Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-13 / 9. szám

Ma kerülnek vizsgálóbíró elé i kilenc évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság gyanusitaftfai (A Délmagyarország munkatársától) A Délmagyrorszdg részletema beszámolt aSról, a megdöbbentő gyilkosságról, amely kilenc évvel melőtt tőrtént Röszbén a 485-ös számú tanyában. 1933. október 21-6« balra találták Lázár, János röszkei gazdálkodó feleségét, aki a pitvarfalához támasztott létrára felakasztotta magái Most, karáös'Sny előtt Lázár János második felesége a tanyában hivatalos kiküldetésben já«ó végrehajtók előtt olyan kijelentést tett, hogy a gazdálkodó első felesége nem természetes halállal Kiút meg. Az elejtett szavak után a szegedi fendőrség nyomozást indított és ennek eredményeképpen behozták a szegedi rendőrségre a gazdálkodó leányát, Szécsi Mártonná, Lázár Máriát és bátyját, Lázár Antali továbbá feleségét, Kószó Juliannái lázár János második felesége elmondotta a nyomozást vezető rendőrségi embereknek, hogy férje 1935ben a házasságkötés után elmondotta neki, hogy első felesége nem természetes balállal halt meg, hanem gyermekei akasztották fel a szoba gerendájára, majd amikor meghalt, levágták a kötélről és a pitvarban álló létrára kötötték a holttestet, hogy az öngyilkosság látszatát keltsék. A gazdálkodó elmondotta második feleségének, hogy ezt leányától, SzéBsi Mártonnétól tudja, aki a temetés titán mondta el mindezeket, de egyben megfenyegette, högy el ne mondja senkinek, mert könnyen ágy járhat, mint az anyjuk. A három előállított a rendőrségen tagadta, thogy a gyilkosságot elkövették volna, több terhelő adat és tanúvallomás birtokában azonban a rendőrség őrizetbe vette a három gyanúsítottat és átadta a szegedi ügyészségnek. Szécsi Mártonná, Lázár Antal és feleségé ma kerülnek a vizsgálóbíró elé, aki megkezdi a gyanúsítottak részletes kihallgatását M egészségtelen es roshadozó ishoiáK kitavltósa miatt a város az iden 200 ezer pengővel tODbef hölt kulturális célokra Érdekes számok Szeded költségvetéséből Hogyan működik a csanádegyházmegyei székeskáptalan (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Glattfelder Gyula megyésfőpásztor most kiadott pásztorlevelében közölte XIL Pius pápa rendeletét a csanádegyházme gyei székeskáptalan felállításáról és működésének köréről, A csonka egyházmegye kormányzata azáltal, hogy káptalant kapott, most már teljes lesz, A káptalan hatás- és jogkörét eddig egy idegiglenesen évre kinevezett kormányzótanács gyakorolta, amelynek működése a káptalan felállításával megszűnt. 'A káptalan a székesegyház istentiszteleteinek ellátására alakult világi papok testülete s mint székeskáptalan, a megyéspüspök tanácsadó testülete, amely az egyházmegye kormányzatában részt vesz. A káptalan tagjainak kötelessége a papi zsolozsmák közös végzése, valamint a káptalani mise elmondása. A káptalani misét mindenkor a káptalan egyik tagja mondja, a többi részt vesz ezen a szentmisén. A káptalan tagjai a kővetkezők: egy nagyprépost és öt kanonok. A prépost kinevezését a Szentatya mindenkor magának tartja fenn, a kanonokokat pedig, a megyéspüspök nevezi ki. A kanonokok között van egy olvasó-, egy éneklő-, egy őr-kanonok és két mesterkanonok. A káptalan tagjai közül egy az egyházmegyei teológus hivatását tölti be s papnevelés irányítása terén fejt ki működést. 8gy másik pedig á penitenciárius kanonok, aki a püspöki székesegyház hivatalos gyóntatója. A penitenciárius kanonoknak joga van az egyházi törvénykönyvben a püspök számára fenntartott egyházi büntetések alól is feloldozást adni. 'A káptalan tagjai rangban az egyházmegye egész' papságai megelőzik. Minthogy A most kinevezeti kanonokok más egyházmegyei hivatalokban is működést fejtenék ki, a pápai rendelkezés számukra a közös zsolozsmázás kötelezettségét csak vasárnapokra és a parancsolt ünnepnapokra irja elő, amikor az előtte való nap délutánjára előírt ísolozsmarészt kötelesek csupán egyfltt elmondani. Vasárnap és minden ünnepen lehetőség szerint közösen kell résztvenniök az ünnepélyes nagymisén, amelyet a székesegyházban mindenkor a kápta lan valamelyik tagja mond. A deru szentélyében részükre 3—3 kanonoki széket, stallumot állilanak fel. A káptalan ruházatát is előírja a pápai rendelkezés, eszerint a Ma gyarországon szokásos karinget viselik vioiaszinü mozettával (gallérral). A káptalani jelvényt is viselniök kell természetesen, ennek formáját azonban csak későbbi időpontban határozzák meg. A csanádegyházmegyei székeskáptalanra vonatkozó pápai rendelkezés egyébként olyan érvényű, mintha XII. Pius pápa erről pápai bullát adott volna ki. A Szentatya rendeletének végrehajtásával Aogelo Rótta pápai nunciust bizta meg. Mint ismeretes, az újonnan Kínevezett székeskáptalan tagjai a következők: nagypréposttá dr. Raskó Sándor pápai prelátust, a megyéspüspök helyettesét, kano nokká pedig dr. Bárra os György apátot, dr. Becker Vendel c. apátot. Sopsich János püspöki ircdaigazgatót, dr. Halász Pál bel városi plébánost, dr. Csepreghv Imre pápai prelátus, makő-belváiosi plébánost nevezték ki. Dr. Csepreghv Imre, miután nem tartózkodik Szegeden, tiszteletbeli kanonok lett s. igy a hatodik kanonoki stallum egyelőre nincsen betöPv*. Érdekes még fölemlíteni, bogy a káptalan regebben Magyarországon az egVCrlüli hites helv volt, az I okiratok kiállítása és megőrzése feladatai közé tartozott, amit ezidőszerint a köziegvzói hivatalok látnak el. Göring 49 éves Berlin, január 12. A Német Tí jelenti: A hétfői lapok közlik Úörinn bíródalmi tábornagy képét 49. születésnapja alkalmából. Kiemelik a lapok a német véderő nagy katonájának soha nem fáradó tevékenységét és kifejezik neki az egész nfr met néo iókfváo sásait. (MTI) (A Délmagyarőr.szág munkatársától) A város életének jellemző keresztmetszetét adja mindenkor a kulturális tárra költségvetése. Nem érdektelen végigfutni a kulturtárjBa egyes rovatain. Az egyik szembetűnő tünet az, hogy a kulturális kiadások jelentékenyen megnövekedtek a tavalyi és az azelőtti kiadásokhoz képest. Összefüggésben áll ez azzal, hogy az idén nagymérvű építkezéseket és átalakításokat végeznek az erre nagyon is rászoruló iskolákban, óvódákban, az építkezési anyagok pedig jelentős mértékben megdrágultak. Nagyobb összegeket fordít a város többek között például a színházra is. Ezzel azt akarja a város kinyilvánítani, hogy a maga részéről fokozottabb gondoskodást kíván fordítani a város lakosságának egyik kulturális gócpontjára, a nagymúltú szegedi színházra. Hogy vájjon ez teljes sikerrel jár-e, azt nem lehet kiolvasni a költségvetés számoszlopaiból: ezek merev adatok, amelyeket a gyakorlat. az új szegedi színházi élet tölt meg tartalommal. Ennek a tartalomnak taglalása nem tartozik az alább sorra kerülő költségvetési adatok sorába. Nézzük most meg, mennyit költ a város iskolákraf a szegedi 6v£d*h Közismert, hogy a szegedi óvódák épületeinek állapota nem mondható jónak. Megállapítja azt a város hatósága is a költségvetési tétel indokolásában, amikor az óvodaépületek tatarozására felvett 50.000 pengőt kitevő összeg előirányzatát a következőképpen indokolja? Az előirányzott összeg több, mint a tavalyi, „mert a teljesen elnedvesedett és sok esetben szinte életveszélyes óvódák nagymérvű tatarozása tovább semmiesetre sem halasztható". Megállapítja a város hatósága, hogy több napközi otthonnal egybekötött óvóda működése a berendezés kicserélése nélkül nem biztosítható. 6000 pengőt állitottak be a költségvetés be a város belterületén és kültefületén lévő óvódák berendezésének pótlására és javítására. A gyermekek vészére szükséges foglalköztató eszközök, Játékszerek és felszerelések beszerzésére 1000 pengőt irányzott elő a város. A fűtés, világítás, személyi járandóságok és egyéb kiadások összesen közel 30.000 pengőt érnek el. Az óvódákra előirányozott összeg 86.907 pengő a tavalyi 46.000 pengővel szemben. Az idén tehát kétszerannyit költ a város óvó-dákra, mint a mult esztendőben. Az óvódaköteles szegénygyermekek felruházására 500 pengőt irányoztak elő. A városi elemi lskoláh A városi elemi iskolák tanerőinek fizetése 211.854 pengőre rug. Az elemi iskolai épületek javítási és fenntartási költségei jelentékenyen emelkedtek a mult év éta. A mult évben szakadt be, mint ismeretes, a móravárosi elemi iskola mennyezete. A város műszaki vizsgát tartott a város összes elemi iskoláiban é& a befutó mérnöki jelentések alapján dolgozta ki a szükséges újjáépítési tervezetet. Az épületek fenntartására 80.000 pengőt förditanak. A tatarozást, javítási, takarítási és egyéb munkálatok, valamint a fűtés, világítás közel S50.000 pengőt emésztenek fel. A somogyitelepi, a móravárosi és a többi elemi iskola javítására és karbantartására, valamint a további berendezésekre, beszerzésekre, felszerelések pótlására előirányzott összeg túlhaladja az 50.000 pengőt. Az elemi iskolák össze» fenntartási költsége 359.265 pengő, közel 100.000 pengővel több, mint as elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági népiskolák fenntartására 6545 pengőt költ a váafos. A tankerületi főigazgatóság és tanfelügyelőség személyi kiadásai 1909 pengőt tesznek ki, a különféle dologi kiadásokkal együtt a főigazgatóság és tanfelügyelőség 5544 pengőjébe kerül a városnak, A városi kdrépiskoláfí ts eüuelem A Szegeden működő állami elemi iskolák fenntartási költségeihez közel 60.000 pengővel járul hozzá a város. A polgári iskoláknak 40.000 | pengőt ad. Az állami főgimnázium 1800 pengőt kap, az állami kisegítő iskola 1700 pengőt, a tanárképző főiskola 500 pengőt. A slketoéma intézetet 1000 pengővel segíti a város. A város tulajdonában lévő iparostanonciskolára 106.270 pengőt költ el Szeged. A városi főgimnázium 253.000