közgyűlés a 34—1931. számú határozatával utasította' a város polgármesterét, hogy a város­rendezésre részletes terveket dolgoz­tasson ki és azt terjessze a legköze­lebbi közgyűlés elé. Több, mint egy évtized telt el azóta, azonban a vég leges tervek csak most készültek el, aminek az a magyarázata, hogy en­nek a nagyhorderejű kérdésnek a megoldásút csak hosszú időt igénylő alapos és beható előtanúmányok alapján lehetett kidolgozni. Az el­múlt évtized alatt nagyrészt tisztá zódtak azok az elvi kérdések, ame lyek a városépítés és a városkép harmonikus kialakításának alapfel­tételéül szolgáltak, bővültek a tudo­mányos ismeretek és Szeged fejlő­désének problémái feltáró monogra. fikus kutatások értékes ujabb ered­ményekkel gyarapodtak. Az alapvető kérdések tisztázása után lehetett csak rendszerbe fog­lalni a városfejlesztés kérdéseit. Szeged jövendő városképének kialakítása nem lehet légüres férben- való tervezgetés, a jövőnek a mult tradícióiban, a földrajzi, természeti, és történelmi adottságokban kell gyökereznie és figyelemmel kell lenni a város tár­sadalmának életfeltételeire, lehető­ségeire és természetes fejlődési irá nyara is. A városrendezést és építésügyet szabályozó 1937. évi VI. törvénycikk tisztázza azokat a szempontokat Az utóbbi évek legnagyobb könyvsikerét ünnepi filmavató keretiben ma premierben és a következő ]gelVáX*OSÍ MOZI napokon bemutatja a Nem kevesebbről van szó, mint HAR.SANV1 ZSOLT fiimvaltozatárJ: világhírű miivének Egy nagyszerű, rendkívüli asszony regénye Hogy mily n érdekes a produkció, beszéljen a szereplőgárda. Lázár Mária, Turay Ida. Som ay, Lehoíay, Pőírovics, Vaszary 3 Firi, Bilicsi, Vágóné és a icg-zebb tenor: Sárdv A filmet tárgyánál fogva a Mozgófénykép Vizsgáié B zottság esak Selnőttels • részére engedelvezta hir4po 7. 9 SBB^WWHWPIIIII in m*ammmrnmuw.itw.i0tM32J&lKI*W*m> Jt' amelyek szerint a városfejlesztési terveket ki kell dolgozni. Szeged város jövő városképének kialakítá­sával kapcsolatos összes kérdéseket ezeknek a szemelőtt tartásával fog lalta most rendszerbe dr. Rálfy-Bu dinssky Endre főmérnök, a városi mérnöki hivatal városrendezési osz­tályának vezetője. A nagyszabású és a városrende zés minden részletkérdésével foglal kozó, átfogó terv két részből áll: az 1:25.000-es léptékű térképből, amely pontosan körülhatárolja a városia­sításra alkalmas területeket és a tervezeti javaslatokat tartalmazó szövegből, amely a térképen mégha tározott térbeli keretben a korsze­rű követelmények kapcsán előálló építési és rendezési feladatok sor­rendjét és a megoldás módozatait tartalmazza. Csak helyeselni lehet az illetékes tényezők ama felfogásának, hogy a városfejlesztési munkaterv elsősorban nem műszaki, ha­nem várospolitikai feladat, jogi kihatással nem biró elgondo­lás a város jövőbeli képének kiala kításáról, amelyet a város fejlődé sére befolyással biró valamennyi tényező összehangolásával lehet és kell megoldani. A városfejlesztési munka tulajdonképpeni Ttél.ia egy korszerű várospolitika megalapozása. 'A Cél az. hogy mindazok az erő­tényezűk, amelyek a várost életre­hívták tcs növekedését biztosítják, ne egymástól függetlenül, sokszor egy­más ellenére hassanak, hanem egv magasabb szempont, alá rendelve maximális eredménnyel szolgálják a városlakók testi és lelki jólétét. A legmagasabb szempont a várost mint egységet és szervezetet tekinti és az egyes részletkérdések megol­dásánál, amilyen például a Csator­názás, vízvezrtékhá.l ózat létesítése,. Í útburkolás, templomépítés, középü | letek emelése, gyárelhelyezés, telek­felosztás, stb., azt jjzsgálja elsősor­ban. bogy az egyes részletprobléma miként illeszkedik bele a városfejlő­dés egységes problémakörébe. Ax eddig létesült alkotások és In­tézmények úgy keletkeztek, hogy •íera mérlegelték azoknak egymásra és a város teljes egészére való ha­*'ását. Csak a legutóbbi évek alatt tisztázódtak azok a. fogalmak, ame­lyek segítségével a várost, mint "gvséges élő szervezetet szcmlélhet­iik. A város élő organizmus, amelynek sajálos törvénysze­rűségei vannak és az uj vá­rospolitika éppen ezeknek a törvényszerűségeknek a figye­lembevételét és az ezekhez való alkalmazkodást jelenti. Ebből következik az is, hogy at új városrendezési tervnek negatív irányban is kell hatnia, tehát el kell tűnnie a város arculatáról azoknak a szeplőhnek, a harmonikus összbe­nyomást, zavaró szépséghibáknak, amelyek keletkezése éppen azzal ma­gyarázható, hogy a múltban nem voltak tekintettel a magasabb szem­pontokra. Ugyanígy meg kell szün­tetni ennek az élő organizmusnak egyes betegségi tüneteit is, amilye­nek például az egészségtelen pince­lakások, a telepek összedűlő házai, a tűzfalas utcarészletek és az egy­más hivatásszerepének ellentmondó intézmények. Az új terv az általános városesz­tétikai szempontok tisztázása után részletesen foglalkozik a lakóterü­letek, ipari és kereskedelmi teriile­tek. szabadterületek és a szomszédos községek kiépítésével, a közlekedés frohlémáival. az árvíz- és belvíz­védelem, Csatornázás és vízellátás, valamint középületek és közintéz­mények létesítésének kérdésével. Kétségtelen, hogy az új városren­lezési terv — ha ngyan egyelőre esak elméletben is. —, de lényeges előrehaladás a múlttal szemben. Nemcsak remélhető, de kívánatos is. hogy a jövőnek ez az elméleti elkép­zelését most már a gyakorlati meg­valósítás: a tett is kövesse, a terv­szerű, szisztématikus munka, amely* nek eredményeit látva, azután csak­ugyan elmondhassuk, hogy Szeged szebb lesz, mint valaha volt, Horvátországi kommunista-csetníkbandák véres harcai a katonasággal Zágráb, április 17. A horvát fő­városban hivatalos közlemény jelent meg, amely az újból fellángolt par­tizánharcok megdöbbentő részletei­ről számol be. A jelentésből kide­rült, hogy a kommunista-tsetnik bandák szétszórt, tagjai újból össze verődtek és valóságos harcot vívlak a horvát sorkatonasággal. s^chenyí^ozi Az idény Ma premier! legpazarabb vígjátékai amerikai VADMACSKA Két órai kacagó orkán a Dézólé ren. A kacagtató, vidám, mulatsá­gos jelenetek halmozása. Fősz.: L U P E V E L E Z Azonkívül: Legújabb UFA hiradó és A DUNA GYÖNGYE ismeretterjesztő film. Előadások 5. 7. 9 érakor

Next

/
Thumbnails
Contents