Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-08 / 5. szám

»> E L M A (< 1 V K Ü R N L A fi Csütörtök, 1942 január A tünk — folytatta —, nagy ismeret­lenségek merülnek homályba s ne­künk. magyaroknak ismernünk kell azt az »itat. amelyen a jövő felé ha­ladhatunk. Ezt az útat r«ak úgy is­merhetjük meg. ha megismerjük egymást. A magyar társadalom el­differeneiálódott, különbségek tá­rriadtak. amelyek ellentétet szítot­tak. ezeket kiküszöbölni feladatunk. Magyarnak lenn: A nagyhatású beszéd után Kiss Sándor Apponyi-kollégiumi tanár­jelölt ismertette az elkövetkezendő mnnka menetéi és vázolta azokat a feladatokat, melyeket ennek a mun­kásságnak során az egyetem palijai­ban S kinn a tanyákon teljesíteni kell. — Magyarnak lenni — mondotta — annyit jelent, mint súlyos sorsot hordozni a váltainkon. Négyszáz esz­tendőn keresztül Irtózatos nyomás nehezedett a magyarra. Idegen volt a magyarság számára minden cél és idegen volt minden eszköz, ame­lyet, rákényszeritottek a Kárpátok népére. S ebben a százados harcban egyetlen valami volt. amely megóv­ta ezt a népet a jövőnek: a bite. Nem holmi szépen hangzó hit és re­ményszólam volt ez, hanem a leg­belsőbb meggyőződésből fakadó val­lásos hit. amely minden nagyszerű misztikumával beleplántálja magát & magyar lelkekbe. Katolikus bará fok. protestáns lelkészek vitték szét. a magyar földön ezt a hitet: nem volt vallási differenciálódás, amely megbonthatta volna a teremtő rgv­*'*get. azt az egységet, amely ma­gyarnak tartotta itt meg a lelket és a földet. OoTgolbát járt a magyar évszázadokon át s ennek a. golgothn­•nrásnak szent hagyományaként ma sem fogadhat el mástól útmutatást a m.aguar. rsak attól, aki végigjár fa. megszenvedte a Golgothát: Krisz­tustól. A krisztusi hit, a krisztusi lörvény hinti szét a lelkekben azo­kat a magvakat, amelyek a jövő terebélyes fájává növekedhetnek: T szeretetnek, test vérségnek kriszfu *i törvényei azok. amelyek eggyé forraszthatják és egyedfii csak ezek íorrnezthafják eggyé ezt a népet. — Fiúk. páraszttestvérek — foly iatta beszédét Kiss Sándor tanár­jelölt — közös munkába kfzdünk a nni napon, ismerjük már egymást, hisaon közületek, parasztok közül lőttem én is n földről, zsellérház kii s-öhéf léptem át. amikor ide akar­'nrn érni. ahol ma vagyok. Sokszor hallunk ma olyan hangokat, hogy minden rendben van, semmi haj n?u<*,s s ha van valami, azt majd kiküszöböljük. Hallunk nagy igére leket hangzatos szavakat s látunk itt-ott tettebet. is. Mi most olyan munkába fogtunk, ahol nem sokat ér a beszéd, ahol értéktelen a szé­eséplés. Tudjuk, hogy a magyar kö­zéposztálytól átvett mintára a ma gyar parasztság soraiban is fel­ütötte a fejét a kényelmes élet vál­lalása. — A magyar születési arányszám statisztikája szerint — folytatta — minden lOttfi magyar latosra 1f) új szülött jut ugyanakkor, amikor a szerbeknél ez a szám 28. a németek­nél Z?. a románoknál M Meg keh «*»*•«, *L, r. <> ii i" h«>«ry egyre *<yry a •»»­gyar parasrtsag. S ha a nep püsz* tul, akkor erőtlenedik az állam. S ha mélyebb okait kutatjuk ennek a számarány-csökkenésnek, akkor nem­csak a középosztály utánzásának hi­báit vesszük észre, hanem meglát­juk az egész magyar nemzet, a pa­rasztság. a munkásság, a társada­lom hibáit. Nincs meg a lelkünk egysége, nincs meg bennünk rr lélek magyarságának öntudata. Ezt kell kialakítanunk. — Ha majd két hét múlva haza­mentek innen az egyetem padjai­ból: vigyétek el minden házba, a szántó ekék mellé, az aratás munká­jába. mindenbe és mindenhová en­nek « magyar lelki egységnek pa­lántáit. Vigyétek el és hintsétek szét még akkor is, ha ezert barti megtámad is benneteket Vannak, akik nem értik meg és nem akarják, hogy ezen a földön új értelmiség kell, új értelmiség, amely osztály­nélküli s amelyet nem azért neve­zünk magyar értelmiségnek, mert valahol katedra előtt sajátította el a tudományt, hanem mert felismer­te az egész magyar társadalom egy ségének, összefogásának szükséges­ségét. Ez az új értelmiség a polgár­ság, a munkásság, a parasztság ha­talmas szintézise, lenyűgöző egysé­ge: egy új közösség, amelyben min­denki benne vau — polgár és mun­kás. paraszt és úr, 16 holdas és 5 holdas —, aki testvér tud lenni s aki magyar. Mert magyar lelkiség MAGYAR NYILVÁNOSSÁG KUTASSUK A MAGYAR ŐSTÖRTÉ­NETET cimmel nagy figyelmet ér­demlő cikk jelent meg Serényi Gusztáv tollából, kitűnő hetilapja, a •Szabadság* uj számában. A kiváló magyar köziro ezeket irja: — Különös korszak ez a mienk! Ukmány okmányt követ a mi éle­tű nkberi s ma ricm csupán -kíváncsi­ságból, hanem szükségességből is mindenki nyomozza a saját őseit, kutatja, honnan jöttek, ho"yan él­tek. milyen vcráramlatok találkoztak ezeknek az ősökben a testében s lel. ki és fizikai életűk milyen indítéko­kat kapott mindabból, ami egy-egy család törzsére, évszázadokon át hatott? Ma mindenki >családkutató< — hát a nemzetek ne legyenek azok? Számos elintézetlen kérdés van ezen a . téren, például a magyarság szár­mazása terén is! Az egyik felfogás, amely a török-tatár eredetet tartja túlnyomónak a magyarság múltjában, szeóiben áll a finn-ugor eredetről szóló fölfogással. A politika napi kérdései sincsenek messze ettől a vitától. Ebből a szempontból feltű­nő. hogy mennyire buzgó igyekezet folyik árra nézve, a legújabb szélső irányzatok részéről, hogv a magyar­ság őseredetére nézve bizonyos problémákat egyoldalúan állítsanak lie, azzal a látható célzattal, hogy a magyarság credelében egyes alap. fogalmakat kétségbe vonjanak, vagy ezekre nézve kételyeket keltsenek. Ezért kell ezeket a kérdéseket nekünk mihamarabb tisztázni! A mostaniak valóban a legutolsó al­kalmak erre mert olyan szörnyű keveredés van a világban _ néphúl­lámok törnek néphnllámok ellen, zaj­lás és kavargás van mindenfelé —, ami sok régi nyomot, emléket, bi­zonyítékot el fog isniét törölni... Nem szabad megvárnunk, mig ea a pusztító munka tovább fejlődik és ezért idejében gondoskodnunk kell arra nézve, hogy a magyarság ere­detét a tényleges, vitathatatlan ál­láspont tisztázásával és dokumentu­mainak megőrzésével megállapítsuk. Tartozunk ezzel utódainknak. A magyarság ázsiai őstörténeté­nek nyomairól már sokszor irt a •Szabadság*. Szóvátettük, hogy mi­iven sürgős volna, ha a sokféle «ncmzcfkőzi kulturkapesolat* ápolá­sa mellett tudományos életűnk visx­szafordulna az. őshaza felé is és tisz­tázná leszármazási kérdéseinket... Ez annál fontosahb lenne, mert ma már bizonyos tendenciát látunk ezen a téren, olyan irányban, hogy szinte kicsúfolják egyesek a >ttiránizmust* és azl Javasölfák. hogy parvenök módjára szakitsük még kapcsolata­inkat a »szedett-vedett ázsiai nép­törmelékkel* és inkább másfelé ke­ressük rokoni kapcsolatainkat... Fz olyanforma, mint mikor a ki­keresztelkedett zsidó antiszemitává válik, vacy a nara.sz! sorból főtke­-ült középosztálybeli letagadja fej­kendős rokonságát. Egyik nem méltó t os*gv»r uméj n»n* és neme* nemzett * riMi^Md rendkívüli lelki értékekkel cs ezen nem változtathat az sem, ha egyes méltatlan, öntudatlan gyermekei, jö­vevény fiai ma a magyarság értékét a hiranizmus kicsúfolásával igyekez­nek kifényesíteni. Arra az indítványunkra, tiogy az Azovi-tengernél, Dél-OroszorszagDau és a Kaukázusban, valamint Per­zsiában és az Aral-tó mögött rend­szeres kutatások folyjanak — még­pedig színmagyar emberek bekap­csolásával is —, még eddig nem kap­tunk mértékadó választ. Most az az érdekes jelentés érkezik hozzánk, hogy a magyar őstörténeti kutatás előtt Dél-Oroszország elfoglalasávai egyszerre beláthatatlan távlatok nyílnak meg. A magyar és német kultuszkormány nemrégiben meg­egyezett, hogv a magyar régészek is résztvesznék Dél-Oroszország mú­zeumainak tanulmányozásában. Ezen a réven igen értékes anyag kerül het a magyar népvándorlási kutató tudomány kezébe. Az ukrajnai és a kaukázusi kör­zetek földerítése uj adatokhoz jut* tatbat s olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a >Szabadság« ismertette Bendeffy Lászlónak »Kummngyarra cimü könyvét, amely a Kaukázus északi lejtőjén megalakult és száza­dokon át a tudomány és művészet légkörében virágzó egyik üsmagyai település életét ismertette. >Gyer­tyán fejedelem* állt a Don vidékén és a Kaukázusban letelepedett ma gyarság élén s ott a XIV. század végéig virágzott, ma is megörökített .gyönyörű építészeti emlékekkel teii J fővárosával, aminek bizonyítékait I ma is rendkívül érdeklődéssel szem lelhetjük. A legújabb déloroszországi ku tatásokra Fettich Nándor kapott megbízást, aki már 14 év óta folyta­tott Oroszországban régészeti vizs­gálatokat, amiknek kiinduló pontja 1926-han az az útvonal volt, ame­lye Fettich Berlinen, Slellinen és Finnországon át futott el Dclorosz­országba.. A kutatásokban ujabban részt vesz Fettichcl együtt László Gyula, a kolozsvári érdelvi tudo­mányos intézet régésztanára is. A kutatások egyik célja az. hogy a magyarság rokoni kapcsolatait ke­resse. Már eddig is értékes anyagot gyűjtött erre nézve Fettich, aki nem­rég beszámolt munkájának eredmé­nyéről és a többi közt megemlíti, hogy a Kazánban összegyűjtött anyagát a német követség knrirpos­tájával még a háború előtt Berlinbe küldte. Ezek tehát máris a tudomá­nyos világ rendelkezésére állnak. Ezek azonban csak a régészeti búvárlatok, amelyeket ki kellene egészíteni néprajzi, nyelvészeti, va­lamint a formanyelvre vonatkozó kutatásokkal, az ősi Írásmód, az építkezés, a gazdálkodás emlékeivel, a mesék, mondák, dalok gyűjtésével isi Azért volna ez sürgős (mihelyt nem lesz, ennek akadálya), mert a most folyó háíboni színtere éppen arra fele készül kiterjedni, amely vidéknek őstörténeti felderítése á magyarságot annyira érdekelheti óhajtandó lenne, ha a magvnr tudo mányosság részéről minden erre vo­natkozó intézkedés programja a vég. rebajtásáuak előkészítése megtörtén te arra az időre, amikor maid a to­váMW Vafatásoknají r*m tó-z aksdá­kialakításáról vau §zú, arról a mm gyar lelkiségről, amely nem olfffK semmi mást, csak magyarrá, ma­gyarnak munkálni a magyar földéé. Nekünk, magyaroknak kell eggyé lennünk. A nagy tapssal fogadott beszM után a jelenlévő professzorok mefe­gen gratuláltak Kiss Sándornak!. Ezzel a megnyitó véget ért. A rasztifjak, az előadók és professzo­rok együtt maradtak s megbeszéltéi a további munkarendet. A jauílár 21-ig tartó tanfolyam programja a következői A munkarend Az irodalmi szemináriumon el­sőnek Gergely Gergely tanár tarf előadást a gazdaifjaknak „A ma­gyar irodalöm áitekintése a XIX. századig: a ma is .élő mondanivalS­jú írók" Ilimen. Ugyancsak Gergely Gergely adja elő a „XIX. százáéi nagyjai", „A mai magyar próza", ..A mai magyar költészet" című ta­nulmányait is. Kristó Nagy Istvfla és Nyikos Gyula „A mai magyay irodalom harca a népért" címen ad­nak elő s bemutatják az újságokat^ folyóiratokat a tanfolyam résztvaa vőinek. A program további részében tört­tcnelmi. földrajzi, egészségtani, me­zőgazdasági. ipari és kereskedelmi, közgazdaságtani, társadalomtudo­mányi. jogi, honvédelmi kérdéseket tárgyalnak, majd a tanya és a fala életének bemutatása következik. A! tanfolyam befejező napjaiban kü­lönféle kiránduláson vesznek részt a hallgatók: a Horthy-telepen, a vár rosházán. az .OTl-vál, a mentőállo­máson, a múzeumban, az egyetem különféle intezeteiben és a város egyes intézményeiben jelennek meg s hallgatják végig a szakértő veze­tők helyszíni előadását Ezzel a népművelési akcióval egész Magyarországon egyedülálló munkálkodást kezdett meg a szegeilí egyetem ifjúsága. A magyarság, aa örök magyar föld és a dogozó ma­gyar kezek szerelete vezeti az egye­temi ifjakat és az egyetem padjai­ba ülő gazdaifjúságot ezen az úton* Ez a közös munka, ez az egydobbat­nású lépés, ez a lelkek kiáltásának összeesőndiilése nagyszerű volt és biztató a szerda déli megnyitáson. Hisszük, mert láttuk a wsillog'ó sze­mekben a hitet s az asztalra tett ke* zekben az erőt és hallottuk a halk szavakban — amelyek minden han­goskodás és harsogás nélkül szóltak a teremben — a magabiztosságot, az elhatározást. ígérgetés nélkül volt ígéret ez M délelőtt: a kezek, a szívek és mon­datok egymásra találtak s úgy hisz­sziik, nem szűnnek meg szétvetni * magvakat, nem szűnnek meg to­vábbvinni a magyar igazság egy­szerű. jelszavak és szólamok nél­küli mondatait akkor sem, ha a* • egyetem padjaiból megtágult isme­rettel, kitárult horizonttal, megerő­södött magyar lélekkel kilépnek * gazdafiúk a tanyák útjára és a fal­vak házai közé. Nagy a feladatuk és fontos a kül­detésük. Az egyetemen a munkál­kodó értelmiség és a dolgozó ma­gyar parasztfiatalság találta meg egymást s ennek csodálatos eredmé­nyei lehetnek. kalmár-maron msim

Next

/
Thumbnails
Contents