Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-04 / 3. szám

n- r* r r • Biroi es ügyészi kinevezések Budapest, január 3. A kormány­zó az igazságügyminiszter előter­jesztésére dí. Szerdahelyi István szegedi kir. ítélőtáblai bírót a sze­gedi kir. ítélőtáblához tanácselnök­ké, dr. Veszelovszky Dezső zombori volt törvényszéki bírót a zombori törvényszékhez tanácselnökké, vitéz dr. Domokos László szegedi tör­vényszéki bírót a makói kir. járás­bíróság elnökévé, dr. Haberl Pál szegedi kir. törvényszéki ny. titkár, szegedi ügyvédet a szabadkai kir. ögyészség alelnökévé, dr. LugoH Dömötör szegedi ügyvédet az njvi­iéki kir. törvényszékhez tanácsel­nökké. dr. Aradszky Iván zentai ügyvédet a zombori kir. törvény­székhez bíróvá, Klinovszky Pál új­vidéki volt fellebbviteli bírót a zom­bori kir. járásbírósághoz járásbíró­vá, Dratanovics Szvetoszlár zombo­ri volt törvényszéki bírót a zombori kir. törvényszékhez bíróvá, Gabrics István_szabadkai volt államügyészt » szabadkai kir. ügyészséghez ügyésszé. Vircsevity Milos zombori volt államügyészt az óbeüsei kir. járás­bírósághoz járásbíróvá, Filipovics Albert szabadkai volt törvényszéki bírót a szabadkai kir. törvényszék" hez bíróvá, dr. Meggyessy Lajos prizreni volt államügyészt a zom­bori kir. ügyészséghez ügyésszé, dr. Dobay Gyula szegedi kir. járásbíró­sági titkárt a szegedi kir. ügyész­séghez ügyésszé. Dr". Szagmeister Lajos kiskőrösi kir. járásbírósági titkárt a kiskőrösi kir. járásbírósághoz járáshíróvá. dr. Lehóczky Károly szegedi kir. járás­bírósági titkárt a szabadkai kir. tör­vényszékhez bíróvá, dr. Mecsér Jó­Ma utoljára MIÉRT? V a s z a r y eredeti vígjátéka PAGER, MURATI, HAJMASY, VASZARY, stb. 8, 5, 7, w Belvárosi HÉTFŐN ÉS MINDENNAP SZÜTS MARA HAZASSÁGA Zsigray Julianna közismert regé nvének filmváltozata. A legújabb és legsikerültebb magyar film. Zene: SZLATINAY SÁNDOR Rendezte: KALMAR LÁSZLÓ Főszereplők: Simor Erzsi, Páger Szörényi, Perényi és a két Pethes Előadások közuap 5, 7, 9, vasár- és ünnepen 3, 5, 7, 9 órakor BELVÁROSI MOZI zsef szegedi kir. törvényszéki tit­kárt a szegedi kir. ügyészséghez ügyésszé, dr. Hollóssy Antal hódme­zővásárhelyi ügyvédet az újvidéki kir. törvényszékhez bíróvá, dr. Hor­váth Géza kecskeméti ügyvédet az orosházi, dr. Berke Károly gyulai ügyvédet a makói, dr. Hódy László hódmezővásárhelyi ügyvédet a to­polyai. dr. Groszik Mihály szarvasi ügyvédet a szeghalmi, dr. Dégi Já­nos makói ügyvedet a battonyai kir. járásbírósághoz járásbírákká, dr. Winter-Kócs Rezső büdapesti ügy­védet a zombori kir. törvényszék­hez tanácselnökké, dr. Prehoffer István hódmezővásárhelyi ügyvé­det a zombori kir. járásbírósághoz alelnökké kinevezte, A kormányzó az igazságügymi­niszter előterjesztésére Hódy Lajos hódmezővásárhelyi kir. járásbírósá­gi és Szilágyi István szegedi kir. főügyészségi irodafőtiszteknek az irodaigazgatói pímet és jelleget adományozta.. lieiMAGYAROBSZAG « Vasárnap, 194L jannár 4. w Evi 66*000 pengővel keil felemelni a város gázgyári járadékát A termelési költségek 12 százalékos emelkedé­séből hogyan lesz 22 százalékos felár? (A Délmagyar ország munkatár­sától) Az árellenőrzés volt országos kormánybiztosának a villamos ener­giáért követelhető felár megállapí­tásáról szóló rendelete — mint már két alkalommal szóltunk róla — 22 százalékos feláf, követelését enge­di meg azoknak a telepeknek, ame­lyek szénből állítják elő a villamos energiát. Hogy a telep egész felsze­relésével a fogyasztó tulajdonában van-e, vagy a termelő tulajdonában, hogy a koncessziós szerződés milyen előnyökhöz juttatja a villamos ener­gia termelőjét a szerződésben meg­határozott egységár elfogadása el­lenében s hogy ezek az előnyök mi­lyen szerepet játszanak a termelés­ben és a termékek önköltségi árá­nak kialakulásánál, — mindennek sem méltatás, sem elismerés nem jutott. A felár tehát azonos akár a város tulajdonát képezi a telep, akár a vállalkozóét, akár amortizálta a beruhá­zott tőkét a vállalkozó, akár ezután fogja amortizálni, akár van kizárólagossági joga, akár nincs. Amennyire azonban a magunk ismeretei ezt számunkra lehetővé teszik, módunkban ál! kielemezni azokat a tényezőket, melyek ennél az áremelésnél — majd még kiderül, bogv ez még nem is áremelés. Csak' a magasabb ár követelése jogának elismerése a magasabb ár fizetésé­re vonatkozó kötelezettség megálla­pítása nélkül —, szerephez jutot­tak. Amikor a város és a gázgyár képviselői között folyamatban vol­tak a koncesszió meghosszabbításá­ra vonatkozó tárgyalások, a gáz­gyár képviselői azt állították, hogy az általuk' kifizetett munkabér a termelési költségnek 22 százalékát. a szén beszerzési költsége pedig a termelési költség 21 százalékát te­szi ki. Ebben az arányban lehetnek el­térések, de az egész termelési költ­ség síkián biznnvára azok nem ie­Korzóban MA A vidám fantasztikumok fitmíe VIRGINIA BRUCE és JOHN BARRYMORÉ főszereplésével úmmm asszon MAGYAR és PFA vtlásliiri.tó' lentősek. Számításunk alapjául te­hát ezeket az adatokat elfogadhat­juk. A munkabér 1939. óví augusztus 26. napja óta — az akkor érvényes árakhoz en­gedélyez most a kormánybiztos 22 százalékot —, 30 százalékkal emel­kedett. Miután pedig a munkabér a termelési költség 22 százalékát te­szi ki, a munkabérben beállott 50 százalékos emelkedés a termelési költség 6.6 százalékos emelkedéséi jelenti. A szénárakban 1939. augusztus 26. napja óta kere­ken 25 százalékos .emelkedés állott be. Mivel pedig a szénköltség az egész termelési költség 24 százalé­kát teszi ki, a szénárakban beállott emelkedés az egész termelési köUséa 6 százalékát teszi ki. A munkabérben és szénár­ban beállott emelkedés te­hát összesen 12.6 százalék­kal emelte a termelés ön­költségét, ezzel szemben a felár — 22 százalékos. Ez a kereken tízszázalékos kü­lönbözet jelentékeny részben — azért nem mondjuk, hogy egészben, mert egyéb anyagárban is állott be emel­kedés. bár annak jelentősége eltör­pül a felhasznált szén mennyisége és értéke mellett s egyéb tényezők is figyelembe vehetők —, tehát je­lentékeny részben olyan szolgálta­tásra esik. amire Szeged várossál s a város fogyasztóival szemben a gázgyár hivatkozni nem jogosult. mert a gázgyár a szerződés meg­hosszabbítása idejének megfelelő állapot szerinti berendezését már amortizálta, egész akkori berende­zése a város tulajdonát képezi, an­nak tehát, ami az áralakulás ténye­zői között e Címen érvényesülhet­ne, az áremelés indokai között helye nem lehet. A gázgyár mindenesetre már csak a felkorbácsolt közvéle­mény megnyugtatása érdekében is tanúsíthatna a vele szerződő város­sal szemben annyi előzékenységet, hogy kalkulációjának adatait fel­tárja. Az eddig elmondottak meg­fontolása is alapot ad annak a fel­tevésnek. hogy a város és a gázgyár köl­csönös és TLÍWIOS szolgál­tatásainak értékelése nél­kül történt a felár engedé­..-• lyezése. ­h Csak akkor lesz szép a lakása, im bútorát nálunk vásároljál ASZTALOSMESTEREK " CSARNOKA Siendr nyl Séz> ét Tirul Sz«-ed, Ougonlcs-tér li, i»l«fon«r*m> 11-28. Ha azonban az árkormánybiztos ab­ból iudult ki. hogy csak a felár kö­veteléséhez való jogot adja meg. de a városra, a felekre, vagy megegye­zés hiányában a bíróságra bízza annak a kérdésnek eldöntését, hogy konkrét esetben a felár követelésé­hez való jogöt a fogyasztó milyen mértékben köteles elismerni, akkor az intézkedés ellen semmi kifogást sem lehet emelni. Itt ki kell emelni, hogy a 2220/ 1938. N. E. rendelet megadta azt a jogot is az árellenőrzés országos kormánybiztosának, hogy necsak s maximális árat szabja meg, hanem a minimális árat is. A maximális ár azt jelenti, hogy az eladó annál többet nem követelhet, de nem teszi a vevő kötelességévé azt, hogy a maximális árat meg is adja, — a minimális ár azt jelenti, hogy azon alul az eladó nem adhat el s a vevő nem vehet. Bár fel volt hatalmazva az grkormánybiztos arra, hogy a minimális árat megszabja, a villa­mos energia árának szabályozásává' ezzel a jogával nem élt s csupán ar­ra hatalmazta fel a termelőket, hogy az augusztus 26-án érvényben volt árakhoz felárakat igényelhes­senek. Nem tette azonban a fo­gyasztók kötelességé azt, hogy ezt a magasabb árat meg is ad ják s így főként azok a fogyasztók' * elsősorban maga a város, akik egyéb szolgáltatásokkal adnak az egység­árakon felül is ellenértéket a gáz­gyárnak, joggal vitathatják, hogy velük szemben a felár engedélyezé­sének joga a felár fizetésének köte­lezettségét nem foglalja magában. A gázgyári szerződésnek a viszo­nos cs kölcsönös kötelezettségek e szövevényéből egyetlen egy ren­delkezést emel ki az árkormánybiz­tosi rendelkezés és ad lehetőséget annak módosítására. Hnerv azonban SZÉCHÉNYI MOZI A közönség hangos tetszésnvilvá-» nitása és elragadtatása mellett telt? házakkal fut még ma is a legszebbg magyar film, a Regi heríngő zenés vígjáték. Csupa dal, csupa ragyogó sláger, vidámság, román-' tika, szerelem. Rendezte: BÁNKY VIKTOR Főszereplők: Szöréngl E a Páger Antal szliassg László Zsineg Margit f öldengl László Bilicsy Tivadar, Lánczy Margit, stb. Siessen jegyéről elővételben gon­doskodni! Előadások; ma 3. 5. 7. fcéffőn 5. 7, 9 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents