Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-06 / 4. szám

4 i> ELM A Ü V AKUKSZAG Kedd, 1941 jannár 6. a kérdés gyökeres megoldását. Hiszem. hogy ez a mozgalom országossá szélesedik és bizom abban, hogy Isten segítségével mihamarabb bekövetkezik társadalmi megmozdulás nélkül is a vasárnap megszentelése és a károm kodás megszHTiése. Adja tsten. hogy igv legyen. A megyéspüspök nagyhatású szavai után a gyűlés résztvevői átvonultak a fogadalmi templomba, ahol ftnnepélves engesztelő ájtatosság volt. Kiváló minősépfl r u m. likőr és az M Szesedi m- és LihOrgyár pálinkát üli Szepesváry Solcz Dezső cgnél vásárokon. Mars-tér l.sz. Tel. 31-19. Eladás nagyban és kicsinyben. Elfogták a királyhalmi betörés tetteseit Az ujjlenyomat leleplezte az álnevet (A Délmagyar ország munkatársától) Most fejezte be a szegedi rendőrség annak a betörési ügynek a nyomozását, amelyet november " ón éjjel követtok el a királyhalmi kapitányság 70-es számú tanyáján. Az. akkor megindult nyomozás eredményeképpen rövidesen sikerült letartóztatni Rostás Dezső 47 éves szegedi vályogvető cigányt és Rostás Miklóst, akik a rendőrségen beismerő vallomást tettek. Rostás Dezső a rendőrségnek régi ismerőse, már többszörösen volt büntetve, különböző alkalmakkor mindig más és más nevet használt a rendőrség megtévesztésére. Rostás Dezső beismerte, hogy Rostás Miklós és Csurár Dezső szegedi cigányok felkeresték Csongrádi-sugárét végén lévő lakásán és elmondották, hogy hármasban kellene munkál keresniük. így is történt. Hárman elindultak. Magyarkanizsára mentek, ahol az egyik gazdálkodóhoz állottak he munkára. Néhány nap múlva megunták a dolgot és szó nélkül faképnél hagyták a magyarkanizsai gazdát. Ekkor Csnrár Dezső indítványára elhatároztak. hogy a szegedkörnyéki tanyák egyikébe betörnek. Csurár özv. Rnzóky Györgyné lanyáját ajánlotta, mert mint mondotta, ő ott ismerős, régebben dolgozott a tunyában. Kijelntette, hogy ott bizlosan találnak valami értékés elvinnivalót. November 7-én éjjel azután felkeresték Ilozókyné tanyáját. amelyet az udvar felől közelítettek meg. Rostás Miklós gz udvaron maradt és figyelte, nehogy megzavarhassa őket valaki, ketten a hetáinasztott ablakot levették és a szobába bemásztak. A lakásban gyertyát gyújtottak és annak halvány fénye mellett kikutatták a szekrényeket és a suhlótot. Bozókyné nem ébredi fel a másik szobában, mialatt többszáz pengő értékű rnhaneműt. ágyneműt, ékszereket és 50 pengő készpénzt kiadogattak az ablakon az őrt álló Rostás Miklósnak. A betörés végeztével a tanyától néhány kilométernyire az egyik útszéli árokban osztották szét háromfelé a zsákmányt, majd mindegyik külön utakon indult el. Rostás Dezsőt és Rostás Miklóst hamarosan elfogták, de ekkorra a lopott holmik nagyobb részét már eladták a l>iaöok'on. Csurár Dezső sokáig szökésben volt és csak most, Szilveszterkor sikerült elfognia az abonyi rendőrségnek. Csurár először Magyarkanizsára szökött, majd amikor égett lába alatt a talaj, bejött Szegedre és itt a hetipiacon eladta az öt illető zsákmányt majd tovább vándorolt az alföldi városokbanMost anofán a szegedi rendőrség körözőlevele alapján Abonyban elfogták. A rendőrségi kihallgatás alkalmával Rostás Miklós és Csurár Dezső is Rosfás Dezsőhöz hasonlóan mondották el a történteket. Rostás Dezsőről egyébként érdekcsen derült ki, hogy tulajdonképpen Jakab Sándornak hívják. A rendőrségnek gyanns volt. hogy a mindig álneveken szereplő Rostás valódi nevét mondta-e be. Ujjlenyomatát felküldtek a bűnügyi nyilvántartóba. Néhány nappal ezelőtt érkezett vissza a jelentés, amely érdekes adatokat tartalmazott. A bűnügyi nyilvántartó jelentése megállapítja, hogy ,,Rostás Drső" ujjlenyomata tulajdonképpen Jakab Sándoré, aki a hivatalos adatok szerint életének nagyobb részét különböző börtönökben és fegyintézetekben töltötte. Amikor az ál-Rostás elé tárták ezeket az adatokat, akkor vallotta csak be igazi nevét. Kijelentette, hogy azért titkolta el, mert nem akarta, hogy kiderüljön többszörösen büntetett mivolta. Jakab Sándor pillanatnyilag többszörös körözés alatt i áll különböző bűncselekmények miatt. 1 A rendőrség a nyomozás befejezése után a három biftörőt átadta a szegedi ügyészségnek. Á SzEI népfő'skoJciia Harminc parasztiegény a sze gedi diálcsáq kéthetes tanfolyamán (A Délmagyar ország munkatár sótól) Az iskolánkívüli népművelési bizottság munkájába belekapcsolódva n Szegedi Egyetemi Ifjúság január 7-étől kozdődőleg kéthetes népfőiskolai tanfolyamot rendez a központi egyetemen. A tanfolyamon a környező falvakból a KALOT és a KIE által kiválasztott harminc parasztiegény vesz részt, akiknek műveltségét és tndását két héten keresztül pontos tanrend szerint bővítik ki. Január 7-étől 22-éig mindennap reggel 8 órától este 10-lg programszerű előadásokon, kirándulásokon és megbeszéléseken vesznek részt. Reggel hittanórák lesznek, amelyeket a katolikus hallgatók részére dr. Halász Pál esperes- plébános. kanonok tart. Az előadások elsősorban kulturális, irodalmi, történeti, stb. és községszervozői irányúak lesznek, mert az a üél, hogy ezekből a fiatalemberekből kerüljön ki majd a falu vezető rétege. Természetesen lesznek ezenkívül társadalmi, szociális, közés mezőgazdasági irányú előadások is. amelyeket szakemberek tartanak. A tanfolyam ünnepélyes megnyitása iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg MAGYAR NYILVÁNOSSÁG A SZOKATLANUL HEVES ÉS ELKESEREDETT vitához, amely a magyar szellemi élet több kiváló képviselőiének — Szekfü Gyulának, Móricz Zsigmondnak, Bajcsy-Zsilinszky Endrének, Kovács Imrének. Horváth Bélának és másoknak — a >Népszava* karácsonyi számában való vendégszereplése nyomán kerekedett, a »Nemzeti Újság* vasárnapi számában Tóth László főszerkesztő, a kiváló katolikus közíró szólt hozzá > Keresztény és természetjog* cimü vezércikkében és többek között a következőket irta: — A napisajtó egy részében a legutóbbi napok során ücves vita folyt a polgári és nemzeti politika, illetőleg a szociáldemokrácia egymáshoz való viszonyáról és egymással szemben való helyzetéről. A fölfogások összeütközését egyes polgári, nacionalista, sőt népi politikusok, tudósok, közírók és irók kivételes vendégszereplése váltotta ki, amely a szabadság, a nemzeti önállóság és állami függetlenség kérdéseiről a szociáldemokraták napilapjában cikkezett karácsonykor. Elibe a vitába, amely bennünket nem érintett, nem vettünk részt: nd senkinek sem vitatjuk el a jogát, bogy meggyőződését, igazságait ott hirdesse, ahol akarja és tudja. Viszont nem hisszük, hogy az ilyen kirándulást utólag konioly és számbavehető siker tudná igazolni. A szakszervezeti munkásság megnyerését a keresztény eszméknek és a nemzeti gondolatnak mi is fontosnak tartanok — folytatja —, ez azonban eddig hiábavaló törekvésnek bizonyult, viszont azonban nevetségesnek tartjuk, hogy néhány cikk miatt rögtön magyar "népfrontról kiabáljanak s hogv nagymultu. kiváló érdemű és kétségbevonhatatlanul jóhiszemű politikusokat, Írókat, tudósokat rögtön ki akarjanak átkozni a magyar közéletből azért, mert a szabadság, a nemzeti önállóság, az állami függetlenség gondolatának esetleg nein a nekik legjobban megfelelő és nem is a legszerencsésebb nelyen próbáltak híveket szerezni. — Volt azonban ennek a vitának egv része, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, — irja tovább Tóth László vezércikkében. Ez pedig a természetjog megtagadása és kicsúfolása a szélsőjobboldal részéről, amely pedig oly igen szereti magát a kereszténységgel azonosítani, sőt azt gyakran valósággal ki akarja sajátítani a saját részére. Nos, tudomásul kell venniök a különböző zöldfrontokhoz tartozó nyilas közíróknak és magukat nemzetiszocialistának nevező politikusoknak, hogy a természetjog fogalma a kereszténységtől elválaszthatatlan. Aki keresztény, annak a természetjog és a természeti tőrvénvek fönnállását és kötelező erejét vitatni nem lehet. Akj ezt megtagadja, az nem nevezheti magát kereszténynek. — A magyar történet nagy tudósa tudniillik szóban forgó cikkében kiindulási pontjának éppen a természetjogot vette, amelyet — mint mondja — »néhány század óta keresztény természetjognak, természettörvénynek neveznek.*Ezután részletesen kt is fejti, hogy a természetjog. | amely lényegében az eniberi mcltó-'ág tényének és a belőle folyó emberi jogoknak legmagasabb jogi kerete, j mennyire fontos és elengedhetetlen ' része a keresztény gondolkozásnak és pedig nemcsak a katolikus, hanem a protestáns szemléletnek is s hogy ez a nagy gondolat a régi népektői, különösén a rómaiaktól kezdve, hogyan vonul végig a keresztény középkoron s hogy ennek legnagyobb gondolkodói, például Szent Agos. Ion és Aquinoí Szent Tamás is vallói, sőt kifejlesztői vot lak a természetjognak. Nosza fogja erre magát a nyilas közirás és elmondja alaposan véleményét — a természetjogról. Aszondja. hogy nem tartja magát illetékesnek arra. hogy Szekfü Gyulával, a történettudóssal vitába bocsátkozzék febbon valameni'vjre igazu is van!) az úgynevezett természettörvényt illetőleg, • mert annak térségénél jobban kell tudni, nem pedig Béküq á természet találta ki, vagy pedig U tiszteletreméltó Rousseau apó nzl az együgyü és bámulatra méltóan naiv természeti törvényt, amelyre Szekfü Gyula... jónak látja hivat* kőzni. E tüneményes természet tőn* vény szerint nincs alacsonyabb rrm dfl nép...*, — amit természetese* a nyilas közirás lelkesen tagad. — ... Nyilasainknak jó lesz Hu domásul venni, hogy a keresztény gondolkozás szerint igenis van te** mészetjog (jus natnra© vagy natu* ralc), van természeti törvény (le* naturae). Ncnicsakhogy van, de * kereszténységtől e| vála szthatatlim mind a kettő. Ezzel mi nem »al akarjuk mondani, hogy a nyilasok is kötelesek a természetjogot és * természeti törvényt elfogadni. En végre felfogás dolga s ha nek:!i nem kell, szabadon választhatnak Csak meg kell tanulniok, hogy e* megint egyik olyan éles vonal, amelv ókét elválasztja a keresztény* ségtől. Vigasztalásul mondjuk még meg nekik, hogy ebben nem állnának egyedül, hiszen a természetjogot Kant és iskolája sem ismerte eh ...De meg kell mondanunk — meri nagy elvi kérdésről van szó, amtkor nem lehet hallgatni —, hogy egyáltalában nem együgyű és nemi hárnulatrnméltóan naiv a természe* ti törvény —, amelyet nem Rousseau apó és nem is a természet talált kt, hanem amelvet a keresztény felfogás szerint igenis Isten irt bele az emberi nem kebelébe olyképpen, hogy — amint Szekfü helyesen mondja —« • minden ember magától rájön*..« Éppen Bangha Béla utalt arra, hogy a nemzetközi jogban milyen fontossága van a természetjognak, mert a nemzetközi jog szilárdsága és erkölcsi kötelező ereje éppen attól függ, hogy nemcsak az erőszaknak alkotása-e, niint például a kierőszakolt békék esetében, mikor éppen a természetjog adta meg az erőt a leigázott nemzeteknek ahhoz, hogy as szerződések betűjével az embert méltóságát és a nemzetek szabadsás aát helyezhessék szembe... A nyilas közirodalomnak tehát! bele kell nyugodnia — fejezi be aj Nemzeti Újság vezércikkét — Tóth' László —, hogy ő ugyan állithat, ami neki tetszik és hirdethet, amit akar, de a kereszténység és mindenekfelett a katolicizmus a természetjogot, a természeti törvényeket fogja legfőbb zsinórmértékül elfogadni és igenis ahogy a keresztény gondolkodás szerint nincs nr és nincs rabszolga, nincs nyomorra cs munkára kötelezett alsóbb néposztály és. nincs csak élvezetre és jogokra teremtett felsöosztály, ugy nincs alaesonyabbrcndü nép seni, amelynek a szolgaság volna a kötelessége éa nem lenet olyan nép sem, amely mást népek fölött jogosult volna egyeduralmat gyakorolni. Ezt minden kereszténvnek vallania kell. De különösen á keresztény magyaroknak, akik Szent István birodalmának tagjai és a magyar haza fiai, tehát egy olyan eaeréróies történelmi keresztény alkotmány részesei, amely minden hazafinak, minden rendű és rangú embernek és minden nyelvű népnek egyforma jogokat, egyforma megélhetést és egyforma boldogulást biztosított itt mindenkor. — Ismételjük, a vita kiindulása nem érdekel bennünket. A természetjog körül történt vitatkozásban azonban kötelességünk megmondana hogy a természetjogot, a természeti törvényeket tartjuk és valljuk. — mert keresztények vagyunk s aki velünk ebben szembehelyezkedik, az — nem lehet keresztény. Sőt a mi meggyőződésünk szerint — nem ls magyar! Gyermekjátékok Hédié írógép Varrógép olcsó ár — részlet — nagy raktár NARKOVICS Tisza Lajos körút 44.