Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-08 / 5. szám

»> E L M A (< 1 V K Ü R N L A fi Csütörtök, 1942 január A tünk — folytatta —, nagy ismeretlenségek merülnek homályba s nekünk. magyaroknak ismernünk kell azt az »itat. amelyen a jövő felé haladhatunk. Ezt az útat r«ak úgy ismerhetjük meg. ha megismerjük egymást. A magyar társadalom eldiffereneiálódott, különbségek tárriadtak. amelyek ellentétet szítottak. ezeket kiküszöbölni feladatunk. Magyarnak lenn: A nagyhatású beszéd után Kiss Sándor Apponyi-kollégiumi tanárjelölt ismertette az elkövetkezendő mnnka menetéi és vázolta azokat a feladatokat, melyeket ennek a munkásságnak során az egyetem palijaiban S kinn a tanyákon teljesíteni kell. — Magyarnak lenni — mondotta — annyit jelent, mint súlyos sorsot hordozni a váltainkon. Négyszáz esztendőn keresztül Irtózatos nyomás nehezedett a magyarra. Idegen volt a magyarság számára minden cél és idegen volt minden eszköz, amelyet, rákényszeritottek a Kárpátok népére. S ebben a százados harcban egyetlen valami volt. amely megóvta ezt a népet a jövőnek: a bite. Nem holmi szépen hangzó hit és reményszólam volt ez, hanem a legbelsőbb meggyőződésből fakadó vallásos hit. amely minden nagyszerű misztikumával beleplántálja magát & magyar lelkekbe. Katolikus bará fok. protestáns lelkészek vitték szét. a magyar földön ezt a hitet: nem volt vallási differenciálódás, amely megbonthatta volna a teremtő rgv*'*get. azt az egységet, amely magyarnak tartotta itt meg a lelket és a földet. OoTgolbát járt a magyar évszázadokon át s ennek a. golgothn•nrásnak szent hagyományaként ma sem fogadhat el mástól útmutatást a m.aguar. rsak attól, aki végigjár fa. megszenvedte a Golgothát: Krisztustól. A krisztusi hit, a krisztusi lörvény hinti szét a lelkekben azokat a magvakat, amelyek a jövő terebélyes fájává növekedhetnek: T szeretetnek, test vérségnek kriszfu *i törvényei azok. amelyek eggyé forraszthatják és egyedfii csak ezek íorrnezthafják eggyé ezt a népet. — Fiúk. páraszttestvérek — foly iatta beszédét Kiss Sándor tanárjelölt — közös munkába kfzdünk a nni napon, ismerjük már egymást, hisaon közületek, parasztok közül lőttem én is n földről, zsellérház kii s-öhéf léptem át. amikor ide akar'nrn érni. ahol ma vagyok. Sokszor hallunk ma olyan hangokat, hogy minden rendben van, semmi haj n?u<*,s s ha van valami, azt majd kiküszöböljük. Hallunk nagy igére leket hangzatos szavakat s látunk itt-ott tettebet. is. Mi most olyan munkába fogtunk, ahol nem sokat ér a beszéd, ahol értéktelen a széeséplés. Tudjuk, hogy a magyar középosztálytól átvett mintára a ma gyar parasztság soraiban is felütötte a fejét a kényelmes élet vállalása. — A magyar születési arányszám statisztikája szerint — folytatta — minden lOttfi magyar latosra 1f) új szülött jut ugyanakkor, amikor a szerbeknél ez a szám 28. a németeknél Z?. a románoknál M Meg keh «*»*•«, *L, r. <> ii i" h«>«ry egyre *<yry a •»»gyar parasrtsag. S ha a nep püsz* tul, akkor erőtlenedik az állam. S ha mélyebb okait kutatjuk ennek a számarány-csökkenésnek, akkor nemcsak a középosztály utánzásának hibáit vesszük észre, hanem meglátjuk az egész magyar nemzet, a parasztság. a munkásság, a társadalom hibáit. Nincs meg a lelkünk egysége, nincs meg bennünk rr lélek magyarságának öntudata. Ezt kell kialakítanunk. — Ha majd két hét múlva hazamentek innen az egyetem padjaiból: vigyétek el minden házba, a szántó ekék mellé, az aratás munkájába. mindenbe és mindenhová ennek « magyar lelki egységnek palántáit. Vigyétek el és hintsétek szét még akkor is, ha ezert barti megtámad is benneteket Vannak, akik nem értik meg és nem akarják, hogy ezen a földön új értelmiség kell, új értelmiség, amely osztálynélküli s amelyet nem azért nevezünk magyar értelmiségnek, mert valahol katedra előtt sajátította el a tudományt, hanem mert felismerte az egész magyar társadalom egy ségének, összefogásának szükségességét. Ez az új értelmiség a polgárság, a munkásság, a parasztság hatalmas szintézise, lenyűgöző egysége: egy új közösség, amelyben mindenki benne vau — polgár és munkás. paraszt és úr, 16 holdas és 5 holdas —, aki testvér tud lenni s aki magyar. Mert magyar lelkiség MAGYAR NYILVÁNOSSÁG KUTASSUK A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETET cimmel nagy figyelmet érdemlő cikk jelent meg Serényi Gusztáv tollából, kitűnő hetilapja, a •Szabadság* uj számában. A kiváló magyar köziro ezeket irja: — Különös korszak ez a mienk! Ukmány okmányt követ a mi életű nkberi s ma ricm csupán -kíváncsiságból, hanem szükségességből is mindenki nyomozza a saját őseit, kutatja, honnan jöttek, ho"yan éltek. milyen vcráramlatok találkoztak ezeknek az ősökben a testében s lel. ki és fizikai életűk milyen indítékokat kapott mindabból, ami egy-egy család törzsére, évszázadokon át hatott? Ma mindenki >családkutató< — hát a nemzetek ne legyenek azok? Számos elintézetlen kérdés van ezen a . téren, például a magyarság származása terén is! Az egyik felfogás, amely a török-tatár eredetet tartja túlnyomónak a magyarság múltjában, szeóiben áll a finn-ugor eredetről szóló fölfogással. A politika napi kérdései sincsenek messze ettől a vitától. Ebből a szempontból feltűnő. hogy mennyire buzgó igyekezet folyik árra nézve, a legújabb szélső irányzatok részéről, hogv a magyarság őseredetére nézve bizonyos problémákat egyoldalúan állítsanak lie, azzal a látható célzattal, hogy a magyarság credelében egyes alap. fogalmakat kétségbe vonjanak, vagy ezekre nézve kételyeket keltsenek. Ezért kell ezeket a kérdéseket nekünk mihamarabb tisztázni! A mostaniak valóban a legutolsó alkalmak erre mert olyan szörnyű keveredés van a világban _ néphúllámok törnek néphnllámok ellen, zajlás és kavargás van mindenfelé —, ami sok régi nyomot, emléket, bizonyítékot el fog isniét törölni... Nem szabad megvárnunk, mig ea a pusztító munka tovább fejlődik és ezért idejében gondoskodnunk kell arra nézve, hogy a magyarság eredetét a tényleges, vitathatatlan álláspont tisztázásával és dokumentumainak megőrzésével megállapítsuk. Tartozunk ezzel utódainknak. A magyarság ázsiai őstörténetének nyomairól már sokszor irt a •Szabadság*. Szóvátettük, hogy miiven sürgős volna, ha a sokféle «ncmzcfkőzi kulturkapesolat* ápolása mellett tudományos életűnk visxszafordulna az. őshaza felé is és tisztázná leszármazási kérdéseinket... Ez annál fontosahb lenne, mert ma már bizonyos tendenciát látunk ezen a téren, olyan irányban, hogy szinte kicsúfolják egyesek a >ttiránizmust* és azl Javasölfák. hogy parvenök módjára szakitsük még kapcsolatainkat a »szedett-vedett ázsiai néptörmelékkel* és inkább másfelé keressük rokoni kapcsolatainkat... Fz olyanforma, mint mikor a kikeresztelkedett zsidó antiszemitává válik, vacy a nara.sz! sorból főtke-ült középosztálybeli letagadja fejkendős rokonságát. Egyik nem méltó t os*gv»r uméj n»n* és neme* nemzett * riMi^Md rendkívüli lelki értékekkel cs ezen nem változtathat az sem, ha egyes méltatlan, öntudatlan gyermekei, jövevény fiai ma a magyarság értékét a hiranizmus kicsúfolásával igyekeznek kifényesíteni. Arra az indítványunkra, tiogy az Azovi-tengernél, Dél-OroszorszagDau és a Kaukázusban, valamint Perzsiában és az Aral-tó mögött rendszeres kutatások folyjanak — mégpedig színmagyar emberek bekapcsolásával is —, még eddig nem kaptunk mértékadó választ. Most az az érdekes jelentés érkezik hozzánk, hogy a magyar őstörténeti kutatás előtt Dél-Oroszország elfoglalasávai egyszerre beláthatatlan távlatok nyílnak meg. A magyar és német kultuszkormány nemrégiben megegyezett, hogv a magyar régészek is résztvesznék Dél-Oroszország múzeumainak tanulmányozásában. Ezen a réven igen értékes anyag kerül het a magyar népvándorlási kutató tudomány kezébe. Az ukrajnai és a kaukázusi körzetek földerítése uj adatokhoz jut* tatbat s olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a >Szabadság« ismertette Bendeffy Lászlónak »Kummngyarra cimü könyvét, amely a Kaukázus északi lejtőjén megalakult és századokon át a tudomány és művészet légkörében virágzó egyik üsmagyai település életét ismertette. >Gyertyán fejedelem* állt a Don vidékén és a Kaukázusban letelepedett ma gyarság élén s ott a XIV. század végéig virágzott, ma is megörökített .gyönyörű építészeti emlékekkel teii J fővárosával, aminek bizonyítékait I ma is rendkívül érdeklődéssel szem lelhetjük. A legújabb déloroszországi ku tatásokra Fettich Nándor kapott megbízást, aki már 14 év óta folytatott Oroszországban régészeti vizsgálatokat, amiknek kiinduló pontja 1926-han az az útvonal volt, amelye Fettich Berlinen, Slellinen és Finnországon át futott el Dcloroszországba.. A kutatásokban ujabban részt vesz Fettichcl együtt László Gyula, a kolozsvári érdelvi tudományos intézet régésztanára is. A kutatások egyik célja az. hogy a magyarság rokoni kapcsolatait keresse. Már eddig is értékes anyagot gyűjtött erre nézve Fettich, aki nemrég beszámolt munkájának eredményéről és a többi közt megemlíti, hogy a Kazánban összegyűjtött anyagát a német követség knrirpostájával még a háború előtt Berlinbe küldte. Ezek tehát máris a tudományos világ rendelkezésére állnak. Ezek azonban csak a régészeti búvárlatok, amelyeket ki kellene egészíteni néprajzi, nyelvészeti, valamint a formanyelvre vonatkozó kutatásokkal, az ősi Írásmód, az építkezés, a gazdálkodás emlékeivel, a mesék, mondák, dalok gyűjtésével isi Azért volna ez sürgős (mihelyt nem lesz, ennek akadálya), mert a most folyó háíboni színtere éppen arra fele készül kiterjedni, amely vidéknek őstörténeti felderítése á magyarságot annyira érdekelheti óhajtandó lenne, ha a magvnr tudo mányosság részéről minden erre vonatkozó intézkedés programja a vég. rebajtásáuak előkészítése megtörtén te arra az időre, amikor maid a továMW Vafatásoknají r*m tó-z aksdákialakításáról vau §zú, arról a mm gyar lelkiségről, amely nem olfffK semmi mást, csak magyarrá, magyarnak munkálni a magyar földéé. Nekünk, magyaroknak kell eggyé lennünk. A nagy tapssal fogadott beszM után a jelenlévő professzorok mefegen gratuláltak Kiss Sándornak!. Ezzel a megnyitó véget ért. A rasztifjak, az előadók és professzorok együtt maradtak s megbeszéltéi a további munkarendet. A jauílár 21-ig tartó tanfolyam programja a következői A munkarend Az irodalmi szemináriumon elsőnek Gergely Gergely tanár tarf előadást a gazdaifjaknak „A magyar irodalöm áitekintése a XIX. századig: a ma is .élő mondanivalSjú írók" Ilimen. Ugyancsak Gergely Gergely adja elő a „XIX. százáéi nagyjai", „A mai magyar próza", ..A mai magyar költészet" című tanulmányait is. Kristó Nagy Istvfla és Nyikos Gyula „A mai magyay irodalom harca a népért" címen adnak elő s bemutatják az újságokat^ folyóiratokat a tanfolyam résztvaa vőinek. A program további részében törttcnelmi. földrajzi, egészségtani, mezőgazdasági. ipari és kereskedelmi, közgazdaságtani, társadalomtudományi. jogi, honvédelmi kérdéseket tárgyalnak, majd a tanya és a fala életének bemutatása következik. A! tanfolyam befejező napjaiban különféle kiránduláson vesznek részt a hallgatók: a Horthy-telepen, a vár rosházán. az .OTl-vál, a mentőállomáson, a múzeumban, az egyetem különféle intezeteiben és a város egyes intézményeiben jelennek meg s hallgatják végig a szakértő vezetők helyszíni előadását Ezzel a népművelési akcióval egész Magyarországon egyedülálló munkálkodást kezdett meg a szegeilí egyetem ifjúsága. A magyarság, aa örök magyar föld és a dogozó magyar kezek szerelete vezeti az egyetemi ifjakat és az egyetem padjaiba ülő gazdaifjúságot ezen az úton* Ez a közös munka, ez az egydobbatnású lépés, ez a lelkek kiáltásának összeesőndiilése nagyszerű volt és biztató a szerda déli megnyitáson. Hisszük, mert láttuk a wsillog'ó szemekben a hitet s az asztalra tett ke* zekben az erőt és hallottuk a halk szavakban — amelyek minden hangoskodás és harsogás nélkül szóltak a teremben — a magabiztosságot, az elhatározást. ígérgetés nélkül volt ígéret ez M délelőtt: a kezek, a szívek és mondatok egymásra találtak s úgy hiszsziik, nem szűnnek meg szétvetni * magvakat, nem szűnnek meg továbbvinni a magyar igazság egyszerű. jelszavak és szólamok nélküli mondatait akkor sem, ha a* • egyetem padjaiból megtágult ismerettel, kitárult horizonttal, megerősödött magyar lélekkel kilépnek * gazdafiúk a tanyák útjára és a falvak házai közé. Nagy a feladatuk és fontos a küldetésük. Az egyetemen a munkálkodó értelmiség és a dolgozó magyar parasztfiatalság találta meg egymást s ennek csodálatos eredményei lehetnek. kalmár-maron msim