Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-11 / 33. szám

Szegednél legyen a Dui?a-Tisp-6satorna egyik torkolata A város vezetőségére vér a Sefaőat rámutatni ff regednek az uj viziuttal kapcsolatos jelentőségére (A Délmagyarország munlatáf. csatornának szegedi betorkolása egyszersmindenkorra megoldaná az itteni vízproblémát s ezzel megvaló­sulna néhai „Vedres Istvány es­küdt földmérő" 150 esztendős terve, gáföl) Ismeretes, hogy a kormányzat a közelmúltban hatalmas terv meg­valósítását tűzte ki célul s ez a ré­gen várt Duna—Tisza-csatorna meg­építése. A tervek szerint mintegy 100 millió pengőbe kerülne ez a csa­torna. Megépítése 8 'évei venne Igénybe s ezen idő alatt, mintegy 5000 munkáscsaládot látna el állandó munkával, és keresettel. Most a kor­mány elhatározta, hogy ha lehet, még ebben az évben megkezdi a esa. 'ama építését. Az állami költségve­tésben 3 millió pengős tétel szerepel, amelyet ennek a Célnak megvalósí­tására irányoztak elő. 300.000 pengőt már ki ís utalt az állam arfa, bogy ebben a keretben a szükséges elő­munkálatokat elvégezhessék a ki­íühlött szakemberek. Rövidesen tehát nagyszabású mmika indul meg a Duna—Tisza­közén. A terv nemcsak a hivatalos körök, hanem a nagyközönség előtt is ismeretes Csaknem minden apró­lékos részletében. Arról van szó, hogy ezzel a Csatornával bekap­csolják a magyar folyókat az euró­pai vízhálózatba. Ezen a Célon ki­vül egy másik 'cél is lebeg a terv megvalósítói előtt: nevezetesen az Alföld víztelenítésének és vízzel va­ló ellátásának kérdése. Közismert ngyanis, Kogy az Alföldön — az utóbbi évek abnofmális vízbőségét figyelmen kívül hagyva —átlago­san kétévenként váltakoznak a vizes és a száraz esztendők. Igy tehát egy­részt víztelenítési, másrészt vízellá­tási problémái adódnak az Alföld­nek. Ezt nem lehet másként megol­,dani. Csak egy 'végleges Csatorna­rendszer kiépítésével. Ez a Csatorna­rendszer pedig csak akkor válhat he a gyakorlatban. hV egy hatalmas főcsatornába torkollik, amely egy­részt elég bővizű ahhoz, hogy víz­iéi lássa el az Alföldet szárazság idején 'és elég nagyterjedelmű, tehát hajózható ahhoz, hogy levezesse a ielentkező Hatalmas víztöbbletet. Ez a szempont éppúgy érvényesül majd a Csatorna megépítésénél, mint az európai víziútba való bckapcsölódás elve. 'S ennél a problémánál önként adódik az a kívánság, Hogy a Dü­na—Tisza csatorna megépítésénél nem lehet kihagyni Szegedet. A ter­vezetnek néhány részlete még nincs teljesen kidolgozva: az illetékes Szer­vek helyszíni szemléken és a helyi viszonylatokat tökéletesen ismerő személyiségekkel való . UelTató ta­nácskozások során állapítják meg majd az első megteendő lépéseket. Ezeknél, a tanácskozásoknál feltétle­nül szükséges, Hogy a Szeged veze­tősége r'ámlitasson afrr Hogy a Du­na— Tisza-zsalorna egifik 'torkalala Csák. Szegednél lehet. Ez a város íu'ár II. Endre idején fontos szállí­tási központ volt, később is fontos rendelkezések láttak napvilágot a szegedi „sósz'állítással" és egyéb szállításokkal, átrakodásokkal kap­csolatosan. De a szállítással kapcso­latos előnyök mellett jelentős mér­tékben megmutatkoznak a vízellá­tás óa vízíelcuSUáB % ödémájával kaxi&Alaíitra.«LáuJüők Jfc^Xjttfik jA. a „Tisza és Duna folyók Között Lé­vő Hajókázható Tsatdrndról". A város vezetősége már koráb­ban foglalkozott ezzel a kérdéssel s most az előkészítő munkálatok ide­jén fokozottabban van szükség ar­ra, bogy a Duna—Tisza-közi csatorna szegedi torkolatának tervével a vá­ros felhívja az illetékesek figyelmét mindarra a csaknem felbecsülhetet­len előnyre amelyet a tervek ilyen­irányú megoldása nemcsak ennek a városnak, hanem az egész országnak jeleni. Családi pöfléhoí az iparesohnah! - indüvóniioztah az Ipartestület Keddi előljarósagi Illésén Az einőhseg az maltvamjra megteszi a szfihseges lepeseket (A Rólmagyarország munkatársától) Az ipartestület elöljárósága kedden este 6 órakor tartotta februári rendes ülését Rainer Ferenc elnök vezeté­sével. Rainer elnök napirend előtt ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg Körmendy Mátyásné elhunytáról. A megboldogult — amint ismeretes — elnöke volt az iparosasszónyok egye­sületének és ebben a tisztségében so­kat fáradozott az elaggott iparosok érdekében. Bejelentette"az elnök, hogy az ipartestület elnöksége az elaggott iparosok jótevőjének elhunyta alkal­mából részvéttáviratot intézett a meg­boldogult férjéhez, Körmendy Mátyás­hoz. Indítványozta, hogy Körmendy Mátyásné emlékét az elöljáróság jegy­zőkönyvileg örökítse meg. Az elöljáróság tagjai állva hallgat­ták végig a kegyeletes megemlékezést és a jegyzőkönyvi megörökítésre vo­natkozó indítványt elfogadták. A legutóbbi két ülés jegyzőkönyvé­nek hitelesítése után az elnök bejelen­tette, hogy Demény Alajos keres­kedelmi és iparkamarai főtitkár nem­rég az iparosok számára tartott adó­ügyi előadásához hasonlóan a jövő­ben több felvilágosító és ismeretter­jesztő előadást tart. Beszámolt ezután az elnök a jól sikerült iparosfánces­télvről, amelynek tiszta jövedelmét a Vöröskereszt Egylet és a2 elaggott iparosok otthona között osztották fel. Köszönetet mondott a rendezőségnek, amely vitéz Süvegh Dezsővel az élén kitűnően végezte feladatát. Anyag­igénylésekről számolt be végül az el­nök, majd be jelentette, hogy nem cég egy szabálytalan könyvkötőtanonc­vizsgáztatás történt az ipartestület­ben. A hivatásukban akadályozott vizsgáztató bizottsági tagok helyett illetéktelenek vizsgáztatták a felsza­badítandó tanoncokat. Amikor 6 ezt megtudta, a szabaditást felfüggesztet­te és ugy intézkedett, hogy a szóban­forgó tanoncokat az áprilisban újjá­alakítandó vizsgáztató bizottság elé utalják. Egyben" felhatalmazást kért m elnök, bo/gy ha a jövőben hasonló eset fordul elő, saját hatáskörében in­tézkedhessek az akadályozott vizs­gáztatók helyettesítéséről. Bálint Béla a tpnoncszerzfidéxek idejének kiterjesztéséhez kérte az él­n.ökség közbenjárását. Az iskoláztatás miatt ugyanis jelenleg csak májustól októberig lehet tanoncot szerződtetni. Ez rendkívül sérelmes az iparosokra nézve, mert emiatt nem kapnak tanon­cot az év legnagyobb részében. Az elnök kilátásba helyezte közbenjárá­sát, hogy méltányos esetekben az ipa­rostanonciskola igazgatósága hozzá­járuljon, a tanoncok más időben való szerződtetéséhez is. Veres Károly jegyző ismertette a kereskedelmi iskola átiratát, amely­ben az iskola igazgatósága közli, hogy a jövő tanévtől kczdya esti kereske­delmi tantalyamot rendez az iparossá* részére. A tanfolyam résztvevői érett­ségit tesznek. Az esti tanfolyam évi tandija 150 pengő lesz. A sülőszakosztáiy indítványt ter­jesztett be, hogy az ipartestület • az elöljáróság zsidónak tekintendő tagjait törölje. Az elöljáróság az indítvány tekintetében ugy határozott, hogy mi­vel a törvény nem irja elő. hogy. az elöljáróság zsidónak tekintendő tag­jait törölni kell. az indítványt nem fo­gadja e] annál is inkább, mert a zsi­dónak tekintendő tagok száma az elöl­járóságban elenyészően csekély. Szögi Zoltán, a cipészszakosztá.ly elnöke indítványozta: az elnökség has­son oda, hogy a Nép- és Családvédel­mi Alap igénybevételével az iparosok a közalkalmazottakhoz hasonlóan, családi pótlékot kapjanak. Az indítványt az elöljáróság elfo­gadta és megbízta az elnökséget a szükséges lépések megtételével. Az elöljáróság ülése után dr. Sze­keres Ferenc kereskedelmi és ipar­kamarai fogalmazó előadást tartott az elöljáróság tagjainak az árszabá­lyozásról. A városrendezési bizottság elfogadta a mérnöki hivatal uteahurkoiaf-^avitási tervezetét 200.000 pengővel rendbehoznak több belterületi utvonalat (A Délmagyarország munkatár­sától) Kedden délben a városházán 12 órai kezdettel ülést tartott a városrendezési bizottság. Az ülés napirendjén első tárgysorozati pontként a belterületi útfenntartási program megállapítása szerepelt. Ezzel kapcsolatosan már közöltük, hogy a város költségvetésébe erre a célra felvett 290.000 pengős keret­ben több olyan belterületi útat ho­zat rendbe a város ebben az évben, amelynek újjáépítése tovább sem­IfésöáeJftfét .öfigi szenvedhet- A .. htmo I4sá 2 magáévá tette a mérnöki hivatalnak ebben az ügyben tett előterjesztését, amely szerint az 1924. esztendőben kitisztít­ják az Utcák nyílt árkait és Csator­náit 10.000 pengőért, a Tisza Lajos­körúton, a Zrínyi- és Kelemen-, va­lamint a Kálvária-nteán kijavítják a villamos sín mellett az útburko­latot 26.000 pengős költséggel. 3000 pengőért útirányjelző táblákat sze­reznek be; újjáépítik a Széchenyi­tér egyes részeinek és a Vörös­marty-utcának útburkolatát 15.000 Pengős költséggel. A Nádor-utcát 1000 Pengős költséggel javítük át. UÉLMAÜVAKOHN/AG K Szerda. 1942. fehrnár 11. U A belterületi utak fenntartására és az ezzel kapcsolatos fuvarokra, anyagbeszerzésre 140.000 pengőt. Irá­nyozlak elő. Ennek az előirányzat­nak keretében végezteti el a város ebben az évben a belterületi útaV átjavítását, újjáépítését. Rendezik a Petőfi-sugárútat is: átjavítják a' járdát. Eltüntetik a Szentháromság­utea burkolatának Hatalmas és mély lyukait, repedéseit is. A Tendezéa gyors intézkedéseket követel, külö­nösen az anyagbeszerzés tekinteté­ben. A városrendezési bizottság le­tárgyalta az ezzel kapcsolatosai megteendő intézkedéseket. Az elvégzendő munkák" sürgősség szerinti sorrendje a következő: első­sorban a knWsiútkövezeteket javítják ki 21000 pengős költséggel. Aszfalto­zásra 42.000 pengőt költ el a város ebben az esztendőben. 'A Somogyi­telepet 'csatornázzák ebben az évben; erre a eélra 24.000 pengőt irányoztak elő. A somogyitelepi átjárók építésé­vel kapcsolatos munkákat — mint arról hírt adtunk —, már meg IS kezdték. Ezek a munkák 10.000 pen­gő költséggel készülnek el. A Róka­utcát és a ITattyas-sort 35.000 pen­gős költséggel javítják ki. Ezekra a munkálatokra előirányzott és fel­használandó költségek összege 132 ezer pengő. A városrendezési bizottság ez­után egy telekelosztás iránti kére­lemmel foglalkozott. A telekelosz­tási kérelem a Somogyi-utca 9. szám alatti telekre vonatkozik. A bizott­ság úgy határozott, bogy a telckel­osztást nem engedélyezi, mert ezzel veszélyeztetve látná a Dóm-tér egy­séges nrehitektónikUs kiképzését. A művészeti szempontok érvényesülése érdekében a Dóm-tér hátsó részén a homlokzati tervek sürgős megva­lósítását tartja szükségesnek a bi­zottság. A munkálatokat vagy ver­senypályázat útján, vagy pedig Prr­rich Béla tervéi alapján kezdik el. Végül a bizottság a Tarján—Mak­kosháza és Franciabegy dűlőknek általános rendezési elveit és pro­gramját beszélte meg. A mérnöki hivatal által kidolgozott terv sze« rint ezeknek' a dűlőknek rendezési­vel megoldják a felsővárosi Csator­nahálózat főgyiijtővonalának kérdé­sét, valamint elősegítik a Nép- és Családvédelmi Alap által tervbevett építkezések megvalósítását. Ez a terv a februári közgyűlés elé kerül. Újjáalakult az iskolaszék - (A Délmagyarország munkatár­sától) Kedden délelőtt ünnepélyes alakuló ülést tartott az iskolaszék, amelynek tagjait a legutóbb tartott közgyűlésen választották meg. At alakuló ülésen résztvett dr. Tó 11* Béla Helyettes polgármester, 'dr. Pálfy György kultnrtanácsnok és az iskolaszék többi, Újonnan megvá­lasztott tagja. Dr. Tóth' Béla meg« nyitó szavai után az iskolaszék kü­lönféle aktuális iskolai problémákat tárgyalt le. foglalkozott n tanyai tanítóság helyzetének megjntótásó­val kapcsolatos tervekkel és intéz­kedésekkel, a tanyai tanulók helyze lével, telin!eltel a mái nehéz útví szónyokra, A felmerült problémák hoz többen hozzászóltak. Ezzel <ys üléssel megkezdődött az ünnepéi;­sea megalakult új iskolaszék nyű* ködósa.

Next

/
Thumbnails
Contents