Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

d e c m 'a gy a r o r s Z A r, Ya'árüap, 1942. január 25. Vásárhelyi hirek Egymásután hangzanak el panaszok Vásárhelyem arról, hogy a eyeptelep szennyvize nagy területet megfertőz. Az egészségtelen szennyvíz belefolyik a ' Csatornákba és és nagy területen egészségtelenné teszi a levegőt Az állandóan ismétlődő panaszokra most a Gazdasági Egyesült krván mozgalmat indítani a helyzet megszüntetése érdekében. Negyvenháromőves működés 11 táp. a Vásárhelyi VI. Olvasókör elhatározta. hogy .egyelőre szünetelíeti működését, mert jövedelemforrásai elapadtak és tövább nem tudták fenntartani a köri életet Dr. Czakó Lajos tiszti főorvos h rdefmenyben közölte a város lakosságával, bogy miniszteri rendelkezés értelmében a jövőben Vásárhelyen is városi orvosok végzik el a veszettség elleni oltásokat. Ebmarás esetén azonnal a hatósági orvosoknál kell jelentkezni. A rendőrség árellenőrző csoport- : ja megkezdte működését és állán- i dóan ellenőrzi, vájjon betartják-e a kirakati árakat Amennyiben hiányzik az árukról az ármegjelölés, vagy nem a 'feltüntetett áron hozzák forgalomba az árukat, megindítják az eljárást. A vásárhelyi katolikus egyház a felügyelete alá tartozó iskolákban a tanítást átmenetileg beszüntette, mert az iskoláknak elfogyott a tüzelőanyaga. A rendőrség internálási eljárást Indított Bíró Sámuel malommunkás ellen, mert több ízben kommunista kijelentéseket tett. A malommunkást a tolonöbázba kísérték, onnan Kistarcsára viszik. »GRINGOIRE« a mai Franciaorszagrol beszél (A ÜéJmagyai'orszug uiuiiüutacsutói) Az éhenkórász és a legenda szerint szókimondó francia költőről, G r i n g o i r e.ról elnevezett sajátosan francia revüujság kepviseli most Európa nagy területein a francia szellemiség, nyomait. Fölöttébb aktuális ma erre a költőre való emlékezés, nem mintha jelkép kívánna lenni Az éhenkórász és legenda szerint szókimondó Gringoire-rol készült kis színmű valaha, nem is olyan régen népszerű és kedveit müsordarabja volt a Nemzeti Szinháznak. Ma /GRINGOIRE® a meg nem száilt Franciaország megmaradt lapjai kőzött igyekszik fenntartani a francia közélet vonalát és bizonyos mértékben tradícióit is. A >GR(NG01Rü«-t bosszú idő óta ugy ismerték, mint a kimondottan jobboldali körök harcias revüjét, amely a legélesebben állott szemben Párís másik heti revülapjával, a baloldali >M a r i a n n e«-nal. IIol van azóta a /Marianne® és hol van maa Marian ne is, a i'rigiai sapkás karcsú francia leányzó, aki szimbóluma volt a harmadik köztársaságnak. A /Gringoire® változott időkben és változott köztársaságban továbbra is kitart harcos jobboidalisúga mellett, továbbra is megjelenik, igyekszik képviselni a francia közeletet, mind össze Marséiliebe volt kénytelen áttenni székhelyét egyelőre. Á lap feje változatlan, csak szerényen hirdeti az impresszium, Rogy ideiglenes megjelenési helye Marseille, nyomja a /Petit Marseillais® nyomdája, dé a másik oldalon, ugyancsak szerényen, de mégis ott van a megjelölés, hogy valódi székhely® (egyelőre elméletben) Paris, VII, 20. avenue Rapp... A lap most érkezett két januári száma érdekes tükörképét, ha akarom keresztmetszetét adja a meg nem szállott francia területek életének. A háború és Paris A lap első oldalán jelmondatul Petaín marsall egy mondását választotta: >A franciák számára nincs más lehetőség, mint védelmezni és szolgálni semmi mást. csak Franciaországot®. A slágerszalagok azt hirdetik, liocv a francia közvélemény szokatI-itteratur des 19-es Jahrbunderts :((l!e romantische Schule in Deutschland.) Poincaré: Tudomány és föltevés' Benedek Elek: A magyar kritika. A negyedik csoportba a különféle folyóiratok tartoznak: Századok (1907.)" Irodalomtörténeti Közlemények. Les Annales (1ÖÜ1). A feltűnő az, hogv a müvek megválogatásánál különösen a nagy romantikusokkal, vagy magával a romantikával foglalkozó müvek vannak többségben. Barine Arvéde (1810—1908.) francia írónő rendkívüli finomsággal megírt kritikai munkái és remekbeszabott történeti arcképei révén lett hiressé. Legismertebb munkája: Alfréd de Musset. Páter Walter Hóratio (1839—18941 angol író és esztetikus. A legnagyszerűbb írásművészek egyike, akinek" művészi teóriája a stílustökéletességben csúcsosodik ki. Az impresszionista módszert követi, a történelemnek főleg azok a területei érdekelték, ahol ez emberi lélek gyümölcshozó virágba bomlott. Az idegenek között legnagyobb Brandes, dán irodalomtörténetiró és kritikus. A dán romantika egyedura!mának megdöntője és a realizmus diadalra vivőié. Müvei inkább társndalomreformátori. mint irodalomtörténeti céllal íródtak. Zolnai Béla az igazi kritikus intuic ójával Juhász Gvula költészetére vonatkozólag egyszer s mindenkorra érvényes megállapításokat tesz, amikor mindenkit megelőzve Juhász Gyulát a legkullurállabb magvar költők egyikének nevezi, akinek ' költészetét nem a romantikus erruptio. hanem a kultúra ieliemzi. /Állandó ihlete nem s Cselekvés, hanem a cselekvéstelenséff, nem a romantikus elindulás a két virág, a kék madár után. hanem <* klasszikus lemondás, az egyhely. henmaradás ... Mintha az egész világ beletükröződnék a lelkébe, a verseiben egy egész kultúrvilág verődik vissza®." (Juhász Gyula. Széphalom, 1927. 308. ).) Ila az itt felsorolt művek Juhász Gyula műveltségének csak töredékét is teszik, de kepet adnak a költő nagyvonalú európai műveltségéről és érdeklődéséről. A vidéki költő menynyivel magasabban állt műveltségével, költészetével a /beérkezett® neves kortársaknál, akik vállveregetéssel és agyonhallgatással intézték el a zlahi si poétát®. Szabó Dezső egvik cikkében elmondja találkozásuk történetét, közben leírja Juhász külsejét is. Az ember önkénytelenül Victor Hugó Quasimodojára" gondol, a színek anyriyira román tikus-naturalisztikus ecsetelésűek: de ugyanakkor a legna gyobb elismeréssel és csodálkozással adózik Juhász széleskörű műveltségének. Juhász kölcsönvett könyveinek a címei néma, de annál beszédesebb ölök tanúi annak, a kulturált, befelé mélyülő életnek, amelyről csak' a /beavatottak® tudtak és beszéltek. Debrecennek volt egy költője több, mint egy évszázaddal ezelőtt, akinek költészetében visszatükröződött az akkori egész kultúrvilág: Csokonai; és ma Szegednek is van. Eletükben és halálukban nagyon sok közös vonás van. A kellő tisztelet és hála Csokonainak még halála után is nagvon későn érkezett. 1805-ben halt meg és szobrot csak 1822-ben kapott A mi Juhász Gvulánk már 1937 óta tudja az örök titkot, melyet életében annyira kutatott, de az utókor a kellő tiszteletadással várat még mindig nagvon várat magára. Avagy Szeged még mindig nem tudja, bogy az egyik tegnasvobb ma gyár költőt adta a Hazának? hadacsy lassitlo iau ei üekiodtíSsel fordul a háború teednikaja és meglepetései felé, amelyeknél bőven kapott kostolót a kényelmes, majd az összeomlásba zuhant barmadik köztársaság. A /Gringoire® ebben a számában legérdekesebb cikkének azt a leírást tartja, amely beszámol arról, /Hogyan dolgoznak a légi rombolók®. Vezércikket a harmadik köztársaságból ismert jobboldali politikus Philippe Honriot ir Franciaországról a megváltozott időkben, támadást intéz de Gaulle tábornok és Muselier tengernagy ellen. A vezércikk mellett karikatúrát közöl, atnel}Ten Roosevelt, Churchill és Litvinov torzrajza látható, éppen abban a pillanatban, amikor Litviuov a Wall Street-re és a Cityre mond pohárköszöntőt Raymond" R ec o u 1 y beszélgetést közöi Benoits-Méchin-nel, Darlan tengernagy, .helyettes miniszterelnök legközvetlenebb munkatársával és titkarával. Közben nem feledkezik meg, hogy /Szegény L e a h y« címen megemlékezzen a jelenlegi vichy-i arnorikai nagykövetnek arról a mondásáról, amikor már 1937-ben az volt a vezérmotivuma, bogy meg kell erősiteni Guanót... A háború képe a további oldalakon | is széles teret kap a /Gringoire«-ban, de Lapomaréde őrnagy felvázolja az 1941-es háborús év mérlegét. Ez az év már csak mint mérleg szerepel Franciaország számára, a köztáisaság 1940 kora nyarán a maga részéről befejezte a háborút... És közvetlenül a nagy mérleg után tárca következik olthatatlan nosztalgiával Fáris felé, /Paris, ma grand vilié® cimen. A gloire . .. De azért a francia gloire, vagy legalább is az arra való emjékezés sem hiányzik a lapból, ismerteti a /Gringoire® Louis Bertrand cikkét Nap ele ónról, Viktor Hugóról és Európáról. Alatta pedig két karikatúra következik Roosevelt ről. A boulevard-irodalom számára fenntartott oldalakon történelmi novella szerepel Talleyrand utolsó napjairól. Regényt az 1932-es Goncourt-dij nyertese G u y M a z e 1 i n e irt. Az uj könyvek hirdetése Louis Bertrand uj munkáját hirdeti, amely /Le marcchall de Saint — Arnaiui® eimen jelent meg, alig 20 frankba került C o 1 e 11 e legújabb regénye, Alfréd Colling Flaubert-ről irt uj könyvet és a legújabb kiadványok között szerepe] André Cőrli i s s neve is. Egy másik teljes oldalon a múltra váló emlékezés szerepel /Franciaország nagy órái® rovatcimmel, Octave Aubry IV. Henrikről és Richelieuről irt képekkel illusztrált rajzot. Folytatásokban közli a /Gringoire® Alexander Wh i te izgalmas leírását az ember és az erdők vadállatainak küzdelméről, hogy a /Gringoire® a boulevardnak is eleget tegyen. »SzerencsétIén Franciaországunk/® A második januári szám vezércikkét Henri Béraud a megváltozott Franciaország ismert közirója irta és természetesen éles szavakkal .száll szembe azokkal a franciákkal, akik nem értették meg az összeomlás parancsait akik a de G a u 11 e-délibábok felé sandítanak. Szines irói tollal ir le egy beszélgetést, amelyet egy párisi térasszon a 14—18-as világháború két frontkatonája folytatott egy német tiszttel, akiknek szavaiból Bcraud a jövőben kialakuló német—francia megértés lehetőségeire utal. Aminthogy majdnem minden cikkből kiviláglik Franciaország szerencsétlensége; ugy az uj rendszer vezető publicistája is a következő szavakkal kezdi cikkét: /Dans notre Francé malheureuse...® Továbbra is a háború eseményei és meglepetései jelentik a /Gringoire® í számára a legérdekesebb vonzerőt, j Kéf sláger is szerepel a lap fején, j az egvik 3 japán gvözelmeket hirj deli, a másik pedig Recoulv emlékezését Hongkongról és ManilBizalommal szrtKflZieffrCB vásároljon RÁDIÓT Hatalmas raktár — csere — hne MARKOVICS Tisza Lajos körút 44. Telefon: 30-20. 1 á r ó L Az első oldalon gúnyos karikatúra csúfolódik de Gaullé-lal, akit tábornoki sapkaban, mint súlyemelőbajnokot ábrázol, aki éppen telefqpál a tornateremben. A következő cikk az angolszászok távolkeleti vereségéről közöl magyarázatot. Film a nevetésről A párisi rovatban uj franciá filmről találunk beszámolót, amelynek címe /II i s t o i r e de r ir e «. Valóbán szüksége van ma Franciaországnak a nevetésre és ismernie kell a nevetés történetét... A fii in főszerepeit Maria De a, Michellftie Presles, Fernand Gravey és Pierre R e n o i r játsszák. Kritikát is közöl a párisi rovat az Opera elődásairól és beszámol arról, hogy a balettegyüttes uj rendezésben mutatta be Ravel hirés és ma már minden utcán, minden jazz-zenekaron hallható Boleróját. A lap teie van tréfákkal es torzrajzokkal, nyilván nagy szükség van rá. A regényes életrajzok oldalán Octave Auhry ezalkalommal a Nap királyról' irt a /Franciaország nagy órái® cimü rovatban. Novellával Ferri-Pisani szerepel, mig Roger Regis a Reistatti hercegről és Sophie-ről, megható szerelmi történetről irt novellát. Uj könyvek Hogy teljes képet adjon a /Gringoire® a jelenlegi Franciaország eletéről, természetesen a változott időkben is bő irodalmi és könyvrovatnak ad helyet a revüujság. A francia lapok hagyományai szerint színvonalas bírálatokban számolnak be a lap irói az uj könyvekről. Ezt a hagyómanyt mosi is folytatja /Gringoire® és a bírálatokból az látszik, hogy Franciaország legnagyobb szerencsétlenségeinek éveiben is a francia szellem" kiválóságai tartják és épitik tovább a múlhatatlan francia szellemet. A két legutóbbi szám könyvkritikái arról számolnak be, hogy a mostoha viszonyok között is egymásután jelennek meg a franc a irodalom érdekes uj alkotásai. Holland Dorgcles /Söus le casque blanc® cimen irt uj könyvet, a /Gringoire® kritikusa nem fogadja a legmelegebben, — uj könyve jelent meg Henri de M on t b e r 1 á n t-nak, u j regénnyel szerepel Georges C b a m peaux, akinek könyve annál érdekesebb, mert témáját Goethe életéből választotta, könyvének cime /Charlotte, vagy b'ucsu Wert h o r t ő 1.® Octave Aubry /Napóleon és a szerelem® cimen irt uj köny. vet, La Varende a Saint-JiJiehel-i hegyről szerepel uj könyvvel, regénynyel Margravou, aki zA vörös vipera® cimen jelentette meg uj kötetét cs szerepel a könyvek beszámolóikban Fu nck-B r e n tan o, Gilherte D órain, Susanne Be rti 11 o n, Jean Mariat és ki kell emelni Maurice I) a u m a s könyvét LavoisierrőL valamint azt az antológiát, amely Lyonban jelent meg az uj francia poézis r ö 1. íme igy él a szerencsétlenség óráiban Franciaország. Marianne összeomolhatott, de a francia szellem tovább szolgálja Európát és az emberiséget (v) KösTdnetnyi" v * tiltás. Mindazon rokonainknak, jóbarátaink, ismerőseinknek, a felsőv. iparoskör és tem. egyesületének. akik drága jó édesanyánk temetésén való megjelenésükkel mérhetetlen fájdalmunkat envhitették, ezúton is hálás köszönetet mond az IJJVÁRI-CSALAD