Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

0 dílmagyarorszag Vaiímap, 1»12. január SS. Vásárhelyi hirek Egymásután hangzanak el panaszok Vásárhelyen arról, hogy a ryeplelep szennyvize nagy területet megfertőz. Az egészségtelen szennyvíz belefőlyik a psatornákba és M nagy területen egészségtelenné teszi a levegőt Az állandóan ismétlődő panaszokra most a Gazdasági Egyesült kíván mozgalmat indítani a helyzet megszüntetése érdekében. Negyvenhárom éves működés nlán a Vásárhelyi VT. Olvasókör elhatározta, hogy egyelőre szünetelteti működését, mert jövedelemforrásai elapadtak és thvóbb nem tudták fenntartani a köri életet Dr. Czakó Lajos tiszti főorvos hirdetményben közölte a varos lakosságával, bogy miniszteri rendelkezés értelmében a jövőben Vásárhelyen is városi orvosok végzik el a veszettség elleui oltásokat. Ebmarás esetén azönnal a hatósági orvosoknál kell jelentkezni. 'Á rendőrség árellenőrző csoportja megkezdte működését és állán- i dóan ellenőrzi, vájjon betartják-e a kirakati árakat. Amennyiben hiányzik az árukról az ármegjelölés, vagy nem a feltüntetett áron hozzák forgalomba az árukat, megindítják az eljárást. A vásárhelyi katolikus egyház a felügyelete alá tartozó iskolákban a tanítást átmenetileg beszüntette, xnert az iskoláknak elfogyott a tüzelőanyaga. A' rendőrség internálás! eljárást indított Bíró Sámuel mnlommnn•kás ellen, mert több . ízben kommunista kijelentéseket tett. A malommunkást a tolon'eházba kísérték, on-Tian Kistnresára viszik. »GRINGOIRE« a mai Franciaországról beszél (A Délinagyarország munkatársától) Az éhenkórász és a legenda szerint szókimondó francia költőről, G r i n g o i r e-ról elnevezett sajátosan francia revüujság képviseli most Európa nagy területein a francia szellemiség nyomait. Fölöttébb aktuális ma erre a költőre való emlékezés, nem mintha jelkép kívánna lenni. Az éhenkórász cs legenda szerirt szókimondó Gringoire-ról készült kis szinmü valaha, nem is olyan régen népszerű és kedveJt müsordarabja volt a Nemzeti Színháznak. Ma • GRINGOIRE* a meg nem száiit Franciaország megmaradt lapjai között igyekszik fenntartani a francia közélet vonalát és bizonyos mértékben tradícióit is. A »GRlNGOIRE<-t hosszú idő óta ugy ismerték, mint « kimondottan jobboldali körök harcias revüjét, amely a legélesebben állott szemben Fáris másik heti rcvülapjával, a baloldali >M a r i a n n e<-nal. IIol van azóta a >Marianncc és hol van maga Marianne is, a frigiai sapkás karcsú francia leányzó, aki szimbóluma volt a harmadik köztársaságnak. A >Gringoire« változott időkben és változott köztársaságban továbbra is kitart harcos jobboldalisága mellett, továbbra is megjelenik, igyekszik képviselni a francia közéletet, mindössze Mars ciliebe volt kénytelen áttenni székhelyét egyelőre. A lap feje változatlan, csak szerényen nirdeti az impressziurn, hogy ideiglenes megjelenési helye Marseille, nyomja a »Petit Marseillaise nyomdája, de a másik oldalon, ugyancsak szerényen, de mégis ott van a megjelölés, hogy valódi székhelye (egyelőre elméletben) Paris, VII, 20. avcirae Rapp... A lap most érkezett két januári száma érdekes tükörképét, ha akarom keresztmetszetét adja a meg nem szállott francia területek éleiének. A háború és Paris A lap első oldalán jelmondatul Petain marsall egy mondását választotta: »A franciák szamára nincs más lehetőség, mint védelmezni és szolgálni semmi mást. csak Franciaországot*. A slágerszalagok azt hirdetik, hnrrv a francia közvélemény szokalJ.HÍeratur dcs 19-es Jahrhundcrts fiié romantische Sehule in Dcutschland.) Pomcaré: Tudomány és föltevés. 15cnc(|rk Elek: A magyar kritika. ' A negyedik csoportba ' a különféle folyóiratok tartoznak: Századok 19*17.) Irodalomtörténeti Közlcmónvek. Les Annales (1901). A feltűnő nz, hogv a müvek meglátogatásánál különösen a nagy romantikusokkal, vagy niaqával a romantikával fog!alkoZó müvek vannak többségben. Barin© Ar\éde (IS-iO—100S.) francia írónő rendkívüli finomsággal megírt kritikai munkái és remekbeszabott történeti arcképei révén lett híressé. Legismertebb munkája: Alfréd de Musset Páter Walter Ilórntio j 1S39—Í89fi angol író .és eszletikns. A legnagyszerűbb irásmürészek egvike( akinek mü. vészi teóriája a stUustökéletessésrben csúcsosodik ki. Az inipri szionista módszert követi, a törté elemnek főleg azok a terülcloi érdekelték, aho1 az emberi lélek gyümölcshozó virágba bomlott. Az idegenek között legnagyobb Rrandcs, dán irodalomtörtéuoliró és kritikus. A dán romantika cgvednralnának megdöntőié és a realizmus diadalravivfiie. Müvei inkább tár«ndalonireforinálori: inint irodalomtörténeti eéllnl íródtak-. « /tolnai Béla az igazi kritikus inliiiriójávnl Tuhárz Gvüla- költészetére vonatkozólag egyszer s mindenkorra érvényes niegátlnnitásnkat lesz. amikor mindenkit megelőzve Juhász Gvtilát a legkiiltitrállabh magvar költök egvikének nevezi, akinek köllésze'él nem a romantikus erritnlio. hanrtn a kultúra jellemzi. «Állandó ililele nem a cselekvés, hatléin 'a : cselekvpstelensé.g, nem a romantikus elindulás a kék virág, a kék madár' után. hanem •••< klasszikus lemondás, az egyltelvhenn.r-'ra.-bí • Min!ha íz eg'zz" világ beletükrözödnék a lelkébe, a verseiben egy egész kullúrvilóg verődik vissza». (Juhász Gyula. Széphaiom, 1S27 308. 1.) 11a az itt felsorolt müvek Juhász Gyula műveltségének csak töredéket is teszik, de képet adnak a költő nagyvonalú eurppai műveltségéről és érdeklődéséről A vidéki költő menynyivel magasabban 'állt műveltségével, költészetével a »beérkezett« ne cs kortársaknál, akik vallveregeléssel és agyonhallgatással intézték cl a >lalu si poétái*. Szabó Dezső egvik rikké1 cn elmondja találkozásuk történetét, közben leírja Juhász külsejét is. Az ember önkénytelenül Vie.tor ílugo Quasimodoj:'; ra gondol, a sziliek ariy r.yíra romantikus naturalisztikus ecspfelésűek; de ugyanakkor a tfgna •gvoab elismeréssel és csodálkozással adózik Juhász széleskörű i üvrtíségének Juhász kölcsönvett kör veinek a címei néma. de annál b* szédesebb örök taniii annak, a kulturált, heteié mélyülő életnek, amelyről csak a •beavatottak* tudlak és beszéltek Debrecennek volt egv költője több. mint egv évszázaddal ezelőtt, akinek költészetében visszalökni,-ődóit az akkori egész kultúrvilág.- Csokonai; és ma Szegednek is van. Élelükben és halálukban nagyon sok közös vonás van. A kellő tisztelet és hála Csokonainak még halála után is nanvon későn érkezeti 1805-bén balt meg és szobrot csak 1822-ben kapóit. A mi Juhász Gyulánk már 19o7 óta tudja az őrök titkot, melvcl életében rnnvira kutatott, dc az utókor n kellő tiszteletadással várat, még mindig nagvon várat magára Avngv S/eged még mindig nőm tudja, hogv az. egvik legnagyobb ma gvar költőt otlla a H ©tónak ' MA !• I WÓL'.'i lan érdeklődéssel fordul a háború technikája és meglepetései felé, amelyekből bőven kapott kostolót a kényelmes, majd az összeomlásba zuhant harmadik köztársaság. A >Gringoire* ebben a számában legérdekesebb cikkének azt a leírást tartja, amely beszámol arról, •Hogyan dolgozunk a légi rombolók*. Vezércikket a harmadik köztársaságból ismert jobboldali politikus Philippe Uenriot ír Franciaországról a megváltozott időkben, támadást intéz dc Gaulle tábornok és Muselier tengernagy ellen. A vezércikk mellett karikatúrát közöl, amelyen Roosevelt, Churchill és Litvinov torzrajza látható, éppen abban a pillanatban, amikor Litvinov a Wall Street-re és a Cityre mond pohárköszöntőt. Raymond R e c o u 1 y beszélgetést közöl Benoits-Méchin-nel, Darlan tengernagy, helyettes miniszterelnök legközvetlenebb munkatársával és titkárával. Közben nem feledkezik meg, hogy >Szegény Leahy* cimeií megemlékezzen a jelenlegi vichy-i amerikai nagykövetnek arról a mondásáról, araikor már 1937-ben az volt a vezérmotivuma, hogy meg kell erősíteni Guanói.,, A háboyu képe a további oldalakon is széles teret kap a >Gringoire*-ban, de Lapomaréde őrnagy felvázolja az 1941-cs háborús év mérlegét. Ez az év már csak mint mérleg szeropel Franciaország számára, a köztársaság 1910 kora nyarán a maga részéről befejezte a háborút... És közvetlenül a nagy mérleg után tárca következik olihatatlan nosztalgiával Paris felé, >Pa ri sv ma grand v i Il c < cimen. A gloire . .. De azért a francia gloire, vagy legalább is az arra való emlékezés sem hiányzik a lapból, ismerteti a •Gringoire* Louis Berlrand cikkét Napoleonról, Viktor Hugóról és Európáról. Alatta pedig két karikatúra következik Roosevelt rőt. A boulcvard-irodalom számára fenntartott oldalakon történelmi novella szerepel Tallcyrand utolsó napjairól. Regényt az 1932-es Göncön rt-dij nyertese Guv M a z e 1 i n e irt. Az uj könyvek hirdetése Louis Bertrand iij munkáját hirdeti, amely >I.e marcchall de Saint — Arnauii* cimen jelent meg alig 20 frankba került Col el te legújabb regénye, Alfréd Colling" Flaubert-ről irt nj könyvet és a legújabb kiadványok közölt szerepel André Corh i s s neve is. Egy másik teljes oldalon a múltra való emlékezés szerepel >Franciaország nagy órái* rovatrimtncl, Octave Aubrv IV. Henrikről és Richelicuről irt képekkel illusztrált rajzot. Folytatásokban közli a iGringóire* AlexanderWh i te íz. galmas leírását az eniber és az erdők vadállatainak küzdelméről, hogv a •Gringoire* a bouleyardnak is eleget tegyen. ••Szerencsében Franciaországunk** A második januári szám vezéreikKét Henri Bérnud a megváltozott Franciaország ismert közi rója irta és természetesen éles szavakkal száll szembe azokkal a franciákkal, akik nem érteitől; meg az összeomlás parancsait akik n de Gaul le-délibábok felé sandítanak. Szines irói tollal ir le egv beszélgetést amelyet egv párisi terasszon a 14—18-as világháború kél fiontkalonája folytatott egv német tiszttel, akiknek szavaiból Berciid a jövőben kialakuló német--francia megértés lehetőségeire utal. Aminthogy majdnem minden cikkből kiviláglik Franciaország szelenesétlenségc. ugy az uj rendszer vezető publicistája is a következő szavakkal kezdi cikkét: »D a n s nolrc F r n n c e m a 1 h e u r e u s e...« Továbbra ís a háború eseményei és meglepetései jelentik a •Gringoire* s/áinára a legérdekesebb vonzerőt. Két sláger is szerepel a lap fején, az egyik o japán győzelmekel hirdeti. a másik pedig Recoulv emlékezésé! R •' u iz A o n 8 r ó 1 és M a o i IBizalommal SZBhOZIClDeH vásároljon RÁDIÓT Hatalmas raktár — csere — hitei MARKOVICS Tisza Lajos körút 44. Telefon; 30-20. Iáról. Az első oldalon gúnyos karikatúra csúfolódik de Gaulle-lal, akii tábornoki sapkában, mint súlyemelőbajnokot ábrázol, aki éppen telefonál a tornateremben. A következő cikk az angolszászok távolkcleti vereségéről közöl magyarázatot. Film a nevetésről A párisi rovatban m j francia filmről találunk beszámolót, amelynek címe •Histoire de rir e«. Valóban szüksége van ma Franciaországnak a nevetésre és ismernie kell a "nevetés történetét... A film, főszerepeit Maria D e a, Michelline Presles, Fcrnand Gravey és Pierre Renoir játsszák. Kritikát is közöl a párisi rovat az Opera elődásairól és beszámol arról, bogy a balettegyüttes uj rendezésben mutatta be Ravel hires és ma már minden utcán, minden jazz-zenekaron hallható Boleróját. A lap tele van tréfákkal és torzrajzokkal, nyilván nagy szükség van rá. A regényes életrajzók oldalán Octave Aubry ezalkalommal a N a nk irályról' irt a > Franciaország nagy órái* cimü rovatban. Novellával Ferri-Pisani szerepel, mig Roger Regis a Reistatti hercegről és Sophic-ről, megható szerelmi történetről irt novellát. Uj könyvek llogy teljes képet adjon a •Gringoire* a jelenlegi Franciaország életéről, természetesen a változott időkben ís bő irodalmi és könyv, rovatnak ad helyet a revüujság. A francia lapok hagyományai szerint színvonalas bírálatokban számolnak be a lap irói az uj könyvekről. Ezt a hagyományt most is folytatja »<• ringoirc* és a bírálatokból az látszik, bogy Franciaország Legnagyobb szerencsétlenségeinek eveiben is a francia szellem kiválóságai tartják és építik tovább a múlhatatlan francia szellemet. A két legutóbbi szám könyvkritikái arról számolnak be, hogv a mostoha viszonyok között is egymásután jelennek meg a francm irodalom érdekes uj alkotásai. Holland Dorgéles •Sons le easque hinne* címen irt uj könyvet, a •Gringoire* kritikusa nem fogadja a legmelegebben, — uj könyve jelent meg Henri de M on t h e r I á n t-nak. uf legénnyel szerepel Georges Chainpeaux, akinek könyve annál érdekesebb, mert témáját Goethe életéből választotta, könyvének eiine »Gh a r 1 o 11 e, vagy b'ncsu W e rt bőrtől.* Octave Aubrv > Na polcon és a szerelem* címen irt uj körív, vet, Ea Varendc a Saint-Micbeí-i hegyről szerepel uj könyvvel, regényével Margravou, aki >\ vörös vipera* cimen jelentette meg uj kötelet és szerepel a könyvek beszámolóikban F u ii c k-B ront an o, Gilbertc I) órain. Susanne B c r t i 11 o n, Ji an Mariat és ki .kell emelni Maurice D an ma s könyvét LavoísierrőL valamint azt az antológiát, amclv Lyonban jelent meg az uj francia poe z i s r ő 1. íme igy él a szcrcnrséllcnség óráiban Franciaország. Marianne összeomolhatott. dc a francia szellem tovább szolgálja Európát és az emberiséget. (v.) Köszenetnyifv*nitás. Mindazon rokonainknak,jóba. rátaink, ismerőseinknek, a felsüv. iparoskor és tem. egyesületének, akik drága jó édesanyánk temetésén való megjelenésükkel mérhetetlen fájdalmunkat enyhítették, ezúton is hálás köszönetet mond az ÚJVÁRI-CSALÁD