Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-04 / 3. szám

Milyen utcákat javittat ki a város az uj évben Kitisztítják a körúton kivüli nyilt csatornákat (A Dél magyar ország munkatárrátói) A városrendezési bizottság ülésein, a közigazgatási bizottság előtt, valamint a város törvényhatósági közgyűlésén igen sok alkalommal esett szó a városrendezési kérdésekről. EzekDek a kérdéseknek tárgyalásai során főként a város elhanyagolt útburkolatainak kijavítása, a városi bérházak kijavítása, a parkok fendezése, a városi kertészet rentábilissá tétele és az egye'emi füvészkert elhelyezése szerepelt a tárgysorozaton. Ezeket a problémákat természetesen nem oldhatja meg máról-holnapra a város, fokozatosan előkészített munkálatok és tervek szükségesek ahhoz, bogy a kívánt eredményt felmutathassák azokban a kérdésekben, amelyek napirenden szerepeltek. A város vezetősége az idén a "endkívüli viszonyok ellenére is igyekszik mindent megtenni, bogy ;zek a városrendezéssel kapcsolatos kérdések után pontot tegyen. A költségvetésbe jelentős összegeket vettek fel a város utcáinak kijavítására, az épületek karbantartására, illetve kijavítására. Ebben az esztendőben a korlátozott anyagi lehetőségek miatt csak a legszükségesebb és leggyorsabb tempóban megoldandó városrendezési kérdések kerültek előtérbe. Ilyen sürgŐ9 égető képdés a városi utcák burkolatának kijavítása. Igen sok utcában már hatalmas iíígetek képződtek a felszakadt, vagy besüllyedt aszfaltrétegek kö.'«. Ezek nemcsak mint forgalmi akadályok, hanem mint esztétikai •aemporitból is kifogásolható momentumok szerepeltek, mert hiszen jppen a vidékiek és idegenek részéről hangzott el a legtöbb csodálkozó panasz atekintetben, bogy a város 1cm törődik az utcáival, elhanyagolja az útburkolatokat és igy egyre növeli azt. a kiadást,, amely szükségessé válik majd a teljesen leromlott útak kijavítására. As 1942. esztendőben a város kétszázezer, pontosan 19IJ00 pengőt irányzott elő az útburkolatok kijavitdsdra. A mérnöki hivatal által javasolt munkák sorrendje a következő? rA körúton kívül lévő nyilt Vsafotnákat 10.000 pengős költséggel kitisztítják". hogy ezzel biztosítsák" az előirányzandó útburkolás lehetőségét és zavartalanná tegyék %a külvárosi utcákban a víz levezetését. Eddig — különösen a móravárosi részen és a várösnalc igen sok más részén az volt a helyzet, hogy a nyílt Csatornák eldugulása folytán a szennyvíz és az csővíz a talajvízzel együtt elöntötte az utakat. Ebben az évben egyelőre csak kitisztítják a csatornákat s ezzel előkészítik a további munkát, nevezetesen * nyílt Csatornák helyett a fedeft. vagyis a földalatti csatornahálózat kiépítését. rA villamosvasút sínpárjai mellett a Tisza Lajös-köníton, a Zrinyi-utcán és Kelemen-utcán, valamint a Kálvária-utcán átépítik az útburkolatot, bogy elejct vegyék az esetleges feUzakadásuak. Ez a mun16 000 oangőbe kerül. Az . edJksi útirányjelző táblák mellett további útirányjelző táblák felállítását 3000 pengőért végezteti el a város. Rendezik a Széchenyi-tér, valamint a Vörösmarty-utca forgalmát is abban .az értelemben, bogy a jobboldali közlekedés bevezetésével kapcsolatos átalakításokat, újabb útburkolásokat, jelzőket végzik el és új járdaszigeteket állítanak fel öszszesen 15.000 pengőért. A Nádor-utcát átjavítják 1000 pengős költséggel. Ugyanakkor a mérnöki hivatal által megvizsgált belterületi utakat is kijavítják, a járdákat újjáépítik a szükséglet szerint és megújítják a megrongálódott aszfaltutakat. Ezek a munkálatok 140.000 pengőbe kerülnek. Ezeken a munkaelőirányzatokon kívül még más városrendezési 1V0bléniákat is megoldanak, sorra kerülnek a többi — föntebb meg nem jelölt — utcák is, bogy ennek az évrek folyamán végre megoldható legyen az a probléma, amelyet ed lig az elhanyagolt útak és utcák jelentettek a városnak. A felsorolt munkák a legsürgősebbek, ezeket végzik el legelőször, hogy aztán, amikor a tavasz beköszönt ós a munkálaiok kibővitése lehetővé válik, nagyohh területen és több városrészben végezhessék el a munkálatokat. (ÖBllte KIVALO MINŐSEGE NEM VÁLTOZOTT Himzőnők és papirzacskóragasztók között.. . Munkabérük megállapítását kérik a háziipar napszámosai (A Délmagyarország munkatár.- j hónapok múlva a himzett ruha és sálól) Szúk marokkal engedi be a nappali fényt a szobába az egyetlen kicsi ablak. Nagy úr; az egyetlen kapcsolatot jelenti a külvilággal. Mert a szoba többi lakója: a néhány bútordarab és a bútordarabok mellett dolgozó nő elzárkózott, félrevonult remetéje az ablakon túli életnek. A kis szoba sarkában az ócskapiacon évtizedekkel ezelőtt vásárolt vastúzhely. Karikáit plébdarabok helyettesítik. A hátsó nyitott lyukat elfödi a fazék feneke; azt várja, hogv a meggyújtandó tüz kormot rakjon rá s túl a kormon, túl a pléhfenéken valami följön azok számára. akik a szobában s akik most messze a szobától dolgoznak. De a tűz még nem ég, mert a tüzelőt nem adják olcsón mostanában. Takarékoskodni kell vele. éppen csak addig égjen, míg az ebéd elkészül. Egy perccel se tovább. TTa néhány da*ab fa égne még a tűzhely torkában azután is. miután már az étel készen áll, akkor az asztal mellől felkel az asszony, gyorsan kirántja a tűzből a fadarabokat, kidobja egy tepsifélébe s aztán leönti vízzel. A víz olcsó és mpgőrzi a fát a Holnap déli tüzelésig. Mert ezeket a kormos, üszkös, félig égett hasábokat fel lebet liasználni holnan arra. hogy új lángot szítsanak'velük. Az ujjak játéka Ennek a takarékosságnak megfelelően bűvös van a szobában. Nincs hideg, csak valami nyirkosság terjeng a bútorokból, a padlóból. a levegőből. Nem tud felmelegedni annyira a szoba, hogy a kéz ne érezzen valami bizsergést, va'arui fázást az ujjak vécében. Pedig az u.ijak a legfontosabb testrészek ebben a szobában. Vékony szövetet tartanak, amelven különféle minták' vonatai rajzolódnak ki kék. vagv halványpiros színekben. Ezeken a vonalakon keresztül szalad át az anyagon a tú maga után búzva a cérnát, a selyemfonalat, vagv a Pa mutot. S az ujjak meg a kéz gvore összjátékának eredményeképpen megszületik- ÓTák navok. betek vagy febérneruú. Tíz ujj dolgozik szünet és fáradtság nélkül. A hüvelyk- és mutatóujj kinyújtva vezeti a tűt végig az úton, a többi ujj csakuem görcsösen ö^sz/jhúzódva tartja feszesen az anyagot, hogy sínián követhessék egymást az öltések. Az ujjak mozgása váltogatva fordítja a föld felé és az ég felé a tenyereket. A tenyerek mozgása a kart emelgeti föl-le. a kar apró lendületei a vállakat lódítják előre-hátra alig észrevehetően. A test többi része már nyugodt. Mozdulatlanul hajlik a hímzendő anyag fölé. A testnek ez a mozdulatlan, néma nyugalma azt mutatja, hogy a végzett munka tán nem is nehéz. És munka közben nem is érezni semmi fáradtságot Csak a szem fájdul meg különösen akkor. ha a kora rpggeli és a késő esti órákban ráhull a Szobára a homály függönye. Hanem amikor végetért a nap s a hímzést végző aszszony felkel a székből, egyszerre úgy marad a teste meggörnyedve felállás után is mint ahogy meggörnyedt ülés közben az asztal mellett. Az ujjait sem tudja percekig kinyújtani; meredten nyúlkálnak bele a szoba levegőjébe. Aztán lassan-lassan kinyújtózkodik, gerince megroppan, sovány vállában is ropognak a Csontok. K"zét a szeméhez emeli s azokkal az ujjakkal, amelyek előbb még a mindennapi életért dolgoztak, most a szemére DÉIMAUYARORSZÁG E Vasárnap, 1911. január 4. w borult sötétséget s a sötétségben felizzó kis tüzkarikákat és piros tűzpontokat igyekszik kizavarni. Az ujjak játéka vége'ért. Nem sokára hazajön a munkából az ember meg a gyerek. Enni kell adni nekik, be kell gyújtani a tűzhelyet megmelegíteni a levest, szeletek e vágni a kenypret, Feleséggé, anyavá válik a dolgozó asszony . . . 10 ezer öltés így megy ez hetek, hónapok évek óta Mindig új anvagok ke rülnek az uj.iak közé. mindig új cérna húzódik át a tú fokán s minői-' új minták, csipkék, hímzések von lai rajzolódnak ki az ujjak játéka nyomán. Egy perc alatt átlag 20 tést lehet csinálni, egy óra alatt tehát 1200-at lehetne elméletben. Gv; korlatban azonban alig ennek egyharmadát, mert az agy, az ujjak ki fáradnak anélkül, bogy az ember észrevenné. Egy hímzett asztaiken dő elkészítéséhez átlagosan 8—10.001 öltés kell. Ha nagyon siet az ember, akkor félnapi munka, de ebben az esetben nem tud semmit se csinálni utána. Ha beosztással dolgozik, akkor egy nap alatt elvégezhe-. tő. Órabér 20 fillér, öt hat órát tu i dolgozni naponta, mert időközben mint feleségnek és mint anyának is vannak elvégzendő munkái, vannak kötelességei. Nem hagyja abba a munkát, mi alatt beszélgetünk vele. Gyárfüstös cárosrészben lakik a család: asztzony, a férfi, és két gyerek. A nagyobb lány a dohánygyárban dolgozik, a férfi egy asztalosmühelyben. A keresetből el kell. tartani az asszony anyját is. aki magával tehetetlen öregasszony már. A kisebbik gyerek fiú: ujspgoknt. hord kí. Ehhez nem kell rikkancsigazolvány és nem kell az a bizonyos 18 év. amely batárt szab a dolgozni aknrók munkavállalási jogának. — Valamikor elég szépen kijöt tünk az összerakott keresetből —' mondja az asszony, miközben ujjal fürgén vezetik át a tűt az anvagon, — Mostanában azonban nagvon drága az élet, nem tudnánk megél ni abból, amit az uram, meg a lányom keres. Nekem is dolgoznom kell. Gyárba nem mehetek, mprt akkor az itthoni munka állna me A kosztot nem lehetne hozat'1 mert a kifőzdéi étel nem a mi zsebünkhöz való. Takarítani is kell mosni, vasalni. Ezek mellett a búz munkák mellett én magam is dolgozni akarok, bogy valamivel me/r tódjam az uram és a gyerekek keresetét Hímzek. varrok stoppol k Nagyobb üzletek, varrodák, szövő, üzemek, barisnyajavító üzemek adnak munkát Snk a munka, de sokan is vagyunk. — A kereset nem sok. mert Hiszen ha kora reggeltől késő esti.' dolgozom is, nem tudok 2.50 fillér-