Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-11 / 8. szám

| t) E L M A ü V ABURSZAG * Vasárnap, 1.941. jissár fi. sebben rendezni kívánja e*l a kérdést, amely a város kö­zönségét n legközvetlenebbül érfnli. Fsry előzetes kérdés sürgős tisztázá­sa Után napokon belül új ülésre Hí­vom össze a bizottságokat az ni tárgyalások lefolytatása végett. — A gáz- és villanyáram egység­árának a gázgyár által kereszt.nl­vitt. emelésével kapcsolatban átira­tot intéztem a vállalathoz — fejezte he nyilatkozatát a helyettes polgár­mester. —- Az átiratban ágy a városnak, niint a fogyasztó­közönségnek jogát a vélemé­nyünk szerinl iogalap nélkül felszámított felár visszatérí­tése fránl kifejezetten fenn­tarfom­Á nyilatkozatból kitűnik. Hogy a város jogtalannak tartja a vil­lanyáram emelését és ezért fenn­tartja magának a szerződésből adó­dóan azt. a jogot. Hogy a gázgyárat pöf útjáü kötelezze, a szerződés pontjainak betartására s a jogalap nélkül felszámított felárnak a fo­gyasztóknak való visszatérítésére. Kukorica árdrágításért ezer pengő büntetés Ci Délmagyar ország munka tár­sától) Érdekes árdrágítási üggyel foglalkozott a szegedi törvényszék Nomk-tanáfsa. Még az elmúlt év tavaszán Fotl­mmm Tibor hódmezővásárhelyi ga­bonakerrskedőböz beállított egy köd­mőnös ember és mrtrzsolt kukoricát kért. Á kereskedő éppen szállítta­tott Gádorosról teherautóval ten­gerit és el ís adott az ismeretlen, gazáénak húsz mázsa kukoricát má­zsánként 22 pengő 40 filléres árban. Ahogy a kereskedő a pénzt átvette, a kődmÖTiös ember leleplezte magát, hogy titkos rendőr és mintán így árdrágításon tettenérte a kereske­dőt, lefoglalta a kifizetett vételárat » a kereskedő raktárában lévő ösz­szas knkoricát és árpát. Az ügyészség árdrágítás bűntét­tévei vádolta a kereskedőt azért, mert a maximális 'áron felül adott el kukoricát, mert nagymennyiségű gabonát, elrejtett, a forgalom elől elvont s ezzel a közellátás érdekeit súlyosan sértette. A törvényszék ebben az ügyben több ízben tartott főtárgyalást. A kereskedő bizonyította, Hogy olcsób­ban adta a kukoricát, mint ugyan­abban az időben a Fütura vásárhe­lyi kirendeltsége s hogy azért volt kénytelen magasabb áron adni a maximális árnál, mert két pengőbe került mázsánként a fuvarköltség * a rendeletet hivatalos Helyen is ngy értelmezték, Hogy a maximális ír ban a tengelyen történő fuvarozás költsége nem foglaltatik benne. A kereskedő azzal is védekezett, hogy amfer a Futura 40—80 fillér hasznot számított, fel, ő 15-90 filléres Ha­szonnal adta tovább a kukoricát s azt a kukoricát, amit nála azért fog­laltak le, mert 22 pengő 40 filléres árat számított fel. a Futnra. ahová beszállították a lefoglalt knkoriaát, ennél az árnál drágábban adta to­vább, A saombatj tárgyaláson máj; ta­nukat Hallgatott ki t törvényszék » racrfaU és Kaaváaku Géza Űrré**­ségi aíelnők vád- és dr. Dettrm JI­uos vádbeszéde után a törvényszék csupán árdrágítás vétségében mond­ta kj Rottmannt bűnösnek azért, mert s maximális arat túllépte és énért ezer pengS pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Razzián elfogták a Jehova tanúi „szegedi püspökei" Az aszfaiosseigéd „püspök ur" löbk társával főuUH az ögutszsftgre került (A Délnwgyar ország munkatár­sától) Az elmúlt napokban a főka­pitány intézkedésére a szegedi rend­őrség razziát tartott mindazokon a helyeken, amelyeket mint gyanúsa­kat tartanak nyilván a rendőrségen. A razzia közben a* ellenőrzést vég­ző detektívcsopört tagjai bekopog­tattak a Tápéi-Utca 49. számú Has­ba, Nagy Ferenc asztalossegéd laká­sába. mert úgy tudták. Hogy ?tt a szesredi Jehova sok" tartanak ülése­ket. A detektívek mint a „JeKova fa­rmi" nevű tiltott szekta tagjai ko­pogtattak be a Tápéi-utcai lakásba, feli árultak az ajtók és bevezették őket a gyülekezetbe. Éppen hitok­tatás" volt. amelyet a szegedi JeHo" va tanúinak „püspöke", Nagy Fe­renc többszörösen büntetett asztalos­segéd tartott. A gonosz ármányko­dásairól és az alvilág rejtelmeiről tartott előadást, kijelentvén, Hogy „Csakis a Jehova tanai fogják kive­zetni az emberiséget a zűrzavaros világból". A detektívek a jó hívők lelkcssé­gével hallgatták egy ideig a szónok­latot, majd felfedték kilétüket és az egész gyülekezetet brkisérték a szegedi rendőrségre, A „püspökön" kívül így kerültek' az ügyeletre * gyülekezet tagjai, névszerint Oss­tiéz Béla csanádpalotai napszámos. Szabó Erzsébet, Rocsó József sütő­segéd, Horváth Viktória és még mások. A rendőrség az előállítottakat ki­hallgatásuk után őrizetbe yette és átkísérte az ügyészségre. Mese a hermelinről Irta: Sz. Szigcthy Vilmos Reggel a nap csak óvatos félénk­séggelbujt ki a felhők mögül, lassan­kint aztán nekibátorodott és mohó szomjúsággal kezdte felinni az éjsza­kai eső nyomait. Ugy tett. mintha csak véletlenül került volna erre. ciőhb kö­zönyösen megcirógatta a tócsákat, odébb is állt, de hamar visszaszökött és birtokába vett mindent. A Plank-kert öreg nvngdijasai is megindultak, séta bot jukkái messziről tisztelgő vezénylést tettek egymás fe­lé ós sietőssé vált a lépésük, minlha sürgős szenzációt kellene közzé ten­niök. — Gyönyörű idő, mit szólsz hozzá, kapitány urt A kapitány ur megerösitette, hogy valóban, az idő gyönvörü és ezzel a kérdés jogerőssé vált! Felvetett fejjel | még körülnéztek, ha vájjon akad-e vakmerő, aki kételkedni merészel? Szemükben a régi boszniai harcikodv szigoraskodott, semmi kétség, hogy ez riasztott vissza minden ellenkezest. A parkban már állt a gyerekhál. Ott szerettük tölteni a szabad időnket, főleg az ünnepeket, tiszta ruhában, fe­hérben, akárcsak a kis lánvok. Az öreg harcosok pedig kikérdeztek apró dolgaink felül, szemöldökük összerán­dult, ha tévedtünk a földrajzban, szám­tanban, azonban a verset nem szeret­ték s így szavalásra nem került a sor Azon a vasárnapi reggelen nehezen indult meg a játék, aminthogy sokáig késett, feszültségeket szerzőcn. a ta­vasz is. A lányok szeszélyeskedtek, páváskodtak, kérették magukat s csak a gyerek érti meg. hogv miért izgat­ták őket a tócsák. At lehet-e azoka? ugrani anélkül, hogv bepiszkolódiék a finyás fehér cipőjük? Feltétlenül baj lesz belőle, oda az egésznapi szórako­zás, mert lehozzák a lábukról s nincs több kimenő. — azért hátha mégis si­kerül! Az öregek oda voltak az izgalom­tól, micsoda vakmerőség ez? Pamacs­bajuszu Grubies kapitány ur már a botjával fenyegetőzött. — Gyerekek, arrafelé egészen szá­raz a talaj, oda menjetek. Ne játsza­tok itt a sárban. Egy pöttöm szőkeség egyenest ar. arcába nevetett. Filos kis orra olyan ennivaló impertinenciával hajlott visz­szarelé, mintha azt mondta volna, hogv neki minden szabad. Ki merészel parancsolni a tavasznak, mikor bim­bózni kezd? Kcső fagv árthat-e min­dent lynyüjgöíte sksmt'ának életkedvé aak? reheraitikra fuvarfelvételt kizárólag > MÜTE0S2 szállítmányozási iroda eszközöl, Polgár-utca 4 sz. Telefonszám: 33—75. — Vigyázz, belelépsz! — vezényel­te Grubies kapitány ur. A kicsi szőke erre is csak nevetett és még hozzá wgrás közben oldalt for­Fagyéi ellen o LeiníJsiáer-íélc fagQhenőcs Biztos haton! Kapható kizárólag: Leinztager fíóeyezertnrban, Csongrádi palola^ ditva a fejét. Így találta el a vht»a közepét, amire elmúlt a kedve és el­pityeredett. — Gyere ide, te kis csúnya, kiál­tott rá a kapitány. A megszeppent gyerek már nem mert ellenkezni, búzta a bűntudat, a feketére mázolódott cipő, a ruhájára írecskendezett sár. — Illik ez egy uri kislánynak? Megengedik neked' ezt otthon? Szcmtelcnke csak állt lehajtott fej­jel, megindultak a könnyei is, masza­tossá téve az arcát, amint eldőrzsöl­te a nedves kis orra körül. — Hát nincs már jó gyerek a vilá­gon? Kinek a lánya vagy? — A Mándioséké. — Melyik Máudicsékez A gyerek mondta, részletezte az atyafiságot, de válaszolni se lehetett rá" raikór feltűnt a fordulón egy idő­i sebb nő. Látszott rajta, hogv keres valakit, aztán megtalálta a kis szö­[ két, mérgesen kezén ragadta és vitte ' magával. Útközben rá is ripakodott. — Mit állasz szóba akárkivel, min­denkivel? — Nagymama kérem, szepegte a gyerek .. de hamar elhallgattatták. — Majd otthon számolunk. Grubies kapitány ur megdöbbenve rézett utánuk, a bajusza reszketett, mintha a tövénél rángatták volna, néha hátrahőkölt, ngv mormogta ma­ga elé. — Mindenkivel... akárkivel... hm, hát az ö unokája volt? óztán nekivétette derekat a pad­nak. sok napsugarat szívott magába, ugv mondta baltan, mintha a meg­ijesztett gyerekhez intézné a szavát — Sajnállak. kicsikém, h«ffv ruság alá fognak, szeretnék is most melletted állani, hogy megvédjelek * nagymamád haragjától. Mert megbüm tetbet a csínyedért akárki, csak neki van hozzá a legkevesebb jussa. Erw lékszem rá, volt egyszer régen « is gyerek, bár nagyobb, mint te most! Azért rakoncátlan, jé szóra nem hallá gató. Nagyon szép volt és ezért asrf hitte, hogy neki minden szabad fei* szem az embereklöl csak hizelgést hal*' lott, nem őszinte szót. Ámbár,'édes Is* tencm, nem az a legteljesebb őszinte* ség, ha szépnek megmondjuk, hogy szép? Elég az hozzá, ismertem akkm rihan a nagymamádat, de ő sem szerei tett velem játszani. — Olyan komoly és unalmas vagyi mint egy bagolyfés/.ek, — mondta rá ne mert szerette a szép hasonlatokat és kíméletlen tudóit lenni a végtelenségig­Azokkal a pajkos fiukkal volt min* dig együtt, akiket én neveletleneknek találtain, mert megráncigálták a Iá* nyok haját, hátba ' verték őket, felhő* ritották velük a padot, elszedték aí uzsonnájukat és nagyokat kacagtak 0 jó tréfán. A lányoknak csodálatosképi pen tetszett mindez. Meg voltak ngyas bántva, néha sirtak is egy kicsit, i* hamar megvigasztalódtak es továbbra is a rossz fiukkal játszottak, nem ve* lem. Akkor, egyszer, a nagymamád épf igy ugrándozott, mint te most. Azt is mondhatnám, hogy nem fért a bőié* bo... hát igen... pocsolya volt a kö» zelében s az egyik rossz fiu ingerke* dett vele. hogy gyáva és affektálósj nem meri átugrani, fél n szélességéi tői. Én megfogtam a karját és rimán* kodtam neki, hogv nc... Elmondtam s mesét a hermelinről, az a világ Ica kényesebb állatja s ugy vadasszákj hogv nekikergetik a pocsolyának. D« fi inkább hagyja, hogy megfogják, tudj ja, ez lesz a halála, mégse m'egv beié a sárba. A nagymamád azonban dühö* sen ellökött magától és ment neki.« Nem is ment, gondolkodás nélkül, csúf kott szemmel, beleugrott a közepébe 4 nagyon csúnya lett utána. Látod, kislányom, milyen érthetett len, fnresa az élet, a nagymamád sF óta is haragszik rám, éppen én rám) •mindenki, akárki* lettem neki, pedig — édes Istenem — én akartam megj menteni, nem az a bajszerző POSSÍ fiu. aki akkor is kacagni szokott, mií kor a lánvok sirnak. Vásárhelyi hirek Hódmezővásárhely vezetősége eh határozta, hogy az arató- cs csépiti. munkások nyári szalonnaszükségleié­röl már most gondoskodik. A közellá­tási hivatal sertéseket vásárol és azok szalonáját tartalékolja a nyári mezői gazdasági munkálatok idejére. A sepj tésbeszerzésnek nincs semmi akadá­lya, a vételi akciót a jövő hét elején bonvolitják le s nyomban utána meg* kezdik a sertések "vágását is. Dr. Simkó Elemér főispán neje által megszervezett »kisrongyos-ak­ció* az idei télen eddig 12.000 pengfl értékű téli holmit juttatott a város szegén veinek. Az akciót továbbfoly­tatják," január 31-én hangversenyt; utána pedig táncot rendeznek az ak­ció javára. A hangverseny a keketf Sas nagytermében lesz. A szegedi mértékügyi hivatal .ja­nuár 19, 20, 21, 22 és 23-án tartja Hod. mezővásárhelven, a mázsaháznál • mértékhitelesitéseket. Vásárhelyen pénlekcn-szombalon tartották a Jézus-napi vásárt. A pei> teki állatvásár gvengén indult, csak később kapott egv kis lendületet. A nagy hóesés miatt a tanyai gazdalí legnagyobb része elmaradt a vásár­ról A lcanagvobb számban sértést hajtottak fel. de ebben sem volt nagy a forgalom, maximális áron alól alig vették, összesen 890 járlatot allw tottak ki Felhajtottak 695 marisát. 655 lovat, 1384 sertést. A szombati kira­kodóvásár is kicsi volt és kis forga* lom mellett zajlott le. c

Next

/
Thumbnails
Contents