Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-07 / 54. szám

J> K L M A G Y A R U R S A G Szombat 1012. március 7. Cukor helyett — homok (A Délmagyarország munka!ár. sétál) Egészen különleges c.vkor'csa­Visí ügyben folytatott nyomozást a szegedi rendőrség. A nyomozás so­rán sikerült teljes viágosságot de­ríteni erre mai időkre jellemző cse­lekményre. Mintegy két héttel ez­előtt Demeter Dez-ő 29 éves rovott­multá péksegéd felcsapott „cukor­ár ásnak" és mindjárt ládaszámra kínálta a „fekete-cukrot." Először Dékány Jánosné kávékimérőt ke­reste fel és ötven kiló cukrot adott el neki 95 pengőért. Nemsokkal ké­sőbb Szőnyi .Tózsefnénnk kínált egy láda elsőrendű cukrot 90 pengőt ka­pott a szállítmányért. Harmadszor Kereszteli/ Dezsőnek adott el 50 ki­lót 95 pengőért. A vásár megkötése után nemsokkal Demeter leszállí­totta a rendeléseket. szabályszerű leszögezett cukrbslá dákban. Ami­kor azután a boldog rendelők fel­bontották a ..gyári ládákat" kide­rült, bogy azokban cukor helyett — homok és salak van . . . Mindháromán feljelentést tettek a rendőrségen megindult a nvomo­zás és ennek során nemsokára De­meter nyomára akadtak. Kiderült a homokárúkról hogy eddig már háromszor volt büntetve, azzal a védekezéssel állott elő. hogv az egyik kocsmában megismerkedett egy Tóth Jáno* nevű orosházi em­berrel. aki amikor ő panaszkodott, hogy nincs munkája, elmondotta, hogy erikoreladással lehet pénzt ke­resni Amikor a három szállít­mányt eladta, kapott is 50 pengő jutalékot. Tiltakozott az ellen, hogy ő helyezte volna el a ládákba a ho­mokot. A rendőrség nem fogadta e! Demeter védekezését annál is in­kább. mert Orosházán egyelőre se­hol sem találják az említett Tóth Jánost. Demetert letartóztatták és átkísérték az ügyészségre. A rend­őrség tovább folytatja a nyomo­zást. Makói hírek Dr. (iesztelyi Nagy László ország­gyűlési képviselő, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója előadást tartolt a makói Gazdasági Egyesületben ,,A nő szerepe az új ma­gva r gazdasági éleiben'' címmel. Az illusztris előadót S. Bálint György elnök, üdvözölte. Gesztelyi Nagy Lász­ló hangoztatta előadásában, hogy ma különösen nagy szükség van a ma­gyar nő munkájára a gazdasági élet­Le ír. A magyar nfí l'aji és gazdasági érzékének minden cseppjei és minden szálát bele kell építeni az új magyar életbe. A nő szerepét a családban vizsgálta ezután az előadó, majd ar­ról beszélt, hogy hivatástudatra és magyar öntudatra kell nevelnünk leá­nyainkat. Foglalkozott végül az elő­adó a leáuvievenle inlézménnvel. amely t millió 200.000 leányt nevel 'i.tudatos magyar honleánnyá. Az ér­dekes előadást S. Bálint György kö­szönte meg. A MHTESz makói hagyma- és zöld­séfiszérít o telepe részére ebben az év­ben többszáz. vagon zöldség- és főze­lékfélét akar beszerezni. Főleg spenó­tot. zöldborsót, zöldbabot, kelkáposz­tát. karfiolt, karalábét, spárgátököt, fejeskáposztát, sárgarépát, petrezsely­met. zellert, stb. akarnak vásárolni. A MKTKSz felhívja a makói termelő­ket. hogy minél nagyobb területet kap­csoljanak be a termelésbe. A METESz részletes felvilágosítással szolgál a ioy/áfoednlóknak. Beszélgetés Fehér Szarvas főnökkel egy dorozsmai vendéglőben Törzsfőnökke valasztották-e az amerikai indiánok Sztálint? (A Détmagyurország munkatár. sótól) Fehér Szarvas főnök levelet írt egy pesti lap szerkesztőségének és kétségbevonta azt a néhány nap­pal ezelőtt az egész sajtóban nap­világot látott hfrt, mintha az észak­amerikai, kanadai és mexikói in­diántörzsek tiszteletbeli törzsfőúö­kübké választották volna Sztálint. A tiltakozásban az a legérdekesebb, hogy Fehér Szarvas főnök nem az amerikai préri valamelyik indián rezerváeíójából, hanem a nagy ma­gyar preriről, a Nagyalföldről, an­nak is Kiskundorzsma nevű falu­jából keltezte levelét. Ki«kundo­rozsraa ezideg szélmalmáról volt nevezetes amelyről azt mondja a nóta. hogy nem forog, de hogy in­dián törzsfőnök is lakja a falut, ezt eddig aligha tudta valaki. Azaz, hogy Dorozsmán tudják azok, akik ismerik Borvendég Deszkáss Sán­dort. a fiatal írót az indián ügy lel­kes harcosát. Borvendég Deszkáss Sándor és Fehér Szarvas főnök ugyanis egy és ugyanazon személy. A Délmagyarország munkatársa ki­rándult Dorozsmára, hogy megtud­ja ki az a Fehér Szarvas, aki olyan határozott hangon cáfolja, valame­lyik hírügynökség által világgá bo­csátott hírt Sztálin indián törzsfö­llökké választásáról, mit akar ezzel a cáfolattal és milyen címen avat­kozik bele az indián törzsnek ügyeibe, A naeyapai örökséé Sikerül is megtalálni Deszkáss Sándort. A beszélgetés vendéglői asztalnál folyik le. ahol arról kér­dezzük hogyan lett belőle indián törzsfőnök és hogyan került kap­csolatba az Indián-üggyel. — Nagvnpai örökség ez nálam — mondja — és elbeszéli hogy nagyapja aki mint magasrangú ka­tonatiszt a berlini magyar követsé­gen attaséként szolgált az 1914-es Világháború előtt, mindig nagy ér­deklődéssel viseltetett az indiánok sorsa iránt s ez indította arra, hogy rangjáról, állásáról lemondva az Egyesült-Államokba menjen és ott indiánok életének tanulmányozásá­ra fordítsa idejét. Sajnos nem so­káig élhetett vagyainak, korai ha­lála megakadályozta ebben. A Csa­ládban azonban élt. az ind'ánbaráí nagyapa emléke és a mi Borven­dég Deszkéss Sándorunk már egész kicsiny gyermek korában olthatni Ion vágyat érzett, hogy folytassa nagyapja megkezdett tanulmányait. Apja, aki néptanító volt, hallani sern akart róla, hogy fia nagyapja nyomdokait kövesse és igyekezett elnyomni a gyermekben ezt a vá­gyat. Borvendég Deszkáss Sándor orvostanhallgató lett Budapesten és egy időre el is felejtette gyermes­kori álmait, amikor azonban szü­lei nehéz anyagi helyzetük miatő nem tudták tovább taníttatni és ő állás, foglalkozás nélkül bolyongott, elhatározta, hogy megvalósítja ré­gi vágyát: kimegy Amerikába. Jó formán egy fillér nélkül, kalandos úton sikerült kijutnia az Egyesült­Államokba. ahol az indián-rezervá­elókat kereste fel. Tudott valamit angolul s ezen a nyelven érintke­zésbe lépett a rezervációsban élő törzsekkel, amelvek szívásén fogad ták a magyar fiatalembert, mert látták, hogy érdeklődése komoly ós a sokat üldözött, sokat szenvedett vörösbörű emberfaj iránti mély hu­mánum hatja át. Hosszú hónapo­kat töltött Borvendég Deszkáss Sán­dor az Egyesült-Államok területén szétszórtan levő rezerváci ókban, megbarátkozott lakóikkal, együtt élt velük s akiket eddig esak hír­ből, olvasmányaiból, vágyaiból is­mert, azokat most alaposan a va­lóságban is megismerte. Az Egye sült-Államok területén élő Indiánok egyik legnagyobb szövetsége tagjai sorába választotta és törzsfőnökké is megtette. Igy vette fel a már ko­rábban indián barátai által neki adományozott Fehér Szarvas nevei es dett valóságosan is indián törzs­főnök, — Legszívesebben kint marad tam volna az indiánok között — mondja — de szüleim sürgető leve­lei nem hagytak nyugodni, meg aztán szerelmes is voltam itthon va lakibe, a mostani feleségembe, igy aztán elbúcsúztam indián barátaim­tól és hazatértem. Lehet-e Sztálin indián törzsfőnök — Mindezeket pedig azért mond­tam el — folytatja Borvendég Desz­káss Sándor —, hogy bebizonyítsam, nem illetéktelenül avatkozom bele az indián ügyekbe. Mint a National Councillor ol The Indián Associatjon of America elnevezésű törvényes in­dián szövetség törzsfőnök tagja ugyan­is kötelességemnek tartom, bogy meg­védjem az indiánok hórnevét a Sztá­linnál kapcsolatos, nyilvánvalóan pro­paganda célzatú híreszteléssel szem­ben. Teljes Jeheteüensé,ginek tartom, liogy az egyesültállamokbeli, a mexi­kói és a kanadai Indiánok tötzsfőtiök­ké válaáztották volna a szovjet dik­tátort. Egyedül az Egyesült-Államok területén kilencvennél több indián nemzet él, bár részint csak töredék­ben. Ez a sokféle nemzet több mint 300 törzsre oszolva 61 az Unió hatal­mas területén, egymástól függetlenül saját törvényei szerint. Itt térképet vesz elő Borvendég Deszkáss Sándor és azon mutatja, a szélszórt indián rezervációk elhelyez­kedését. — Ilyen szétszórt állapotban el sem képzelhető — mondja —, bogy az indián törzsek egységes elhatáro­zással törzsfőnökké választották vol­na Sztálint, nem beszélve a kana­daiakról és a mexikóiakról, amelyek még elszigeteltebben, más szokások, más tőrvények szerint élnek, emezek­től óriási távolságokra. Nincsen tehát közös vezetés az egyes indián törzsek között, nem is adhatnak hát ki a tör­zsek közös dekrétumot. — Elméletileg elképzelhető lenne, hogy valamelyik szövetség választot­ta meg elnökévé Sztálint _ folytalja Borvendég Deszkáss Sándor —, azon­ban cn, aki ismerem ezeknek a szö­vetségeknek a magatartását, munká­ját, bátran állíthatom, hogy nem vol­tak ilyesmire kaphatók. Az egyesüliál­lamokbeli indiánokat három szövet­ség tömöríti: a League of Nations of North American Indians (Montana), a Federated Eastern Indián Lengne és a National Couneillor of the Indián Assaciation of Arneríea, amelynek én is tagja vagyok. Ezeknek a szövetsé­geknek az a célja, hogv az indián faj társadalmi, kullurélis, felemelkedését szolgálják, munkálkodjanak az idősze­rű indiánproblémák megoldásán ki­vívják azokat a polgárjogokat, ame­gekat. ataelyek egyenlővé teszik Amerika valamennyi szabad polgárá­val. Mert ezen a téres még renget^ tennivaló van. Éppen ezért ezek a* indián szövetségek állandó ellenzék; állásponton vannak s mindenkor ame­rikai kormányokkal szemben és máj esak ezért is valószínűtlen, hogy kap. hatók lettek volna Sztálint megtisz. telni a törzsfőnöki címmel. — Egyetlen módon tudom csak el­képzelni Sztálin törzsfőnökké válasz­tását, — mondja Borvendég Deszkáss Sándor —, úgy, tudniillik, hogy a kor­mánv szerződtetett „díszindiánjaival'' emeltette törzsfőnöki rangra propa­gandacélból a szovjeldiktálort. Aj úgynevezett nemzeti parkokban ugyanis élnek odaszerződtetott indiá­nok, akik rendes fizetést .húznak az államtól és mint egzotikumot, muto­gatják őket a kíváncsi idegeneknek, Lehetséges, hogy ezek kaphatók vol­tak Sztálin főnökké választására, azonban azt hiszem, mondanom sem kell, hogy ez nem jelent ténylegesen törzsfőnökké választást, mert erre csak az egyes törzsek nemzeti tanáé csa jogosult. 2000 magyarországi ifjuharcöt Megköszönjük Borvendég Deszkáss Sándornak érdekes felvilágosításait s arról kérdezzük, hogy milyen most az amerikai indiántörzsek helyzete. — Az indiánság ma már csaknem teljes egészében civilizált életformák között él — mondja Deszkáss —, de megőrizte nemzeti függetlenségét, hí­ven ápolja ősi szokásait és kultur.i­ját. Az indiánok nem politizálnak, az Uniónak még belpolitikai ügyeibe is esak akkor avalkoznak hcle. ha in­dián ügyről van szó, a külpolitikai ál­lásfoglalástól periig még inkább tar­tózkodnak, mert az ilyesmi nem érdekli őket. Itt megint esak rá kell mutatnom, hogy a Sztalin-féle törzs­főnökség már csak ezért is lehetetlen. — Az indián különben a legjobban szaporodó fajta az Egyesült-Államok népei között, tehát kihalásától nem kell tartani. A keveredés a fehérfa­júakknl nem nagy mérvű, de különben is az indián jelleg keveredés esetén is erősen kiütközik az utódokon. Elmondja még Borvendég Deszkáss Sándor, hogy egész a legulóbbi idő­kig. amig a közlekedés fennállott Európa és az Egyesült-Államok kö­zött. levelezésben állott indián bará­taival, most pedig azon fáradozik hogy a "Vöröskereszt útján vegye fel ismét a levélösszeköttetést. Annak a szövetségnek, amelynek fl is tagja, a vezetője dr. Sahiulntshu, gyakran keresi öt fel leveleivel, jó barátja ezenkívül a League of Na-* tions of North American Indians fő­nöke -Tom-Fee-Saw is. ö maga. ahol csak lehet, igyekszik propagandát csi­nálni az indián ügynek és megszeret­tetni ezt az értékes, jóravaló, becsü­letes emberfajtát. Nem kis büszkeség­gel említi, bogy a maga kis körében, | Magyarországon sikerült is ezen a té­ren eredményeket elérnie. Két indián­tárgyú könyvet írt eddig, amelyek lő­leg a fiatalság körében meglehetős , népszerűségnek örvendenek. A köny­vek megjelenése ulán tömegével kap­ta a leveleket az ország különböző • részeiből az indiánok élete és sorsa iránt érdeklődő gyermekektől. Ezek a gyermekek az ő buzdítására „indián törzseket" alkottak és még ma mos! is gyakran keresik fel őt leveleikkel. Kétezer „ifjúharcos" lelkesedik üytn módon az indián ügyért és az indián életért. — Most itt élek Dorozsmán, — fe­jezi he érdekes elbeszélését Borven­dég Deszkáss Sándor —, ahol a fele-' ségem tanítónő. Mindén vágyam azon­ban. hogy ha vége lesz a háborúnak, újra kimehessek Amerikába indián­jaim közé. Szász Ferenc. Tavaszi kalaau^onsá^iw megérkeztek. Vételkénvszer nélkül megtekinthetők VS1MA külrasaj:!©" Feketesasai, lö. Alakítás modellek ui*n

Next

/
Thumbnails
Contents