Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

MAGYARSÁG, EURÓPAISÁG, HUMANIZMUS Mindenekelőtt örömmel köszöntöm a Délmagyarországiiak azt a cselekedetét, hogy a címben lóglak három, egymással természetszerűen egybelüggő kérdés nemzet nevelői célzattal való megbeszélésére cikksorozatot kezdett, bizonyságául annak, hogy ilyen komoly kérdések megvitatása egyáltalán nem szorítkozik a budapesti sajtóra cs hogy Szeged keresztény értelmisége, mindenkori hagyományaihoz híven, megértéssel és igy érdeklődéssel viseltetik az ilyen nemzetnevelői törekvések iránt. Ha már most herényi nagyértékü, bár erősen esztétikai jellegű inditó cikkének bevezetéséhez igazodok, ahogyan a parlamenti szónok igyekszik belekapcsolódni az előtte szólónak beszédébe, akkor én is abból a szempontból vetem papírra alapvető mondanivalóima!, hogy' milyen legyen a magyar szellemiség a mostani világháború után kialakulandó Európágan? Feleletül mindjárt ideírhatom: találjon vissza a maga egyetemességében is ahhoz a jobDik énjéhez, amely állami és nemzeti létét Szent István király óta mindig is a szónak igazi értelmében értett európaisághoz és ezzel a humanizmushoz kapcsolta és amely, ha sokakban megfakult is az utóbbi évek bánykódásai közepette, a nemzet nagy többségéber és korunk legjobbjaiban változat • tanul él, ha nem tud is mindig kellőképpen megnyilatkozni. Akármennyire elkopott is sokak bűnéből a keresztény megjelölés, azt kell mondanunk: legyen az uj Európa és benne Magyarország minél keresztényebb s akkor nemcsak igazságosabb, termékenyebb és boldogabb lesz az egyéni és nemzeli élet, hanem magyarabb lesz a magyar, európaibb áz európai és em nerségesebb az emberi élet általában. a cikksorozat témájául fel • irt három kifejezés mindegyikét lényegileg vizsgálja, mind a háromIrta: Lendvai István nak mélyén a kereszténységei találja, mind a háromnak csak a valóban keresztény gondolkozás cs érzület í'cny kőiében van meg az igazi értelme. A magyarságot nemcsak a kereszténység mentette meg a korai enyészettől, hanem egy lelől történetének legszebb lapjait éppúgy nem lehet elválasztani a keresztény lélekalkattól, mint ahogy nemzelegyéni sajátossága a kereszténység, ezzel a valóban európai élet megvalósításában adódik, másfelől történelmi hivatása a keresztény Európa őrálló bástyaként való védelme, lehető továbbsitgárzása Ázsia felé. Az európaiság ugyancsak elgondolhatatlan ama keresztény évszázadok nélkül, amelyek már a pár latlan nemkatolikus kulturtörténészek beismerése szerint is a barbárság minden testi-lelki maradványa ellenére hatalmas nevelői igyekezetet jelentettek a nemzeti különbségek mellett is lélekben egységes, a kereszténység nagy szellemi-erkölcsi erejével összefogott Európa, tehát az »cnrópaiság« kialakítására. Humanizmusról abban az értelemben, hogy az ember ne ordasfarkasa legyen embertestvérének, hanem Istenben testvére minden természeti elkülönböződés mellett is, hogy az ember jó patrióta legyen, de azért ne tekintsen mindenkit kétlábú állatnak a Varos vagy az Impérium sövényein tul. Hogy az embereszmény a legmagasabb szellemi erkölcsi képességek kiélését, érvényesülését, uralmát jelentse és mégannyi háborús válságon át is a »par christiana«, a kereszténv béke felé való igvekezet lesven. megint csak azóta leI) £ I M A G ) A R O R v 7 \ (í Vasárnap, 1942. január Ifi. I het egyáitalan beszélni, mióta az Evangélium hirdettetik és csak ad dig és ott lehel, ameddig és ahol az Evangélium ki nem rekesz tőd IK az élet valóságaiból. Mindezzel nagyon megfér azoknak a szellemi értékeknek továbbkeringése az európai éleiben, amelyeket a klaszszikus Athén és Róma öröksége jelent s amelyek átmentése ismét az Egyház érdeme, de amelyek változatlan, nyers átvétele nemcsak erőszakolt, eleven életre képtek-n ábránd volna, hanem ha tartósan megvalósulhatna: hátrálás attól a keresztényi magasságtól, amelyi e Európának felérkeznie kell, de ahova csak az örök elvek felé való előretöréssel és nem még a mai hely zethez képest is hátrálással lehet. Ami a magyarságot illeti: azon soha nem mull Szent Istvánnak cs nemzetének megkeresztelkedése óta amaz igaz európaiság és vele hdmanizmus megvalósulása, amely a keresztény középkorban olyan nagy hajtóerő, olyan nemes törekvés voít s amelynek széthullását éppen nem az igazi kereszténység megvalósulása, hanem annak egyre i jesztőbb megfogyatkozása okozta. A magyarság minden csalódása és szenvedése után is az európai humanizmus szellemiségével volt alapjában átitatva azokban az esztendőkben is, amikor európai és humanisztikus színezetű jelszavak örve mögül husz esztendő trianoni barbársága szakadt rá. Akármi történt is az elmúlt tiz esztendő alatt a magyar lélckalkat nagyiában ma is olyan, ma is tud és akar »cm, ber lenni az embertelenségben* —, I de egyre inkább állami és nemzeti érdeké is, hogy az uj Európa szelismét érkezett WIENER HESSE (BÉCSI VÁSÁR} tiszta GYAPJUFONAL Pállal k€zimnnk«>llzl€ii)€ KIgijó-iifc@ 4. 1942. március 8.-15. Vízum- e« vasúti kedvezményei Jelentkezési határidő: jonwáf 31. fELVILAÍÖSlTASt NVUJT: a WIENER MESSE mmry»ror<«é*i kirendelt»é*e, Budapest, V.,Vftrösm«rty-lér 1. T. 186-800. Kérjfik a?, i. I. i-reztvevőkrt, hosy jelentkezésüket a legközelebb e»ő IBUSZ MÁV HÍV. Menetjegy irodában nyújtsák be. mert csokis t«y biztosítható a megfelelő elintéző*. leme az övéhez hasonlatos legyen. Meri csak az a lelkiség, amelv iu 1ja, hogy a valódi, a mélyreható a tartós átrendezés elszakíthatatlan feltétele az erkölcsiekben való megújhodás, megigazulás, amelyet XII. Pius pápa karácsonykor meghirdetett, csak az tudja megérteni a pápa másik télelét is: azt, hogv a nemzetek létjogosultságát n<-in mennyiségi, hanem szellemi-erkölcsi szempontok szerint kell megit ni. a Teremtő által minden egyénnek, családnak és nemzetnek megadott természeti jog és nem a pillanatnyi hatalom alapján. íme, a valóban kereszténv Európa mint általános emberi és főképpen magyar érdek. De a hozzá való jogán az egyéni és nemzeti étetnek az a kereszténysége, nmelvb-n eleven egység az igazi magvarsít, európaisás. humanizmus. Juhász Gyula olvasmányai A B'arossüáboi gyakorloginanázium kitűnően felszerelt tauári könyvtárának van egv régi. idörágta, szakadozott sönyve. Valaha ide jegyezték be a könyvkölcsönzőU neveit. Nincs érdekesebb olvasmány, mint egy ilyen könyv. Bár a lapok telső részére bejegyzett kölcsönzők nevei alig mondanak többet, mint a sirentlékre vésett nevek: legtöbbje már ismeretlen é.s egykori viselőjük régen por és hamu, dc az alattuk felsorakozó könyvcímek úgy állanak, mint hűséges barátok. akik mindenkor készek a régi, az >egvetlcn« barátról valami érdekesei. valami meglepőt mondani. Mert. ha közhely is.'de igaz, hogy madarat tolláról, embert könyvéről lehet megismerni. Zrinvi könwtára a költő messze kimagasló európai műveltségéről beszél. Rákóczi könyvtárának szellemi fényénél Írogatta Mikes Kelemen leveleit, a fiatal Magyarország harcosai nagv szellemek alkotásainak lángjánál edzőitek lelküket harcra a közöny, a köznapiság, a műveletlenség rémei ellen. A könvv nndtunk. jelenünk, jövőnk őrzője .. Vele szüleiünk és vele halunk meg. Egv napon, ahogy az. említett könyvet lapozgatom, nem minden megilletődés nélkül — hiszen több. mini egy félévszázadon ál váltakozó tanárnemz.edébek szellemi táplálékának és munkájának őrizője — egészen véletlenül egv névre bukkanok Egyszerű és rövid, mint a legtöbb magyar név Hang. sásában nincsen semmi előkelősködö hnogzalosság. De van valami belső féave. melv örök fénvförrását viselőjének szenvedésekkel teli gazdag magyar életétől kapja. Juhász Gyula. Mennyi emlék sokasodik e név hallatára! Még mint kis gimnazista a Somogyi-könyvtárban sokszor láttam könyvekbe temetkezni, vagy a Tisza partján egyedül sétálgatni" fájó érzéseket ébresztgető őszi délutánokon. Hányszor megállt a Somogyi-könyvtár előtt, hogy telkébe vésse százszor, ezerszer az ö háládatlan, szerelmetes városának kacér, megvesztegető képét a Dómmal, a biddal, a Tiszával. Juhász Gyula. Mennyi vers kísért bennünket szomorú zenéjével. Ríinek csilingelőse közben látomászszerüen suhan el előttünk az örök Anna szőkeségének fájdalmasan tündöklő szépségében. A név alatt sorakoznak a kölcsönvett könyvek címei. Az első két bejegyzés a költő irása. aláírással: 1918. aug 12.. 1918 okt. 1 Az utolsó bejegyzés 1919. jul. 19. Ez időközben 30 egészen különböző., de a költő általános irodalmi műveltségére nagyon jellemző könyveket olvasott. Kilencszer kölcsönzött Különben költészetében is az. itt olvasott műveknek kétségtelen nyomai vannak. Az olvasott müvek között német, francia és magyar alkotások szerepelnek, de vannak magyar Fordítású angol eredetű művek is. Legnagyobb részük irodalomtörténeti vonatkozású tanulmány. i Érdekes, hogy az első munka melyet kölcsönvett. Saint-Simon: Métnoires. A Napkirály nagy századának legérdekesebb, leghűbb képét ezekben az emlékiratokban kaphatjuk meg. A rendkívüli írói képzelet erejével történeti alakok és pillanatok élednek j tijra benne. Ez alkalommal veszi ki , Zrínyi Miklós költői műveit is. A 1 könyv első laiwán Zrínyi arcképe on, mely versre ihleti a késő utodot. Az arckép egész tónusa sötét s kissé dülledt szemek mereven néznek. Sötéten csillcvgo bogyoszenied Mély századok éjéből rám mered, Mint keserű vád és komor panasz. Csüggedt szivem mélyébe villan az! (Zrínyi, a költő.) 1918. nov. '.45-én veszi ki Arany levelezését és 1919. május 31-én Arany összes munkáit. Juhász Gyula és Arany János kőzött lelki rokonság van, mely az erősen szemlélődő természetben. a realista hajiamban és áz örökké ideges érzékenységben s az ebből fakadó halk meiankóliában nyilvánul meg. (Baróti Dezső: Juhász Gyula. Szeged. 1933. 4ö. I.) Különben nincs modern magyar költő, akii Arany csodálatos művészete, zengő nyelvzenéje ne ihletett volna, ne tanított volna nemes hangra és művészi önmérsékletre. Hátha még belső rokonságot is érez a költő a Mester iránt? Ebből) az Aranv-tonulmányozásból születik meg az Áranv Jánoshoz cimü költeménye. Falusi csöndben, termékeny magányban Megint "utódod lettem, nagy előd, A nyugalomban gazdag aratás van És én megállok csűreid előtt: Te vagy a költő most nekem .., Kosztolányi: Modern költők cimü művét 1918. november 25-én veszi ki. Az európai költészet miuden szépsége tárul, ebben a könyvben az olvasó eté, ha kissé Kosztolányi-hangulattal is, de művészi és tökéletes tolmácsolásban A ma költőjének szüksége van irodalmi hatásra, hog\ ráeszméltesse önmagát lelke mélyén rejlő eddig »iéá öntudatlan érzéseire, eszméire. gondolataira és a példán felbátorodva felszínre hozza azokat. A kővetkező csoportba "a különféle történeti müveket sorolhatnám. Éber L.: Művészettörténeti olvas* mányok. Cantu: Világtörténelem. Czógler A.: A csillagászat történelmi jellemvonása. Beöthy: A művészetek története. Éber és Beöthy művészettörténeteiből merít a költő — a művészi ab kotások ihlete mellett _ intellektuális benyomást. Ez idővel egvbeesu < : Igy szólt Michel Angeio (V. ö. Eb Michelangelo levelei 115. 1.) Hinnm-z egy csonka Vénuszhoz, Gioconda, lo souo pittore, Tiziannak stb. cínifl költeményeinek megjelenése. Cantu Cesare 1804—13950 Slor: i universale nagy művének 12 kötetet is kölcsönvette Juhász. A mü w-n tárgyilagos, adatai gyakran téves* , de nagyszerű korelevenítő leírás i érdekkeltők. Juhász Gyula történeti vonatkozású költeményei megszülető sében Cantu nagy művének bizony* san része van. A költőt mi. nem érdekelné míg. ha nem a csillagok? De nemcsak a7 érzelem, hanem a tudomány síkján is. Noai méglepő. de érdekes, hogy a köt. tőt aa ég, a. végtelenség titkai tudományos vizsgálatainak eredményei feltevései is szerfölött érdekelték. A harmadik csoportba a különféle irodalmi vonatkozású tanulmányokat sorozhatjuk. Szilágyi Sándor: Rajzol és tanulmányok — Werner: Lvrifc und Lvriker. — Kocppel: Bvron — Barine: Alfréd de Musset. — Róbert Hessen: Shalccspca: - Féterfy: <"> ?• szegvüjtött munkái. — Vogöe: orosz regény. — Patcr: Görög t.áriéin ányok és Braiides ''Génre M*v'íí dohon): IMv síaulntströmimuíro