Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-11 / 8. szám

Hogyan hamisítják az élelmiszert? Utogatás a vagykisérleti állomás „boszorkánykonyhájában", ahol minden élelmiszerhomisitót lelepleznek tA bélmagyarorszaj: muükatár»á­Háborús időkben AL élelmiszei­masgalat még sokkal szigoiubn es *«kkai nélkülözhetetlenen!.) tenykedes, •Mnt békés napok szelcsömies idejen. Szinte naponta történnek előállítások különféle élelmiszerek metriiaiuisftása miatt, ami együtt jár azzal, bogy né­mely élelmicikk kínálata eokkuJ ala­csonyabb Jett s így a kereslet nem nem törődik, annyira a minőséggel," mint azelőtt. Ezt a hely­zetet használják ki azok, akik a hábo­rús idők egyik legdurvább vétségét, *z élelraiszerhamisítást ü/ik. Ma már a modern tudományosság ezerféle vizsgálati módszeievel álla­pítják meg az élelmiszerek hamisítá­sát és különféle nagyszerű, elmés szerkezetek, gépek és eljárások ut­ján határozzák meg csalhatatlanul, bogy a tejhez mennyi vizel, a papa­iéhoz mennyi festéket, a vajhoz meny­nyi írót, vagy a tejfelhez mennyi íludttejet kevert az elárusító. Az új­szegedi Vegykísérleti és Paprikakl­sérleti Állomáson telt látogatás meg­győz arról, hogy milvcn értékes mun­kát végeznek azok. ákik a hamisított élelmiszerek összetételét boncolgatják ós leleplezik. Az ujszegedi vegykí-ér­leli állomás az ország legmoderneb­bül és legkitűnőbb módon felszerelt ilyen állomása. Ezt bizonyította az a legutóbb megrendezett clélmiszervizs­gálati és mikroszkópiai tanfolyam is, amelyen nyolc vegykísérleti állomás kiküldött vegyésze vett részt s ame­lyet Szanyi István királyi főve­gyész, a vegykísérleti állomás igaz­gatója rendezett meg az ujszegedi in­tézetben. Elektromos színvizsgálat, paprika hamisítás Az élelmiszer ellenőrző vegyészek számára megrendezett tanfolyam a közelmúltban zárult. A tanfolyam programjáról és céljáról Szanyi István igazgató a következőkben in­formált bennünket: — A tanfolyam célja az volt, hogy az ország különböző városaiban mű­ködő élelmiszerellenőrsrő vegyészek egyöntetűen végezzek a fűszerpaprika forgalmának ellenőrzését, a kémiai vizsgálatok módszereit, a hamisítás elbírálását és általában az ellenőr­zéssel kapcsolatos eljárásokat. Az or­szág 31 vegykísérleti állomása közül csak a. budapesti, a szegedi és a kalo­csai foglalkozik a paprikával kapcso­latos vegykísérletekkel s kívánatos volt, hogv a szegcdi állomáson sajá­títsák el * a többi intézetek vegyészei az egyöntetű eljárás módszereit" Szanyi István fővegyész ezután rátért arra, hogy a fűszerpaprikát háromféle szempontból ellenőrzik: ne legyen hamisított, a minőség, amelyet címkéje feltüntet, azonos legyen és hogy ne legyen régi. Az ellenőrzés a piacokon, valamint a kis- és nagyke­reskedésekben történik. Itt mintát vesznek az árusításra került paprika­őrleményből és a vegykísérleti állo­máson megvizsgálják a mintát. — Az ellenőrző szervek egyúttal tanítanak is. Kioktatják a fűszerpap­rikával foglalkozó eladókat, hogyan kezeljék az árút s mi az, ami leront­ja a paprika minőségét, értékét — I folytatja a fővegyész, akinek az a vé- I inisítás kimutatása igen egyszerű. A leménye. hogv "nem érdemel teljes tejet ugyanis vízzel szokták hamist­büntetést az ölyaD elárusító, aki nem tani, azaz felhígítani. Tehát csak a ismeri a bün íényegét, amit elköve- i fajsúlyt kell meghatározni és azonnal tett. Majd a mikroszkópiai tanfolyam- I kimutatható, hogy mennyi vizet öntöt­mal kapcsolatban elmagyarázza, hogy tek a tejbe. A zsírszázalék kimutatá­a mikroszkóp az. amelv a maga mez- | sa centrifugális készülékkel történik telen valóságában mutatja meg a s ha a tejminta nem éri el a 3.2 szá­zalék zsírtartalmat, akkor bizonyos, hogy hamisítás történt. Nagyon rit­kán előfordul, hogy a tehén "betegség, vagy hiányos táplálkozás folytán hí­gabb tejet ad, ezért amikor egy tej­minta nem hozza ki a 3.2 százalék zsírtartalmat, az intézet megbízottai kiszállnak a tejtermelő tanyájára, há­zához és a fejésnél végzik el ugyan­ezt a kísérletet. Legtöbbnyire bebizo­nyosodik. hogv — jóféle kntvlz került a tejbe.. — A tanyai kuiak vize abban kü­lönbözik a vízvezetéki víztől, hogy bi­zonyos bomlási termékek kerültek be­le s ezt kimutatta a v>z nitrát.reakeió­ja. Ezzel tudjuk mev»"anítani h<>sy feltétlenül bfSffás történt liiorif'ía kalerniel. amelyben a paprika' szin­erösségél és csípöségét meghatározó, elektro-iolo-készüiék működik, Szanyi igazgató lelkesen magyarázza, hogy a Délvidék visszatérésével Szeged do­mináns szerepe megnőtt a. paprikater­melés és feldolgozás terén. Az összes magyarországi paprikatermő földek kétharinadrcsze hozzánk tartozik s a paprikamalmok 70 százaléka szintén És sehol a világon nem tudnak olyan minőségű paprikát termelni, aiint ezen 9, áldott, délvidéki földön. — Mi ennek a magyarázata? — érdeklődünk. — Áldott emlékű Teleki Pál mi­niszterelnökünk, aki nagy földrajztu­dós volt, azzal magyarázta ezt, bogy sehol a világon nincsen egy esztendő­ben annyi napsütéses óra, mint ná­lunk az Alföldön... — mondja Sta­n y i István lelkesen. Aztán megismerkedünk a kis elek­tromos készülékkel, amely a színerős­ségei elektromossággá változtatja át és pontos szám szerű seggel kimutatja, hogy a paprikafajta milyen színerős­ségü. Ugyanezzel az eljárással mu­tatja ki a paprika csiposségét is, ez már bonyolultabb dolog, ugyanis itt az erősséget előbb színben kell kife jezni és ezt változtatja át a kis ma­sina elektromossággá. Az ördöngös kis szerkezettel kapcsolatos kísérleti eljárás az intézet elhunyt igazgatöjá nak, dr. Fodor Kálmánnak találmá­nya, amelyet dr. V a s s Péter és fele­sege: dr. B o s s á n y i Irén vegyészek, Szanyi István kiváló munkatársai tökéletesítettek. — A színerösségskála természete­sül már kialakult — magyarázza dr. Bossánvi Irén, aki átveszi a veze­tő szerepét Szanyi igazgatótól s a to­vábbiakban ő kalauzol a vegykíséríe­ti állomás boszorkánykonyháján ke­resztül ... — A legfinomabb' édesns­ir.es paprika színerőssége 70- 75 kö­zött ingadozik, az édespa.prikáé 65 — 70, a félédes 55—60 és ezen alnl »z erős paprikáé. Lefölözött te], hamisított méz és málnaszörp A legnagyobb teremben a te| és tejtermékek hamisításának megállapí­tásával, valamnt egyéb hamisított élelmiszerek vegyvizsgálatával feg­lalkozuak. Az utóbbi időben elég sok munkát ad a vegykíserleti állomásnak az élehniszerhamisítók elleni küzde­lem. Itt is elsősorban a paprika ha­misításának különféle módozatait te­kintjük meg, a Csonk a-féle rea­gens-eljárás kimutatja, hogy ásványi anyaggal hamisitottakre a paprikát. A tiszta, hamisítatlan paprika sárgás­terakotta színe nem változik, a hanii­sítotté azonban kékes színárnyalatot, néha sötétlila színeződést kap." Meg­tudjuk, hogy leginkább kátrányfesték­kel és bárium lakkfestékkel hamisít­ják a paprikák Ez utóbbi még a súly­ban is gyarapodást hoz létre. Termé­szetesen az egészségre mindkettő ár­talmas, a hamisított készleteket azon­nal elkobozzák, megsemmisítik és a hamisító ellen az eljárást megindít­ják. A tejnél és a tejtermékeknél a ha­di". B © s s á b y i iréa, majd bemutat­ja a nitrát-reakciós eljárást. A ta­nyai minta-tej alján kékes réteg kép­ződik, a kútvíz jelenlétének csalhatat­lan jele... A fölözött tej is hamisított téj, mert a szabály az, hogy a tejből sem­mit sem szabad elvenni, sem hozzá­tenni ... A lefölözést is a zsirszáza­iékhiúny állapítja meg. A tejfölt leg­inkább aludttejjel és túróval hamisít­ják, régebben liszttel is >sürűsitet ték*, de most ez mindinkább elmarad. Helyette uj >ötlet< született; áttöri burgonyával hamisítják » tejfölt! Még szerencse, hogy — nem lehet kapni... — A |ó tejföl zsírtartalma 16 szá­zalék kell legyen. így tudjuk ellen őrizni. A liszt és burgonya hozzáadá­sát pedig a keményítő-reakcióval ál­lapítjuk meg A doktornő rámutat még arra is, hogy a sajt zsírtartalmának is megte­lelőnek kell lennie. Háromféle sajt vau ugyanis: kövér sajt, félkövér sajt. vagy sovánv sajt Előfordul, hogv a félkövér sajtot zsíros sajt­ként, a soványt pedig félkövérként árúsítják. Ez is hamisításnak számit és büntetendő cselekmény. A vajat régebben margarinnal ha­misították. most az írót hagyják ben­ne. Persze a zsírszázalék alapján ezt is meg tudják állapítani nyomban és a hamisítót eléri végzete. A vaj —. sajnos — kevés munkát ad az utóbbi időben, nem hamisítják, mert — nincs mit .. Érdekes, hogv" a vajnak zama­tát és ízét is ellenőrzik, ezt egyelőre még érzékszervi vizsgálat alapján. Lakkozott kávé és olai nélküli köménymag Felvonulnak még a legkülönfélébb hamisított termékek a vegykísérlet állomás boszorkánykonyhájában. Ki gondolná, hogy a fahéjat es a borsot is hamisítják, a köménymagból pedig kivonják az olajat s úgy adják el!? A kávépótlás ellenőrzése igen sok dol­d fim agy a bors* A fi 1 Vasárnap, 1941. január 11, I got ad az intézetnek, különöse* a ká­vé konzervé, amelyről meg kell állapí­tani. hogy milyen százalékban tartal­maz kávét és mennyi az egyén növé­nyi anyag bcime s azt, hogy ez való­ban mégfelel-e a feltüntetett számié*.* aránynak? — A valódi kávé arányát a ofcioi­amin-szám meghatározásával eUcn őrizzük — magyarázza dr. bossá* nyi Irén készségesen. Majd külöooe jelenségre hívja fel figyelmünket, c* a tünemény még a régi »jó békevi­lágból* való: lakkozott kávé! Bizony gyerekek, egyszer volt, hol nem volt olyan világ is, amikor bizonyos lakk­festékkel tették külsőleg tetszetőseb­bé a kávészemeket, hogv elkeljenek!.., Megcsodáljuk még a festék­kel a megengedettnél nagyobb mértékben szinezett málnaszörp, valamint a keménvitöszörppel ha­misított málnaszörp vogyelemzését is. Kiderül, hogy a mézet még ma W Cukorral hamisítják, ennek egyszerű magyarázata az hogv a méz drágább, mini a cukor, ami viszont — nincsen... Sok baj van a csokoládé-harnisítas körül is. ezt a kakaó zsírtartalmának megállapításával ellenőrzik. Végül büszkén mondja el kedves kalauz­nőnk. hogv nágyobbarányú tésztaba­misítást lepleztek le. Az egyik vidéki városban tojás helvett festékkel .csi­nálták a tésztnárnt Feljelentés útján került az ügy >első fokon* a vegy­vizsgáló állomásra s ott sorakozik előttünk a bizonyíték: a tojásf estéket képező lutheint oldó «zer — nem tu­dott a tésztaáruból semmit kioldani! A készleteket most az egész városban lefoglalják és a tésztairyár elten m'g­indnl az eljárás. Igv dolgozik a szegedi élelmiszer­ellenőrzés központja, amely a hábo­rús időkben különös fontossággal őr­ködik egészségünk fölött. CSANYI PIROSKA A szegedi polgár „kwánság hangversenye Szegedi kívánságok, vágyak, panaszok és ötletek paprikát, leszedi róla a kendözést, a szint — hogy ne mondjuk, a rúzst — és megmutatja, hogy mennyi benne az idegen, ásványi vagv egyéb anyag. Természetes, hogy az egész világon egyforma módszerre! dolgoznak azok a vegyészek, akik az élelmiszerhami­sítássál foglalkoznak s az ezzel ösz­szefüggő vizsgálatokat nemzetközi megállapodások alanján végzik Rend­kívül fontos ez abból a szempontból, hogy összehasonlítható értékeket kap­janak. A sikeresen befejeződött tan­folyam is azt célozta, hogy a paprika ellenőrzésénél valamennyi ypgvkirér­leti állomáson egyöntetűen járfar k el •eútoressiTk szí a man (A Déhnagyarország munkatár­sától) A szerkesztőségbe nap mint nap érkeznek levelek, amelyekben olvasóink és előfizetőink kívánsá­gukat, kérésüket, vágyaikat tárják fel azzal a kéréssel, hogy azokat lapunk nyilvánosságán keresztül a« illetékesek elé juttassuk. A legutób­bi postából esoportoeítjttk a® alábbi leveleket Síkos utak, síkos Zárdák A-z első levél a«t panaazofja M, hogy a házmesterek, illetve a ház­tulajdonosok nem gondoskodnak mindenütt arról, hogy a járdára rá­fagyott havat eltávolítsák és a m­kos úttestet hamuval, fflrészpoCral, homokkal felszórják. Legfltóbb a le­esett hó állandósult, vagy legalább is a nagy hidegben a bólé odafagy Pedig a városnak, elsősorban a pél­daadó* a kötelessége Panaszok a Petőfi Sándor-suoárutrM Régi, évek óla húzódó panasz e* iá. Szinte hónaponkint visszatérő kívánság. A Petőfi Sándor-súgárnt­ról van saó. amelynek kövezete a Dugonics-tértől a Nagykörűiig el­hanyagolt állapotba* van. Kétségtelen, hogy a sok ross* kövezet, mégtöbb rosszul kövezett nt«a van Szegeden, de a pálmái minden bizonnyal a Petőfi Sándor­sugárútnak ez a róeze viszi eL Va­lamikor az ősidőkben kövezhették ki est a két járdát, amikor még a* voK a szokás, hógy a frissen elsi­mított puha aszfaltba öklömnyi ka­vicsokot. hengereltek, még pedij az úttestre, de csak kövesen tesznek j olyan s<irűn j^y a régétf már eleget annak a hatósági rendelke zésnek. hogy gondozzák a járdákat. Az első két szerencsétlenség a gon dozatlannl hagyott úttest miatt már bekövetkezett. Az egyik városi gon­dozott a Rákóczi-téren esúszott e4 a síkos járdán és esése olyan szeren­csétlenül történt, hogy a lábét tör­te. Hasonló esel történt a Horthy Miklós-ntöán is. Főleg azt panszofja a levél, bogy elsősorban a város mint ház­tulajdonos nem tesz elegei az elő­írt rendelkezéseknek. A közterek körül és az útkereszteződéseknél csak a legritkább saetben látjuk, hogy fekzórfáV volna ** úttestet. több volt a kavics, mint az aszfalt­Néhány év múlva az aszfalt kiko­pott a kavicsok mellől, ezek azon­ban nem voltak hajlandók elkopni, mire az egéss járda olyan lett, mint a jól kiszögezett bakhancs. Csakhogy itt a szögek fejét a jól ki­fejlett ka vicedarabok képviselik, amelyeket a járókelők minden lé pés alkalmával alaposan megérez­nek. Nemcsak a cipőt rongálja a rossz kövezet — írja egyik olva­sónk —, hanem mindennapi járká­lás mellett a lábakat is tönkretesz!. A vékony cipotalp úgy megérzi eze­ket a köveket, hogy uapi két-lri­mesai ttün *r ember w-

Next

/
Thumbnails
Contents