Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-28 / 71. szám

A járásbíróság érdekes elvi döntése egy üzlethelyiség felmondási perében | emel. Nem vitás. Ijogy a felperes, ha j epitkezoi akar is az alperes áltat be­I rell helyiség helyén, azt nem bérbe­l' nd'ie bnlli, m <-> 1, I \ © \ I ,, r, /• 1 I . A I I- 1 ..n -ta (A Délmagyarország munkatársa­iéi) Érdekes üzlethelyiség felmondá­si perben hozott elvi jelentőségű íte­letet pénteken a szegedi járásbírósá­gon dr. Arvay Kálmán járásb'ró. A szegedi görögkeleti magyar egyház Jelmondott Kazlnczy-ulca 11 szám utalt levő épületében üzlethelyiséggel ljró Juhász István asztalosmester­nek az/gl az indokolással, hogy az jztelhelx iségre iroda céljára saját magának van szüksége és ebből a rétből építkezni akar. Juhász István hivatkozott a felmondási tilalomról kiadott rendeletre és nem hagyta el az üzlethelyiséget, mire az egvbaz a felmondási joghatályosságának kimon­dására pert indított Juhász ellen a járásbíróságon. A tegnapi tárgyaláson a felperes háztulajdonost dr. Háberniann Gusztáv ügyvéd, az alperes asztalos­mestert pedig dr. Abonyi Pál ügy­véd képviselte. A járásbíróság iíéíe­tében a felperest keresetével elutasí­totta és arra kötelezte, bogy alperes ügyvédje kezéhez 15 nap alatt 12 pen gő perköltséget lefizessen. Az itéiet indokolásában megálla­pította a járásbíróság, bogy az alpe­res által bérelt helyiség üzlethelyi­ség. Az idevonatkozó rendelet az üz­lethelyiség felmondásáról akként ren­delkezik. hogy üzlethelyiséget nem zsidó bérlővel szemben csak bizonyos rendelkezések betartásával lehet fel­mondani. Eszerint felmondással csak akkor élhet a bérbeadó, ha a bérbe­adntt helyiség helyére nagyrészben bérbeadás céljára szolgáló uj épületet adás, hanem abból a célból kívánja eszközölni, hogy az uj helyiséget ma­ga vegye igénybe. Ebből következik tebát. hogy a felperest a bérelt üz­lethelyiség felmondásához való jog nem illeti meg. Van a rendeletnek egy rendelkezése, amely kimondja, hogy a bérbeadó akkor 'élhet felmon­dással, ha a lakásra magának a bér­beadónak lakás vagy üzlethelyiség céljára méltánylást " érdemlő okból van szüksége. Felperes előadásából azonban megállapítható volt, bogy az alperes által bérelt üzlethelyiségre nem* üzlet és nem is lakás céljából volt szüksége, hanem egyházi hivata­lok és intézmények elhelyezése cél­jából. A felmondási jog tebát ezeset­ben sem illeti meg a felperest. Ezt a jogi álláspontot csak megerősíti a rendeletnek az része is, amely megál­lapítja ugyan, hogy az egyházközség által tervezett építkezés közérdekű építkezés, de amely rendelet megha­tározott körre szoritja és közérdekű építkezés céljából csakis község, tör­vényhatóság. kincstár részére biztosí­tott felmondási jogos s egyház részé­re még közérdekű építkezés céljából sem biztosította ezt a jogot. Ebből okszerűen következik, hogy a felpe­res, a most fennálló törvényes rendel­kezés lakáskorlátozásra vonatkozó rendelethatálya alatt abból az ok­ból, hogy a maga intézményei részé­re építkezést kíván foganatosítani, felmondással nem élhet. Örvendetesen emelkedett a város vagyona Ufratrtékelik a város föidfeit (A Dc!uinggnrors :nig niunkalár­mlál) A városházán, a számvevősé­gen riagv munka folyik: készül a város vagyonmérlege és a multévi zárszámadása, Májusig kell felter­jeszteni a belügyminisztériumba és előrelátható már. bogy batáridőre el is készülnek a munkával. Uigy a vagyonkimutatásban, mint a zárszámailá-bap változások . várhatók az idén. Az 1940-es év 2*2(1,000 pengős többlettel zárult, anv­nyl most már bizonyos, bogy a mult évről is többlete van a városnak, a számvevőség gondos sáfárkodasa évről-évre biztosítja a többletet, az idén azonban jóval kisebb összegű többletre lehet számítani. A mnlt esztendőben ugyanis a város bevé­teleiben mutatkozott jelentős elto­lódás. A város vagyona már (néhány óta örvendetesen növekedik. Amíg 1040. év januárjában a tiszta vagyon 91,920-481 pengő volt, addig 1041. január l én a város vagyon­leltára már 92.794..'>31 pengő tiszta vagyont tüntetett fel, am! 869.050 pengős szaporulatnak felel meg. Az 1941 ées esztendőben ugyancsak nö­vekedés tapasztalható a város va­gyonában emellett tavaly a Vá­ros fiildvagyona azáltal, bogy ú.i útak építésére földterületeket vásá­rolt a város, növekedett a mnlt év­ben n kocsiút burkolat, továbbá a esjiloninhálóznt is bővült. Közel egyniilliópengős kiesést okozott azonban a város vagyonleltárában az a körülmény, hogy a szeged—ba­jai törvényhatósági Útat az állata tulajdonúba adták­A város vagyonkiuiutiilásábap az épületek után a földek szerepel­nek a legnagyobb összeggel 13 mil­lió 466.542 pengőre vaunak éltékel­ve a leltárban a város földjei, ez azonban még csak meg sem közelíti a földek mai reális értékét. A föld­ingatlanok ugyanis már évek óta mindössze '200 pengővel szerepelnek Szeged város vagyonmérlegében, pedig, köztudomású, hogy manap­ság már a legsilányabb minőségű földnek is jóval nagyobb az értéke, mint kettőszáz pengő. A belügymi­niszter rendelete értelmében azon­ban mindeddig nem volt rá mód, hogy a városi földek értékét 200 pengőnél többre értékelje a szám­vevőség, mert 10 évvel ezelőtt a föl­dek ára nagyfokú' áringadozásnak volt kitéve. Most már 1000, 2000. sőt 3000 pengős földárak vannak ér­vényben Szeged környékén és a vá­ros vagyonleltárában a 'kettőszáz pengős boldankénti értékelés távol­ról sem fejezi ki a földek valódi ér­tékét. rózért azután azt kérte a vá­ros a belügyminisztériumtól, hogy újra értékelhesse a földingatlanát s a minisztérium ebhez hozzá is já­rult-. Az idén az újraértékelést fo­lyamatba is teszi a város és előre­látható. hogy H legújabb vagyon­kimutatásban a földek értéke már jóval nagyobb összeggel szerepel majd. Ennek folytén viszont Sze­ged város vagyona jelentősen emel­kedik az 1942- esztendőben. Mielőtt Kidobná feleslegesen a pénzét az anyósát is beküldheti egy sorsjegyért a Pető Bankház-ba! I Zí^ei TvítM M&íwtHatyty daadas-a ukrajnai CfaléUÍíiat Előfizetőink havi 80 fillérért mindennap cserélhetnek könyvet » üÉJ.M 4ti \ Atíu tí£ZAti töigisűáküuy* tárába®. (A Délmagyarország munkatársától) Kiemelkedő érdekességü előadás szín­helye volt pénteken este 6 órakor az egyetem aulája. Tilger Ferenc ve­zérőrnagy »Ukrajnai emlékeim® cimü előadásában tárgyilagos és szemléltető képet adott a megszállott Ukrajnáról, amely Oroszország legsűrűbben laku't területe volt. Tilger Ferenc vezer­óinagy októbertől a legutóbbi időkig Ukrajnában tartózkodott, mint a ma­gyar megszálló segédcsapatok egyik vezetője és alkalma volt minden téren betekinteni az ottani lakosság élelebe. Elsősorban Galíciáról beszélt, ottani tapasztalatairól és szembeállította az ott uralkodó viszonylagos jómódot az az orosz határszéli falvak suiyos nyo­morával, kulturálatlan állapotával. Az orosz kommunista propaganda •para­dicsomi jólétet® hirdetett azokról a területekről, ahol a ieglehangotóbb kép fogadta a megszálló honvédségei. A nyomor, amit ott láttak, elképesztő volt s bár sokat hallottak már róla. nem tudták olyannak elképzelni, nnnt amit a valóság mutatott. A kolhoszokban, ahol a szovjet­rendszer kollektív gazdálkodása foiyt, már sokkal jobb volt az élet. Igen szép berendezésük volt, jó utak, kitű­nő és modern gazdasági gépek, külö­nösen az üzemanyag-tároló és beosztó berendezés keltette fel az előadó elis­merését. Igaz, hogy a kolhoszok mun­káját ekkor már a német Landwirt­schaft-parancsnokság irányította, de minden, amit ott találtak, szovjelgaz­dálkodás volt. _ íme, egy rendszer, amely ellen küzdünk folytatta előadását a ve­zérőrnagy —, hol a különbség tehát * magángazdálkodás és a kollektív gaz­dálkodás között? Erre a kérdésre a lényeg kidombo­ritásával felelt meg. A klohoszokban kedv nélkül, csupán parancsra és lé­lektelenül dolgoztak a parasztok, hi­szen nem volt, ami egyéni ambícióju­kat Sarkaíja, a termésnek csupán egy­nyolcad részét kapták, bármennyit is dolgoztak A német vezetőség egyhar­madot ígért nekik s ezért dolgoztak ekkor már sokkal nagyobb igyekezet­tel. Sőt. földet is kapott, aki elfogad­ta a német rendszert s a parasztság ezért igen lojálisán viselkedett a né­met vezetőséggel szemben. Tilger Ferenc vezérőrnagy a továb­biakban leírta állomáshelyét. Vinica városát, amely igen rendezettnek tünt első pillantásra, de hamarosan rájöt­tek, hogv csupán Poternkin-épitkezés az, amit Ut az orosz ötéves tervvel kapcsolatosan produkáltak. A szovjet épített ugyan mindenütt, de soha senj­mit sem javítottak. Vinicának szép ope­rája volt, nagyobb, mint a szegedi szinház és éhben az operában igen ni. vós balettelőadást látott a vezérőr­nagy. Kitűnő operaénekesek és 25 ta­gú, elsőrangú zenekar működött a vF uicai színházban. Az illusztris előadó beszélt még a nép iskolázottságáról és emiitett olyan egyszerű parasztleányokat, akik tri­gonometriával foglalkoztak. A diplo­más emberek általános műveltsége azonban nem volt magas. Beszélt az ifjúság erkölcsi beállitottságáról, akik­nek vallásról nem volt tudomásuk. Végül katonáink életéről és kinti kö­telességéről beszélt. A vezérőrnagy nagy figyelmet kel­tő, rendkívül érdekes előadását azzal fejezte be, hogy ukrajnai felvételeit vetítette le nagy tetszés mellett. Til­ger Ferenc vezérőrnagy előadását e közönség bálás tetszésnyilvánítással kisérte. Az előadást az Egveiemc! és Főiskolát Végzett Magyar Nők szege dí csoportjának elnöknője, mint a ren­dezőség vezetője, néhány közvetlen szóval vezette bc és köszönte meg. Hét iskola javítása — 80.000 pengő (A Délmagyarország muukatársútól) A móravárosi iskolánál előfordult mennyezetbeonilás után — míut isme­retes — a város elhatározta, hogy ki­javíttatja az összes régi iskolaépülete­ket. A műszaki szemla során uicg t lapították, hogy bét belterületi iskoiá nál halaszthatatlanul sürgős a tataro zás elrendelése. Ezek az iskolák a Uö vetkezők: az alsóvárosi elemi iskok ahol az emeleti rész egész menny eze tét ki kell javítani, a móravárosi is­kolánál 3 lanterem mennyezetét tata­rozzák, a szillérisugáruti iskolának -í tantermét látják el uj mennyezettel, a belvárosi fiúiskolánál az összes tan­termeknél szükséges nagyobb méretű javítás, a tornaterem kivételével, ame­lyet nemrég tataroztak, a Csongrádi­sugáruli iskolánál 40 kvadrálméter szélességben javítják ki a mennyeze­tet, a Szent György-téri iskolánál szin­tén uagyobbszabásu mennyezetjaviiá t hajtanak végre, végül az ujszegedi is­kolánál a mennyezet két gerendája) cserélik ki. Az iskolai tatarozásokra az idei költségvetésben biztosított a város fe­dezetet és ezt a belügyminiszter is jó­váhagyta. A javitási munkálatokra 8U.OOO pengőt állítottuk be, ez az ott­1 I o- —­I szeg elegendő is lesz a ter\ ezett tata® lozjjisok elvégzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents