Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-04 / 3. szám

flfiLM AGY A HÖR SZAG Vasárnap. tWt. J» n n á r 4 egyetlen rendalbsiiés módosulása a relo összefüggő többi rendelkezés módosulásával jár. azt világossá te­szi a következő példa és bizonyság. A szerződés 2. pontja szerint a vállalat évenklnt 300 006 prpgőt kö­teles szolgáltatni a városnak a kon­cessziós szerződés meghosszabbítá­sa ellenében s a város akkor — böl­csen! — kikötötte. Kogy ezt a szol­gáltatást a vállalat vlllamosáram és gáz formájában köteles nyújtani és pedig évenkéi.. kh. 350.000 kilo­wattéra világítási. 140.000 kilowatt­éra motorikus áramot és 440.000 köbméter gázt. A 8. szakasz utolsó prtntja pedig kimondja, hogy a köz­világításért és egyéb városi fo­gyasztásért járó díjakat a vállalat a városnak e 300 000 pengő terhére számolja el a mindenkori egység­árakon. melyek azonban a szerződésben megszabott egységáraknál magasabbak nem lehelnek. Amikor tebát a város a maga aromára kikötött 300.000 pengős évi <ZQ]gáltatáet s kikötötte, hogy e/t s járadékot a vállalat természetben, a szerződéses egységárak alapján történő elszámolás utján köteles szolgáltatni, akkor a város a szerződéses egy­ségárakkal valorizálta a javára kikötött szolgálta­tást. Ha most már hatalmi tény az egy­ségárakat felemeli, akkor a város art a szerződésben részére biztosított szolgáltatást e*ak úgy kapja meg, ba e szolgáltatás összege és értéke ugyanolyan arány­ban emelkedik, mint ami­lyen aránvban a sázgyár a városi fogyasztásnak a szerződés szerint nem emel ­hefő egységárait emeli. Smi pedig jogi bizonyossággal azt jelenti, hogy a várost évenkint nem 300 ezer pengő, hanem 386.000 pengő illeti meg a koneesz­sxió meghosszabbítása elle­nében. mert Ka a közvilágítási egységára emelkedik, az azzal valorizált szol­gáltatásnak ia ugyanilyen mérték­ben kell emelkednie. fMost válik szemlélhetővé, hogy <vekert keresztül mTért mesterkedett a gázgyár azon. Kogy a város e já­radékkal förlessze gázgyári tarto­zását s mennyire igazuk volt azok­nak. akik a törlesztésnek e módja ellen harcoltak.) A város feladatát a következők­ben látjuk': 1. Forduljon orvoslásért az ipari mítttstier úrhoz. — az árkftrmány­biztosság megszüntetésével ugyanis « villamos energia árainak szabá­lyozását nem blzt* a kormány a közellátási minisztériumra és így »z energiatörvény rendelkezései új­ra érvényesülhetnek. "A'z ipari mi­nisztériumban pedig szakemberek fognak ebben a kérdésben dönfeol. A város hatóságára vár az a fel­adat, hogy memorandumában fíl­tárja igazát s rámutasson a szabá­lyozás eddigi módjának hiányossá­gaira. 2. Keresse az együttműködést eh­hen a kérdésben a/okkal a városok­kal, amelyeket a villámai ensrfis eaahilyoiása éppúgy érint, mint t'wwewü vánrazt 1. Memlkivüti közgytil*! oá ion nyomatékot a város memorandu­mának és tiltakozásának, amit ah ipari miniszter úrnak küld meg. 4. Egy szűkebb, hozzáértő jogá­szokból és hozzáértő műszaki fér­fiakból álló bizottság alakuljon meg azonnal s álljon ebben a kér­désben a város hatóságának rendel­kezésére. 8. vároe wirr* bíróság elé « két dést. Semmi Vétségünk nem leKet ab­ban, Hogy az ipari miniszter úr or­vosolni fogja a város sérelmpit és tekintettel lesz olyan döntő jelen­tőségű körülményekre, amelyek az ár szabályozásánál éppoly szerepet játszanak, mint a tmínkabér és szénáik 2258 lakóra, 150 házra jut Szegeden egy-egy tűzoltó Egy jelentés margójára (A Délmagyarország munkatát­sáfól) A városi tűzoltóság elmttlt évi munkájáról Horváth Tátráin tűzoltóparancsnok készített minden­re kiterjedő jelentést. A teljesít­mény értékének vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tűz­oltóság létszámát, sőt elsősorban erről kell szólni. Az 57 hivatásos tűzoltó mellett — ebben a számban a parancsnokok is benne foglaltat­nak —, öt önkéntes tűzoltó áll a város tűzbiztonságának szolgálatá­ban, tehát összesen 62 a létszám, amely egyáltalán nem mondható túlmigynak. sőt még csak nagynak sem. Ha figyelembe vesszük a vá­ros kiterjedését, a beépítettséget, a város külső perifériáin található nem éppen modemnek mondható épít kezeseket, az ezeknél felhasz­nált. gyúlékony építési anyagokat és nem utolsó sorban a város la­kosságának szómszerfiségét. akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szegedi tűzoltóság hivatása magas­latán ált. Aránylag kicsi személy­zete mellett is biztosítja a város tűzbiztonságát. Talán nem felesle­ges számszerű adattal is niegvilá«í­tnni ezt a tényt. A város minden 2258 lakójára esik egy tűzoltó. Ha egy-egy épü­letben átlagosan, nagy általánosság­ban tlzenötös lélekkel számolunk, márpedig többet nemigen lehet ven­ni az átlag számításnál, akkor ls minden tűzoltóra Szeged városában 150 épület, esik. A tűzoltóság teljesítményét ma­tatja a megtett út nagysága is. Ha a kivonult őrségek megtett évi útját összetennénk, a szegcdi tűzoltóság éppen Mlskoleig jutott volna el. Tekintve, hogy az őrség 100 esetben vonult ki tűzesethez, általában min­den tűzesetnél átlagosan htírOm és félkilométeres Utat tett meg. Ha a belterületi 59 tűzesetet vesszük tekintetbe, akkor kiderül, hogy a város közönsége „jóluevelt", mert 43 esetben magánosok adták hírül a tűzoltóságnak, högy hova kell kivonnlniok. Számtalan elő­adás és írásbeli figyelmeztetés út­ján a közönség maga is szerves ki­egészítője lett a városi tűzoltóság­nak. együtt érez vele és rájött arra, hogy együttműködésével nemcsak a köz. de a saját maga érdekében Is cselekszik. A szervezettség annál inkább feltűnő, mert • tűzesetek többsége, közel hatvan százaléka éj­id történt, a magánosok létekjelen léte tehát le sem tagadható. Fentebb niár mondottuk. Kogy Szegeden az építkezés minősége nem mindig kielégítő <í* ez maga ií uiev-fiobíííti « tűzoltását? turtű­Icáját. P>.í A megállapítást l.uonyít­rülhotetlen a kigyulladós. Ezen a téren elkerülhetetlen tehát a hibás építkezések kijavítása, amelyet az illető háztulajdonosoknak a köz ér­ja a jelentés egyik tétele is, amely szerint az 50 belterületi tűz köziil 17 kéménytűz volt. Különösen ré­gebbi házakban gyakori eset, hogy a gerendázat olyan közel esik a ké­ményekhez, hogy előbb-utóbb elke­Vigyázat! A Darmol hashajtót utánoz­zák. Oovrtjen. mart mindé* tablettán a „DARMOL" szónak és T alakú bevágás* nak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. dekében kell tnegvalósitaniok. Még pedig minél előbb. Érdekes a tűzesetek milyenségét is megemlíteni. Atllóégés volt kettő­bolti tffz egy, dlótörődotflfc egy, transzformátortűz egy, fatcleplüs egy és így tovább a szokásos tűz­esetek. Van mégis egy. a szokottnál érdekesebb eset is: postaiddal "íz, amely szintén egy esetben fordult lelő. Ki tudja, hogy a valószínűleg | bűnös kezek okozta égés kinek a le­| t>eleit semmisítette meg. Miuden­' esetre érdekes lehet elgondolni, hogy vajjön hány levél, vagy levelezőlap égett el a tűzben. S ki tudja, volt talán olyan is közte, amelyet szív­szorongva várt valaki . . . A légoltalmi ellenőrzés eredmé­nyeként kell elkönyvelnünk, hogy az elmúlt esztendőben csak egy padlds­tüz volt mindössze. A padlások lomtalanítása úgy látszik, kellő eredménnyel zárult, mert ha nem így volna, bizonyára több esetről adhatnánk számot, mint ahogy az a múltban is történt. Kiderül a jelentésből, hogv mind kevesebb lesz a „vaklárma" is. Nin­csenek már ijedező emberek, akik egy gyufaszál lángralobbantása al­kalmával 1* felzavarták a tűzoltó­ságot, de nincsenek, úgy látszik, lel­kiismeretlen KtTmorizálók sem, akik egy-egy telefonjelcntéssel különös sajátös mulatságukra „rendelget­ték" hamis elmekre a készültséget. A jelentésből kitűnik, hogy — sajnos, még mindig vannak gondat­lan emberek, akik könnyelműen el­dobják cigarettájukat, vagy gyufá­jukat. Szinte naponta láthatjuk ma­gunk is, esetleg magáinkon Is ta­pasztalhatjuk, hogy Ka nteán el­szívtuk a cigarettát, minden óvatos­ság nélkül dobjuk el. Nem törődünk ttzzal. hogy esetleg tűznek lehetünk 40 okozói. h'« cigarettánk, vagy gyufánk olyan anyag közelébe ág. amefy könnyest ÍPf Ken Ilyen könnyelműen eldobott gafetta okozta a tüzet, amint a szállott bizöttságnak sikerűit neg állapítania. A külterületi tűzeseteknél — satt nos elég gyakran — bűnös kezel játszottak közre. Negyven tüzesei közül tizenegyben gyújtogatás törj tént. tebát az esetek Snszonöt sza­zaiékát az emberi gonoszság idéztb elő. Érdekes megemlíteni a szánS" adatok' tömegéből, Kogy a bel- éá külterületi tüzek kőzni 50 ezer, pon­tosan 47A32.S5 pengő kátt okozták A károk nagyobb része a külterü­letekre esik és ugyancsak a külte­rülelekre esik a meg nem térült károk nagyobb része is. Mert amíg a belterületen a károk közel kilenc­von százaléka megtérült, addig 4 külterületen csak az okozott kár ok negyven százalékát, látták viszont. <1 gazdák. Nem zárba íjuk le a riportot anél­kül, hogy a tüzesetek mellett n« említsük meg azt a hatalmas mun­kát, amelyet a tűzoltóság a prrvens tiv megelőzés terén véges. 'Á tiíz­oltófőparancsnoki jelentés több mini négyezer olyan esetei említ meff^ amelyek a megelőzés munkájára vli lágitanak rá. Ilyenek tűzveszélyes szabálytalanságok, gyár- és iparte­lepek vizsgálatai, lakhatási szem­lék. takarmánybehordások. Csépi é­sek szemléi és vizsgálatai, amelyek pontos és lelkiismeretes elvégzése azt eredményezi, hogy a tűzeseteié számát, a lehetőség határain belül a minimumra Csökkentsék'. • És yégiil az elmúlt év légvédel­mi készültsége is nagyban igénybe­vette a tűzoltóságot, különben n» áprilisi bombázás alkalmával volt állandó és foközott mértékű készült­ség. szerencsére azonban nem volt szükség rá. Ha mindezeket számon tartjuk, megállapíthatják, hogy a városi tűzoltóság vezetőivel az élén iá munkát végzett az elmúlt évben. (Dr. B. I.) A vonatvezető kíszédült a kalauzkocsiból Halálos szerencsétlenség a szőregi állomáson (A Délmagyarország munkátdf* iától) Szombaton reggel a szöfegí állomásfőnök táviratban jelentette a szegedi ügyészségnek, Hogy pénte­ken a 948-as számú szerelvényen' tartózkodó Kutas András órabéres vonatvezetőt halá.los szerencsétlen­ség érte. A távirati jelentés elmondja*, hogy a szerencsétlen vasutas eddig még Ki nem derített okokból a ka­laüskocsiból kiesett és olyan szeljen­csétlenül vágódött a kijáratot jelző állom'áskarónak, hogy rövid szenve­dés után a forgalmi irodában ki­szenvedett. A szerencsétlenség an­nál különösebb, mert a baleset a vonat behaladása közben történt, tehát a szerelvény már meglehető­sen lassan mozgott. Áz ügyészség intézkedésére el­rendelték a boncolást, folyik a nyo­mozás annak a megállapítására hogy a szerencsétlenségért kit ter­hel a felelősség. Valószínűnek lát­szik, hogy Kutas András pillanat nyi rosszullét következtében kissé' Mit « katmivkoCsihól.

Next

/
Thumbnails
Contents