Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-09 / 6. szám

Szeged hó alatt t« Négy pengő napszámért dolgoznak a hólapátolók — A Fővarosban öt pengő és meleg étel a napszám (A Délmagyarorsgág munkatársától) „A hó a halott föld téli szem fedője", — mondja a költő; ez az idézet jutott eszünkbe, amikor reggel vastag, puha fehér takaró terjeszkedett az utcákon, tereken, háztetőkön s mindenütt, amerre csak tekinthettünk. Egész éjjel hullott a hó, többnyire nagy. sűrű pelyhekben, mintha esak a messzi orosz haremezőkről küldtek volna üdvözletet e szibériai hóesés szárnyain azok, akik folyvást hazagondolnak... Reggelre fehér' lepelbe öltözött a varos e a hajnal első hangjai a hólapátolás, hóseprés szimfóniáját zengték bele az ébredő utcák csöndjébe. Vaskos szőrbekeCsbe öltözött házmesterek és sállal, kötött mellénnyel felszerelt „vicék" tisztították a házak előtt, a járdán tenyérnyi magasságban felhalmozódott hóréteget. a kocsiút, csakhamar egyenlő szintre került a járdákkal, később pedig magas hóbuckák csúcsosodtak mindenfelé, ahová egynsásfahányták a havat, 150 napszámos takarítja a havat Hány száz tonna hó hull le ilyenkor. egyetlen éjszakán át Szegedre s milyen nagy munkát okoz a városi köztisztasági üzemnek, amig ezt a „fehér szemfedőt" elta ka rítta íja!! Erről beszélgettünk vitéz Irányi Lászlóval n városi köztisztasági üzem igazgwfcójával. — Két motoreffövel és három lovas ekével takarítjuk cl a havat a lehető leggyorsabban. hogy forgalmi zavarókat ne okozhasson. — — mondotta az igazgató. — A hó eltakarításának sorrendjét a szükségszerűség diktálja. Elsősorban a piacokat és a legforgalmasabb útvonalakat szabadítják meg a sokszáz tonna hőmennyiségtől.. 150 napszámos dolgozik a hó eltakarításán, ebből 100 a köztisztasági üzem alkalmazottja. 50 pedig alkalmi napszámos. Bizony, egy jó hét. beletelik — ha közben nem jön újabb nagy hóesés —. amíg az elmúlt éjszaka leesett havat valamennyire eltakaríthatjuk, úgy. hogy a városnak megfelelő képet adhatunk. Az üzemigazgató információja nyomán megtudjuk, hogy elsősorban a hidat takarítják le és szabadítják meg a hóteheriől. azután a piacokat, a főteret és azokat a főbb útvonalakat, amelyek az országútokhoz ''ckötőútaknl szolgálnak. Azután kerül sor a mellékutcákra s a kevéshbé forgalmas városrészekre. a hóeltakarítás minden télen sok" embernek ad kenyeret. Keservesen megszerzett kenyér, de mégiscsak kenyér s a mai nehéz viszonyok között őrülni keU. ha bármilyen munkaalkalom kínálkozik. A hóseprés egyike azoknak a munkákpak amelyeket a legnehezebbek között emlegetnek. „Még havat is lapátoltam!" — mondja az. aki küzdelmes ifjúságát akarja megvilágítani - . . A Dugonics-téren; délelőtt fél 10 órától este fi óráig dolgoztak a hó eltakarításán az alkalmi insé.grounkáspk. Rongyokba burkolt, . fáradtaflRft emberek, akik napi 8 órán ke' --lü! lomilulfák » kardiák ha a havat, — i pengő napibérért. Erre a napi 4 pengőre ottbon többnyire öttagú család vár. feleség és 4 apró gyermek, akiknek kenyeret kell adni és meleg szoba is kell, hogy meg ne vegye őket a jó Isten hidege •. . E^y kis telek Újszegeden — a hólapatoló napszámos álmainak netovábbja . . . Megszólítottunk néháaiy hólapatoló alkalmi munkást s megkérdeztük, milyennek látják az életet ebben a fehér világban, amelyből nekik — a legnehezebb rész jntott ki . . . Kiírta József alkalmi napszámos öttagú családja a város végen, „egy kis lyukban" tengődik. A legidősebb gyermeke 8 éves, a többi kicsi, meg pici . . . Szorgalmasan lapátolja a havat és hordja a sarkon felhalmozott buckára, miközben kiönti a szivét előttünk: — Ezért a munkáért kéfem 4 pengő igazán nem mondható soknak — sóhajtozik —. tsák legalább egy kis meleg ételt kapnánk a nép konyháról, de egész nap dolgozni s még egy meleg levest sem enni. ez igazán kegyetlen munka ... A pén* kell az asszonynak, meg a gyerekeknek. azt nem költhetjük „kosztra" .. . Budapesten ugyanis a hólapatoló munkások napi 5 pengőt és háromszor meleg ételt, kapnak. A legtöbb szegedi ..hóember" vágyainak netovábbja is ez. De van olyan is közöttük, aki messzebbre tekint. Révész Jánosnak hívják, katonaviselt ember, megkapta az „erdélyi emlékérmet" is. amit büszkén említ az „interjú" elején. Neki is négv kisgyermeke van. ezeknek a jövőjét szeretné valahogy egyengetni': — Ugy halljuk, hogy a Nép- és Családvédelmi Alap Újszegeden leikeket fog kiosztani. Én is beadtam a kérvényemet. Újszegedi ember vagyok, minden családom ott született. szíves-örömest művelném azt a földet. Ha a kérésemet meghallgatnák . . . Bizonyosak vagyunk benne, hogy illetékes helyen elsősorban az olyan kéréseket hallgatják meg, amelyek alapja a dolgozni és élniakarás . . . Révész János 4 Hasznos, magyar honpolgárt akar nevelni az újszeged! föld megmunkálásából 3 hazának . . . A többiek is Csaknem mind Családos emberek. Hajnaltól napestig takarítják a „halott föld téli szemfedőjét". a többtonnás hóréteget, arnelv Szegedet takarja. Mert a Halott földből életet adó kenyér Csírázik ki a számukra . . , A leekisebb hólapátoló . . « Az egyik főtéri ház előtt találkoztunk a legkisebb hólapátolő „munkással". Piroskendős, bekötöttfejű. parányi kislányba volt. lehetett vagy 8 éves. Apróka kezében szénlapátot tartott és lelkes buzgói kodással ütögette, vakarta. sikarnlta a havat. Édesanyja — valószínűleg a vieiné volt — meleg vízzel öntözte a járdát, hogy g rgfggvptt. b'órétf? felolvadjon. A kislány aranyos, üdítő lejpességgel biztatta: — Majd én feltapajom. anyütám! Kedves szimbólum volt ő, piros arcocskájával és ragyogó szemében ij a mnnk® lázivel: az új BWe'f. Wft új élet megjelenítése, amint eltaka, rítja a téli szemfedőt, a Havat . . . (es. h) Őrizetbe vettek egy niórafialmi gazdát, mert 15 pengős felárral adott el kukoricát (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán délelőtt 11 óra tájzan az egyik őrszemes rendőr a Vásárhelyi-sugárúton észrevette, hogy egy szánkó halad az úton és a szánkón két zsák tengeri van. Igazolásra szólította fel a kocsist, aki elmondotta, hogy Laczi János 42 éves mórahalmi gazdálkodó és morzsol! tengerit hozott be a városba eladásra. Mintán valószínűnek látszott, hogy LaCzi a megengedettnél drágábban adta el a tengerit, a rendőr bekísérte a központi ügyeletre. Laczi kihallgatása alkalmával beismerte, hogy szerdán reggel indult el a Mórahalom 465-ös számú tanyaból és tizenhat mázsa tengerit hozott be eladásra. Elmondotta, bogy a tengerit a Római-körúton Süli Mihálynak akarta eladni, de útközben már a nagyobb részén túladott. A nyomozás megállapította, hogy a morzsolt tengeri mázsáját a januárra megállapított maximális 21 pengős helyett 3$ pengőért ta eb Arra a kérdésre, Hogy bonnas volt annyi kukoricája, kijelentette, hogy azt engedéllyel Vásárolta:, mert libákat akart hizlalni. Közben! azonban tiem volt annyi pénze, hogy, a libákat megvásárolhatta volna/ így el kellett adnia a tengerit. Amikor megkérdezték tőle, hogy miéül adta el a maximális árnál drágábban, azt mondotta, Hogy nem volt tudomása a megállapított árakfői és azt bitté, hogy a 36 pengős árral nem követ el árdrágítást. A nyomozás során kihallgatták a vevőket, akik igazolták, hogy Laczi métermázsánként 15 pengős felárat kért< Laczit a rendőrség őrizetbe vei* te, lefoglalták a nála talált 54é pengő készpénzt is. Csütörtököli délelőtt adták át a szegedi ügyészségnek, amely árdrágítás miatt emel vádat Laczi János ellen. A megszüntetett inségmunka helyett 20 kisegítő alkalmazottat vesz fel a város az adóhivatalba (A Délmagyarország munkatársától) Ismeretes, Kogy az elmúlt esztendő elején megszűnt az inségmunka Ós ezzel egyidejűleg az inségalap. Helyébe lépett a Nép- és Családvédelmi Alap, amely azután a maga hatáskörében alkalmazta és fizette a város szolgálatába állított szellemi és fizikai inségmunkásokat. Természetesen arról nem lehetett szó. hogy a régi mértékben alkalmazzon a város inségmnnkásokat már csak azért sem, mert az intenció az volt, bogy minél előbb és minél gyökeresebben meg kell szüntetni az inséymünha rendszerét és a lehetőség szerint az alkalmas és megfelelő tisztviselőkből, munkásokból szerződéses alkalmazottakat és véglegesített tisztviselőket kell toborozni. Az átmenet nem ment minden zökkenő nélkül, mert marói-holnapra estek el igen sokan attól a minimális keresettől, amelyet addig az inségmnnkai rendszer biztosított. Az új rendszer előnyei azonban Csakhamar megmutatkoztak s az idő multával a Nép- és Családvédelmi Alap terhére is felvehető volt jelentékeny számú szellemi és fizikai munkás, akik m'ár magasabb javadalmazást kaptak, mint az ínslgmunkarendszer idején. Megmutatkoztok az új rendszer Hibái is és ezek között előtérbe nyomult az, hogy a rendkívüli idők eseményei és követelményei miatt egyébként is kisebb létszámmal dolgozó hivatalok tisztviselői és alkalmazotti gárdája erős mértékben megcsappant. Nem dolgoztak többé a kitűnően t^yyakorlott és bevált seplle»i SBüVUarnu akisek. Ejt az alkalmazotti hiány különösen az adáhí* vatalban éreztette hatását és ezért vitéz dr. Szabó Géza adóügyi tanácsnok a mult év nyarán azt a% előterjesztést tette, hogy állíttos-i son he a város az elmaradt inségmunkások pótlására 20 ideiglenes alkalmazottat az adóhivatalba. A! város vezetősége magáévá tette a® indítványt és az 1942. évi költségvetésbe a felveendő alkalmazottak dotálására 20.000 pengőt irányzott elő, A költségelőirányzatot felterjesztették a belügy minisztériumba; jóváhagyás végett. A' jóváhagyás megsürgetésére vitéz dr. Szabó Géza tanácsnok nemrég Budapestre utazott és kérte a belügyminisztériumot, Hogy soronkívül járuljon! hozzá az adóhivatali alkalmazottak felvételéhez. A belügyminiszter szó* béli felhatalmazást, adott a város polgármesterének, hogy az adóhiva* talba felveheti a szükséges alkalma* sóitokat, az írásbeli jóváhagyást pótlólag megküldi a városnak. & felhatalmazás alapján Szabó tanácsnok előterjesztése értelmében a pÖTgármester kiadta az utasításokat a« adóhivatalnak a 20 alkalmazott felvételére. A jövő hét elején történnek meg a felvételek s még ugyanennek a hét folyamán megkezdik az új alkalmazottak a munkát a városi adóhivatalban. FEOCJQZSEF KESERŰVÍZ