Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-08 / 5. szám

Köszöntő A magyar nemzet mélységes sze­retettel s örök időkre szivébe zárt hálával köszönti nagy és nemes ven­dégét, Ribbentrop külügyminiszter urat. Ennek a látogatásnak a közös mült és a közös jövő ad jelentősé­get. A nagy német birodalommal együtt harcol a magyar nemzet mwt is, mint ahogy az évszázados folyamán mindig egy táborba pa­rancsolta őket a történelem, amikor a közös ehenséggel kellett mérkőz­ni. S amikofl a kultura, az európai civilizáció, a megtámadott keresz­ténység védelme harcot parancsolt a két nép: a német és a magyar mindig egy frontou küzdött. Európa védelme, a civilizáció biztonsága, a keresztény kultúra oltalma állította mindig egymás mellé a két hősi né­pet. A magyar nemzet világosan felismerte a történelem parancsát akkor is, amikor a német nép leg­nagyobb erőfeszítése idején vállalko­zott arra a hősi, arra a kulturát mentő és Civilizációt építő fel­adatra, hogy a kereszténység legna­gyobb és leggyűlölködőbb ellensé­gét, a bolsevizmüst kitaszítja Euró­pából. S a magyar nemzet önfelál­dozásának és elszántságának legha­talmasabb bizonyítéka az, hogy a maga számára mitsem kén az együtt vívott hare eredményéből, nem a zsákmány és nem a préda, nem a gazdagodási, a területnövekedés harcának célja csak a keresztény knltura védelme. Nagy megnyugvás számunkra, hogy a hatalmas német birodalom hiánytalan teljességgel ismeri el a mi küzdelmünk hősiességét és önzet­lenségét. A német külügyminiszter úr látogatásában nem is látunk mást, mint a mi helytállásunk mél­tánylását. A mi számunkra más vá­lasztás nem is volt, évszázados tra­díciók jelölték ki a két nép útjait mindig egymás mellett, évszázados tradícióknak engedelmeskedtünk most is, amikor a nagyszerű célért vállaltuk a terheket és áldozatokat. A nagy német birodalom s törté­nelmének egyik legnagyobb kifor­málója: Ribbentrop külügyminiszter úr mindig mellettünk állott, amikor napjaink történelme is próbatétel elé állított. Minden idők egyik leg­nagyobb német államférfia támoga­tott bennünket döntő szavával s tör­ténelmét alakító elhatározásával, amikor a Felvidékért indultunk harcba, amikór Erdély északi része volt küzdelmünk célja s nélküle Ez a valóság! Ez a tény! A Belvárosi Mozi óriási nézőterét 7-X közönség színültig töltötte meg hétfőn és kedden a sims mm HÁZASSÁGA • C. példátlan sikerű, pompás, min­den kockájában ragyogó, brilliáns vígjáték bemutatója alkalmából. Főszereplők: SIMOR, SZÖRÉNYI, PAGER, PERÉNYI és a két PETHES Ma és mindennap a 5,7, 9 Belvárosi Moziban I utánzás erőtlenségére, de a teremtő erő eredeti alkotásaira van szüksé­, ,, , , , . I ge a német népnek is világokat nem tudtuk volna visszaszerezni az * <-, , , ... , , T, megrendítő kuzdelmeben. S ezert ezereves kárpáti határokat. Ilyen 1 , , . . . . , . | nem az a német nep igazi baratja, glóriás bizonysagai vannak immár , . ... , ,„..,. ... , , , , ., , . . . * aki léleknelkuli utanzasra akarja a annak, hogy a ket népet egy irány- , , ...... . . i magyar nemzetet kesztetni, hanem az, aki a magyar nép romlatlan szei­ba tereli mindig a történelem, test­véri kapcsolatot épít ki a két nép között a geográfia parancsa, a gaz­dasági egymásra utaltság belátása s eleven erővel teszi teljessé a tör­ténelmi tradíciók útmutatását S a német bölcsescgre és a né­met lovagiasságra vall, hogy támo­gatásért csak támogatást, barát­ságért csak barátságot kér tőlünk s nem kívánja azt, hogy intézmé­nyeinkkel, nemzeti, szellemünkkel, belső életünk rendjével is vállal­junk azonosságot velük. A nemzeti szocializmus a német szellemnek leghatalmasabb kifejezési formája, de a német nemzeti szocializmus nem igényeli azt. hogy a magyar szellem kifejezésének formájában is kövesse a német példát. A német ta­nítás az. hogy a magyar szellem abban a formában mutassa macát melyben a legtöbb erőt és legfris­sebb lendületet, a legteljesebb egy­séget s a legtermékenyebb összefo­gást tudja megteremteni, de ennek formáját és lényegét a magyar szel­lem. a magyar mult, a magyar nép lelkisége teremtse meg. Nem az lemének eredeti alkotó erejét akar­ja biztosítani a kultúráért és keresz­' ténységért vívott közös harc számá­ra is. Azon az úton, amelyen egyszerre és egymás mellett indultunk cl, hogy a gyalázat sötétségéből fel­emelkedjünk a napsütéses élet or­maira, nem volt hűségesebb birá­tunk, mint a német nemzet, de a né­met nemzetnek nem volt hűségesebb szövetségese, mint a magyar nép. Együtt roskadtunk össze és egyiiit emelkedtünk fel. S most is együtt vívjuk meg talán évszázadokra utolsó harcunkat, amire a. közös mnlt és a közös jövendő együtt kö­telez bennünket. A knlturának és a fegyvereknek ez a barátsága végleges és örök. En­nek a barátságnak teljes átér/évé­vel köszöntjük Németország nagy fiát. a mi nagy barátunkat magyar földön. Járja át lelkét a magyar föld szelleme, értse meg a magyar sors üzenetét s látogatása legyen újabb, megtörhetetlen pecsét a két nép örök szerződésén* l) f I MAGYAR 0RSZA6 Csütörtök, 1942 január & 30 tanyai parasztifju a szegedi egyetemi ifjúság népművelési tanfolyamán Összefogás az egyetem keretén belül az értelmiség és a magyar parasztság között — „Magyarnak lenni és tanitva tanulni" jegyében kezdődött meg szerdán a kéthetes tan­folyam készítő munkának lelkes résztvevői voltak az egyetem professzorai: Bartucz Lajos, Kanyó Béla, Koch (A Délmagyarország munkatár­sától) Lelkes és gondos előkészítés után a SzEI-be tömörült szegedi egyetemi hallgatók a maga nemé­ben páratlanul érdekes akciót indí­tottak: a szerdai nyitánnyal meg­kezdték a szegedi egyetem keretén belül megszervezett népművelési munkát. Az Iskolánkívüli Népmű­velési Bizottság már hosszabb idő óta folytatja ezt a munkát, most történt meg azonban először Szege­den, hogy az egyetem keretén bein! maga az egyetemi ifjúság fogjon össze a magyar parasztsággal és kö­zös tanulmányok, sludiumok során kölcsönösen megismerje egymást, új ismeretekkel gyarapítsa az eddigi tudást, kiszélesítse az általános mű­veltségi kép kereteit s ebben a közös összefogásban olyan szellemi egy­séget hozzon létre a magyar fiatal­ság egyes társadalmi osztályai között­amely a legmesszebbmenő rémé-' nyekre jogosít a társadalmi egye­netlenségek, az osztályellentétek ki­küszöbölése szempontjából. Az elő­Korzóoan Ma, amerikai Metro-film! Nagyszerű detektivkalandok * Tündöklő revük! Hallatlan izgalmak! fl NAGY RIPORT ANN SOTEERN ós FRANCHOT TONE főszereplésével. Sándor és a többiek, részt vettek az előkészítés munkájában Veres Jó­zsef népművelési titkár és a SzEI tagjai, valamint a különféle társa­dalmi egyesületek. Az előkészítő munka eredményeképpen 30 szeged­környélci, tanyai és falusi fiatcü gazdafiú iratkozott be a kéthetes egyetemi népművelési tanfolyamra, amelynek megnyitóját szerdán dél­előtt tartota meg a szegedi egyete­mi ifjúság. Professzorok, diákok, parasztlegények A SzEI helyiségében ülték körül az asztalt a megjelentek: professzo­rok. előadók, vezetők, egyetemi hall­gatók és a gazdaifjak. A Himnusz eléneklése után Nt/ikös Gyula, a SzEI elnöke köszöntötte a megje­lenteket. Vázolta azokat a szempon­tokat, amelyeket az egyetemi Ifjú­ság követendő elvként maga elé ál­lított a most meginduló munka so­rán. A magyar nép egységes lelkü­letének kialakítása, a mindenek fe­lett szükséges magyar testvériség megteremtése a legfőbb Cél, amelyet az egyetemi ifjúság a népművelési I munka közösségében maga elé tfi­| zölt. Szeretettel üdvözölte a megje­! lent gazda ifjakat s kérte őket, hogy | azt a tudást és tapasztalatot, ame­j lyet a közös munka alatt a. szegedi I egyetemen masnikévá tesznek, adjáK tovább mindenütt, ahová a sors ál­lítja őket. Ezután Veres József népművelé­si titkár ismertette az akció célkitű­zéseit. Hangoztatta, hogy a mai ne­héz időkben fokozott feladat h'árui a társadalom minden osztályára. A magyar lelkiség közös frontjának megteremtése vár- mindenkire s kü­lönösen azokra, akiket fiatal éveik a jövő kialakítására, megmunkál ­sára predesztinál. A hit a legna­gyobb ereje ennek az ifjúságnak: hinni a kenyeret adó Krisztus szel­lemében, mert csak a krisztusi tör vények szerint lehet, magyar és ke resztény Magyarországot teremte­nünk és megóvnunk a jövő számár ra. Ez a munka belekapcsolódik an­nak a hatalmas munkálkodása:; szintézisébe, amelyet így fejezhe­tünk ki: Azt. akarni, hogy itt a Kár­pátokon belül egy ország legyen-. Magyarország és egyetlen nemzet, a magyar. Veres József szavai után Bartue; Lajos professzor szólt a megjeleni parasztifjakhoz. Hangsúlyozta, hogv amikor a szegedi egyetemi ifjúság lelkében — mintegy belső ösztöntől indíttatva — kialakult az eg.vsézbe­tömörülés gondolata 8 ennek a gon­dolatnak szolgálatában gyökeret vert a népművelés eszméje, akkor egy nagy és hosszú időkre kiható munka zászlaja alá sorakozott: ez a munka a magyarságismeret, az önmagunk megismerése. Az előadá­sok során nemcsak professzorok szólalnak majd meg, hanem maga az egyetemi ifjúság is. S ez az ifjú­ság nem tanítani akar, nem a töbl tudással rendelkező icmberek fea­söbbségével venni részt ebben a munkában, hanem tanulni, tanítva tanulni, gyakorlatilag továbbadni azt, ami az övé lett az egyetem pad­jaiban s megtudni azt, amit kinn termel az élet a földeken, a mező­kön, a falvak házai és a tanyák pis­lákoló ablakai mögött. Meg akarja ismertetni az egyetemi ifjúság azt a tudományt, amelyet különféle kö rlilmények miatt nem sajátíthattak | cl eddig s meg akarja ismerni azo­kat a problémákat, amelyeket ő nem ismerhet, mert városban él s mert ma még padok közt tanulja látni as életet Súlyos problémák állnak előt­Széchenyi Mozi MA PREMIER!!! U] feldolgozásban, nj szerep­osztással) HieiiíKucca Fannie Hurst vilá^hirü regényénei; filmváltozata. Főszereplők: $ Charles Bojer kinek megrázó művészi alakítása és Margaret Sunavan tüneményes művészi teljesítménye a filmet világsikerré avatták. Kisérő műsor: LEGÚJABB UFA HÍRADÓ Előadásuk 5, 7, 9 órakoi

Next

/
Thumbnails
Contents