Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

L) E L M A C» V A B ü R S Z A 0 Péntek. 1942 nnirrin* 20. hmk. amely mögé fel kell sorakoz­tatni itthon is minden erőfeszíté­sünket és teljes kapacitásunkat. Azért szálltunk hadba, mert a magyar nemzet mindig minden ere­jevei küzdött a bolsevizmus ellen. Ebben a harcban erőnk végső meg­feszítéséig reszt keh] venni, mert ebben « bnrebnn dől el sorsunk, jö­vőnk, egész magyar nemzetünk lé­te, vagy nemléte. Kéri a Házat- úgy vegyék ezt a. kijetentést. hogy ettől a pillanattól kezdve s a közeli na­poktól és hónapoktól kezdve a nem­zet. legfontosabb problémája ez a háború. Hadseregünk ütőképességét min­den áron meg kell őrizni és meg ís fogják őrizni. Megőrizzük ezt min­den ssnbotázzsal. minden okúiéval szemben. Hangsúlyozta a miniszter­elnök, hogy nz itthoni frontért ő felel. Ahogyan a katona felel azért, ami a harctéren történik és aho­gyan a katona megállja a helvét., úgy elvárja, hogy mindenki ebben az országban teljesítse kötelességét. A belső munkára szükség van és ezen a téren eddig semmi hibát sein tapasztalt. He meg vannak a megfelelő eszközök és módszerek ar­ra. hogy mindenkit rá is szorítsa­nak a kötelességteljesítésre. Meg van győződve arról — mondotta —. hogy ez a harc a mi javunkra dől el és ezért arra kéri az. országot, hogy egész lelkével ve­gyen részt ebben a háborúban. Ezután a zsidókérdésre tért át. kijelentette, hogy a zsidókérdés megoldása terén már eddig is tör­téntek intézkedések, ezeket nz intéz­kedéseket tovább vinni és megolda­ni ugyancsak legfontosabb felada­tai közé sorozza, hogy ezáltal az át nem eresztő réteget kiküszöbölje. Az, bogy a zsidóság faj — magá­tól értetődőnek tartja. Biztosítva van a kenyérellátás A közellátási kérdésekről szól­va. megemlített a miniszterelnök, bogy az. ország kenyérellátása az új termésig biztosítva van. Lehet, bogy bizonyos termékekben nehéz­ségeink lösznek, ezeket azonban vi­selni kell. Megemlítette, hogy a bei­ig© miniszterrel már tárgyalásokat Ut. a záróra kérdéséről. Nem szeret dőzsölő, mulatozó iiibereket látrii, bár meg van gyn­'ődve arról, bogy ez az ország la­• i ss&gáuak csak egy igen vékony léfrgét alkotja. A szociális kérdé­sekről szólva bejelentette, bogy a szociális alap felhasználása- első­-orbnn a badlinvonnltak irányába való felhasználása elsőrendű fel­adat. Flégi mondá«. hogv a háborúhoz pénz kell. A pénzügyi helyzetünk e pillanatban nemcsak kielégítő. de jzt lehet mondani, igen jó. Bár­mely európai államhoz hasonlítva meg lehet állapítani, hogy a pénz­ügyi politikánk teljes sikerrel dol­gozik. Ennek a politikának igazi erőpróbája most következük. A mozgósítás költségei, az ehhez szükséges anyagok előteremtése, a hátország mnnknkapneitasának a fokozása, mind olyan feladatok, amelyek megoldása igen nehéz pénzügyi problémát is jelent. Ehhez a pénznek az előteremtésére, még­pedig olyan előteremtésére van szükség, bogy az káros befolyást ne gyakoroljon a gazdasági éle­tünkre. Ennek előterében áll az ál­lami és a mngántaknrékosság. Az államnak minden fillérrel gondosan kell foglalkoznia, amit kiad, hogy az a legmegfelelőbben és n maximális hasznosítással he­lyeződjék el. de a magánosokhoz is kérőszóval fordul: ne tévesszék szem elől a takarékosság szempontjait. Pénköeyi politikánk elsősorban bárom feladat előtt áll. Az egyik: ki kell elégítem a hadviselés igé­nyeit. ez jelenti kapacitásunknak a mezőgazdaságban és a gyáriparban egyaránt a maximumra fokozását, új termelési ágak bevezetését a me­zőgazdaságban és az iparban. A második feladat, melyre pénz­ügyi és gazdaságpolitikánknak fel kell készülnie: az átmeneti gazdál­kodás. Fel kell készülnünk erre az időre, hogy maid mindent átállít­sunk Hadmentességi adó Fel kell készülni a jövő szociális feladataira Is, a hndhavonultnk és az itthon maradottak szempontjá­ból egyaránt. Re kell vezetni a hod­mentrsségi adót. mert erre az anya­gi erőforrásra szükség van. Ez nem'é-ak azokat érinti" majd. akik a mai sorozáson, vagy a mai kor­osztályban nem minősültek alkal­masnak'. vagy a mai katonai szol­gálatba behívást nem nyertek, vagv a mni időbon már azon a »o­zási, vagy szolgálati korhatáron túl Vannak, linnem mindenki, aki bármilyen olc miatt nem vesz részt n harcban, mindenkit, aki frontka­lonai szolgálatai nem teljesít. A luxus fogyasztás megadóztatá­sa a pénzügyminiszter programjá­nak egyik pontja. Ezen a téren szükség van az örökösödési illeték reformjára, A házhelykérdésről szólva, kije­lentette a miniszterelnök, hogy en­nek megfelelő rendezését program­ja egyik fontos pontjának tekinti. A telepítésbe® tovább akar menni. Nagy jelentősége van ennek szór­ványvidékeken is, az ország más ré­szein is. Telepíteni azonban csak jól, vagy sehogy! Ö jól akarja el­végezni, bogy egé-zsegos, termelni tudó egzisztenciák keletkezzenek, ne statisztikai számadatok. Á zsidóbirtokok kisajátítása Kijelentette ezután a miniszter­elnök. hogy az összes zsidó birto­kakut a magul, egész teljességében kisajátítási eljárás alá akarja venni. A tájvédelmi törvény alapján hajtja végre az igénybevételt, mert ez a törvéuy nfcw ismeri a zsidó­törvény kivételeit. Az összes zsidó kézben lévő erdőbirtokokat is ki akarja sajátítani. Több, mint 500.000 bokl zsidó erdőről van szó. 'A zsidó földbirtok is több, mint 500.000 hold. A vízügyekről szólva, bejelentet­te, hogy szombaton meglátogatja az Alföldnek csapásoktól sújtott né­pét. hogy ha tud, valamivel hozzá­A Mezőgardasági K i alH t ff t fCiarn vasnll igazolványai kaphatók a Délmagyarország jegyirodában járuljon a védekező munkálat/ok­hoz. Az. iparügyi minisztérium fel­adatairól szólt ezután. Első sorban arról kell gondoskodni, bogy az anyagellátás tekintettel legyen a kisiparosokra. A kereskedelmi mi­nisztérium ügyeiről beszélve, kije­lentette, hogy a minisztérium b nagyobb feladata: fiatal, keresz­tény, önálló egzisztenciák megte­remtése. Nem ellensége az egykéznek, a szövetkezeti gondolatnak, de ba ver­senyre kelnek, akkor a keresztény kisegzisztenciák mellé álL Foglalkozott a közellátás kérdé­seivel. Bejelentette, hogy a közel­látási miniszter új Tendszcrf. fog bevezetni. A rekvirálásokat meg­szünteti. Beszéde végén arról szólt a mi­niszterelnök. bogy bizonyos nyílt­sággal mondotta el beszédét és ez annak tulajdonítható, hogy már ré­gebben kivált az aktív politikából, nem is tekintette magát aktív po­litikusnak soha, fálhárgyllagosnnk ismeri magát és a kérdéseket, úgy tárgyalja, ahogy látja őket. E szub­jektív álláspont mellett objektív álláspontja is van. Ez pedig: mindenkit arra kér, kapcsolja ki a pártpolitikát a had­sereg. a nemzetiségekkel való bá­násmód és a közellátás kérdéseiből. Alakuljon ki nemzeti egység ezek­ben a kérdésekben), mert küzdel­münk megvívásában legalább e há­rom kérdést illetőleg legyünk egy­ségesek. A kormánypárt lelkes éljenzés­sel és tapssal fogadta a miniszter elnök nagyszabású bemutatkozó be­szédét, igen sokan üdvözölték a mi­niszterelnököt a kormánypárt tag­jai közül. A bemutatkozó beszéd ntán szü] nelet. rendelt el az elnök. A szünet leteltével megindult. 6 vita a miniszterelnök által elő ter, josztett program felett. Lukács Béla. a Magyar Elei Pártjának elnöke szólt hozzá elsrV nek a miniszterelnök programjai hoz. Gróf Teleki Béla. az Erdélyi Párt szónoka arról beszélt, hogj Erdély magyarsága öntudatosan vállalja a kormány külpolitikája? nak következményeit. Vitéz Tmrédy Béla. a Magya/ Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség szónoka kijelentettél már személyesen is közölte a mi5 niszterelnökkel, hogy következetes cs kemény ellenfele lesz, de minden személyeskedéstől mentesen. Maróthy Károly, a Nyilaskeresn tes Párt szónoka helytelenítette hogy a miniszterelnök a 95 pontr» hivatkozott, mert ezek a oontoí már elavultuk. A Ház legközelebbi ülését pém tek délelőtt 10 órai kezdettel tartja napirendjén a vita folytatásával majd n további teendőkről való ha­tározattal. Az. ülés 2 órakor ért vé­get. Kállay beszéde a felsőházban Budapest, március 19. A felsőház csütörtök délutáni illése iránt, ame­lyen Kállay Miklós miniszterelnök , nuitutkozott be kormánya élén. rend- I kivül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az ülést gróf Széchenyi Ber- | talan elnök nyitotta meg. A miniszterelnök az ország külpo­litikai vezetéséről szólt és megismé­telte az ebben a kérdésben a képvise­lőház előtt tett kijelentéseit. A miniszterelnök beszédét, amely 10 percig tartott, a felsőház tagjai lel­Meghalt Szígethy Irén Budapest, március 19. Gyásza van a magyar színészetnek: hosszú szen­vedés után Budapesten elhunyt Szi­gethv Irén, a Légrády-gyiiiüvel ki­tüntetett színésznő, a niagyar színé­szet, fökénl a vidéki színpadok, egyik legismertebb és legnépszerűbb tagja. Szígethy Irén a szegedi színháznak is népszerű tagja volt Sziklai Jenő igaz­gatása idején. A művészvilágon kivül nagyszáma családja gyászolja, amely­nek tag jai között sok színésznő is sze­repel cs közötte van Szigcttiy István festőművész. kcs éljenzcssel fogadták. Szilágyi Lajos hangoztatta, hogy a felsőház tagjai megnyugvással és: bizalommal eltelten látják Kállny Mik© lóst a miniszterelnöki székben. Gróf Bánffv Miklós is hangsú­lyozta. hogy a felsőház teljes biza­lommal fogadja Kállay Miklós nite üiszlerelnököt és kormányát. Több felszólaló nem jelentkezették igy az elnök a kormányprogram fe­letti vitát bezárta. Belgrádból jelentik Lapjclcntések szerint a szcrénime©; gyet lrcg község halárában kommu-« nista csetnikek, bandabarcosok ütöttek fel fejüket. A község közelében fok© szik Krusedol, amelynek görögkeleti kolostorát a kormány gyermeknevelő hellyé alakíttatta át. Minthogy a csel© nikek mindenképp hátráltatták a ne­velőintézet működését, sőt veszélyez­tették annak létét, egy járőrt küldteti ki Ircgbftl Krusedolha. Útközben aa országúton a csetnikek megtámadták) azt a tehergépkocsit, amelyen a négy­tagú járőr elfogásukra indult, Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, bogy hőn szeretett férjem, illetve édesapánk Keck József 68 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Teme­tése í. hó 20-án, pénteken d. u. 4 órakor lesz a Dugonics-teme­tő halottasházából. Az engesztelő szcnlmiseáldozalot f. hó 20-án reggel 9 órakQr a felsővárosi tcmlomluin mutatjuk be a GYÁSZOLD CSALÁD.

Next

/
Thumbnails
Contents