Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-31 / 73. szám

Glalffeider meéitfspuspdh beszéde a szegedi kaíolihiis nöeguesuietek vasárnapi diszgyüiesen (A Délmagyarország munkalat- zetével jelölte meg fától) A szegedi katolikus nőegyosületek vasárnap délután ünnepi dísgyűlóst rendeztek a városháza közgyűlési termében. A díszközgyűlésen impozáns módon nyilvánult meg a szegedi katolikus hölgytársadalom csatlakozása a Katolikus Akció két nagy mozgalmához: árpádházi Boldog Margit szcntléavatásának szorgalmazásához és a káromkodás elleni küzdelemhez. A városháza közgyűlési termét zsúfolásig megtol (jötte a lelkes hölgyköíönség, amely mindvégig élénk figyelemmel és tetszésnyilvánításokkal kísérte a gyűlés lefolyását A díszgyűlésen megjelent Glattfelder Gyula megyéspüspök cs Baskó Sándor nagyprépost, valamint a város hölgytársadalmának vezetői. Dr. Csikós-Nagy Józsefné elnőfcnő megnyitotta a. díszgyűlést, köszöntötte a megjelent megyésfőpásztort, majd Szent Ágoston szavaival arra utalt, hogy a katolikus nőtársadalom hiszi és tudja, ha kettéreped is ez a korhadt földgolyó, tótén igazságának kell győzedelmeskednie és azoknak, akik az ő igazságában hittek. Az elnök nő nz ország 'és a nemzet szent ügyének példaadó szolgálatára buzdította a hallgatóságot, zúgolódás, panasz és háborgás nélkül vállaljunk magunkra minden terhet, ami a nemaet jövőjét előmozdíthatja. Nemes Czike Gábornó ismertette ezután árpádházi Boldog Margit életét. Vázolta a tatár pusztítás korszerű, szörnyű képét, majd TV. Béla, az árpádházi istenes uralkodó nemes alakját rajzolta hallgatósága elé. — A fájdalom fekete éjszakájában fehér angyalszárnyon jött az isteni kegyelem, — mondotta és analógiát vont a tatárpusztítás utáni idők és a mai világégés képe között, rámutatva arra. hogy akkor is, most is isteni kegyelemben bízva. őrizhettük és tarthatjuk meg országunkat, nemzetünket. Árpádházi Roldog Margit hét évszázad távlatából is reflektorfénnyel világító példáját, állította a hallgatóság elé, mint az áldozafoslelkö, felelősségérzettől áthatott magyar nő mintaképét. — Fájdalmak és szenvedések sötét éjszakájában élünk. — mondotta —, minél főbb a világboldogító, °nná| nagyobb a boldogtalanság, A magát erősnek és diadalmasnak képzelő embert egyedül esak az élő tótén tnd.ia boldoggá fenni. Végiil Ibsen Peer GyritjéneV idemagyar anyák, a magyar asszonyok és leányok útját; kiemelve, hogy az országot védő magyar katona úgy lesz erős, ha asszonyok imádkoznak érte, asszonyok állnak őrt felette, mint Peer Gynt felett az édesanyja cs hűséges szerelmese . . . Palágyi Natália szociális testvér szónoklata következett a káromkodás elleni küzdelemről. A szociális testvér Slachta Margitot, a szervezet főnöknőjet helyettesítette, aki országhatárokon kívül tartózkodván, nem tudott idejében visszatérni, hogy részt vehessen a díszgyűlésen. A szociális testvérek főnöknője táviratilag üdvözölte a szegedi katolikus nők díszgyűlését. Palágyi Natália beszédének bevezetéseként arra utalt, hogy a Katolykus Akció harcra hívta fel a katolikus hölgytársadalmat, tehát, ott kell minden asszonynak és leánynak sorakoznia a zászló köré. hogy eredményt tudjunk' elérni. Érdekes adatokat sorolt fel a káromkodás elleni akció eddigi eredményeiről és hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom minden rétege milyen szívvel-lélekkel vesz. részt, a káromkodás rlleni küzdelemben. Majd három szempontot állított a katnltkns nőtársadnlom elé: 1. Ne legyenek aggályosak akkor, amikor n káromkodás ellen kel] harrhaszállnl * nr túlozzák r] ónnak megállapítását. sem. hogy mi a káromkodás. 2. Boldog Margit példájára az engesztelés szellemét, vigyük bele a küzdelembe. 3. A magyar nőtől idegen az, ha negatív parnesot. kell teljesítenie. Ne csak Isten nevének káromlását ne. fürjük, de menjünk tovább, küzdjünk azért, hogy szentellessék meg az 0 neve. A szociális testvér értékes és nagyhatású beszéde után Zombory Jánosné, nz TJrinők Mária Kongregációja és a többi hitbuzgalmi egyesület, Kogülowicz Manuéla az egyetemi leányifjúság, Bakacsi. Rozália a munkás asszonyok és Baümstark Hona a Dolgozó Leányok nevében jelentette be Csatlakozását a káromkodás elleni katolikus akcióhoz. Glattfelder Gyula püspök zárószavával ért véget az impozáns díszgyűlés. A megyésfőpásztor köszönetét fejezte ki dr. Csikós-Nagy Józsefné elnökasszonynak a díszgyűlés komoly és értékes programjának összeállításáért és örömét nyilvánította afölött, hogy az öszs7.es szónokok egy szívvel, egy lélekkel igyekeztek plőmozdítani a Katolikus Akció célkitűzéseit.. Majd arra tért rá, hogy Boldog Margit tisztelete nem romantika n XX. században, hiszen 700 évvel ezelőtt is arról volt szó, amiről napjainkban, hogy megmaradjon-e 'Magyarország, vagy az ázsiai barbár birodalmakba olvadjon belei Egyedül Tstenben lehet bizalmunk hazánk megvédése és fenntartása tekintetében, Istenben, akijiek semmi SPUI lehetetlen. Ha a magyar asszonyokat ma, is a mély vallásosság szelleme hatja át, akkor Isten védő keze lebeg határaink fölött. A díszgyűlés a megyéspüspök lelkesítő szavai után a nimnusz elén eklésével véget ért. D E f MAGYARORSZÁG « Kedd, 1942. március 81. 0 Segit$iik a sokgyermekes családokat A szegedi népjóléti hivatal méltányosságot kér a háztulajdonosoktól (A Délmagyarország münkatár- | Senki sem hinné, Kogy hány lastítól) A szegedi lakásínség egyik j katlanul álló lakás van pillanatnylttCütfarosi Mozi Kedden, szentén is 5, 7, 9 a bátor kiállású férfiak izgalmas filmje; Ember •IBHM a láthatárom a ragyogó G ARV COOPER-rel. HÍRADÓ | legnagyobb problémája a város la' kosságátiak. A Délvidék visszatérése óla a lakosság száma részben emelkedett, másrészt pedig azok közül a tisztviselők közül, akiket a Délvidékre, vagy Erdélybe helyeztek el, igen sokan fenntartják továbbra is szegedi lakásukat, mert gyermekeiket ifi iskoláztatják, vagy más oknál fogva. Viszont azok, akiket Szegedre helyeztek az utóbbi évben, nem tudnak lakáshoz jutni. Ennek a problémának megoldása, nem olyan egyszerű dolog s egyelőre a város vezetőségének egyeljen eszköze van csak a lakásínség köuy*' nyítésére, az, hogy a lakatlanul álló lakásokat lefoglalta!ja, és nyomban kiutalja azoknak, akik lakásigényléssel a polgármesterhez fordulnak. Korzóban Ma utoljárat a hatalmas olasz filmi Kaiozszcrelcm s ^ZEmtANIM^zíTMUTATtAlj Korzóban r Az első — részben szines — mii-; liós magyar világfilmI Mikszáth K á 1 ni á n: Bem Mii lag Szegeden. A háztulajdonosok részint nem akarják rendbehozatni s inkább nem adják ki, mintsem költsenek a lakás renoválására, másrészt pedig ha már rendheliozzatták és költöttek rá. arra várnak, hogy a lehető legideálisabb lakóboz jussanak. Régi panasz, hogy a sokgyermekes családoknak sehol sem szívesen adják ki a lakást a mostani idők azonban több belátást követelnének a háztulajdonosoktól, mint amennyi egyik-másik házigazda részéről megnyilvánul. A város népjóléti ügyosztályán naponta drámai jelenetekre kerül sor a lakáskiutalásokkal kapcsolatosan. Itt intézik nagy türelemmel és a nehéz kérdéshez méltó körültekintéssel a Iakásinségesek ügyét,. Szemtanúi voltunk néhány jelenetnek, amelyek szinte kortünetnek mondhatók és a nyilvánosság elő kívánkoznak. Egy négy gyermekes anya öszszeesett a népjóléti hivatalban a kiállott izgalmaktól. Lakásából ugyanis kiöntötte a. belvízáradás és a város népjóléti hivatala lefoglalta tott számára egy üresen álló lakást. A városi adóhivatal ugyanis jele ütést tett a népjóléti ügy osztályJegyek elövéteJezését megkezdtük.'? Telefon: 21-85. nak arról, hogy hány lakás á; üresen Szegeden, amit abból is mo" lehet állapítani, hogy nem fizetne' utána adót. Tehát ba egy lakás iire sen áll, a háztulajdonosnak he kel jelentenie az adóhivatalnál s az adóhivatal nyomban jelenti a nér jóléti ügyosztálynak, hogv nz a le kás lefoglalható. Tgy foglaltak té 3 négygyermekes asszony számár is lakást, azonban a háztulajdonos azzal a kifogással élt, hogv már másnak adta. ki a lakást s nem en gedheti be a ncgygyermekcs Bsalá dot . . . — Legtöbben ezzel, a kifogással jönnek — mondja dr. Bincsy Béla tb. tanácsnok —. ha Woglaltatjnk a. lakást, nyomban kiderül, hogy időközben már másnak adfák ki ... Ilyen fiktív lakáskiadási ügyletekkel operál tehát, néhánv háztulajdonos. hogy sokgyermekes Családoknak ne adjanak lakást.. A népjóléti ügyosztály hivatali helyiségében például mpgjelent a kérdése ház tulajdonosának Dánra, »nki a következő kijelentést tette: — Az édesapám elutazott Szeged rőt és nem tudhatom, hogy nem adta-e ki a lakást már valakinek? Magam ugyanis most érkeztem haza Szegedre és nem beszéltem errő! a kérdésről édesapámmal. — Mióta áll a lakás üresen1 — kérdezte a tisztviselőnő, aki komolyan és lelkes igyekezettel kezeli az ínségesek lakáskérdését. — HVm t'.s iUdom ... — vallott? he a háztulajdonos leánya. , — Miért nem akarják hát kiadni ennek a négygyermekes családnak! Kiöntötte őket lakásukból a viz, nem érzik a felelősséget, amely magukra is hárul? — Én bizony csak a magünk baját érzem. Ar, édesanyám he teg . . . — A mai időkben senkinek sin^ joga. így beszélni. — utasított:, rendre a tisztviselőnő igen helye sen. Végül kiderült a „vallatásnál" hogy a háztulajdonos bizony nem akarja sokgyermekes családnak ki Széchényi Mozi Ma 5, 7, 9 órakor! ÜADO BIBÍOlf mnBBnBBBnHMR Mikszáth Kálmán regénye ntán Főszereplők 8zeleczky zita pager antal f •illlHHMMnRBIPPIIHVIlffS* Jön! A legújabb magyar filror*rook f SUNOS VAGYOK Merey Mária, Csórt*?. Qrsgass, Kamarás? k