Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-31 / 73. szám

Rumos, likőrt, pálinkát legolcsóbban Szepesváry Solcz Dezső Rum- és Ükőrayarábsn vásárolhat. Mars tér 1. Telefon: 31-19. Árusítás nagyban és kicsinyben! i Inl a lakást. — Majd annak adjuk ki, aki a '/alkalmasabb. Gyermektelen, •'ii ff díjas házaspárnak ... — vallta be a háztulajdonos leánya. Mikor sarokbaszorították. Másik szomorú esetet is mogfieltiink ugye' kkor a népjóléti ügyosztályban. Fárndtarcú. beteg öregasszony zokogott az egyik sarokban. Kénlozősködésiinkre elsírta bánatát: — A házigazdánk, ki akar lakoltat ni 80 éves, beteg urammal együtt, mert most egyszerre szüksége van a lakásunkra. Eddig elég nagy volt neki a saját lakása . . . M—ím ls súlyos beteg voltam, tüdőgyulladásom volt s nem tudtam megjelenni a lakás ktigénylésére lefolytatott bíró-sági tárgyaláson. A b' '-nzda most megkapta a kilnknltatás! végzést és olseién ki akar tenni az utcára bennünket. Négy fiam harcai a keleti harctéren . . . Bízom abban, hogy miattuk sem fogunk törvényes erővel kitenni bennünket beteg férjemmel . . , Ideje volna, bogy az, ilyen gondolkozású háztulajdonosok megváltoztassák mentalitásukat és több belátással s kevesebb önzéssel kezelnék a lakók ügyét. A népjóléti hivatni természetesen mindent elkövet azok érdekében, akiknek lakásügyét intézi. Be —• több megértést és a mai nehéz Időkhöz való alkalmazkodást kér a háztulajdonosoktól. Vé^sőfokon másfélévi és egyévi börtönre ítélték a esengelei halálos verekedés tetteseit (A Délmagyar ország munkatársától) Két év előtti halálos verekedés ügyében hirdette ki hétfőn a Kúria ítéletét a szegedi törvényszéken Ungváry János törvényszéki tanácséin ökl Ezerki 1 e 11cszá zn egy ve u májusában történt, bogy Törköly Mátyás 23 éves esengelei legény és Hell Dezső 27 éves ugyancsak esengelei fiatalember a. csengelei Dékány-kocsmfthan történt verekedés alkalmával egy szöllőkaróval úgy fejbeverték Tari József és Turi István nevű legényeket, bogy azokat agyroncsot ássál szállították be Szegedre, ahol mindketten meghaltak. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Törkölyt kétrendbeli balált okozó súlyos testi sértés bűntettében és mésfélévi börtönre ítélte, Hellt pedig felmentette az ellene emelt vád alól. Fellebbezés folytán a tábla elé került az ügy. A tábla megsemmisítette az elsőbíróság ítéletét és Törkölyt 3 évi és 6 hónapi fegyházra itélte, Hellt pedig mint tettestársat, mondotta ki bűnösnek és 2 évi és i hónapi fogházra ítélte. Végső fokon a Kúria tárgyalta az ügyet A Kúria a táblának a büntetés kiszabására vonatkozó részét megsemmisítette és Törkölyre vonatkozólag visszaállította a törvényszék ítéletét. Hellre pedig egyévi börtönt szabott ki. A büntetésből 15 uanot kitöltöttnek vettek. Az ismeretlen Szeged szellemisége Miért van szükség a Szegedi Müveszeti Hetek megrendezesere Kolozsvár művészeti hclekcl rendez. lJar hét niulva nyitja meg gazdag és színes műsorát a kultuszminisztei A szegedi nagyközönség nincs tájékozva arról, hogy lényegében mit is rejt magában az az összefoglaló cim: Művészeti Hetek? Mi a rendeltetése, mi a jelentősége ezeknek a gyakori ünnepségsorozatoknak ? Idegenforgalmi vonzerő-e, vagy szórakozási lehetőség? Pár szellemi ember, tudós, iró, festő, szinész, énekes, előadó, tömörülése és üzleti vállalkozása-e vagy valami magasabb jelentőségű; a vidéki társadalmat-népet egyetemesen érintő, nevelő hatású szükségszerűség? Megadjuk a felvilágosítást egy pár idézetben, amelyek azoktól az emberektől valók, akik hazánk szellemi életét irányítják. Természetesen uem hallgathatjuk el saját véleményünket sem. ron Gábor Ugr volt miniszter, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke. 1940-ben a kövelkezőket mondotta a Művész ti Hetek jelentőségéről: • Valamikor az állam csak arra törekedett. hogy minél hathatósabb védelmet és biztonságot nyújtson állampolgárainak. Ma fejlettebb fokon, kötelessége az államnak gondoskodni a szellemi életről is, amelynek kimagaslóan fontos része a művészet, amiért is csak az az államhatalom tölti be teljesen rriadatát. amely gondozza az esztétikai nevelést s a művészet fejlesztését is célul tűzi ki.« • Az a gondolat — mondja a továbbiakban —. amelv a Művészeti Heteket létre hoztn. nemcsak felismerése volt a művészeti élet decentralizálása fontosságának, hanem egyszersmind azt a célt is szolgálta, hogy a vidék társadalma minden rétegének a figyelmét a saját otthonának esztétikai diszitése és élete színesebbé tétele iránt felkeltse . . .« • A művészeti hetek megtörik a varázst. amelv eddig sajátosan Budtipestre tömöritette művészeti életünket. Ezentúl irodalmi, zenei és művészeti életünk nagyságai és alkotásai megjelennek egv-egv vidéki városunkban is. bogy ihletük kincseiben az egyetemes magyar közösséget részesítsék* fánként adódik a kérdés, hogy ha az. államhatalom a védelem biztosításán felül, a magasabb szellemi étet terjesztését tűzte céljául, mi nz oka Szegednek, a legnépesebb vidéki városnak eziránvu elhanyagolása? Ez a város centruma annak a nagv magvar Alföldnek, amelv olyan sok kiváló, munkásságukban az ország kallurszinvonaláf felemelő szellemiséget termelt. Petőfi, Katona, Munkácsi s a többiek szelleme parancsolólng kívánja. hogy szülőföldjük szellemi nívójáról ne feledkezzenek meg azok. akiknek rélkilüz.ése: a nemzeti hatalomnak a kultúrán keresztül való felemelése. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1941-ben a pécsi művészeti hetek katalógusában igy ir: • A nemzeti művelődés színvonalát korunk felfogása szerint nem egyes kimagasló egyéniségek, avagy kiváltságos csoportok műveltsége, hanem a széles néprétegek műveltségének mélyNyilassá Sándor és egyébb márkás festményeket magas áron veszek ..Modern" Képsza on Szeged, 198 kievó utca 1. sz. ségc, a művelődés gyökereinek szerteágazása határozzák meg. A nnivelődés-politikának ezért fokozott figyelemmel kell clőscgitenic a vidéki művelődési központok kialakulását és megerősödését. A főváros mellett a vidék nagy városainak is fontos hivatása van a nemzet kulturális életében s hogy e hivatásukat betölthessék, maguknak is részesülniük kell, mindazokban a művelődési értékekben, amelyek nélkül egészséges fejlődés el sem képzelhető. Az irodalom, a művészet, a tudomány, szellemi kincseiből illő részt kell juttatni a magyar élet vidéki központjainak is. Ez az elgondolás vczetelt — irja a továbbiakban a kultuszminiszter —, amikor 1938-han megalapítottam a Művészeti Hetek intézményét avégből hogy a magyar városok sorra megismerkedjenek a magyar irodalom és művészet legújabb alkotásaival. A városok megértéssel fogadták ezt a törekvéseimet; lelkes áldozatkészséggel és komoly erőfeszítéssel igyekeztek belekapcsolódni mozgalomba, a polgárság mindenütt szeretettel fogadia az írókat és művészeket. A Művészeti Hetek rendezésével nemcsak müvelödésterjesztő munkát tudtunk végezni, dc bebizonyítottuk hogv a magyar városok valóban méltók arra. hogv központjai legyenek az egvetemes nemzeti művelődésnek.* A mi alföldi világunk népének ugy az állam, mint a mi szűkebb pátriánk hivatalos tényezői, vajmi kevés pe2itést és irányítást adnak, hogy kuMuránk örökkön mozgó, nemesen élőn, előrehaladó legyen. A kultuszminiszter — mini láttuk — már 1938-ban rendszeresítette a Művészeti Hetek intézményét. Mennyi időt mulasztottunk. hogy mindezidelg semmi sem történt ezirányban. A miniszter szavai szerint a városok kötelessége. hogy megkeressék az összeköttetést a Művészeti Heteket rendező Irodalmi és Művészeti tanácshoz. hogy agilis szervezéssel, ötlctckkrtés azok kidolgozásával sikeresen megvalósítsák az államhatalom szellemi mozgalmát. Ugyan mi lehet az oka, hogy elibénk vághatott Székesfehérvár, Győr, Kassa, Nyíregyháza, Pécs c a többi Szegednél Uisohh városok? .Mi az oka hogy ezeknek a városoknak inkábh szükséges a szellemi élet, a haladó kultúra, mint nekünk? És mi az oka annak, hogy az egy évtizeddel előbb Szegeden kezdeményezett, a nemzeti erők összefogásával elindított kulturmunka oly hamar kátyúba jutott. megrekedt? Élénken él emlékünkben qróf Klebelsberq Kunó nagyszerű művészi érzékkel irányított építőmunkája, amelv a Dóm-teret létrehozta s amely nem csupán a városnak ünnepi (de oly kevéssé kihasznált) tere, de a modern magyar építőművészeinek egvik nevezetes dokumentuma. A művészileg alkotott tér magától adta a kulturélet továbbhaladási lehetőségét. Megrendezték a korán elhunyt nagy miniszter elképzelését, a nagysikerű és világviszonylatban is élen haladó szegedi szabadtéri játékokat. Ugy látszott, hogv határvárosi minőségünkben, korlátozott lehetőségeink között is kulturát szerető. I törekvő magyar nagyváros akarunk ! lenni. Amikor minden a legszebben , megindult, megtorpantunk, megálltunk : nz. előrejutásban. Ha túrsorompói ok I kibővültek, a Délvidék lakossága magyar kulturát kívánva él melletlűnk par ugrásuyi távolságra ts most, amikor lenne kikért szellemi eletet produkálni, amikor kötelességként liaiul ránk a visszacsatolt vidék nzt'ib légkörben felnőtt generációjának megmutatnunk, hogy mi a magyar uem történik semmi kezdeményezés} JOL tudjuk, hogy özönével találhatók aj kifogások, amik mögé bújva ciháiit® ható a mulasztás vadja. Vidékünket már második évben az árvíz sujtji, háborús légkörben élünk, nagyon iat szűkre szabottak lehetősegeink, ne,T» számithatunk nagy idegenforgalomi a4 stb., stb. Minderre csupán azt em.it® jük meg, hogy Kassán feJ sem szál 1 még a harcok löporfiistje, amikon 1939 októberében a város kívánsága® ra a kultuszminiszter Művészeti He® tckcl rendezett. Kolozsvár nem töiö® dik azzal, hogy korlátozott vonatjára® tok vcszélyeztclik majd ünnepi heteiknek sikerét, most amikor a háborúnak is nagyobb méretű megindítása várható. Szeged aránylag távol áll minden hirtelen veszélyt jelentő haditeriileitöl, mi hál'Istennek, nem szenvedtünk eddig sokat a világol formáló nagy háborúiéi Hogy vidékünket az árviz sújtja, nagy elemi sz© rencsétlcnség. dc épp a csapások ideje az, amikor leginkább össze kell fogni a szellemi elet frontján is. hogy a rendkívüli idők nagy lerliei elviseihetőbbek legyenek. A rendkívüli eseniénvekhen oly. gazdag jelenben, világrengések közepette. a hittel egyetemben az irodaiéin. a zene és a művészet jelenti 9 katharsist. a lélek tisztulását, a megnyugvást és a harmóniái Nincs semmi "kunk kifogásunk, hogy ne ugy és ne olyan szellemi körülmények között éljünk, ahogy azt megköveteli tőlünk haladó nemzeti kultúránk, városunk területi és népi nagysága és szomszédaink szellemi ránkufaltsága, A nagy magyar Alföld elhanyagolt terület. Az utóbbi években sem szóban. sem írásban nem regisztrálta nu'g senki ennek nagyszerű értékeit, küiö® nősen színmagyar típusét. A (ud'>® mány. az irodalom, a miivé-zel itt nálunk Szegeden rendezendő Művészeti Hetekben. hézagpótlóan megvilágíthatja mindazt a rengeteg értéket, amit az, archeológia, az etnográfia, az irodalom. zene és művészetek terén ez a délibábos, dermesztő-tikkasztó klimá* ja, búja flórája, szeszélyes vadvizekben gazdag homok és föld termeit ^és termel magából. A Főméltóságu Asszony pár evvel ezelőtt egy rádióbeszédélien kijelentette: >Minden magyar embernek* át kell éreznie, hogy részese annak • kincsnek, aminek világszerte meghe® csiilt neve: Magyar miiveszet.* Szerérven hozzátehetjük ehhez, hogy minden magyar emher ismerje meg azt * kincset, amelyet a meghprsült művészetben eképp aposztrofálhatunk: A nagy magyar Alföld népe, tája r* szellemisége. Temesvárr .Tóz*ef Osztálysorsjegyek az I. osztályú húzásra kaphatók Osválh István K8i* Tábor u. 3. (Adóhivatal épület.>