Délmagyarország, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-17 / 86. szám

Ókori író — mai olvasó Dr. Révay József nagysikerű könyve a szellem örök felsőbbrendűségéről |A lKImagyarország munkatársától) Hpbent sua fata libelli, — a köny veknek meg van a sorsuk, elhatározott /végzetük*. Kiemelkedő könyvsikernél magyarázni szokták, bogy mi ért, mi okból lett népszerű, mi az eb ben, vagv abban a könyvben, ami ellenállhatatlan erővel szól az olvasóhoz? Vékonydongájú, igénytelen külsejű kis könyv fekszik előttünk — az utóbbi hetek legnagyobb magyar könyvsikere. Alig 10Ó oldal terjedelmű, sől még annyi sincsen, ba csak a címlapokkal együtt nem, mégis oly sok mondanivalója van a ma embere számára, hogy témáját tekintve, el sem hinné az olvasó, aki kezébe veszi.. Révai József »Ókorj (ró — mai olvasó* című könyvéről van szó, amely a Franklin Társulat »Parthenon«-sorozatóban jeleni meg a közelmúltban Ez a kis könyv alig néhány hét alatt rendkívüli népszerűségre emelkedett, erről beszélnek az intelligencia összejövetelein. a magasabbfokú iskolákban és általában mindenütt, ahol két olvasni szerető ember találkozik a fárasztó mindennapok szórakozásra szánt percei alatt. Ml e könyvecske sikerének és nép'zerfíségének titka? Ahelyett, hogy xzt boncolgatnánk s a kérdésre szakszerű választ adnánk, néhány szemelvényt ragadunk ki a 95 oldalas keskeny kis könyv lapjairól Seneca leveleinek közvetlensége zftrdck|ifc-c még az ókori írók « ím emberét? Van-e mondanivalóink több. mini Iiarmndfélezer év messzeségéből a mi korunknak is? Tudják-e még magukkal ragadni, nemesíteni, nevelni, ösztönözni a mai olvasót?* — Ezeket a kérdéseket teszi fel a könyv előszavában Révay József, a könyvecske szerzője. S ezekre a kérdésekre válaszol a könyv lapjain, amikoi döbbenetesen tárja elénk, mennyire nem számit az emberiség szellemi, gazdasági, szociális és művelődési fejlődéstörténetében az a harmadfélezer év. smi elválaszt — dehogy is választ PJ' — az ókori íróktól. A mai olvasó szinte elkábulva és megdöbbenve vesz; észre a könyv olvasásakor, milyen nagyon közel van hozzánk a történelmi /ókor* és annak beszélő. író, szónokoló. harcoló és szenvedő emberei: közeli rokonainak, testvércinek érzi.. Révay József könyvének müíoT májául Seneca leveleinek stí!u<á: választotta, hogy a legközvetlenebb hangon szólhasson az ókori írókról szómflvészekről a mai olvasóhoz. A Seneea-levelek közvetlen hangját kö veti s megtartotta Sececának azt a kedves szokását is, hogy a könyv minden fejezetét egy-egy érdeke", mély értelmű és formás idézettel zárja. Az első fejezet, vagy első levét A halhatatlan ókor afcímct viseli. A szerző rávilágít ebben a fejezetben arra, miért halhatatlan az ókor? Hangsúlyozza, hogy az ókori írók nem évültek el. S ba nem is csupa remekműveket alkottak, de' — ők alkottak először remekműveket! A görögök teremtették meg az irodalom valamennyi műfaját és minden műfajban mindjárt megalkották a re mekeket is. Azonban örökéletük titka nem az. hogy utolérhetetlen mintakéneket alkotlak, hanem az, hogy örökké időszerű marad minden alku lásuk. •Örök időszerűséget ad nekik min ifrnpkfelrft a »humnnitAs« elmúlliat.'tt tan eszménye, amely minden alkotó "'kát beragyogja*, _ frja Révay maid A 111 u s Geíliussal, az óköi egyik leghívebb, nagy Olvasójával nuigyarázza a humanitás szó éríc) mét: Nem »piiil:>ntropla«. vagyis emberszeretet, banem >tnfdeia«. vagyis műveltség. S ez az emberség-eszmény ad örök időszerűséget az óltori írók minden lapjának... Azután rámutat a kis könyv arra. bogy a közönség érdeklődése mennyiie szomjasan fordul az ókor felé. A legutóbbi száz esztendő egyik legna gyobb könyvsikere és — tegyük hozzá: filmsikere, mert a film • leg népszerűbb közvetítőeszköz ma — Bul. wer Lvtton Eduárd »Pompéji végnapjai* című regénye volt és igazi világsiker még ma is Sienkievicz híre.s könyve, a »Qno vadis?* »Ha viszont a müveit olvasó öknrélménve egy-egy pillanatra megtorpan. abban bizonyára az iskola a hibás, mert a gépszázad és a technika-imádat hamis jelszavaival halálra ítélte, vagy legalábbis megnyirbálta az iskolai görög és latin tanulmányokat s amit meghagyott, azt is rossznl tálalja: nem hódítja, hanem elriasztja a fogékony lelkeket. De minél jobban dühöng a gép, minél vadabbal tombol a technika s minél sivárabb az iskola: az ember, az emberséges ember annál szomjasabban menekül a hnmánltás örök forrásaihoz* _ írja a kitűnő szerző, akinek em berség-eszménye valóban az örök szel lemi fáklyavivőé, a műveltség fe' kent papjáé... Vissza akarja vezetni a fáradt és tétova embert az őrök forrásokhoz, meg akarja mutatni az örök tükröt, amelyben minden kor fel fedezheti a maga arcát, a maga gondolatait. örömeit, bánatait, eszményeit. Az élet mestere a következő fejezet hőse, az ókori történetíró. Az »élet mesterei* annak a szellemi fáklyafutásnak, amelyen Révay végigvezeti olvasóit, éppen a legkiválóbb hordozói. Az ókor történetszemlélete szerves része volt a nemzeti életnek, alakítója a nemzeti cselekvésnek, _ írja Révay s ki ne érezné ezeknek a szavaknak aktuálitósát? »A közösség történelmi tudatának legtermészetesebb megnyilatkozása a hazafiság. És ezen a ponton ismeri fel a mai olvasó, hogy az ókori történtíró épp ügy szól hozz.-i is, mint szólt a maga kortársaihoz. A közösségi tudat és a nemzetiessé? (amint mondani 6Zokfák: a kollektív gondolat és a nacionalizmus) a ma emberének is eszménye és irá nyitója; kétségtelenül rokonszenves előtte tehát az a. történetírás, amely — már évezredekkel ezelőtt —ezekbei a szempontokkal világított bele a népek történetébe*. És ki ne érezné mainak Cicero szavait: »Szerctjük szüleinket, szeretjük gyermekeinket, rokonainkat, barátainkat, de ezt a sok-sok szeretetet mind magába öleli egy: a hazaszeretet. Van-e jó hazafi, aki ne áldozná fel életét is szívesen a hazáért?* De sok mai gondolatot láthat visz szatükrözödni a mai olvasó a görög perzsa háborúk herodotosi tálalása ban. amely a közösségi erőfeszítés, az áldozatos hazaszeretet legszebb példáit tárja elénk. A mai magyar olvasót pedig különösen érdekelhetik az ókori történetírásnak azok a lapjai, amelyek őseinkre, vagy a velünk rokon népekre vonatkoznak. Herodotos IV. könyvében meglepő dolgokat találhatunk a skvthákiól s ezekkel is megismertet, vagv legalábbis felkelti irántuk kíváncsiságunkat e kis könyv. Politikai irodalom az ókorban ulciniet viseli a könyv egyik legérdekesebb fejezeíe. Az ókori politika, írók megismertetik velünk az ókori politikus jellemrajzát, szóbépcit, kifejezési formait és — pálfordulásait s j döbbenten ismerünk rá korunk né-' hány korszerű figurájának tükörképére... Az ókori politikusok árnyalakjai közül élesen és lüktető-elevenen ki emelkedik Cicero képe, a tehetsé ges s jellembeli fogyatékosságai elle nére is kimagasló ókori politikus-iró, aki először határozta meg elvi szem pontból a politika célját eképen: his reipublicae supreina lex* — a leg íőbh törvény az állam üdve... A politikai irodalomhoz tartozik az ókori retorika tudománya. Az ókori ember imádta a szó művészeit. Felfogása szerint a szónok a legnagyobb varázsló: láthatatlan és anyag talan eszközzel népek és országok sorsát dönti eL Nem így van-e ma is?... Bizonyságul Mezi Juvenalist. a költőt, aki az ókori szónokról és hadvezérről egyik szatírájában a következő hasonlatot faragta: •Mérd meg Hanibált, vájjon hány font hamu lesz az egész nagy hadvo zér?« íme, a szellem több és értékesebb mint a legnagyobb hadi dicsőség, — n-.ondja Révay. A szellemtelen szönokról, az u«vnevezett /szájhősről* pedig az alábbi aranyos kis példázatot mondja: Valaki megkoppasztott egy füle miilét s bizony nagyon kevés húst ta iáit rajta; erre mérgében így szólt Te csak hang vagy, semmi más... Ma is találunk tükörképet erre a péidá zatra, ha nagyon keresünk... Föld és nép Az ókori irodalom legmaibb és legfájdalmasabb aktuális részét Kévay a fenti fejezetcím alatt vonultatja föl könyvében. A mai olvasó ugyanis — okkal és joggal leginkább mégiscsak a mindennapok névteun hősének ókori életére, a küzdő és verejtékező ember, a paraszt, a munkás, az iparos megélhetési viszonya* ra, egyszóval a szociális kérdések!, kíváncsi. A szociális kérdés legősdiíi formája a földbirtok igazságosabb elosztásának követelése. Plutarchos *Agis«-ában megtaláljuk a földosztó spártai király tragédiáját, aki akara ta ellenére szerette volna boldoggá tenni népét, de a nép a demagógokról a /szájhősökre* és ígérgetőkre hallgatott s a királyt halálba küldte... Peisistratos. a kitűnő athéni államférfi Kr. e. ötszáz esztendőve' állami kölcsönt folyósított a parasztoknak, hogy önállóan gazdálkodhassanak íme, a mai telepítési politika egyik lényeges alapelve! A szociális és gazdasági problémák sorra felvonulnak a kis könyv útmutatása nyomán. az ókori tömegek munkabér- és éhségsztrájkja, a »Panem et eircenses* kétségbeesett politikája, amikoi a munkanélküli tömegek száját in. gvenkenyérrel és kábító szórakozásokkal akarták belömni. •Kinek van szíve elnézni, hogy hihetetlen gazdagság és vagyon hal mozódjék egyfelől, másfelől legyen száz meg százezer ember, akinek befövő falatja sincs? Hogy büszke palifák sorakozzanak egymás mellé, míg millióknak nincs hová lehajtaniok fe jiiket?* _ írja Sallustius, aki nek soraiból minduntalan kiérzik a szociális elégedetlenség ijesztő sistergése .., ók ori hétköznapok Az ókori filozófusok müvei, az /istenek ajándékai* szintén sok mai problémára adnak feleletet, olyan választ. amelyet a gépek, a mái korszerű /istenek* soha nem adhatnak. Mint üdítő forrás tiszta vizét szürcsöli a mai olvasó ezeket a bölcsességeket, amelyek éppen ügy szólnak ma is hozzánk mint évezredeken át szóltak a különböző korvk emberéhez. \ filozófusok után a/ ókori hétközuanot elevenednek meg. a bélközua DÉI.M AGY A KOR SZAG Péntek. 1942. április 17. pok szürke emberei, típusai és jeliemalakjai, akiket legelőbben ismerhetünk meg Aristophanes vígjátékaiban, — Arany János mesteri fordításában! Aristophanes vígjátékai tele vannak politikai és társadalmi szatírával. A mindenható és páratlanul népszerű Alkibiades kalandorpolitikáját például ma elképzelhetetlenül bálor szókimondással vitte P színpadra — írja Révay —, de ugyanígy kipellengérezte a uagyszájű KI" ont, a félelmetes népvezérl, valósággal lehengerelte Euripidest, ne.vetségessé lette Platón eszmény? államát s végül harsány gúnnyal kicsúfolta a görög »kékhan«nyákat* e nőemancipáció őseit... Az ókori költők és tudósok ismertetésén túl bevezet végül a szerző » •Gyönyörűségek kertjébe*, a kereszténység irodalmi térhódításának küzdelmeibe. •Ez »z őrségváltás ideje, egy ezeréves birodalom és vattás vrtlsága; természetes, hogy évtizedei alatt nem lehetett keresztény görög és latin stílust cs müelméletet te. reinteni, tehát természetes az is, hogy azok a kort nyitó héroszokírók és tudósok, akik a kereszténység élharcosai voltak, A pogányságtól kapták irodalmi műveltségüket Ez a műveltség túlélte a birodalmat s halhatatlan életét éppen a kercsz ténsvégnek köszönheti*. Ezzel a gondolattal s ennek fejtegetésével búcsúzik a mai olvasótól aókori irodalom nagyszerű ismerője ér hívatott terjesztője. És az olvasó sajnálkozva teszi le a kis könyvet, amely 95 oldalon keresztül szólt hozzá a. öl-ori s mégis annyira mai problémákról, egy új Seneca közvetlen szavával és az örök aktuálilás: a művelődés-eszmény emberségesen -ember hangján. CSANY1 PIROSÉ* Állandó razzíázásokkal keresi a rendőrség a kerékpárlopások tetteseit (A Dél magyurország munka tár sdtól) A tél elmultával megnövekr dr'! kerékpárforgalommal egyulr jííleg ismét megszaporodott a kerekpárlopások száma. Néhány nap óta ismét több feljelentés érkezett á rendőrségre kerékpár ügy ben. üzletek elől, kapualjakból tűntek el őrizetlenül hagyott kerékpárokamelyek után most erélyes nyomozást indított a reaidőrség. A bűnügyi osztály detektívjei állandó razzíázásokkal keresik a bicikiitolvajokat. Legutóbb szerdán délelőtt tartottak nagy kerékpár razziát a Marstéren. Százötven személyt állítottak elő biciklistől a rendőrségre, de valamennyi biciklista igazolni tudta kerékpárjának eredetét. Ezeket e razziákat a jövőben sűrűn megismétlik, mert remélik, hogy ezen a:' úton sikerül kézrekeríteni a kerékpártolvajokat. Csütörtökön egyébként két, való' szinüleg régen lopott kerékpár maradványainak feltalálását jelentették a rendőrségen. Cziics József Etelka-sor 20. szám alatt lakó 14 éves tanuló jelentette, bogy az Etelka-sori tóban halászás közbet egy „Merkúr" gyártmányú leszerelt női kerékpárt fogott ki. Görög István kecskés telepi lakos pedig arról tett jelentést, bogy a Vám-téri tó vizében egy „Extra" gyártmányú kerékpárvázat talált. A rendőrség most azt próbálja megállapítani bogy kinek a tulajdonából és roikot lopták el ezeket a bicikliket. 1