Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-07 / 54. szám

DEEWAGY ARORSZ A f? Szombat. 1943. március 7. A Főiskola Az utóbbi időben igen sok szó esett Szegeden a Polgári Iskolai Tanárkép­ző Főiskoláról. Legutóbb országos vi­szonylatban is igen feltűnő esemény voit az úgynevezett »füstnélküli nap® s az ezzel kapcsolatos hatalmas gyűj­tési akció, melyet a Vöröskereszt irá­nyításával a főiskolai hallgatók Bo­tond B. L.-nek ifjúsága rendezett. A gyűjtéssel kapcsolatban igen sok uj­Y-ágcikk látott napvilágot, de vala­mennyi közül messze kiemelkedett a lA'lmagyarország hasábjain megjelenő cikksorozat, mely naponta közölte az adományozók és gyűjtök végeláthatat­lan névsorát. Ugyancsak feltűnő cikk­één jszámolt be a Délmagyarország a Főiskola dísztermében február 25-én megrendezett ifjúsági nagygyűlésről is, atio] a. főiskolai ifjúság egységesen kivánia a polgári, iskolai tanárság sé­relmeiWk (illetmények, szolgálati idő, stb.) itendlezését, a Főiskola /főisko­lai® jcRegének, végleges megállapítá­sát, a tanítók árképzésének azonnali megszüntetését s, kívánságairól memo­randumot nyujto't be az illetékes mi­nisztériuipixa. Dte nem hagytuk szó nélkül a főiskolai ifjúság /Szerzői estjét® sem, meílvet március 1-én tar­tottak meg ; az intézet dísztermében. A bemutató esttel kapcsolatban nem egy értékes fiat'al szerzővel ismertettük meg olvasói'nkiat. Mindez a sok tevé­kenység csak: azt igazolja, hogy a Fő­iskola szorg.abmas ifjúsága állandóan gondoskodik valamilyen társadalmi vagy kulturális meglepetésről, s hogy a sajtó sohasem zárkózik el az ifjú­ság komoly megmozdulásainak pártfo­gásától és hangoztatásától. Az ember azt gondolná, hogy az az ifjúság, amiUyík ennyire munkaké­pes, amelyik ertnyire érzi az idők sür­getését s ilyen nagy lendülettel hasz­nálja ki a íelkknáikozó lehetőségeket, semmiben sem érez hiányt, talán túl­ságosan is megvan minden eszköze ah­hoz, hogy ilyen nemes mozdulatokat sürün megengedjen magának. A főis­kolásoknak bizonyára van idejük és módjuk arra, hogy önmaguk müvelé­sén tul helyi és országos ügyekkel is foglalkozzanak. Igen, igy gondolja mindenki, mert igy logikus. Sajnos, a valóság nem ezt mutatja. A valóságban a főiskolai ifjúságnak sem ideje és sem módja nincs arra, hegy a saját ügyein tul mással is fog­'alkozzék. A valóság az, hogy a fő­iskolai ifjúságnak még arra sincs ele­gendő módja, lehetősége, hogy a sa­lát feladatait akadály nélkül megold­hassa. Vegyük csak ilyen szempont­ból vizsgálat alá az eisődleges esz­közt, mely minden más eszköz és le­hetőség alaphordozója, a Főiskola épü­letét. A Főiskolai igazgatói már évek hosszú sora óta azzal a panasszal nyitják meg a tanévet, hogy a Főis­kola épülete egyre szűkebb és szű­kebb lesz arra, hogy az évről-évre szaporodó hallgatóságot befogadhas­sa. Különösen a közelmúlt évek bizo­nyították be, hogy az a helyzet, mely a Főiskolát helyszűkében jellemezte, tarthatatlan. A hallgatóság száma ész­revehetően azóta sem csökkent, vi­szont az épület ma is változatlan. Leg­teljehb több vakolat hullott le róla a Tioldogasszony-sugárutra. A Tanárképző Főiskolának az 1941 .42 tanévben 515 nyilvántartott hallga­tója van s ez a szám több-kevesebb aránnyal négy szakcsoporton őszük meg. Maga a puszta szám aligha érzé­keltetné velünk a Főiskola épületé­nek aránytalanságát, ha nem ismerjük a belső megoszlást, az előadótermek és szemináriumok térfogatát. De egy­szerre szembetűnőbb, ha egyetlen szak­csoporton belül vizsgáljuk meg a le­hetőségek végső határait. Erre a cél­ra legalkalmasabb a magyar nyelv-, 'rodsloin- és történelemtudományi szakcsoport, ipível a legnépesebb s az előadásokon ful itt van a legnagyobb EegkiválóbS konyhakerti és wlráemagvakj gazdasági magvak szaküzlete ^ ÁKOS magkereskedés Szeged, Kiss-utca 2. (Pári6i Nagy Áru­házzal szemher.) 168 HIR szükség megfelelő szemináriumi hely­ségekre. A gyakorlat azt kivánja, hogy csupán alsó és felső évfolyamot kü­lönböztessünk meg, mivel két-két év­folyam ugyanazt a kollégiumot hall­gatja s a munka egyéb területein is együttdolgoznak. Igy az alsó évfo­lyamnak 142, a felsőnek 122 hallgató­ja van. Elképzelhető, hogy ilyen nagy­számú hallgatóságnak mekkora elő­adótermekre volna szüksége ahhoz, hogy lehetőleg mindenki kényelmesen helvezkedhessék el, ahogyan az min­denféle szellemi munkánál elengedhe­tetlen. A Főiskolának azonban csu­pán egyetlen olyan előadóterme van. az úgynevezett /diszterem®, melyben egy-egy évfolyam halgatósága valaho­gyan összepréselhető, mert a legvak­merőbb számítás szerint itt is csali 140 ember fér el. Az órák azonban — főleg az egyetemi óraütközések miatt — legnagyobb jóakarattal sem oszt­hatók el ugy, hogy az ilyen nagylét­számu órák kivétel nélkül a díszte­remben legyenek. A szükség igen sok szor ugy hozza magával, bogy egyes órákat, például irodalmat az /irodal­mi®, történelmet a /törlénelmi® terem­ben tartanak meg, ami a gyakorlat­ban azt jelenti, bogy 142 vagy 122 hallgatót olyan termbe kellene bepré­selni, ahová a legnagyobb szadizuius­sal is csak 100 ember gyömöszölhető be. Óra végéig mély lélegzetet venni a legnagyobb vakmerőség. Így az elő­adásokról a hallgatóság egy része akár akar, akár nem, kimarad. A szemináriumokban még szembe­tűnőbb az aránytalanság. Az egész szakcsoport 264 ember közül az iroda­lomtörténeti tanszék szemináriumát helyiségében mindössze 34 dolgozhat egyszerre, nem is beszélve a történel­mi tanszék szemináriumi helyiségéről, ahová legfeljebb 12 hallgató fér be egyszerre. De ezek legalább külön he­lyiségek, külön olvasószobával, míg a nyelvtudomány szemináriumi helyisé­gében professzor és hallgatóság egyet­len szűk szobában kaphatott csak he­lyet, de professzoron kivül mindösz­sze 6 (hat) ember ülhet be egyszerre a 264 nyelvszakos hallgató közül. A Délmagyarország úgyszólván minden évben szóvá teszi ennek az állapotnak a tarthatatlanságát. Itt nem egy akármilyen iskola épületéről van szó, hanem az egyetlen polgári iskolai tanárképző intézetről, amely az egész ország polgári iskolai tanárságát volna hivatva kiké­pezni. Olyan épületben, melyben a hallgatóságnak sem elegendő hely, sem elegendő levegő nem áll rendelkezésé­re, a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet hiánytalan munkát végezni. Nem lehet továbbhalasztani a Főiskola épü­letének kibővítését. A jelen állapoton csak további építkezéssel vagy átköl­töztetéssel lehet segíteni. Mindegy, se­gíteni kell! Így kivánja az országos viszonylatban is egyetlen ilyenirányú főiskola méltósága, de igy kívánja a pincehelyiségekbe kényszerített öntu­datos hallgatóság is. KTTN-MOLNÁR S ÁNDOR Ügyes, keresztény, helyi isme­retséggel biró szedők elütésre felvétetnek Szegeden, Újszege-j den, Kisteleken, Kiskundorozs-1 mán, Kiskutimajsán és Csongrá don. Textilhulladékgazdasásri- j bizottság. Szegedi körzet Pulczj tábornok-utca 16a, 165 j Szegedi útmutató A Somogyi-könyvtárban és a* egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtárszol­gálat A Városi Muzeam egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Ta­kács István Kla"nzáí-tér 3, Just Fri­gyes Petőfi Sándor-Sugárut 59, Sel­meczi Béla Somogyi-telep IX. u. 4S9, Török Márton Csongrádi-sugáxut 14. Színház és mozik műsora: Belvá­rosi Mozi: Az ördög torony. Korzó Mozi: Beihajtani tilos. Széchenyi Mozi: Alkonyat, Vá­rosi Színház: Szombaton; Kaland. Vasárnap délután és este; Nagy­mama. TIétfön délután; Hamu­pipőke. Este: Bob herceg. —oqo— — ötezer népszámlálási ívet. kül­dött vissza helyesbítésre a SiaOszfi­kai Hivatal. A műit esztendei nép­számlálási íveket a közellátási hiva­tal a munka befejezése után felter­jesztette a Statiszlikai Hivatalnak. Most azután a Statisztikai Hivatal visszaküldött a szegedi közellátási hi­vatalnak 5000 népszámlálási ivet, mert a kitöltés hibás, az adatok, vagy hianyosak, vagy nem helyesek. A kez. ellátási hivatal helyes adatok meg­állapítása és a hiányzó adatok pótfel­vétele ügyében többezer idézőt kézbe­síttetett ki. Az idézettek meg is je­lennek a közeilátási hivatalban, ahol helyes személyi adataikat beírják a visszaküldött ívekbe, — A Budapesti Közlöny hírei. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy a kultuszminiszter dr. Kari Ist­vánné Báthy Sarolta okleveles polgá­ri iskolai tanárnőt a szegedi II. kerü­leti polgári iskolába helyettes tanár­rá kinevezte. Egy uj kormányrendelet intézkedik a hadirokkantak és hadi­gondozottak ellátásáról szóló régebbi törvénynek a visszacsatolt Délvidéken történő alkalmazásáról. A rendelkezés kimondja, hogy a hadigondozásra való igény szempontjából a többi előfelté­telek fennállása esetén a magyar ál­lampolgárokkal egy tekintet alá es­nek azok a személyek, akiket a ma­gyar állam idegen állam területéről telepített a visszacsatolt délvidéki területre. A miniszterelnök kiegészí­tette a rotációs- és íves nyomópapí­ron előállított sajtótermékek terjedel­mének megállapítása és az ezzel kap­csolatos kérdések szabályozása tár­gyában kiadott rendeletét. Az újabb rendelkezés szerint az 1912. március 17-től március 31-ig terjedő időben, valamint az 1942. augusztus 10-től augusztus 24-ig terjedő időben az ed­dig meghatározott oldalterjedeímen felül a budapesti politikai napilapok további nyolc, a vidéki napilapok pe­dig további négy oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A lapok húsvéli szá­mának árát a vasárnapi szám eladási árában állapította meg a miniszter­elnök. Az iparügyi miniszter rendele­tet bocsátott ki a csatornazsír terme­lésének és forgalmának szabályozásá­ról. Ezt a rendeletet, amely a szenny­vízlefolvókban zsiradókt'ogó készülék elhelyezéséről és a zsiradék össze­gyűjtéséről rendelkezik, a Délmagyar­ország már ismertette. A közlekedés­ügyi miniszter engedélyokiratot adott ki, amelynek alapján a Pallavicint­uradalom és Csongrád városa a Ti­szán átvezető kompot állíthat be és vámdíjat szedhet. Győr közkórháza főorvost és két segédorvost keres s az állásra pályázati hirdetményt tett közzé. Kiskunhalas közkórháza alor­vosi állásra hirdet pályázatot. — A TÍSZA VIZALLASA. A rendőrség szegedi révkapitánysága közli: A Tisza vízállása március ö-án reggel 7 órakor: 758 cm, hő­mérséklete: —8 C, a levegő hőmér­séklete; +3 íok Celsius. \ — a crtndatoar legfontosabb szabálya az, bogy aj ember hetenként legalább egyszen reggel felkeléskor, egy pohár terméJ szetes /Ferenc József® keserüvize( igyon, mert ez a gyomrot és a beiekej alaposan kitisztítja és az egész anyag cserét előmozdítja. Kérdezze meg ori vosát ! — Az Országos Magyar Sajtókam* ra közgyűlése. Budapestről jelentik.( Az Országos Magyar Sajtókamara fik osztályai március 15-én tartják köz® gyűléseiket a Magyar Sajtó Házában, Az újságírói intézmények szintén már, cius 15-én délelőtt tartják évi rendes közgyűléseiket. — Előadás a nyersanyagról. Pérw teken este Kruppa Rezső tartott előadást a Munkásotthonban a nyersanyagprobilémáról. Előadásának bevezetőjében az ipar fejlődésével íog, lalkozott, majd kifejtette, hogy az ipari fejlődéssel kapcsolatban új pro­blémák merültek fel. A múltban a gyarmatosítás sem a nyersanyagodért történt, hanem inkább a hódítás ilicső. ségéért, — mondotta. A nyersanyag­szükségletet fokozza a termelés ra­cionalizálása, ez teszi szükségessé a/.l is, hogy az egyes államok között mi­nél élénkebb cserckereskedalem bo­nyolódjék le. A leghelyesebb csereke­reskedelem az volna, ha nyersanyagért nyersanyagot, félkészárúért télárúi és készárúért készárút cserélnének, mtrl az az állam, amely nyersanyagot ex­portál és a kész árút hozza be, non tudja kihasználni iparának teljesítő­képességét. Kruppa Rezső a továb­biakban az iparosítás szükségességé­ről beszélt és vázolta az ország kül­kereskedelmi forgalmát. _ A Katolikus Nővédő felhívása tagjaihoz. A Szegedi Katolikus Nővé­dő Egyesület felkéri tagjait, hogy XII. Pius pápa koronázásának évfor­dulóján március 8-án, vasárnap dél­előtt 10 órakor a fogadalmi templom­ban a püspök úr által pontifikált ün­nepi szentmisén minél nagyobb szám­ban szíveskedjenek megjelenni. A Nemzeti Munkaközpont hircf. A kubikos szakmai csoport vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Nemzeti Munkaközpont Mérey-utca 4. szám alatti helyiségében tisztikar- és veze­tőségválasztó értekezletet tart, ame­lyen a szegedi földmunkásság legsür­gősebb kérdései is megvitatás alá ke­rülnek. A gyűlésen az országos szak­mai titkár, továbbá dr. Rosta La­jos képviselő, a helyi szervezet elnö­ke is jelen lesz, Gaál Sándor tit­kár pedig a tavaszi földmunkálatok; teremtése érdekében tett lépéseiről s a kubikosság jövő nagy terveiről tart beszámolót és ismertetést. — Az ipari munkanélküliek részéről egyre gyak­rabban nyilvánul meg a kérés a Nem­zeti Munkaközpont felé, hogy — a földmunkásokhoz hasonlóan — ré­szükre is teremtsen vidéki munkale­hetőséget. A helyi szervezet titkára a jövő hét elején ezügyben Budapest­re utazik. — Janik-vendéglöben mit flekken M vargabéles. — Mi njság a budapesti élelmiszer® nagyvásártelepen. A Magyar Vidéki Sajtótudósííó fővárosi jelentése sze­rint 1942. február 27-től március 5-ig| az élő- és vágottbaromfi, valamint a tojáspiacon változatlanul a hivatalo® san megállapított legmagasabb árak voltak érvényben. — A zöldség- és fő­zelékfélék piacán a vöröshagyma nagykereskedelmi ára 1942. március 1-től kezdődőleg 27.03 P métermázsán­kint. A többi árucikkek közül a zeller ára 6, a kelkáposzta 12, a fejessaláta 25, a paraj ára pedig 300 fillérrel csökkent. — A gyümölcspiacon a 37 százalékos világos dióbelet tartalmazd héjasdió legmagasabb nagykereske­delmi ára az Árkormánybiztossíig 131.200—941. számú rendelete értelmé­ben március 1-től 207.40—219.40 T. métermázsánként. A többi árucikket közül a sárgabélű narancs ára 5 fil­lérrel emelkedett, viszont a mandarin és a nemesfajtájú alma ára 10 filléré rei csökkent kilónként. •

Next

/
Thumbnails
Contents