Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-11 / 33. szám

Ötven éves a Dugonics-Társaság Szemelvények Móra Ferenc és Banner János főtitkári jelentéséiből (A DéJmugyai-or»/.tig munkatársától) Nzegcd nagymultu. értékes kulturmunkáia visszatekintő tudományos és irodalmi társasága, a Dugonics-Társaság wev február 28 ún félévstázados fenn. állásának jubileumához érkezik el. Olven esztendővel ezelőtt: 1892 fehinár Js-an alakult meg 8zego«|on a Dugonics-Társaság, amelynek létrciiivasáhoí az eszmét Szluha Agoslon. Szeged város egykori irodalmi bajlamu főkapitánya adta és Lázár György, később polgármester, valamint Szabados János költő, akkori kulturtanáesnok valósította meg. A város t(HX) forint évi segéllyei támogatta az ifjú tudományos és irodalmi társaságot,-amely Szegedet kulturális rangra emelte. »A magyar irodalom művelése es partotasa* l$i)U-ben jelent meg az a kis könyvecske, amely a Dugonics- Társaság alapszabályait tartalmazza. >1. Szeged szabad kir. város védnökségé alatt tudományos és irodalmi társaság alakul, melynek neve Dugonics Andrásról, Szeged nagy fiáról: »Dugonics-Társaság*. A A társaság székhelye Szeged. Pecsétje ezzel a körirattal van etiátra: «PugOnieis-Tár*aság tízrgeden, 18M2*. & {}. A társaság célja a magvar Alföldön általában, de kivált S/egeden ós vidékén a magyar irod,il»«i művelése és pártolása s a közművelődési intézetek támogatása. A tudomány miivelésc, terjesztése és népszerűsítése, a művészetek pártolása és a kőz művelődési Intézetek támogatása. E célok elérése végeit a térsasag állandó tevékenységet rojt ki. Felolvasásokat, irodalmi ünnepelyeket, cs--ticg kiállításokat * különösen a magvar Alföld jelen és mult viszonyai, uak tudományos tanulmányozása, ismertetése, de kivált Szeged múltjának megismerése és megismertetésére kutatásokat is rendez, Évi működését feltüntető évkönyvet ad ki. A hazai índományos, irodalmi és művészeti társaságokkal összeköttetésbe lép, azok támogatását igénybe veszi és erejéhez mérten viszonozza. Tagjainak tudományos és irodalmi munkálkodását pAtvadlj kitűzése, megbízás alján készítendő müvek jutalmazása és kiváló helyi irodalmi termékek kiadása által elősegíti. A tagoknak kiválóbb Irodalmi munkáit a társaság évkönyvben teszi közzé. Történelmi, régészeti, néprajzi és irodalmi emlékeket, természettudományi és miitárgyakat gyüit s ezulon a szegedi tudományos ég művészeti közgyűjteményeket gazdagítja.* Ilyen alapszabályokkal, célkitűzésekkel és programmal indult ötyen évvel ezelőtt útjára n szegedi DugonicsTársaság, amelynek kezdetben 38 tagja volt, később ŐO-ra egészítették ki a tagok számát. A társaság első elnöke Lázár György jegyezte az 1892 február 28-ikí alakuló közgyűlés jegyzökönyvét. valamint alapszabályait, rajta kivül Kemechey Jenő, mint ideiglenes jegyző szignálta az alapszabályokat. Lukács György államtitkár ellenjegyzésével érkezett vissza Budapestről 'az alapszabályok törvénvrsitésc s ezzel a Dugonics-Társaság munkája megkezdődött Szeged kulturális, irodalmi eletének felvirágoztatására. A Dugonics-Társaság fénykora — Ha előbb nem. nz ötvenedik évfordulóra bizonyosan meg fogja iratai n társaság történetét — mondotta M 6v a Ferenc, a Dugonics-Társaság 3U éves Jubileumán. A társaság törfénelétx k niogtrá«a tehát az idén végképpen *)>tu»JJs vojqa. E sorok irója nem vállalkonhfct wre » nam hirek totmáI csolásának munkairamábati, ehelyett i szemelvényekkel szeretnénk uiegvüágilani a Dugonics-Társaság miiködesénck fénykorát. A társaság néhai elnökének: Szalay József klitterátus főkapitányának* elnöksége idejére esik a Dugonics-Társaság fénykora. A főtitkári tisztségei Móra Ferenc töltötte be akkor, akinek neve nemcsak a Dugonics-Társaságot aranyozza bc glóriás fénnyel, dc az egyetemes magyar irodalmat is... Irodainl) élvezet végigböngészni Móra Ferenc főtitkári jelentéseit. Ezek a hamisítatlan mórafercnci stílusban megirt, elragadó és mindvégig szórakoztató jegyzökönyvek minden bizonynyal egyedülállónk a magyar >jegyzőkönyvirodalomban*. A Dugonics-Társasúg három évéről: 1 <04—25—26. évről számol be ezekben a főtitkári jelentésekben Móra Ferenc, aki akkor már Csaknem negyedszázada volt tagja a társaságnak, nagynevű elődje: Tömörkény István szerepkörét vállalta és felejthetetlenül töltötte bc. 32 éves volt akkbr a Dugonics-Társaság és nagv időket élt keresztül. A világháború s az utána következő véres napok fennállását, létét fenyegették, de átélte a nehéz éveket cs ismét hivatása magaslatán teljesítette vállalt knlturköt élességét. 1921-ben 12 felolvasó ülést rendezett * PuzoniesTársaság, tizet Szegeden, kettőt vidéken. Az első felolvasóülés gerincét Móra Ferenc előadása képezte Gárdonyi Gézáról, a másodikon J ü .húsz Gyula, a társaság Igazgatóságának tagja adott elü »Vojtina nj ars poeticájáról*, llorgcr Antal egyetemi tanár pedig aZ északi rokonnép, a iappok eredetéről olvasott fel. Szádé c z k y Lajos és M ettybárth Gáspár székfoglalója, S/.. S »i g e t h y Vilmos felolvasása szerepelt még a felolvasóüléseken, mint kiemelkedő esemény. Valamennyi ülésén közremüKödött Móra Ferenc és Juhász Gyula... 1925 februárjában Jókai-etnlékünntpci reudcz.ett a Dugonics-Társaság a nagy magyar mesemondó születésének százéves évfordulója alkalmaból. A Jókai-ünnep a város védnökségével, díszülés keretében Szeged hivatalos Jokai-ccutcnnáriumává nőtt. Az elnöki megnyitót Szalay József mondotta; Juhász Gyula ünnepi költeményét olvasta fel, az emlékbcszédct pedig Móra Ferenc mondatta: Móra Ferenc jegyzőkönyvéből látjuk, hogy a szegedi színház hivatása magaslatán állott. Jókai •Cigánybárójának* II. fcLonásót adta elő az emlékünnepen a szegedi szinház énekes együttese — budapesti vendégszereplő beavatkozása nélkül... A filharmonikusok pedig F i C h t n e r Sándor >1848* cimü szimfonikus költeményét hozták szilire. Ebben az esztendőben dr. V i d á kovics Kamill székfoglalója Semmelveisröl és Tonclli Sándor • Milyen lesz a világ 50 év múlva?* cimü felolvasása szerepelt az egyik felolvasóülésen, egy másikon pedig Van Schalkné holland irónö magyar nyelv* előadása Hollandia közéleti viszonyairól... 24 éve volt tagja ekkor Móra a Dugonics-Társaságnak s ebből tS éven áf mint titkár működött u társaság felvirágoztatásán. Beszámolója végen kérte a közgyűlést, hogy kegyelemben bocsássa el posztjáról, mért sok gondú és kötelességgél megterhelt ember, aki elfáradt... A következő évben: 1926-ban Móra még mindig főtitkár, de a választFEREHCJQZSEF tTiány hanoin éve letett s ezzel együtt ismét lemond. Utolsó főtitkári jelentését Abbáziából kiildi, beteg és pihen, a közgyűlés elfogadja hát végre lemondását és megválasztja a társaság alelnökévé. Az uj titkár dr. Banner János, a Dugonics-Társaság ezidőszerinti elnöke lett Dr. Banner János titkári jelentései A következő, virágzó évekről már dr. Banner János titkári jelentéseiből tudunk meg egyetmást Banner János lendületes, szép beszámolót hozott a társaság 35 éves jubileumának díszközgyűlésére s itt beszélt arról, hogv az elmúlt 35 év alatt a társaság 214 felolvasóülést rendezett; 828 felolvasás hangzott el ezeken az üléseken. A társaságnak az első 35 évben 61 tagja volt. Ezen a közgyűlésen bízták meg Juhász Gyulát Tömörkény István életrajzának megírásával. Az életrajz 1927. októberében el is készült, több közgyűlés halálozott ugy, bogv kiadja, dc ez valahogyan mégis, minidig elmaradt. Tavaly, 1941. húsvét-ján jelent meg Juhász Gyula Tömörkény-életrajza a Délmagyarországba®. 1927 március 25-cn Becflioven.emlékünnepet rendezett a Dugonics-Társaság. Az ünnepélyen Juhász Gyula ódáját olvasta fel, amelyet Beethovenhez irt, K f r & 1 y-K ónig Péter adott elő Beethovenről, a zenefejedelemről, T o n c 1Í i Sándor pedig Beethoven korát ismertette. Ugyanez év áprilisáhan Tömörkény halólának 10. évfordulóján Tömörkény-emlékünnepet rendezett a_ társaság s ezen Juhász Gyula, Móra Ferenc és Banner János olvastak fel. 1928-ban Juhász Gyulát üdvözölték a Dugonics-Társaság közgyűlésén, mert ftóöként kapta meg a Baumgarten-dijat. Akkoriban ez bátor kiáltást jelentett Juhász Gyula mellett, akit sűrűn támadlak a Byumgarten-diJ odakózgj-u lésen .kai ítélése kapcsán. Banner János megható szavakkal méltatta Juhász Gyula irodalmi érté* két, érdemeit. Egy másik irodalmi ügyi is izgalomban tartotta akkor a köz© véleményt: a Nemzeti Színház igazgan tója át akarta íratni Katona Bánk bánJ Ját. Recskemét városa tiltakozott et ellen, nagy fiának emlékét láttak! meghántva ezzel a gesztussal. A Du© gonics-TArsaság állást foglalt az ügy ben, mert átiratot kapott Kecskeméti tői. Nem ellenezte a Bánk bán átköiíé* sót. amely esetleg élvezhetőbbé tcszf majd az avult nyelvezetű rcmekiuü-j vet... • Elvonul még a sárguló könyvecske lapjain Móra Ferenc és Sz. S z i 4 gethv Vilmos ünneplése 25 éve* tagságuk alkalmából, Kogutowic* Károly, jelenlegi egyetemi rektor szék* foglalója, valamint dr. G 1 a 11 f e 1 -4 der Gyula előadása a szegcdi árvifl országos vonatkozásairól... £» soiq más történeti dokumentum, adalékot* a Dugonics-Társaság történetének meg^ írásához . >• A Dugonics-Társaság 50 éves. T-i Ián teljesül Móra Ferenc 20 év előtti jóslata s e.rre a félszázados jubileum© ra megíródik a társaság története. Esi minden bizonnyal megünneplik a tár© saság nagyszerű kulturmunkájáheú méltó módon az 50. évfordulót. Err<4 nézve még nincsen határozott idő© pont, valószínű, hogy csak nz év vé© gén kerül sor a félcentennárium meg^ ünneplésére. A mai fergeteges idők© ben nehéz feladat az ünnepség mellől előkészítése, beszervezése. De a Dugó© nics-Társaság ma is hivatása maga®-! latán teljesíti 50 évvel ezelőtt vállal! kultunnisszióját. Sok nehéz órát éli már át, pirgcdzctte a fergeteges ma-f gvar történelem. Továbbra is az Al© föld kultúrájának őreként kell állni* hát a szegedi vártán s teljesítenie k<">© telesSégét Tömörkény István Móra Ferenc szellemében X bclitéiiminlsztérlnm nem tud etinl állami támogatóst a városnak a népmozgalmi nnitvántórtó munkáidhoz KESERŰVÍZ (A Dél Magyarország munkatársától) Amikor annakidején miniszteri rendelet alapján Szegeden éppúgy, mint az ország minden városában megkezdték a népmozgalmi nyilvántartás munkáját, felmerült az a probléma, hogy az ezzel járó költségeket ki fedezi majd: a v'áros-e, vagy az állam? Ez a probléma egyébként felmerült annakidején a közellátási hivatal működésével kapcsolatosan is. A város akkor olyan ígéretet kapott az illetékes szervektől, hogy a közellátási hivatal működésével kapcsolatos kiállásoknak egy részét megtéríti az ál lam. Ugyanilyen elv érvényesülését hangoztatták a népmozgalmi nyilvántartással kapcsolatos kiadások tekintetében is. Ez a munka tetein es kín'dás't jelentett a városnak, mert minilen előzetes intézkedés nélkül kellett beillesztenie a költségvetés keretébe. Éppen ezért a város interveniált a belügy miniszternél, majd mikor ez az. intervenció nem járt a kívánt eredménnyel, a Városok Szövetségéhez fordult Szeged vezetősége lg azzal a kéréssel, hogy a városok együttes kérelmei nyújtsanak be a belügyminiszterhez az ügy végleges és kedvező elintézése érdekében. A felterjesztésre most, megérkezett a belügyminiszteri válasz, atfielyet a Viro*o)r Szövetségének elnöke*** j továbbított Szeged vezetőségének. A miniszter értesítette a váro'-fj líogy a népmozgalmi nyilvántartási sal kapcsolatos személyi és dologi kiadások alól nem áll módjába/g mentesíteni Szegedet. A hntárőznfl indokolása szerint a népmozgalmi nyilvántartás nem csupán állami feladatokat teljesít, hanem az áll a-t lánós rendészeti és közigazgatási én dek is szükségessé teszi a nyilván*, tartás vezetését. A népmozgalmi! nyilvántartás mint összesítő nyit© vántartás szerepel: feltünteti a le© ventekötelesek, állításkötelesek szil© mát, ezenkívül mint a honvédelme szolgáltatások igényhevételének elő© kc szí lese is szerepel és a légvédelmi szolgálat alatt álló és közérdek ií munkaszolgálatra kötelezettek egy© séges nyilvántartásához is szűk séf gos. Ezek a nyilvántartások podití nem kizárólagosan állami munkált s ezért, a vele kapcsolatos kiadáso© kat a városnak kell viselniük. Ennek a miniszteri döntésnek érfelméhnn a népmozgalmi nyilván© tartással kapcsolatos, közel TOO.ttOD pengős tétel, ami a várost háztat® tásh'an szerepel. Elöíizolú'ink havi 80 fillérért mindennap cserélhetnek könyvet g DLLH AGY AROKSZAG kölcsöniginyvsi urában.