Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

MAGYARSÁG, EURÓPAISÁG, HUMANIZMUS Mindenekelőtt örömmel köszön­töm a Délmagyarországiiak azt a cselekedetét, hogy a címben lóg­lak három, egymással természet­szerűen egybelüggő kérdés nemzet ­nevelői célzattal való megbeszélé­sére cikksorozatot kezdett, bizony­ságául annak, hogy ilyen komoly kérdések megvitatása egyáltalán nem szorítkozik a budapesti sajtó­ra cs hogy Szeged keresztény értel­misége, mindenkori hagyományai­hoz híven, megértéssel és igy ér­deklődéssel viseltetik az ilyen nem­zetnevelői törekvések iránt. Ha már most herényi nagyérté­kü, bár erősen esztétikai jellegű inditó cikkének bevezetéséhez iga­zodok, ahogyan a parlamenti szó­nok igyekszik belekapcsolódni az előtte szólónak beszédébe, akkor én is abból a szempontból vetem pa­pírra alapvető mondanivalóima!, hogy' milyen legyen a magyar szel­lemiség a mostani világháború után kialakulandó Európágan? Felele­tül mindjárt ideírhatom: találjon vissza a maga egyetemességében is ahhoz a jobDik énjéhez, amely ál­lami és nemzeti létét Szent István király óta mindig is a szónak igazi értelmében értett európaisághoz és ezzel a humanizmushoz kapcsolta és amely, ha sokakban megfakult is az utóbbi évek bánykódásai kö­zepette, a nemzet nagy többségéber és korunk legjobbjaiban változat • tanul él, ha nem tud is mindig kel­lőképpen megnyilatkozni. Akár­mennyire elkopott is sokak bűné­ből a keresztény megjelölés, azt kell mondanunk: legyen az uj Európa és benne Magyarország mi­nél keresztényebb s akkor nemcsak igazságosabb, termékenyebb és bol­dogabb lesz az egyéni és nemzeli élet, hanem magyarabb lesz a ma­gyar, európaibb áz európai és em nerségesebb az emberi élet általá­ban. a cikksorozat témájául fel • irt három kifejezés mindegyikét lé­nyegileg vizsgálja, mind a három­Irta: Lendvai István nak mélyén a kereszténységei ta­lálja, mind a háromnak csak a va­lóban keresztény gondolkozás cs érzület í'cny kőiében van meg az igazi értelme. A magyarságot nem­csak a kereszténység mentette meg a korai enyészettől, hanem egy le­lől történetének legszebb lapjait éppúgy nem lehet elválasztani a keresztény lélekalkattól, mint ahogy nemzelegyéni sajátossága a kereszténység, ezzel a valóban euró­pai élet megvalósításában adódik, másfelől történelmi hivatása a ke­resztény Európa őrálló bástyaként való védelme, lehető továbbsitgár­zása Ázsia felé. Az európaiság ugyancsak elgon­dolhatatlan ama keresztény évszá­zadok nélkül, amelyek már a pár latlan nemkatolikus kulturtörténé­szek beismerése szerint is a bar­bárság minden testi-lelki marad­ványa ellenére hatalmas nevelői igyekezetet jelentettek a nemzeti különbségek mellett is lélekben egységes, a kereszténység nagy szel­lemi-erkölcsi erejével összefogott Európa, tehát az »cnrópaiság« ki­alakítására. Humanizmusról ab­ban az értelemben, hogy az ember ne ordasfarkasa legyen embertest­vérének, hanem Istenben testvére minden természeti elkülönböződés mellett is, hogy az ember jó pat­rióta legyen, de azért ne tekintsen mindenkit kétlábú állatnak a Va­ros vagy az Impérium sövényein tul. Hogy az embereszmény a leg­magasabb szellemi erkölcsi képes­ségek kiélését, érvényesülését, ural­mát jelentse és mégannyi háborús válságon át is a »par christiana«, a kereszténv béke felé való igve­kezet lesven. megint csak azóta le­I) £ I M A G ) A R O R v 7 \ (í Vasárnap, 1942. január Ifi. I het egyáitalan beszélni, mióta az Evangélium hirdettetik és csak ad dig és ott lehel, ameddig és ahol az Evangélium ki nem rekesz tőd IK az élet valóságaiból. Mindezzel na­gyon megfér azoknak a szellemi értékeknek továbbkeringése az európai éleiben, amelyeket a klasz­szikus Athén és Róma öröksége jelent s amelyek átmentése ismét az Egyház érdeme, de amelyek változatlan, nyers átvétele nemcsak erőszakolt, eleven életre képtek-n ábránd volna, hanem ha tartósan megvalósulhatna: hátrálás attól a keresztényi magasságtól, amelyi e Európának felérkeznie kell, de aho­va csak az örök elvek felé való elő­retöréssel és nem még a mai hely ­zethez képest is hátrálással lehet. Ami a magyarságot illeti: azon soha nem mull Szent Istvánnak cs nemzetének megkeresztelkedése óta amaz igaz európaiság és vele hd­manizmus megvalósulása, amely a keresztény középkorban olyan nagy hajtóerő, olyan nemes törekvés voít s amelynek széthullását ép­pen nem az igazi kereszténység megvalósulása, hanem annak egy­re i jesztőbb megfogyatkozása okoz­ta. A magyarság minden csalódá­sa és szenvedése után is az európai humanizmus szellemiségével volt alapjában átitatva azokban az esz­tendőkben is, amikor európai és humanisztikus színezetű jelszavak örve mögül husz esztendő trianoni barbársága szakadt rá. Akármi tör­tént is az elmúlt tiz esztendő alatt a magyar lélckalkat nagyiában ma is olyan, ma is tud és akar »cm­, ber lenni az embertelenségben* —, I de egyre inkább állami és nemzeti érdeké is, hogy az uj Európa szel­ismét érkezett WIENER HESSE (BÉCSI VÁSÁR} tiszta GYAPJUFONAL Pállal k€zimnnk«>llzl€ii)€ KIgijó-iifc@ 4. 1942. március 8.-15. Vízum- e« vasúti kedvezményei Jelentkezési határidő: jonwáf 31. fELVILAÍÖSlTASt NVUJT: a WIENER MESSE mmry»ror<«é*i kirendelt­»é*e, Budapest, V.,Vftrösm«rty-lér 1. T. 186-800. Kérjfik a?, i. I. i-reztvevőkrt, hosy jelentkezé­süket a legközelebb e»ő IBUSZ MÁV HÍV. Menetjegy irodában nyújtsák be. mert csokis t«y biztosítható a megfelelő elintéző*. leme az övéhez hasonlatos legyen. Meri csak az a lelkiség, amelv iu 1­ja, hogy a valódi, a mélyreható a tartós átrendezés elszakíthatatlan feltétele az erkölcsiekben való meg­újhodás, megigazulás, amelyet XII. Pius pápa karácsonykor meghirde­tett, csak az tudja megérteni a pápa másik télelét is: azt, hogv a nemzetek létjogosultságát n<-in mennyiségi, hanem szellemi-erköl­csi szempontok szerint kell megit ni. a Teremtő által minden egyén­nek, családnak és nemzetnek meg­adott természeti jog és nem a pil­lanatnyi hatalom alapján. íme, a valóban kereszténv Euró­pa mint általános emberi és főkép­pen magyar érdek. De a hozzá va­ló jogán az egyéni és nemzeti étet­nek az a kereszténysége, nmelvb-n eleven egység az igazi magvarsít, európaisás. humanizmus. Juhász Gyula olvasmányai A B'arossüáboi gyakorloginanázium kitűnően felszerelt tauári könyvtárának van egv régi. idörágta, szakadozott sönyve. Valaha ide jegyezték be a könyvkölcsönzőU neveit. Nincs érde­kesebb olvasmány, mint egy ilyen könyv. Bár a lapok telső részére be­jegyzett kölcsönzők nevei alig mon­danak többet, mint a sirentlékre vé­sett nevek: legtöbbje már ismeretlen é.s egykori viselőjük régen por és ha­mu, dc az alattuk felsorakozó könyv­címek úgy állanak, mint hűséges ba­rátok. akik mindenkor készek a régi, az >egvetlcn« barátról valami érde­kesei. valami meglepőt mondani. Mert. ha közhely is.'de igaz, hogy ma­darat tolláról, embert könyvéről le­het megismerni. Zrinvi könwtára a költő messze kimagasló európai mű­veltségéről beszél. Rákóczi könyvtá­rának szellemi fényénél Írogatta Mi­kes Kelemen leveleit, a fiatal Ma­gyarország harcosai nagv szellemek alkotásainak lángjánál edzőitek lel­küket harcra a közöny, a köznapiság, a műveletlenség rémei ellen. A könvv nndtunk. jelenünk, jövőnk őrzője .. Vele szüleiünk és vele halunk meg. Egv napon, ahogy az. említett köny­vet lapozgatom, nem minden megille­tődés nélkül — hiszen több. mini egy félévszázadon ál váltakozó tanárnem­z.edébek szellemi táplálékának és mun­kájának őrizője — egészen véletlenül egv névre bukkanok Egyszerű és rö­vid, mint a legtöbb magyar név Hang. sásában nincsen semmi előkelősködö hnogzalosság. De van valami belső féave. melv örök fénvförrását viselő­jének szenvedésekkel teli gazdag ma­gyar életétől kapja. Juhász Gyula. Mennyi emlék sokasodik e név hal­latára! Még mint kis gimnazista a Somogyi-könyvtárban sokszor láttam könyvekbe temetkezni, vagy a Tisza partján egyedül sétálgatni" fájó érzé­seket ébresztgető őszi délutánokon. Hányszor megállt a Somogyi-könyv­tár előtt, hogy telkébe vésse százszor, ezerszer az ö háládatlan, szerelmetes városának kacér, megvesztegető ké­pét a Dómmal, a biddal, a Tiszával. Juhász Gyula. Mennyi vers kísért bennünket szo­morú zenéjével. Ríinek csilingelőse közben látomászszerüen suhan el előt­tünk az örök Anna szőkeségének fáj­dalmasan tündöklő szépségében. A név alatt sorakoznak a kölcsön­vett könyvek címei. Az első két be­jegyzés a költő irása. aláírással: 1918. aug 12.. 1918 okt. 1 Az utolsó bejegy­zés 1919. jul. 19. Ez időközben 30 egészen különböző., de a költő általá­nos irodalmi műveltségére nagyon jellemző könyveket olvasott. Kilenc­szer kölcsönzött Különben költészeté­ben is az. itt olvasott műveknek két­ségtelen nyomai vannak. Az olva­sott müvek között német, francia és magyar alkotások szerepelnek, de vannak magyar Fordítású angol ere­detű művek is. Legnagyobb részük irodalomtörténeti vonatkozású tanul­mány. i Érdekes, hogy az első munka me­lyet kölcsönvett. Saint-Simon: Métno­ires. A Napkirály nagy századának legérdekesebb, leghűbb képét ezekben az emlékiratokban kaphatjuk meg. A rendkívüli írói képzelet erejével tör­téneti alakok és pillanatok élednek j tijra benne. Ez alkalommal veszi ki , Zrínyi Miklós költői műveit is. A 1 könyv első laiwán Zrínyi arcképe on, mely versre ihleti a késő utodot. Az arckép egész tónusa sötét s kissé dülledt szemek mereven néznek. Sötéten csillcvgo bogyoszenied Mély századok éjéből rám mered, Mint keserű vád és komor panasz. Csüggedt szivem mélyébe villan az! (Zrínyi, a költő.) 1918. nov. '.45-én veszi ki Arany le­velezését és 1919. május 31-én Arany összes munkáit. Juhász Gyula és Arany János kőzött lelki rokonság van, mely az erősen szemlélődő ter­mészetben. a realista hajiamban és áz örökké ideges érzékenységben s az ebből fakadó halk meiankóliában nyilvánul meg. (Baróti Dezső: Juhász Gyula. Szeged. 1933. 4ö. I.) Különben nincs modern magyar költő, akii Arany csodálatos művészete, zengő nyelvzenéje ne ihletett volna, ne ta­nított volna nemes hangra és művé­szi önmérsékletre. Hátha még belső rokonságot is érez a költő a Mester iránt? Ebből) az Aranv-tonulmányo­zásból születik meg az Áranv János­hoz cimü költeménye. Falusi csöndben, termékeny ma­gányban Megint "utódod lettem, nagy előd, A nyugalomban gazdag aratás van És én megállok csűreid előtt: Te vagy a költő most nekem .., Kosztolányi: Modern költők cimü művét 1918. november 25-én veszi ki. Az európai költészet miuden szépsége tárul, ebben a könyvben az olvasó eté, ha kissé Kosztolányi-hangulattal is, de művészi és tökéletes tolmácsolás­ban A ma költőjének szüksége van irodalmi hatásra, hog\ ráeszméltesse önmagát lelke mélyén rejlő eddig »iéá öntudatlan érzéseire, eszméire. gondolataira és a példán felbátorod­va felszínre hozza azokat. A kővetkező csoportba "a különféle történeti müveket sorolhatnám. Éber L.: Művészettörténeti olvas* mányok. Cantu: Világtörténelem. Czógler A.: A csillagászat törté­nelmi jellemvonása. Beöthy: A művészetek története. Éber és Beöthy művészettörténe­teiből merít a költő — a művészi ab kotások ihlete mellett _ intellektuá­lis benyomást. Ez idővel egvbeesu < : Igy szólt Michel Angeio (V. ö. Eb Michelangelo levelei 115. 1.) Hinnm-z egy csonka Vénuszhoz, Gioconda, lo souo pittore, Tiziannak stb. cínifl köl­teményeinek megjelenése. Cantu Cesare 1804—13950 Slor: i universale nagy művének 12 kötetet is kölcsönvette Juhász. A mü w-n tárgyilagos, adatai gyakran téves* , de nagyszerű korelevenítő leírás i érdekkeltők. Juhász Gyula történeti vonatkozású költeményei megszülető sében Cantu nagy művének bizony* ­san része van. A költőt mi. nem érdekelné míg. ha nem a csillagok? De nemcsak a7 érzelem, hanem a tudomány síkján is. Noai méglepő. de érdekes, hogy a köt. tőt aa ég, a. végtelenség titkai tudo­mányos vizsgálatainak eredményei feltevései is szerfölött érdekelték. A harmadik csoportba a különféle irodalmi vonatkozású tanulmányokat sorozhatjuk. Szilágyi Sándor: Rajzol és tanulmányok — Werner: Lvrifc und Lvriker. — Kocppel: Bvron — Barine: Alfréd de Musset. — Róbert Hessen: Shalccspca: - Féterfy: <"> ?• szegvüjtött munkái. — Vogöe: orosz regény. — Patcr: Görög t.árié­in ányok és Braiides ''Génre M*v'í­í dohon): IMv síaulntströmimuíro

Next

/
Thumbnails
Contents