Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

Az ország minden problémáját felölelő beszéddel mutatkozott be Kállay miniszterelnök a képviselőház és a felsőház ülésén Budapest, március 19. Zsúfolt' karzatok, a képviselők úgyszólván teljes számban várták nagy érdek­lődéssel Kállay miniszterelnök ssü­törtöki bcmntatkozó beszédéi Negyed 11 óra után nyitotta meg az ülést Tasnády-Nagy András el­nök és a Ház nagy tapsai között ismertette a japán képviselőház el­nökének a magyar országgyűlés ál­tal küldött üdvözletére válaszoló át­iratát. Jelentette továbbá az elnök, hogy az összes_ interpellációkat tö­rölték. Az elnöki bejelentések ntán Tas­nády-Nagy András 5 perjjre felfüg­geszti az ülési Féltizenegy órakor újból meg­nyitják az ülést és Pntnoky Mórié háznagy vezetésével megjelenik az ülésteremben .Kállay és kormánya, amelyet * kormánypárt tíosz­szas éljenzésscl és tapssal üdvözölt. A miniszterelnök ezután legfőbb kormányzói kéziratot ad át az el­nöknek, aki azt felbontva, felolvas­tatja a jegyzővel. A Ház tagjai áll­va hallgatják végig a legfelsőbb kéziratot, amely Bárdossy László lemondásáról és Kállay Miklós ki­nevezéséről szól. Lelkes éljenzésbe törnek ki a képviselők, amikor a legfelsőbb kéziratnak azokat a sza­vait olvassa a jegyző, hogy Isten áldása kísérje az országgyűlés mun­kálkodását a haza üdvére és dicső­ségére. Bejelenti ezután az elnök, hogy a legfelsőbb kéziratot alkot­mányos eljárás végett a felsőház­hoz teszi át. Ezután az elnök újból megrázza a Csengőt, majd feszült figyelem közben emelkedett szólás­ra Kállay Miklós miniszterelnök. Kállay miniszterelnök beszéde $ — Amikor a magyar képviselő­ház színe előtt megjelenik — kezd­te beszédét Kállay Miklós —, nem­csak alkotmányos parlamenti köte­lességnek tesz eleget, hanem minden igyekezetével azon lesz, hogy nyíl­tan, becsületesen feltárja a helyze­tet, amiben az ország állapotát lát­ja, amikor a miniszterelnöki széket elfoglalja. Változatlan programmal jön. Eziitán arról beszélt Kállay miniszterelnök, hogy az országnak kész költségvetése van és ennek adottságával kell számolni. Elődje programját és kabinetjé­nek célkitűzéseit éppen ennél fogva is magáévá teszi. Rögtön és azon­nal ki akarja jelenteni, hogy az egy héten belül tett kijelentéseit állja, azokat, amelyek a nyilvános­ság előtt megjelentek, magára néz­ve kötelezőnek tartja és Csupán az ismétlések elkerülése végett nem tér ki reájuk. Mi most háborúba légtünk, ma háborúba kerül az or­szág, mint más ország. Két és fél­évet nyertünk más országokkal szemben és ezért van látszólag jobb sorsunk és talán ezért nem érzik annyira a terheket nálunk, mint másutt. A mai időtől kezdve mi is a súlyos terheket viselő országok sorába léptünk, aminek politikai, gazdasági és társadalmi következ­ményei egyaránt vállalni kell. Min­den rendelkezésünkre álló erőt en­nek a háborúnak, a mi háborúnk­nak a szolgálatába kell állítani. Nem idegen érdekekért, elsősor­ban magyar éredkekért harcolunk! Ha ezer kilométer távolságban is van ez a harc, de a magyar batárért folyik ez a háború és szeretné, ba mindenki, akár hadbavonult, akár itthonmaradt munkás, vagy terme­lő teljesen átérezné és tudná, mert tudnia kell, bogy magunkért, lé­tünkért, fennmaradásunkért, törté­nelmi megmaradásunkért küzdünk ebben a há.borúban. E köré a há­ború köré csoportosulnak a köteles­ségek mindenki számára. Szívesen száll vitába világnézeti kérdésekről, egyes programpontok végrehajtásá­nak mikéntjéről, de kérve kér min- | derbit, bogy ebben a kérdésben el- | lentét ne legyen. A maga részéről igyekezni fog kiszolgálni lojalitás­sal más vonalon a lojális közele­dést, amit barátsággal viszonoz. Kéri most a lojalitást mindenkitől, amit ba nem kap meg ezzel a ki­nyújtott baráti jobbal, minden esz­közzel azon lesz, hogy a kitűzött célnak szabotálói, ellenzői cs clgán­esolói ne legyenek! lembevetele mólkül útját nem vá­laszthatja meg. Több mint húsz éves a mi kjülpolitikai vonalvezetésünk töretlensége, amivel azt is hangsú­lyozni akarja, hogy ez nem kon­junkturális politika, hanem válto­zatlan magyar orientáció. Ez egy­értelmű azzal, hogy a magyar nem­zet a kereszténység védőpajzsaként történelmi hivatásának megfelelően küzd a bolsevizmus ázsiai veszélye ellen. A magyar orientáció hűsé­get és kitartást is jelent nagy szö­vetségeseink! és barátainki a 'ten­gelyhatalmak oldalán, amikor ve­lük együtt mi is egy igazságosabb világrendért, egy új Európáért szál­lunk küzdelembe. He a magyar Orientáció békét is jelent. Békét és megértést duna­völgyi szomszédainkkal, hogy a Kárpátoki mederfééjében mindenki megtalálja nyugalmát, megélhetését és békés fejlődését. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a magyar politi­kai állásfoglalásban változtatás nem lehet, mert ez nem is politika, hanem adottság. A politika változhatiV, "de goe­gráfiai helyzetünk és a nyugati nagy szomszédunk felé gravitáló ezeréves orientáció egyaránt válto­zatlan. A mi helyünk Németország és Olaszország mellett van. Ma a háborúban, holnap a béke­] n é i:m~agy*a~rorc z~a n P é n f c k, 1942 m á r c i n s 20. MAUTHNEg­MAG MINDIG . MEGBÍZHATÓ 3 tárgyalások, a döntések asztalánál. Egy ország és egy nemzet megítélé­sében semmi sem nagyobb biztosí­ték, mint a mult. Hazánk nem ak­cidentiális államalakulat, Kanenú történelmi, földrajzi és kulturális sziikségeseég. És, hogy ezt szövetsé­geseink fölismerték, ez biztosítéka annak, bogy az új Európa elrende­zésére hivatottak vagyunk. Ezt az elhivatottságot az államalkotási képesség jelenti és büszkén állapít­ja meg, hogy egy évezreden át nem­csak mi éreztük ezt, hanem a ma­gyar állameszmét tejlesen fátérez­ték azok a nem magyarajkú népek is. amelyekkel évszázadokon át kö­zösen szolgáltuk ezen a helyen test­véri egyetértésben a mi nagy, euró­pai elhivatottságunkat. A Trianon utáni Magyarország új és nagy feladatok előtt állott. Saját képét újjá kellett teremte)*" nie s ennek két irányban is megfö­lelt. mert nemcsak életképessé tette az életképtelennek szánt csonkot.. hanem sohasem tévesztette szem elől nagy nemzeti ideáljait, nem csüggedt el az építő munkában. Ez volt az oka annak, bogy ma itt tar­tunk, bogy ma egy megnagyobbo­dott Magyarország új feladataival számolhatunk. A nemzetiségi kérdés Á magyar politikában nincs változás Partnereket keres és a partne­reknek. ba nem lesznek partnerek, pusztulniok kell ebből az országból. A háborút nemzeti öncélnak te­Régen mulatott a közönség olyan | jól, mint tegnap a KÁDÁR contra KER EKES eredeti magyar filmvígjáték re­mek, fordulatos, ötletes cselekmé­nyén. ön is mulasson, nézze meg ezt a remek vígjátékot »a és mindennap a _ I, T, S Belvárosi HozSban kinti. — folytatta Kállay — és eb­ben a pillanatban teszi a következő kijelentéseket: Az ország külpoliti­káját csak a magyar öncélúság szab­hatja meg. Ennek természetesen alkalmaz­kodnia kell ama kül- és belpoliti­kai adottságokhoz, amelyek figye­Ma utoljára t A mindent elhomályosító, párat­lan sikerű magyar film! Karády Katalin — Bulla Elma felejthetetlen alakításával KÍSÉRTÉS Ama feladatok között, amelyek­kel foglalkoznunk kell, egyik leg­nagyobb és legfontosabb feladat­nak a nemzetiségi kérdést tekinti. Nemzetiségeink egy része visszatért és ezzel a magyar gondolat nagy problémája virulenssé lett. Gyors egymásutánban jöttek vissza az el­szakított részek és nem magyaraj­kii területei és ezek teljes bekapcso­lása nemzeti életünkre a legfonto­sabb feladat. Nem magyarajkú honfitársaink és népeink megerősödött öntudatá­val, a húszéves különállás következ­ményeivel és a mai forrongó világ nemzeti, társadalmi és gazdasági erőtényezőinek jelentőségével szá­molni kell. Németajkú honfitár­sainkkal való viszonyát Magyaror­szág már kodifikálta. Mi ezt becsü­letesen betartjuk és őket arra kér­jük, ezt el is várjuk tőliik, hogy ők éppen ligy tartsák be sokszázéves együttélésünk íratlan szabályait, amelyek lehetővé tették, bogy min­den súrlódás nélkül lehettek a ma­gyar államélet legértékesebb tény© zői között. Nemzetiségeink öntudatát el­nyomni nem akarjuk, de a magyar állameszméhe való teljes belehelyez­kedésüket éppen igy elvárjuk. Ezt a kérdést csak úgy tudjuk megol­dani, ha ezekben a tételekben a ma­gyar lélekben egységes felfogás alakul ki. Elszakított véreinkről A miniszterelnök ezután arra | reinkről meg nem emlékezzék. Kéri utalt, bogy a nemzetiségi kérdés a | őket, viseljék sorsukat keresztényi hittel és megnyugvással és azzal a tudattal, hogy itthon róluk soha ÍCorfőban Telefon: 21-Sö maga elsődleges megnyilatkozásá­ban elsősorban közigazgatási kér­dés és közölte, hogy már tárgyalá­sokat folytatott a belügyminiszter­rel és kultuszminiszterrel, hogy szellemi és kulturális vonalon ebben a kérdésben egységes irányítás, egységes alapelveken nyugvó ma­gyar nemzeti politika alakuljon ki. A kérdésnek szociális vonatko­zásai is vannak. Szociális téren nem lehet különbség magyar ember és nemztiségi között. A szociális pro­blémák az általános magyar szo­ciális kérdés keretébe tartoznak. A miniszterelnök ezután rámula­tott arra, bogy nem fejezheti be ezeket a fejtegetéseit anélkül, bogy nehéz sorsban lévő, elszakított vó­meg nem feledkeznek. Helyzetünket mindenekellőtt az határozza meg. bogy hadba száll­mmmmmmammMmmmmmtmmmmmmmmamw • Változatlan siker és állandó telthá.h zak mellett fut a szezon legmulatta-* tóbh, legkacagtatóbb vígjátéka, a r ÉLCSÖJERT FERJE | Siessen ön is jegyről gondoskodni Csak l«éveu felülieknek! )V Ma 5, 7, 9 Órakor Széchenyi Mozi

Next

/
Thumbnails
Contents