Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-11 / 8. szám

A kritikátlan korszak Irta : Lendvai István Ha nem Szegeden és nem azzal maguknak egyenesen azt igénylik, a napilappal kapcsolatban történi amit Madách egészen érthetően volna is, amelynek hasábjain időnkint magam is megszólalok közérdekű kérdésekben, akkor is kinos csodálkozással fogadtam volna a híradást Szeged város szinügyi bizottságának ismeretes szabadjegybistóriájáról. így azonban csak fokozta elképpedésemet az, hogy a minden jogi vonatkozástól eltekintve is különös eset éppen abban a városban tőrtént, amelynek Tisza-partjára és némely jellegzetes utcáira, tereire annyiszor elkalandozik kószáló képzeletem innen Budapestről, valahányszor ifjúkoromnak azok a hónapjai jutnak eszembe, amelyeket mint nagyreményű titánfi Szegeden töltöttem. Magára az ügyre nézve nincs különösebb mondanivalóm. Ha akad színigazgató vagy szinügyi bizottság, aki vagy amely ugy gondolkozik, hogy a napilapoknak adott színházi szabadjegy afféle mézeskalács, vagy édesfagvökér, amely csak az illedelmes, jóviselelü, a színház működését árkénbokron át, személyes meggyőződése ellenére is agyba-főbe dicsérő jó gyermeknek jar, nem pedig némi viszonzásául és megköilnvitéséül • annak, hogy a napilap állandóan foglalkozik a színházzal, agymunkát és idegerőt szentel neki. nyomdakőltséget áldoz érte, és a becsületes kritika őszinteségével igyekszik nevelni a közönség ízlését, szolgálni a színház minél értékesebb fejlődését; akkor bizony kár is a sok szóért. Ha akadnak lapvállalatok, amelyek vállalják a színházi szabadjegy ilyetén lekenyerezési jellegét és igy maguk teszik ki magukat annak a gyanúnak, hogy színházi bírálataikban nem a maguk szabad. művészeti és erkölcsi felfogásához, hanem a szabadjegy kiváltságának biztosításához igazodnak, lelkük rajta: ilyesmin újságcikkel nem lehet változtatni. Légföllebb azt nyerné az ember, hogy pártatlan írásába ellenséges szándékokat olvasnának bele, ami édes hazánkban, sajnos, igen könyn(yen és igy igen gyakran megtörténik. Éppen ez a motivum az, amely miatt az ügyet, magasan fölébe helyezve sajátos színházi és jogi vonatkozásainak, mint kortünetet szóváteszem. Az eset ugyanis csak ujabb illuszarációja annak: mekkora az idegenkedés ebben a korszakban minden kritikától, ha az mégolyan jogos, mégolyan megokolt és mekkora a hajlandóság arra, hogy az ellenzék kifejezést ellenségnek értelmezzék s ami nem feltétlen hódolat és elismerés, azt nyomban támadásnak, ledorongolásnak, destrukciónak, gyűlölködő ellenségeskedésnek minősítsék. Az utóbbi években, nyilván bizonyos világtörténelmi jelentőségű diktatórikus törekvések és jelenségek eltorzult, jogosulatlan helyi és egyéni lecsapódásaként, egyre többen vannak, akik túlbecsült, nem éppen kritikai szemmel szemlélt becsesBelvárosi Mozi * Ma hétfőn és kedden SZÜTS MM Mimim Simor, Szörényi, Páger, Perényi és a két Pethes UFA híradó Tasárnap 3,5,7,9 köznap 5,7,9 csak a Teremtőnek ítélt meg, mi kor az Úrral azt mondatta: . »Hódolat illet, nem bírálat*. Egyre többen akadnak, akik gyermekien érzékenyek minden kritika iránt s általában csak a feltétlen dicséretet hajlandók tárgyilagos, elfogulatlan, megszolgált kritikának tekinteni. Ami a feltétlen dicsérettől néhány foknyi szögben el merésze! térni, azt nyomban őszinte felháborodással utasítják el és bélyegzik gonosz szándékú ellenségeskedessé, legtöbbször éppen olyanok, akik a maguk részéről könyörtelenül és minden gátlás nélkül lecsepülnek valakit, ha az nincs minden kérdésben »száz százalékig* az ő véleményükön. Nem lehet azonban csodálni, ha a mai kor levegőjében ilyesmire szürkébb egyének is hajlamosak, mikor hiszen egyik legzseniálisabb, de egyben leghiubb irónk is felhorkant előttem vagy husz évvel ezelőtt egyik könyvének elismerő, de nem föltétlenül hódolatos bírálata miatt s ugy fejezte ki a maga mindenekfölöttvalóságát, hogy »Engem és a tengert nem lehet megkritizálni*. Holott a valódi, önmaga felől nyugodt nagyságot éppen az jelbirja, — ellenben mindig is a Jelentéktelen fűzfapoétákat és egyéb inaszakadt szellemi akarnokukat jellemezte az, hogy lehetőleg mentek akarnak maradni a jogos és megokolt kritikától, amely rájuknézve csak kellemetlen lehet. Nem az Arany Jánosok, nem a Madách Imrék azok — irodalmon kivüli tekintetekben is —, akik eleve elutasitanak minden kritikát és riem hogy hajlandók lennének tanulni a becsületes bírálatból, hanem — hogy ma divatos szóval éljek — legjobban szeretnék az »irányitott« kritikát, természetesen a maguk legszemélyesebb irányításában s mondjuk a magukfogálruazta kommünikék szószerint való közlesében látnák a »konstrukliv« kritika, az elfogulatlan bírálat legeszményibb csúcsteljesítményét. Tapasztalhatjuk azonban azt is, hogy akik annyira kritikátlanok önmaguk iránt s igv a csalhatatlanságot is vindikálják önmaguknak, mennyire kritikálatlanok tudnak lenni köziéleli és egyéb tekintetekben is. Ebből magyarázható a legutóbbi éveknek az a néha csüggesztő kritikátlansága, amely képes volt pl. úgynevezett értelmes, müveit embereket is feltéllen rajongásra széditeni egészen jelentéktelen, semmiféle különösebb hivatást nem mutató, zavaros észjárású, ködös, sőt nevetségesen értelmetlen szónoklati megnvilatkozásu álmessiások és élvezetek, nemzeti szemnontlemzi, hogy szivesen fogad minden hői veszedelmes, erkölcsileg súJvokritikát: a tengerrel együtt ő is ki- 1 san kifogásolható módszerekkel DBLMAGYAROB5ZA6 * Vasárnap, 1941. január M 3 Csak akkor lesz szép a lakása, m bútorát nálunk vásárolja 1 ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA íieitiréayl Béz* éi Társai Szsseá, Dugasiot-ttr H. T«l«foo,i4m: 11-Í8. próbálkozó mozgalmak iránt és tud szellemi táplálékul szomjazni és elfogadni nyomdatermékeket, amelyek keresztényeknek és nemzetieknek mellverdésik magukat, miközben semmivel sem maradnak mögötte a század elején garázdálkodott nemkeresztény forradalmi sajtónak a ferdítés, áz izgatás, a közvéjeményhamisitás, a politikai ellenfelek tudatos megrágalmazása, a szenvedélyek és indulatok mindenáron való gvuitogafása dolgában. Ebből a sajnálatos jeleneségből magvarázható sok minden s ez teszi kötelességévé a felelósségtudó, hivatásérző tollforgatók számára s lehetséges kritikai felvilágosítás, lélekiránvitás fáradságos, gvakran igen hálátlan müve;V©t, tudntábar a toll felelősségének, amelvről sokan, nagvon is megfeledkeznek s vállalva a félreérteiért olvan helyekről is. amelvek felé pedig magyar testvéri szív sugallja a legjobb szándékú, éppen a nemzet érdekeben kötelező igazmondást. A város jogtalannak tartia a villanyáram felemelését és fenntartja azt a fogét, hogy eljárjon a Jogalap nélkül felszámított felár visszatérítése érdekében visszamenőleg kifizettette a fogyass- lyek a mosf bekövetkezett emelést tokkal. vezették be, — Az egységáremeléssel kapcsolatban — mondotta dr. Tóth Béla helyettes polgármester — (A Délmagyarország munkatársától) Beszámoltunk már arról, hogy a villanyegységáremelés ügyében összeült a város jogügyi és a műszaki szakbizottsága, A szakbizottság hosszas tanácskozás ntán meghozta határozatát, amely egyelőre nem jelent érdemi döntést, Csupán leszögezte állásfoglalását az egységárak felemelése tekintetéhen. A megteendő intézkedések még hátra vannak. Ezekről a várható intézkedésekről a város hatósága minden vonalon informálni kívánja a közönséget és ezért dr Tóth Béla helyettes polgármester szombaton még a múlt év junius havában tárgyalást kezdtünk éa ennek eredményét felterjesztettük az Srellenőrzé9 országos kormánybiztosához. A felterjesztésben részletesen informáltuk a kormánybiztost a város és a gázgyár közötti jogviszonnyal kapcsolatos szerződés rendelkezéseiről. Ezzel a szerződéssel kapcsolatban meginduló tanácsAz emelés hirtelenül köszöntött ránk ezek után az előzmények után. részletes tájékoztatót, illetőleg nyi- i kozások során az árkormánybiztos latkozatot adott a gázgyár és a város között kitört „üzemháború" állásáról. Elmondotta a helyettes polgármester, hogy a jogügyi és a pénzügyi bizottság ülésén behatóan letárgyalták azt, hogy a város milyen álláspontot foglaljon el és milyen intézkedéseket léptessen életbe a már végrehajtott áram- és gázegységáremelés ügyében, valamint azzal kapcsolatban, hogy a gázgyár í ezt a felemelt tarifát már számiáztatta és november elsejei hatállyal Korzóban Ma Amerikai Metro-film! RÓBERT MONTGOMERY kiváló alakításával Chicanó grófi* közölte, hogy a város által felhozott indokokat mindenesetre figyelembe veszi a gázgyár részéről esetleg előterjesztendő egységáremelésre irányuló kérelem elbírálásánál s kijelentette, hogy a szerződéses jogviszony következtében ilyen emeléshez nem járul majd hozzá. — Ezek voltak azök a megelőző események — folytatta dr. Tóth Béla helyettes polgármester —, ameBrilliáns éksierehérf, oranuért. ioüöraniiérl. ekszenáloa egtjert igen magas íral iizeieH • ^mm órás ékszerész Kárász-utca 14. (De!-Ka mellett) Tel. 38-16. Keressen lei salai mm. Amikor az emelési szándék tudomásunkra jutott s megtudtuk azt is, Hogy a gázgyár a felemelt árat fizetteti meg a fogyasztókkal, azonnal összehívtuk az illetékes szakbizottságokat. A bizottság beható tárgyalás alá vette mindazokat, a jogokat, amelyek Szeged városát a gázgyárral kötött szerződésből folyóan a gázgyárira! szemben megilletik s amelyeket jelen esetben érvényesíthet. — Megállapította a legsürgősebben követendő eljárást — folytait dr. Tóth Béla —, ezt azonban az ügy érdekében egyelőre nem hozhatom nyilvánosságra. Annyit azonbamondhatok, hogy » hatóság elhatározta, hosy minden rendelkezésre álló eszközzel és minden halogatás mellőzésével a le<?*iireőSzécheayl Mo« dolgozásban, uj Mellékút a B CHARLES BOYER ÉS NARGARET SULLAVAfc 5. megrázó alakításával. Kisérő műsor LEGÚJABB UFA HIBADő Előadások vasárnap S, 5, 7, 9hétfőn 5, 7, 9 órakor