Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-18 / 39. szám

viiez norihu isiván n magtiar repülök mintaképe A „Magyar Szárnyak", a ma® ryar repiilésiigv lapja „Vitéz Hor­thy István, a magyar sportrepülés első embere együtt ünnepel a 10 íves jubileumát ülő cserlcészrépü­léssel" címmel, közli vitéz Horthy Tstván államtitkár, a Horthy Mik­lós Nemzeti Repülőalap elnökének rcpiilő főhadnagyi egyenruhás arc­képét és a következőket írja? „Alig mult el a magyar repülés Eatakombakorszaka, máris o)y nagy lendülettel indult fejlődésnek a magyar repülés, bogy a nehéz na. pokat, a sok küzdést, s megpróbál­tatást Csaknem teljesen elfelejtet­tük. Mégis tisszatekintünk az elmúlt 10 esztendőre s ha megvizsgáljuk a megpróbáltatások korát, minde­nütt ott fatáljuk a repülőesemé­nyekkel kapcsolatosan a magyar sportrepülés első emberét, vitéz Horthy István államtitkárt, a Horthy Miklós Nemzeti fíepfílőalap elnökét, Sok-sok esztendővel ezelőtt, amikor még a repülőszázadost lég­ügyi' felügyelőnek, a repiilőfőhad­nagyot főellenőrnek, a repülőezre­deit légügyi igazgatónak hívták; abban az időben, amikor a repülés csak igen kevésnek juthatott osz­tályrészül. a kat alom bokor szak kel­lős közepén, fiatalon, jelentkezett vitéz Horthy István repiilööukén­tesi szolgálatra s ezzel példát mu­tatóit a magyar ifjúságnak. Abban az időben műegyetemi hallgató volt. A kiképzést az akkor még a trianoni békeszerződés által bilincsbe vert és rejtett bonvéd légierők kötelékében végezte el, a harmadfokú kiképzés Után vadász­repülő lett. Közben a motornélbfili repüléssel is Intenzíven foglalko­zott. Mint. az állami gépgyár eser­készesapata, repülőosztályának ve­totője és eleinte oktatója, saját­maga vitte ki teherautón a növen­dékeket a repülőtérre és természe­tesen maga is résztvett a repülése­ken. Katonai szolgálatának bajtár­saitól semmiben sem különböző mó­don tett minden alkalommal ele­get s mint vadászrepülő az idők "olyamán megismerkedett minden új vadésztípusunkkal, repülte is azokat, a szükséges főiskolát is el­végezte. Igy érte el 1929 ben a tar­talékos repülőhadnagyi rangot, majd 1939. január elsején tartalékos főhadnagy lett. A katonai egyenjogúság meg­nyitotta a magyar repülés előtt a fejlődés útját. Vitéz Horthy Ist­ván természetesen akkor sem ma­radt tétlen, a felelősségteljes pol­gári állása mellett ismét repülői közé jött s elvállalta a magyar nerossövétség vezetését. Ugyanak­kor érte az a bizalomteljes meg­tiszteltetés. hogy főméltóságú Kor­mányzó urunk az akkor alapított Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap intézőbizottságának elnöki tisztét bízta reá. Mind a két megbízás óriási felelősséget rakott vitéz Horthy István vállaira. A fiatal magyar repülőnemzedék, nevelése, kiképzése s igy a magyar repülés jövőjének megalapozás bízatott rá. Fgy éreztük, bátran és tárgyila­gosan állíthatjuk azt- hog.v vitéz Horthy István a belehelyezett bi­laItiLLun.uk rnin.denhen méntéléit 1939-ben polgári állásából kifo­lyólag szükségessé vált Indiába való utazása. Megtehette volna ezt a7, utat, mint üzletember, mint egyik leguagyobb magyar állami intézmény vezetője, de ő ismét as első magyar sportrepülővé válto­zott, akkor, amikor mód és alkalom nyílt arra, hogy saját személyén keresztül mutassa meg a magyar •portrepülő kiválóságait. Egy a gyártól rendelkezésére bocsájtott százlóerős Áradó 79. sportgéppcl magányosan vágott neki Keletnek olyan bravúros eredménnyel járta meg a budapest—bombayi, bom­bay—budapesti útat, hogy nemzet­közi viszonylatban is elismerést aratott. Visszatérte alkalmával fő­méltóságú Kormányzó Urunk s a magyar repülés vezetői fogadták nagy lelkesedéssel, mi pedig, igen-igen nagy büszkeséggel néz­tünk rá. A trianoni békeszerződés bilin­esei lassan-lassan széthullottak —* folytatja a „Magyar Szárnyak" méltatása — s honvéd repülőink először Északon, majd Keleten s vé­tatták a Szent Korona dicsőségét, giil Héten jelentek meg s Csillog­tatták a Szent Korona dicsőségét. Vitéz Horthy István, mint az egyik honvéd vadászrepülőosztály tagja, (A Délmagyarország munkatár­sától) A rendőrség és a tűzoltóság tegnap felhívást intézett a város közönségéhez, hogy ahol csak le­het, tisztíttassa meg a háztetőket, sőt legyen segítségére a házak előt­ti járdarészek, az úttestek tisztítá­sában a városnak és a hótisztításra kirendelt munkástömegeknek. Ez a felhívás nem várt eredménnyel és sikerrel járt: a munkába bekap­csolódtak azok is, akik délelőttön­ként az iskolák padjaiban szedik magukba a tudományt: a diákok felcsaptak hólapátolóknak . ,, Nótaszó az wcán CsHkuem száz ásó emelkedik a levegőbe és ütemesen halad előre az úttest fölött. A száz ásó alatt száz diákgyermek. Vállukon az ásó és a lapát s vidám nótaszóval me­netelnek az útközépen a hóban. A fogadalmi templom előtt hir­telenül vezényszó csattanj - Állj! A menet megáll. Az ásók és la­pátok megcsörrennek, aztán moz­dulatlanul merednek bele a téli délutánba. A vezénylő diákfiú két­három Csoportba osztja a „munkás­osztagot", aztán kiadja a paran­csot? — Munkára feli A vezényszó után minden diák­torokból harsány kiáltás pattan elő: - Hajrá! ... Hajrá! ... Hajrá!.. A háromszoros hajrázás után a diákok a kiosztott munkahely felé indulnak. Egyik osoport a téren helyezkedik el. a másik az iparos­tanoncitlcőla előtt sorakozik. A har­madik Csupor (ra még várni kell? ez az önként jelentkezők osztaga. Mert el'bep a munká-csoportben a l,«gfif>bvzebb feladatot az ..ön kén® nűnd a három alkalommai bajtár­saival együtt bevonult, eleget tett honvédelmi kötelezettségének. Köz­ben magas állása és sok munkája miatt a magyar aeroszövetség ve­zetésétől megvált, de a repiilőalap elnöki tisztét megtartotta s nta nines az az aprólékos, de jelentő­ségteljes részletkérdése az alap munkájának, amiben sv, 6 keze ott ne volna s ne éreztetné minden egyes alkalommal azt högy Család­ja s magas állása mellett hozzá leg­közelebb áll az őt mindig szeretet­tel éa megbecsüléssel körülvevő sportrepülők tábora. A repülés vi­téz Horthy István Családi körébe is bevonult. Emlékezetes mindnyá­junk számára, amikor esküvő után a fiatal házaspár nászűtját a Föld­közi-tenger körül sportgéppcl tette meg. Fiatal felesége motornélküli repülő lett. nemrég tette le rÁ* vizsgáját. Vitéz Horthy Istvánné azonban motoroskiképzesben is ré­szesül a ebben férje a mestere. Vitéz Horthy Istvánt, a honvéd repülőfőhadnagyot s a cserkész­tisztet ünnepli a Cserkészrepülők tábora s hálával gondol mindarra a sok segítségre és támogatásra, amiben a jamboreo előtt, alatt és később az évek' folyamán őket ré­szesítette." leseknek" kell ellátni. Az 5 felada­tuk lesz a Panthron épületének te­tejéről lelapátolni a havat Aki nem egykönnyen szédül, nincs tér­iszonya s bírja a magasságot, az mind jelentkezett. Nemsokára fel is tűnik ez a csoport a tetőn, a szerszámokat magasba lendítve él­jenezi meg a magasságot és jelzi azt, hogy célhoz ért Önkéntesek a magasban . .. Megkezdődik a munka. Egy ideig szótlanul dolgoznak az ásók és a la­pátok. Aztán egyszeresak fenn a magasban felhangzik egy nóta kez­dő sora. Alig pár pillanat és már az egész -dolgozó diákserog harsá­nyan dalolja a nótát, amelynek ütemére most már gyorsabb és könnyebb a hólapátolás. Édesanyám, ha bejön, édesanyám, ha bejön Szegedre. Jöjjön fel a magasba, jöjjön fel a magasba s nézzen le. Hármat ütött a toronyban as óra, Nyakig vagyok temetve, nyakig vagyok temetve a hóba ,,. — Egyik' „kolléga" csinálta ezt a nótát — világosít fel egy piros­arSÚ legény —, ott kotorja a Ha­vat .». A nevezett nótaköltő nekibeviil­fen forgatja a lapátot, ütemesen ki­lendíti a perem felé, mintha jó Tol­di Miklós petrencerndas mozdula­tát kívánná utánozni. — Hé, lassabban, mert utánavá­gó «bre? ... — Hát aztán, puhára esem! . . . Csináltam én már ágyat magam­nak odalenn! fo'foto mutat ásója nyelével. ' Ténvlee szén vastae. tmha hóbne­OÉLMAGYARORSZAG C Szerda, l»t február 18. «J kát hányt már le egy csomóba g földre a tetőről,. Békés háború ég és főid közöli A ledobált hótömeget aztán a lenti diákmnnkások „gyűjtik" ösz­sze a járda mellett. Mint a fogas­kerekek, úgy kapcsolódnak most egymásba a diúkkezek. A munka olyan gyorsan halad, hogy szabad­szemmel alig lehet követni. Szinte percek alatt megtisztul a tető. Egyik sarokban azonban hagytak a diákok egy hórakást. Mindjárt kisiil, hogy miért. A célirányosság abban nyilvánul meg, hogy egyik hógolyó találta él. Egyik hógolyót diákgyerek fejéről lerepül a sapka} követi a másik s persek alatt heves csata fejlődik ki a tetőn. A gyere­kek tetőtől-talpig havasak, olya­nok, mint a hóemberek. De abba nem hagynák a hócsatát egy vi­lágért sem. Itt most ninös „osztály­zat", csak a „fait, playf szabályai az irányadóit. És ennek a szabály­nak legmesszebbmenő figyelembe­vételével röyid 10 pere alatt hóem­berré „kenik" egymást a diák olt. Persze, a művelet nem megy csend­ben? az utcai járókelők meg-meg­állnak a járdán s figyelik a tetőt. És ottfelejti mindenki a szemét ezen a boldog, kiáltozó, hólapdázó diákseregen. Jó nézni őket, jó nézn; ezt a nagyszerűen békés csatát. Mire az „önkéntes" Csoport befe­jezte a munkát és a hócsatát, akko­rára a lentiek is elvégzik a magu­két. S most már — munka végezté­vel — ahány csoport van és ahány diákgyerek, az mind különálló fik­cióba kezd a bólapdagyúrás és a dobálás tekintetében. Munka után . -« Kedden délután 100 diákgyerek indult neki a szegedi utcáknak, még Újszegedre is jutott belőlük. Árak­kal, lapátokkal felszerelve kezdtek harcolni a líó ellen. Munkájukat nő* taszó és sok-sok vidámság, boldog öröm kísérte­Diákok. A Kta uzúT-gi mnuZüTm, a Raross-gimnázíüm tanulói. Délelőtt még az iskola padjaiban ültek és igyekeztek kiutat találni a' sinus. Cosinus, fangens, Bolatí­gens rejtelmes barlangjaiból. MosI délután aztán nótaszóval menetel­lek végig az Utcán. Szinte órák alatt elvégezték azt, amit a „fel­nőttek" betek óta próbálgattak el­végezni. Csupa egészséges, fiatal, tüzes kölyök. Megmutatták, bogy nemcsak aZ iskola padjaiban, Ha­nem kinn az Fte'árt. az életben is állják a bel vüket. Munkájuknak a jókedv, a 'dalolás ad pömpás üte­met és kíséretet. 'Játszva ismerik meg a munkát es játékosan íeíjesí' tik az uj kötelességet is. Diákok, öröm nézni őket. Tjassan Rziirkül az ég? esteledik. A diákmunkások felsorakoznak aa immár megtisztított út közepett Vállukra veszik a lapátot, az Vezényszó bangáik? - Indulj? . . . És megindulnak. Arcuk pirnA vidám, megelégedett. Dolgoztak 4á érzik a jól és örömmel végzett munkn fáradtságát. Néhány lépési után felhangzik a nóta? „Édesanyám ha bejön, édesanyáét, hu he ion Szegedre . , f* Havai tapátotnak a- diákok.,. Ühkéhlc* „Uiátnufrkások" a fnapas&an, csata Mta-> vzéval

Next

/
Thumbnails
Contents