Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-31 / 73. szám

Metnzfigyaláíám figysk az ötostanács előtt TA Hélamgyarorszdg munkatér• Pftól) A szegedi törvényszék ötös­tanácsa Novak Jenő tanácselnök vezetésével hétfőn egíéw nap nem­Vetgyal ázást ügyeket tárgyalt Kárász József 05 éves budapesti bankár került elsőnek m ötös tanács Mé. Kárász évekkel ezelőtt Szegeden |mlt kereskedő, eKKől az Időből te­teerefeég főzte őt Domdn Mátyás­hoz, az azóta elhunyt Kárász-ntfai Kereskedőhöz. Tavaly áprilisban Kárász Szegeden járt ás bement a !>omán-űzletbe. Beszélgetés közben politizálásra került a sor s az angol Yádió magyarnyelvű hirei is szóba kerültek. Néhai Domán Mátyás fel­háborodva tette szóvá, hogy az an­gol rádió milyen becsmérlőleg nyi­latkozott Magyarország kormányzó" járói. Kárász erre az ellene kiadott ügyészségi vádirat szerint kijelen­tette, Kogy igaza van az angol rá­diónak. majd azt is helyeselte, hogy n szerbek bombázták Szegedet, jzenkívül egyéb nemzetgyalázó ki­jelentéseket tett. Kárászt az egyik vevő feljelentette és az ügyészség kormányzósértcsért és nemzetgya­lázás büntette miatt emelt ellene vádat. A bét?"' tárgyaláson Kárász József tagadta, Kogy megtette vol­na az inkriminált kijelentéseket, a kihallgatott tanuk azonban; Domán Milkós és a Domán-cég négy alkal­mazottja vallották. Kogy a kijelen­té"'1- úgy hangzottak el. ahogyan azokat az ügyészség vád táravává teffe. Dr. (raál, Ödön ügyész vádbeszé­déhen rámutatott, bogy Kárász Jó­zsef az első világháború alatt el volt ítélve a hadviselés érdekei el­len irányuló bűntett miatt 7 évi fegyházra, ebből két évet kii öli ott, (i hátralevő őt esztendőt azonban kormányzói kegyelem folytán nem kellett leülnie. Az ügyész súlyosbí­tó körülménynek kérte betudni, hogy a vádlott azt a kormányzót sértette meg, akinek kegyelméből megszabadult büntetése letöltésétől. Kárász József felmentését kérte. A törvényszék bűnösnek mondot­ta ki Kárászt kormányzósértés vét­»ége. valamint nemzetgyalázás bün­tette miatt és másfélévi fogházra, ezenkívül háromévi hivatalvesztés­re ítélte. Gaál ügyész súlyosbítá­sért. Kárász enyhítésért jelentett be semmisségi panaszt. Boskó Kosztáné és Maxhnovícs Györgyné zombori asszonyokat ugyancsak nemzetgyal ázással vá­dolta az ügyészség, mert veszeke­dés hevében egymás szidalmazása közben a magyar nemzetre is sértő kijelentéseket használtak. A tör­vényszék 15—15 napi fogházat sza­bott ki rájuk. Miranovies Katalin 19 éves sza­badkai leány azért került az ötös­atnács elé ncmzetgynlázással vádol­va. mert tavaly nagypénteken, ami­kor a magyar repülőgépek megje­lentek Szabadka felett, szidta a magyarokat. MiranoviP® Katalin elmondotta, bogy apja. Miranovies Péter tényleges tisztje a vol', jugo­szláv hadseregnek, azonban már kilenc éve kiilönváltan él anyjától, aki szabadkai magyar nő. Az anyja állandóan szemrehányást tett neki szerb érzelmei miatt és azt mondot­ta rjeki. hogy „vad rác", mire ő „vad magyarnak" nevezte anyját. A nem­refgTstiM Wfelenfileeíet fa^mMa, * kihallgatott tanuk azonban vallot­ták, bogy Miranovies Katalin meg­tette azokat és a ésetnibekkel fenye­getődzött. A törvényszék megállapította, bogy a vádlott a vádbeli bűncselek­mény időpontjában még kiskorú volt, tehát ügyében uj eljárást kell indítani. Ezért a törvényszék a je­lenlegi eljárást megszüntette és az iratokat visszaküldi a® Ügyészség­nek. Vics Péter nemesmilitióm 59 éves földműves tavaly áprilisban sértő kijelentéseket tett a magyar nem­zetre. Tagadott, de a tanuk vallot­ták, lfbgy a nemzetgyalázó kijelen­léseVet, msctósHe. "A" törvén--szék 2 hónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. Milities MrSsín 25 éves újvidéki cipész a vád szerint Szerbiát, An­gliát, Szovjetorszországot éltette és gúnyos-tréfás taglejtések kíséreté­ben elénekelte a magyar Himnuszt. Milities tagadta, Kogy a bűncselek­ményt elkövette volna, hivatkozott rá, Kogy a vád tárgyává tett időben részeg volt A kihallgatott tanuk vallomásából 96C1 bizonyosodott be, Kogy Milities a* inkriminált kije­lentéseket megtette volna, ezért a* ügyész indítványára a törvényszék újabb tanuk kihallgatását rendel­te el. ajszálvékony harisnya Fehérnemű különlegességek Gombház Csekonics utca 3. sz. „Magyarország a magyaroké legyen és valamennyien magyarok maradhassunk" Huszár Aladár beszéde a Turáni Vadászok vasárnapi köz­gyűlésén Budapest, március 30. A Turáni Vadászok Országos Egyesülete va­sárnap délelőtt tartotta a Ferenc József-rakparton lévő székházában rendes évi közgyűlését vitéz Sipos Árpád titkos tanácsos, nyugalma­zott vezérezredes elnöklésével. Hai­mincnyolc városból és községből jöttek össze a kiküldöttek, akik az elnök megnyitó szavai alatt lelkesen éljenezték a kormányzót és a kor­mányzóhelyetlest ós hódoló távira­tot intéztek hozzájuk. Bartha Já­nos országos főtitkár beszámolt ar­ról. hogy jelenleg már negyven­négy vármegyében, 838 községben működik az egyesület. Megemléke­zett a dr. Kcöpr Viktor vezetése alatt álló kulturális, vitéz Roér Ti­bor elnöklete alatt működő gazda­sági bizottság és vitéz Rátvgy Im­re nyugalmazot vezérőrnagy irá­nyítása mellet! működő lövész szakosztály munkásságáról. 7leszegi Lajos a vidék üdvözletét mondót­I) ft!. M A G Y A R O D S Z A G Kedd, 1942. m á r e i u s 81. 5 Női ta elí — Fogadjuk, Kogy magyaroK maradunk minden körülmények között és rendet fogunk tartani eb­ben az országban, megőrizzük füg­getlenségét és szabadságát. Elnökké ismét vitéz Sipos Árpád nyugalmazott vezérezredest válasz­tották meg. Társelnök lett vitéz Nagy Vilmos nyugalmazott vezér­ezredos és vitéz baráti. Huszár Ala­dár felsőházi tag. az OTT elnöke. Huszár Aladár mondott a meg­választottak nevében beszédet. Han­goztatta, bogy a Turáni Vadászok Egyesülete nem azért létesült- hogy a tömegek hátán érjen el valamit. — Mindent meg kell tenni — mondotta —, hogy Magyarország a magyaroké legyen és valamennyien magyarok maradhassunk. Ez a mi hitvallásunk. A közgyűlés módosította az alapszabályukat. Eszerint egyesü­letből szövetséggé alakul át. kalap újdonságok megérkeztek! KNITTEL Kárász utca 5. szám. 3000 szegedi nő iratkozott fel önkéntes honvédelmi munkaszolgá'atra 30.000 jelentkezőre van szükség (A Délmagyarország munkatár­sától) Amikor a hazának szüksége voít a magyar nők áldozatos mun­kájára, feladatvállalására, még soha sem fordult hiába a magyar hon­leányokhoz. A haza védelme mesz­sze, idegen földre szólítja a magyar férfiakat, a fiatalságot, a munka­bíró nemzedék javát s ezalatt itthon az asszonyoknak kell helyt állni a férjek, fiúk. fivérek helyett. Nin­csen olyan magyar asszony, vagy leány, aki — bármilyen elfoglalt legyen is. bármennyire igénybe ve­szi idejét a család, a gyermekek, vagy a1 hivatás, — uaponta 2—3 órát ne. szakíthatna arra, hogy a nemzet, az ország ügyén munkál­kodjék, hogy valamiféle közmunkát végezzen a messze orosz földön harcoló honvédek helyett, vagy a honvédeiukért Szeiíödeu az Eötvös-ute* 2. szá­t mű házban, az Iparos Tanonciskola impozáns épületének első emeletén állították fel a női houvédelini szol­gálat irodáját. Itt kell jelentkeznie minden magyar asszonynak és leánynak — 18 éves kortól 50 éves korig, foglalkozásra és felekezetre való tekintet nélkül —, hogy részt kérjen a mai idők által parancsolt munkából. Kötelessége jelentkezni mindenkinek, aki elég erősnek és egészségesnek érzi magát arra, hogy naponta 2—3 órás munkát vállal­jon a közért. Két hete működik a női honvédelmi szolgálat irodája s ez alatt a két hét alatt csaknem háromezren jelentkeztek önkénles szolgálatra. — Harmincezer szegedi asszony­ra és leányra van szükség, remél­jük. hogy hamarosan együtt lesz ez a szám, — mondják az irodában dolgozó hölgyek. Ezek az as-zoui'ok is önként vállalták aa irodai mun­kát, hetenként egy-egy nap a Kato­likus Nővédő Egyesület, a Magra? Asszonyok Nemzeti Szövetsége, az Egyesült Női Tábor és a Baross Női TáboY hölgyei teljesítenek szol­gálatot az irodában. Az iroda veze­tését a női honvédelmi szolgálat szegedi kerületi vezetője: dr. Tukats Sándor főispán neje látja el. Érdeklődtünk aziránt, hogy mi­lyen munkára jelentkeznek legtöb­ben és milyen társadalmi körökből folyik a legtöbb önkéntes jelentke zés? — A társadalom minden tét egé­nek asszonyai és leányai egyforma, lelkesedéssel jelentkeznek — hang­zik a felvilágosítás —, az egysze­rűbb munkásasszony éppen úgy. mint az egyetemi tanárok feleségei, vagy a katonatiszt-Családok asszo­nyai, leányai. Legtöbben otthon' munkát vállalnak, kiváltképp azok. akiknek gyermekeik vannak s nem akarnak távollenni Családjuktól. — Miben áll ez az otthoni mnn­ka? — kérdezzük; a válasz a követ­kező: — Otthoni munkaképpen varrást vállalhatnak a jelentkezők­Megtudjuk, hogy ezenkívül ige® sokan jelentkeztek még irodai mun* kára. Többnyire gép- és gyorsirá-t tudó fiatal leányok. Vannak, akik kerékpáros hirvivő-szolálntra je­lentkeztek, sőt igen sok motorke­rékpáros hölgy is akadt kalauznak, postásnak. Postai telefonszolgálatra is sok jelentkező vállalkozott. — Sokan szerelik a gyermekekéi a fiatal leányok közül. Ezek óvodai szolgálatot vállaltak, vagy gyer­mektelepeken való munkásságot. Több nyelven beszélő hölgyek tolmácsszerepre vállalkoztak és az úriasszonyok közül többen jelent­keztek. akik gépkocsivezetéshez ér­tenek. Tme. a legkülönfélébb szol­gálatot vállalta már Szegeden 3008 asszony és leány. Nemes példaadá­suk bizonyára még tízszer ennyi szegedi nőt fog lelkesíteni s hama­rosan együtt lesz a honvédelem ál­lal Szegeden igényelt 30.000. főnyi női szolgálat. Meg kell még említenünk. Koe*y azokat, akik most nem jelentkeznek, annakidején ha szükség lesz rá, olyan munkákra fogják beosztani­amclyre senki sem, vagy Csak ige® kevesen vállalkoztak önként. De a magyar nőt még soha sem kellett rendszabályokkal kényszeríteni ar­ra. hogy a hazának szolgáljon és ezúttal is olyan eredménnyel kell végződnie az önkéntes női honvé­delmi szolgálat sorozásának, amely a külföld előtt a példaadó finn és német nemzetek asszonyai előtt ta megbecsülést és elismerést vív ki majd számunkra. Ünnepi istentisztelei a zsinagógában; szerda, csülör­tök és Péntek este 7 órakor, csütörtök, péntek és szombat dél. előtt fél 11 órakor. Prédikáció csütörtök este 94 7 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents