Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-06 / 4. szám

AMftt az M*t*rfts megengedi megkezdik a körtöltés hi javítását A Táras az Mén 37 ezer pengővel uagirobb összeggel tárul hozza az ármentesito tdrsulafoh munhá}átioz, mint tavaly (A Délmagyarország munkatár.tdtól) A szegedi vadvízveszély miatt a legutóbbi két esztendőben fokozottabb mértékben kellett a városban és a város környékén árvédelmi intézkedéseket életbeléptetni. A vadvíz elleni védekezés tetemes ö-zszegbe kerül, mert mindaddig, amíg meg nem valósítják az egész Alföldre kiterjedő csatornarendszert, nem lehet egységesen rendezni a déli részeknek ezt a fontos kérdését. Az árvédelmi munkálatok kiadásainak fedezését egyrészt az állam, másrészt a különféle árvízvédelmi társulatok, harmadrészben pedig a város látta el. Az árvédelem személyi kiadásai 9000 pengőt tesznek ki. A dologi kiadások rovatában a körtöltés karbantartása: a falburkolat kijavítása, a körtöltésen lévő épületek renoválása és a körtöltés környékének fokozottabb fásítása 2200 pengőbe kerül. A körtöltés téglaburkolata és a lejárók nagymértékben megrongálódtak' az elmnlt esztendők folyamán s így azoknak kijavítása most már egyetlen nap halasztást sem szenvedhet. A város a legrövidebb Időn belül — amint az időjárás ezt lehetővé teszi — megkezdi a körtöltés kijavítását. A Tisza jobbpartjának karbantartására 400 pengőt irányoztak elő. Alsó szivattyútelep működésének biztosítása, valamint további kiépítése összesen 28.333 pengőbe kerül, Csaknem 10.000 pengővel több ez a tavalyinál. Különféle árvédelmi szerszámok beszerzése és pótlása, épületek javítása további 500 pengőbe kerül. A Felső szivattyútelep fenntartására 20.000 pengőt költ a város ebben az évben. A Hármaskőlyuki szivattyútelep 20.505 pengőt emészt fel. A város körüli szivattyútelepek üzembentarására és fejlesztésére 6642 pengőt költ a város. Az újszegedi szivattyútelep 5666 pengőbe kerül. A Kőrös—Tisza—Maros 'Ármentesítő Társulat, a Szeged Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat, a Hármasalgyői Ármentesítő Társulat kiadásaihoz összesen 132.584 pengővel járul hozzá a váBELVÁROSI M0ZÍ Ma kedden és a következő napokon A legújabb nagysikerű magyar film SZÜTS MARA HÁZASSÁGA Zsigray Julianna közismert regénye filmen. A főszerepekben: Páger, Simor Erzsi, Szörényi Éva, Vízváry, Perényi, a két Pethes stb. Hiradé Ma 3, 5, 7. 9, köznap b, 7, 9-kor ros, ez 37.000 pengővel több. mint a múlt évben. Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy eddig is, amíg az átfogó végleges rendezés megtörténik, a város igyekszik az árvízkérdést úgy megoldani, hogy elejét vehesse a mult esztendőkhöz hasonló ár víz ve- i * szélynek. A feltüntetett kiadás ter- | veknek költségadatait már korábmészetesen a várost terheli, az ár- i bari koz,,ltukvédelmi munkák költségei ennél jóval nagyobb összeget emésztenek fel. Beszámoltunk már arról, hogy az állam közel másfélmillió pengni irányozott elő ennek a területnek víztelenítésére, illetőleg csatornazására. Ennek a tehernek egy részét is viseli majd a város, ez azonban már csak a jövő esztendei költségvetésben szerepel majd, a munkálatok megkezdése, vagy részbeni befejezése után. Az árvédelemmel fiieg össze a csatornák tisztítása és még számtalan más munka elvégzése. Az Actio Catholica nagyszabású társadalmi mozgalma a vasárnap megszenteléséért és a káromkodás megszüntetéséért Glattfelder püspök: „A káromkodást, ezt a magyar betegséget gyökerestől ki kell irtani" — Dr. Muntyán István és dr. Szarvas ]ános előadása DEI MAGYARORSZÁG <t Kedd, 1941. január «• 3 (A Üélmagyarország munkatársától) Az Actio Catholica az uj esztendőben két nagyszabású mozgalmat indított, amely a katolikus élet két sebét kívánja orvosolni. A vasárnap megszenlelését és a káromkodás megszüntetését kivánja megvalósítani A mozgalom első társadalmi megnyilvánulása vasárnap délután nagygyűlés keretében zajlott le a Katolikus Ház nagytermében, amely Glattfelder Gyula meg\éspüspökkel az élen zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. Az ülést dr. fial ász Pál esperesplébános, kanonok nyitotta meg. Elő»aör dr. Muntyán István ítélőtáblai elnök, az egyházközség világi elnöke tartolt előadást a vasarnup megszcntclésc.öl és az Actio Catholica által kezdeményezett nagyszabású mozgalomról. — Ne álltassuk magunkat — mondotta többek közölt —, a magyar katolikus társadalomnak csak aránylag kis része jelent valóban hitbuzgó réteget. Megbízható megfigyelések bizonyítják, hogy a rendszeres vasárnapi tnischallgalók sokkal kevesebben vannak valójában. mint amennyire a felületesen megítélt adatokból következtetik Akadályok, gátlások vannak itt, amiket nekünk, a hitbuzgóság embereinek fel kell ismernünk, ha azok eltávolításáról kötelességszerűen gondoskodni akarunk. Nem könnyű feladat ez. mert — Hirdessük mi, világiak is a világ nyelvén, hogy a szentmise valóban szent. Nemcsak a legszentebb áldozatnál fogva, amely benne végbemegy, hanem azért is, mert az a rendeltetése, hogy termcszetfölöttiséget vigyen a profán életbe, hogy a létek át (ud.ion törni azokon a szűk korlátokon, amiket a hétköznapi élet anyagisága, testisége állit elébe. Ne türelmetlenül, ne fölényeskedve, hanem szeretettel végezzük tehát ezt a munkánkat. Á társadalmi tévedéseket csak türelmes és szeretetvezérelte felvilágosítás oszlathatja el. Leghatalmasabb fegyverünk tehát a példaadás legyen, amelynek azt is bizonyítania kell, hogy a vasárnap inegszontelése egyben garanciája egész étetünk sikerességének. — A szent élet mellett a sikeres élet glóriája is tanúskodni fog a vasárnapot megszentelő lelkiség igazsága mellett. Ne számítsunk azonban gyors és feltűnő sikerekre, mert nagy közületekben a gyógyulás, az újjászületés csak lassan történhet és az eredmények rendszerint csak kis törekvések alázatos homályában szoktak kialakulni. Ezeknek a kis törekvéseknek maid természetfölötti erők adnak átütő sikert. Legyünk tehát a legje'' reménységgel, mert természetfölötti a leikietlenség, a közöny, az elfogult- . lesz a segítség is, amely a mi törekság, a kényelemszeretet és akaratkö- | véseinket is teljes győzelemre segíti és zömbösség, amelv a vasárnap meg- ; vezr.'l1' ..„„,„. T .„, „„_ .„„„„„i szentelésének parancsával szembe- . D.r" ftMu,n.tyf? Is,T*n nfigy taPssal száll, nemcsak e/rv meghatározott tár- I foSadott előadása utan sadalmi osztálynak vagy rétegnek hit- . dr_ gzarvas János ügyészségi beli megfogyatkozása. Amivel most I alelnök szembeszállónk, az a modern embrr- I .... , .... , -,- nek. a modern lelkiségnek nagymérvű | tartott tartalmas előadast a »kulonos profanizálódása, megdöbbentő elfordu- szomorú magyar betegsegről*, a kálása Isten parancsától. Szemben állunk I romkodásrol. Kifejtette hogyha a azzal a veszedelemmel, hocv a szivek "agy tudosok, felfedezők és kutatók kihűlnek minden iránt, ami Krisztusban szent, hogv lassan kihal az emberekből a keresztény egységérzet és vele együtt elenyészik az egységes keresztény társadalmi és közéleti cselekvésnek a reménve is. Nekünk, világiaknak végre teljes határozottsággal ebben a kérdésben paoságunk mellé kell állnunk, bogv hirdessük mi is minden rendelkezésünkre álló fóniiránt megkülönböztetett tisztelettel viseltetünk, akkor fokozottabb mértékben kell ennek a tiszteletnek jelentkezni mindannyiunk alkotója, az Isten iránt. Mélységes hálával és szeretettel kell gondolnunk alkotó Istenünk felé. aki ezt a világot, ezt a gyönyörű miivet ezer meg ezer törvényével együtt a semmiből teremtette meg. Éreznünk kell, hogy milyen kicsiny. inon, hogv a vasárnap inegszentelésc, | g> ámolotlan, elhanyagolható csekély " e]en- ! ség az ember alkotója mellett. Be kell a vasárnapi szentmischallgafás gedhetetlen kötelessége a katolikus embernek. Csak akkor lesz szép a lakása, •• k bútorát nálunk vásárolja 1 ASZTALOSMESTEREM CSARNOMA Sieatfrinyf Bél* ís Tinái Szeged, Ougoslet.Ur II TtiafooMta :.„tt-ea. telenség, hogy éppen a legfőbb jót és szeretetet bántjuk meg és becsméreljük. Mert nemcsak akkor bántjuk meg az llrislent, ha a nevét emlegetjük becsmérlő formában, de akkor is, ha a Boldogságos Szűz Máriát vagy a szenteket ócsároljak, szidalmazzuk. — Sajnos, mi magvarok, a káromkodásban nagyon is előljárunk — mondotta tovább —, majdnem vezetüni. Nagyon lecsusztunk ezt-ii a téren. B I Uáiíizálódtunk, mert ugy és olyan csu nyán káromkodni, mint a magyarok még csak a szerbek tudnak. Ezután részletesen felsorolta az;>kat az okokat, amelyek miatt károm kodni szoktak az emberek. Ezek aa okok lehetnek részegség, hosszúság, flkesetedés, harag, tréfa, műveletlen ség, durvaság, gyávaság, türelmet!* nség és megszokás következményei Ezeket kell megszüntetnünk családi nevelés, jó példaadás, önfegyelmezés, önuralom, iskolai nc\,|c« é« társadalmi ráhatás fotvtán. Nem szabad megtűrnünk maciink körül á káromkodó embereket, attnai kevés! b';. mert a káromkodást isteni és emberi lörvénvek büntetik. — Már az Ószövetségből is tudjuk, hogy milyen szigorúan büntettek a káromkodást, némely világi törvény ben még a halálbüntetés is előfordul. Ezután nagy képzettséggel bemutatta a legrégebbi időtől kezdve napjainkig, hogy Európában nd volt a káromkodó ember büntetése. Végül a büníetőiörvénykönyv jelenleg is érvényes és a káromkodásra vonatkozó paragrafusait ismertette. Szükséges tehát, hogy az erkölcsrcndészcti szervek a jövőben fokozottabb mértékben ellenőrizzék pnnek a furcsa magyar betegségnek a megnyilvánulásait és azokat, akiknek a figyelmeztetés és a szép szó nem elég. a törvény teljes szigorával büntessék. Szarvas ügyészségi alelnök előadá sát sokáig tartó taps fogadta. Az előadók fáradozását dr. Halász Pál köszönte meg, majd Glattfelder Gyula megyéspüspök emelkedett szólásra és záróbeszédet mondott — örülök annak, hogy a katolikus vezetőférfiakkal együtt itt láthatom hiveim nagy tömegét is. akik ennek a nemes mozgalomnak harcosai akarnak lenni. Szívből örülök az elhangzott elő. adásoknak, amelyek helvesen mutattak rá a kérdés lényegére. Helyesen mondották azonban az előadó urak. hogv minden hiábavaló és sikertelen les/, ha nem járunk elő ió példával macunk. Arra van tehát szükség, hogy a ke resztény társadalom mulassa meg n tömegeknek a helyes utat. amelyen járniok kell. Kell, hogy a vezetőrétegek példaadása erős katolikus közvéleményt alakítson ki. Hála Istennek az utóbbi időben már javulás tapasztalható ezen a téren Szegeden is. ahol bizony húsz éwcl ezelőtt nem lehetett arcpirulás nélkül végigmenni az utcán. A káromkodást, ezt a magyar betegséget ki kell irtani, még nedig gyökerestől. Épo ezért örvendetes, hogv az Actio Catholica programiába vette Korzóban Ma utoljára kacaghat 3,5,7,9-kor a vidám fantasztikumok filmjén! úmmm asszoiv MAGYAR és UFA világhirádék látnunk, hogy Tsten a világ teremtése óta mennyi mindent adott az emberiségnek. S mit adtunk mi mindezért az Úristennek cserébe? Még csak tiszteletet sem adtunk, nem is beszélve a kötelező háláról és szeretetről. — A folytonos bűnbeesések kőzött bukdácsoló emberiség tiszteletlensége, hálátlansága és szeretetnelkülisége bün az Úristen ellen, mennyivel nagyobb biin, ha még káromkodásokkal, gyalá/kodásokkal cs szükségtelen s/,it. k i/ódá-okkal is létezzük eredendő bi1 lóinkat. Ez az aktiv. bccsmérlö tiszteletlenség a legrutabb hálátlanság Istennel szemben. Ez az Istenkáromlás, I az Tsten személyének megsértése. Esz. Szecheny. Mozi Használja ki az utolsó két napot és ne mulassza el megnézni a legszebb, legnagyobb sikert aratott magyar vígjátékot a Rc0i herinöft-í Előadások ma 3, 5, 7. 9 órakor, szerdán utoljára 5, 7, és 9 órakor Jön! CHARLES BOYER ellékucca