Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-17 / 86. szám

Szemétből — arany A közeliátasi miniszter ertleklődése a szeméthulladék racionalis felhasználásáról (A Délmag yurortzúg munka tár- anyag nagyrésze a szeméthulla déktátót) Érdekes tartalma leírat érke-|ban talált, kidobott élelmiszer mázott, a közellátási miuisztertői a varoshoz. Leiratában aziránt érdeklő dik a miniszter, hogy mi történik azzal a szeméthulladékkal, amit na ponként összegyűjtenek a város ban. A köztisztasági hivatalnak egy hatalmas apparátusa intézi Szegeden a szemét és egyéb hulladékok gyűitését. Meglehetős mintaszerű itt a szemétgyűjtés, ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a közelmúltban több vidéki városból jöttek Szegedre megbízottak, bogy tanulmányozzák a szemét összegyűjtésének tt alkalmazott rendszerét. Szegeden a város köztisztasági özemén kívül még másik két ma ririvállalkouó foglalkozik a szemét hulladék összegyűjtésével. 81 utca eprö takarítja az utcákat és tere 'Jet, Az utcaseprők fizetése egy évben 100.000 pengő. Ezzel szemben a vá fisnak a háziszemétből alig 37.000 ppagő a bevétele. Ez a szám azt mulatja, hogy a szemétből is jelentős pénzt lehet csinálni, a 37.000 pengőt ugyanis szemét fuvarozás címén szedi be a város. Érdekes, hogy azt a rengeteg szemetet, amely időnként összegyűl a városban, Róktíson, a Makkoserdő mögött tárolják. Naponta több vagon szemét kerül ki a városi házakból a szeméttelepre, rengeteg csont, pléh, vasdarabok, papír és másféle bohqi. Nagymennyiségű a törött Bvcg is. A fűtési szezon alatt a sze mét uagy.fbb tömegét a salak k.'pez. te. öt hat vagon salakot kellett na pnnta kiszállítani a szeméi telepre, aliol azt feltöltésre használják. A szemetet is általában a Makkoserdő ben elterülő lapályos ós vizes teriilet feltöltésére használták fel és hó napról-hónnpra mind hatalmasabb terület kerül igy feltöltésre. Van •vik helyek, ahol több méter magas már a szeméttöltés. A szeméttelepen intézményesen válogatják a hulladékot. A válogatók vagy ahogyan más nyelven ne vezik őket: guberálók, reggeltől importig dolgoznak a szeméttelepen, kül'Vválogatják a rongyot, külön a csontokat, pléh- és vasdarabokat, konzorves és cipőkrém dobozokat és a bőrhulladékokat. Mert bármily hihetetlenül hangzik, még most, alt ben a bőr-Ínséges világban is gyak ran keriil elhasznált, szakadozott .Cipő a szemétdombra. Törött üvegekből a mult évben mintegy hat van mázsát szedtek össze a szeméttvlopeu. az üveghulladékot egy pesti kereskedő vos/.j meg a várostól. •Nagymennyiségű a ösouthulladék. havonta 4(1—50 pengő ára gyűl öszsze. A pléht és a vasdarabokat is nagymenuyiséglien találják és ezt könnyen lehet értékesíteni. A város hatósága a közellátási miniszter leiratára válaszolva, felferjn-ztéseben közölte, hogy Szegeden a szemétgyűjtés intézményesen meg van szervezve és fontos gondját képezi a hatóságnak. Hogy az értékesíthető hulladékanyagot pénztó tegye, illetőleg hasznosíthassa. Megemlítette felterjesztésében a város, hogy a szeméttelep közelében sertéseket is hizlalnak és a hizlalóA kereskedelem tiltakozása egy uj Hangya-szervezet ellen A „Trikolor" veszélyezteti a kiskereskedelmet és versenyt kezd a nagykereskedelem ellen — Egy „közbeiktatott uj vetélytárs" radékokból keriil ki A közellátási miniszter intenciójához képest most még nagyobb •rundot fordít majd a vSrog n. azeméthnlladéí kiválogatására, hogy a '-^csekélyebb értékesíthető anyag se menjen veszendőbe. Azt tervezik a városházán, hogy külföldi gya k» Mot alkalmaznak a szemét válogatásánál és a legmesszebbtnenően g-ndoskodnak arról. Hotry a szmnéthn'ladék célszerűen felhasználható legyen. (A üélmugyar ország munkatársától) A legutolsó hetekben a ma gyar kereskedőtársadalmat egy új terv foglalkoztatja, a Hangyának az a legújabb szervezete, amely nemcsak az ellátószerv és a kereske delem közé ékelődik be, de amely az egész országot behálózó szervezeté vei valósággal egzisztenciájában tá madja meg a kereskedelmet, köze lebbröl az átállított új egzisztenciákat A mamutméretekre megnövekedett Hangya Szövetkezet ugyanis most az egész országot átölelő szervezeteket épít ki Trikolór" néven amelynek az volna a célja, bogy a kiskereskedelmet áruval lássa el. Az új alapítás ellen egységesen foglaltak állást a keresztény kereske Jelmi szervezetek és bejelentették egélesebb tiltakozásukat, rámutatva arra, hogy a Hangya ezzel az új alapítással szinte létükben fenyegé t.l az új vállalkozásokat. Olyan ve társat lát a magyar kereskedő •ni ebben a mamulszervezetben, amely szinte lehetetlenné teszi az gyes egzisztenciák prosperálását, 'lletve legalább is a maga körébe vonják és ezzel elvonja a kereset (ehetőséget az önálló kereskedők előL A kereskedótársHÜulomban megnyilvánult tiltakozásnak adott hangot az az átirat, amelyet a kétszázötven éve fennálló Debreceni Kereskedő Társulat intézett az egyik ny'las laphoz, amely propagálni kezdte az új mamutszervezetet. A tiltakozó iratot a társulat nevében Koncsek László elnök és Nemes Fe jes László alelnök írta alá és rámutat arra, hogy 1G0 keresztény magyar kereskedötestület tiltakozik egyhangúan a Trikolór működése •llen. A reggeli nyilas laphoz intézett tiltakozás azzal kezdődik, hogy nagy megütközéssel olvasták a debreceni kereskedők a Hangya legújabb tervéről a nyilas lapban megjelent híradást, „Az ország keresztény magyar kereskedőtábora — mondja a tiltakozás — hetok óta a legnagyobb izgalommal tárgyalja azt az üzleti tervet, amelyet a Hangya és a Baross-Szövetség vezére főzött ki es amely talán a Hangya számára lebet jó üzlet is — mondja a továbbiakban szó szerint — a Hangya általában Csak jó üzleteket szokott kötni —. de amely most kialakulóban lévő keresztény magyar kereskedelemre egyaránt a legnagyobb leszélyeket jelenti? a keresztény nagykereskedelemre a kikapcsolás veszélyét, a keresztény kiskereskedőket pedig azt a veszélyt, hogy önállóságát előbb-utóbb elveszti és szépen beállhat ö is a Hangya fiókjai közé, de persze mint olyan másodosztályú szövetkezeti bolt, amely a Hangya javára kereskedhetnék Hát ebből a szerződésből, amely minden hasznot az amúgy is túlha talmas Hangya és társa javára fog lalna le és minden rizikót ráháríta na a másik szerződő félre, nem kéi a keresztény magyar kereskedelem'' .Mellénk sorakoztak fel — folytat ja — mindazok a Baross-fiókok amelyek élén vérbeli kereskedő ál". iiPin pedig politikusok, közjegyzők, iskolaigazgató, vagy egyébként megbecsült foglalkozások igen tisz telt képviselői". Rámutat végül a uyilaslaphoB intézett tiltakozás ar ra, hogy az igazi kereskedők véle ményét és bangnletát az az emlék irat fejezi ki, amelyet a kereskedelmi miniszterhez intéztek. Ezt az emlékiratot többek között Tóth Gábor, a Fűszerkereskedők Egyesületének elnöke, ómoravlcai Heinrich József, az OMKE alelnö ke, nemes Fejes László, a Győri Lloyd elnöke és Koncsek Lász'ó, a Debreceni Kereskedők Társulatának elnöke írta alá. Az aláírások között nem szerepelnek szegedi BarossSzövetség vezetői. A memorandum azzal kezdődik, hogy az „Csak tompított vissz,-tudása a mind haugo sabban felzúgó panaszoknak, amelyek a kereskedők lelkét eltölti, amikor úgy érzik, bogy a túlhatal inasra fejlődött nagykapitalista szö. vetkezeti szervezeteket államilag is támogatják a keresztény kereskedő egzisztenciák rovására. A veszélyez totett kiskereskedelem után a szö vetkezet most jogosulatlan versenybe fog immár a keresztény nagykereskedelemmel is — folytatja —, kisajátítva annak munkaterületét. A Trikolór nem szolgálna a fogyasztóközönség érdekét sem. — folytatja a lapokban is közzétett emlékirat — és nem segíthet sem az áruhiányon, sem nem gyorsíthatja meg és teheti igazságossá az áruellátást. Rámutat a memorandum arra. hogy a magyar kereskedelem tízezreket számláló elosztó szervezete könynyebben és biztosabban vállalhatja az ország zavartalan árúellátását, mint a szövetkezet. Végül azt fejtegeti a miniszterhez intézett emlékirat, hogy az árúellátás hiányain nem segít az, ha a megcsappant árúmennyiséget egj kézbe adják. Azt a következtetést Touja le az ország kereskedő társadalma, hogy a Trikolor Szövetkezet olyan közbeiktatott szerv, amely egyrészt versenyt támaszt • magyar kereskedelemnek. másrészt Csak zavart a mai korlátozott iráelosztási vnszonyok között. A tiltakozás és a miniszterbea intézett emlékirat -uyoxuán az egész, ország kereskedntársadalmát élénken foglalkoztatja a legújabb Hangya-terv, éppen ezért időszerű és célszerű volna, ha a kérdéssel a leg-1 sürgősebben és megfelelő határozott formában foglalkozna — most. amikor mar 160 kereskedői szervezet tiltakozása megjelent — a szegedi Baross-Szövetség is. Alkulcsos betörés •gy Tisza Lajos-körufi cukrászüzletben (A Délmagyar ország munkatdrsótól) Bíró László Cukrászmester, akinek a Tisza Lajos-körűt 49. szám alatt van üzlete, jelentette osütörtökön a rend örségen, Hogy előző eato betörök járták Cukrászdájában. Bíró László szerdán este 9 órakor Családjával moziba ment. Amikor 11 órakor a moziból Hazaérkeafcek és ar üzleten keresztül be akartak menni 'gyanitt lévő lakosúkba, legnn-vohb meglepetésükre a Cukrászda ajtaját, amit eltávozásukkor gondosan bezártak, nyitva találták. Bíró ászló rosszat sejtve, azonnal a pénztárfiókhoz sietett, amelyet nz* letzáráskor szintén gondosan lezárt A pénstárfiók most nyitva volt és hiányzott belőle a benne hagyot '00 pengő készpénz. A folyamatba tett nyomoTÜs se án megállapították, hogy éWrilcso-* betörők hatolták be az üzletibe és vitték el a pénztárfiók tartalmát. Az üzletben lévő süteményekhez nem nyúltak, a lakásban sem bántottak semmit, ügy látszik, kialárólag pénzre pályáztak. A betörést a helyzettel ismerős egyén követhette el, aki tudott róla. hogy Biflóék moziba mennek és esetleg tudta azt is, hogy a kasszában nagyobb (Js/.•zegü pénz ran. A nyomozás tovább folyik a tettesek kézrekerítésére.1 Egyhónapi fogházat kapott egy vásárhelyi gabonakereskedő A Délmagyarország munkát ár-\ hd) Rottmann Tibor hódmezővá-' árhelyi volt gabonakereskedőt % órvényszék ezév januá-Jában árdrágítás vétsége miatt 1000 pengő pénzbüntetésre és egyévi politikai jogvesztésre, valamint Hivatalvesztésre , ítélte, mert tévedésből és io gosuJatlanul kapott engedély alapján 80 mázsa tengerit vásárolt és azt a maximális ár túllépésével árübabocsájtotta. Husz mázsa tengerit -zereuosétlenségére egy detektívgyakornoknak adott el 22 pengő 40 filléres roázsánkénti érőn, holott a tengeri mázsája ekkor 19 pengő 85 fillér volt. A detektívgyakornok feljelentette Rottmannt, aki biába védekezett azzal, hogy Vásárhelyet? ebben az időben az árvíz és a rossz útak miatt magasabb árak voltak érvényben, a törvényszék megállapította bűnösségét és kiszabta rá aa 1000 pengős pénzbüntetést. Fellebbezés folytán az ügy csütörtökön a tábla EJemy-tariAesa elé került. A tábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét és Rottmannt 1 hónapi fogházra, valamint 400 pengő pénzbiin telisre ítélte. Az-itélet jogerős