Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-25 / 20. szám

d e c m 'a gy a r o r s Z A r, Ya'árüap, 1942. január 25. Vásárhelyi hirek Egymásután hangzanak el pa­naszok Vásárhelyem arról, hogy a eyeptelep szennyvize nagy területet megfertőz. Az egészségtelen szenny­víz belefolyik a ' Csatornákba és és nagy területen egészségtelenné teszi a levegőt Az állandóan is­métlődő panaszokra most a Gazda­sági Egyesült krván mozgalmat in­dítani a helyzet megszüntetése ér­dekében. Negyvenháromőves működés 11 táp. a Vásárhelyi VI. Olvasókör el­határozta. hogy .egyelőre szünetel­íeti működését, mert jövedelemfor­rásai elapadtak és tövább nem tud­ták fenntartani a köri életet Dr. Czakó Lajos tiszti főorvos h rdefmenyben közölte a város la­kosságával, bogy miniszteri rendel­kezés értelmében a jövőben Vásár­helyen is városi orvosok végzik el a veszettség elleni oltásokat. Ebma­rás esetén azonnal a hatósági orvo­soknál kell jelentkezni. A rendőrség árellenőrző csoport- : ja megkezdte működését és állán- i dóan ellenőrzi, vájjon betartják-e a kirakati árakat Amennyiben hiányzik az árukról az ármegjelö­lés, vagy nem a 'feltüntetett áron hozzák forgalomba az árukat, meg­indítják az eljárást. A vásárhelyi katolikus egyház a felügyelete alá tartozó iskolákban a tanítást átmenetileg beszüntette, mert az iskoláknak elfogyott a tü­zelőanyaga. A rendőrség internálási eljárást Indított Bíró Sámuel malommun­kás ellen, mert több ízben kommu­nista kijelentéseket tett. A malom­munkást a tolonöbázba kísérték, on­nan Kistarcsára viszik. »GRINGOIRE« a mai Franciaorszagrol beszél (A ÜéJmagyai'orszug uiuiiüutacsu­tói) Az éhenkórász és a legenda szerint szókimondó francia köl­tőről, G r i n g o i r e.ról elnevezett sa­játosan francia revüujság kepviseli most Európa nagy területein a fran­cia szellemiség, nyomait. Fölöttébb ak­tuális ma erre a költőre való emlé­kezés, nem mintha jelkép kívánna len­ni Az éhenkórász és legenda szerint szókimondó Gringoire-rol készült kis színmű valaha, nem is olyan régen népszerű és kedveit müsordarabja volt a Nemzeti Szinháznak. Ma /GRINGOIRE® a meg nem száilt Franciaország megmaradt lapjai kő­zött igyekszik fenntartani a francia közélet vonalát és bizonyos mérték­ben tradícióit is. A >GR(NG01Rü«-t bosszú idő óta ugy ismerték, mint a kimondottan jobboldali körök harcias revüjét, amely a legélesebben állott szemben Párís másik heti revülapjá­val, a baloldali >M a r i a n n e«-nal. IIol van azóta a /Marianne® és hol van maa Marian ne is, a i'rigiai sapkás karcsú francia leányzó, aki szimbóluma volt a harmadik köztár­saságnak. A /Gringoire® változott időkben és változott köztársaságban továbbra is kitart harcos jobboidalisúga mellett, továbbra is megjelenik, igyekszik képviselni a francia közeletet, mind össze Marséiliebe volt kénytelen áttenni székhelyét egyelőre. Á lap feje változatlan, csak szerényen hir­deti az impresszium, Rogy ideigle­nes megjelenési helye Mar­seille, nyomja a /Petit Marseillais® nyomdája, dé a másik oldalon, ugyan­csak szerényen, de mégis ott van a megjelölés, hogy valódi székhe­ly® (egyelőre elméletben) Paris, VII, 20. avenue Rapp... A lap most ér­kezett két januári száma érdekes tü­körképét, ha akarom keresztmetsze­tét adja a meg nem szállott francia területek életének. A háború és Paris A lap első oldalán jelmondatul Pe­taín marsall egy mondását választot­ta: >A franciák számára nincs más lehetőség, mint védelmezni és szol­gálni semmi mást. csak Franciaorszá­got®. A slágerszalagok azt hirdetik, liocv a francia közvélemény szokat­I-itteratur des 19-es Jahrbunderts :((l!e romantische Schule in Deutsch­land.) Poincaré: Tudomány és fölte­vés' Benedek Elek: A magyar kritika. A negyedik csoportba a különfé­le folyóiratok tartoznak: Századok (1907.)" Irodalomtörténeti Közlemé­nyek. Les Annales (1ÖÜ1). A feltűnő az, hogv a müvek megválogatásánál különösen a nagy romantikusokkal, vagy magával a romantikával foglal­kozó müvek vannak többségben. Ba­rine Arvéde (1810—1908.) francia író­nő rendkívüli finomsággal megírt kri­tikai munkái és remekbeszabott törté­neti arcképei révén lett hiressé. Leg­ismertebb munkája: Alfréd de Musset. Páter Walter Hóratio (1839—18941 an­gol író és esztetikus. A legnagysze­rűbb írásművészek egyike, akinek" mű­vészi teóriája a stílustökéletességben csúcsosodik ki. Az impresszionista módszert követi, a történelemnek fő­leg azok a területei érdekelték, ahol ez emberi lélek gyümölcshozó virág­ba bomlott. Az idegenek között legnagyobb Brandes, dán irodalomtörténetiró és kritikus. A dán romantika egyedura!­mának megdöntője és a realizmus diadalra vivőié. Müvei inkább társn­dalomreformátori. mint irodalomtörté­neti céllal íródtak. Zolnai Béla az igazi kritikus intui­c ójával Juhász Gvula költészetére vonatkozólag egyszer s mindenkorra érvényes megállapításokat tesz, ami­kor mindenkit megelőzve Juhász Gyu­lát a legkullurállabb magvar költők egyikének nevezi, akinek ' költészetét nem a romantikus erruptio. hanem a kultúra ieliemzi. /Állandó ihlete nem s Cselekvés, hanem a cselekvéstelen­séff, nem a romantikus elindulás a két virág, a kék madár után. hanem <* klasszikus lemondás, az egyhely. henmaradás ... Mintha az egész világ beletükröződnék a lelkébe, a versei­ben egy egész kultúrvilág verődik vissza®." (Juhász Gyula. Széphalom, 1927. 308. ).) Ila az itt felsorolt művek Juhász Gyula műveltségének csak töredékét is teszik, de kepet adnak a költő nagyvonalú európai műveltségéről és érdeklődéséről. A vidéki költő meny­nyivel magasabban állt műveltségé­vel, költészetével a /beérkezett® neves kortársaknál, akik vállveregetéssel és agyonhallgatással intézték el a zlahi si poétát®. Szabó Dezső egvik cikké­ben elmondja találkozásuk történetét, közben leírja Juhász külsejét is. Az ember önkénytelenül Victor Hugó Quasimodojára" gondol, a színek any­riyira román tikus-naturalisztikus ecsetelésűek: de ugyanakkor a legna gyobb elismeréssel és csodálkozással adózik Juhász széleskörű műveltségé­nek. Juhász kölcsönvett könyveinek a címei néma, de annál beszédesebb ölök tanúi annak, a kulturált, befelé mélyülő életnek, amelyről csak' a /be­avatottak® tudtak és beszéltek. Debrecennek volt egy költője több, mint egy évszázaddal ezelőtt, akinek költészetében visszatükröző­dött az akkori egész kultúrvilág: Cso­konai; és ma Szegednek is van. Ele­tükben és halálukban nagyon sok közös vonás van. A kellő tisztelet és hála Csokonainak még halála után is nagvon későn érkezett. 1805-ben halt meg és szobrot csak 1822-ben kapott A mi Juhász Gvulánk már 1937 óta tudja az örök titkot, melyet életében annyira kutatott, de az utókor a kel­lő tiszteletadással várat még mindig nagvon várat magára. Avagy Szeged még mindig nem tudja, bogy az egyik tegnasvobb ma gyár költőt adta a Hazának? hadacsy lassitlo iau ei üekiodtíSsel fordul a háború teednikaja és meglepetései felé, ame­lyeknél bőven kapott kostolót a ké­nyelmes, majd az összeomlásba zu­hant barmadik köztársaság. A /Gringoire® ebben a számában legérdekesebb cikkének azt a leírást tartja, amely beszámol arról, /Ho­gyan dolgoznak a légi rom­bolók®. Vezércikket a harmadik köztársaságból ismert jobboldali po­litikus Philippe Honriot ir Fran­ciaországról a megváltozott időkben, támadást intéz de Gaulle tábornok és Muselier tengernagy ellen. A vezér­cikk mellett karikatúrát közöl, atne­l}Ten Roosevelt, Churchill és Litvi­nov torzrajza látható, éppen abban a pillanatban, amikor Litviuov a Wall Street-re és a Cityre mond pohárkö­szöntőt Raymond" R ec o u 1 y beszél­getést közöi Benoits-Méchin-nel, Dar­lan tengernagy, .helyettes miniszterel­nök legközvetlenebb munkatársával és titkarával. Közben nem feledkezik meg, hogy /Szegény L e a h y« cí­men megemlékezzen a jelenlegi vi­chy-i arnorikai nagykövetnek arról a mondásáról, amikor már 1937-ben az volt a vezérmotivuma, bogy meg kell erősiteni Guanót... A háború képe a további oldalakon | is széles teret kap a /Gringoire«-ban, de Lapomaréde őrnagy felvázolja az 1941-es háborús év mérlegét. Ez az év már csak mint mérleg szerepel Franciaország számára, a köztáisa­ság 1940 kora nyarán a maga részé­ről befejezte a háborút... És közvet­lenül a nagy mérleg után tárca kö­vetkezik olthatatlan nosztalgiával Fá­ris felé, /Paris, ma grand vil­ié® cimen. A gloire . .. De azért a francia gloire, vagy legalább is az arra való emjékezés sem hiányzik a lapból, ismerteti a /Gringoire® Louis Bertrand cik­két Nap ele ónról, Viktor Hu­góról és Európáról. Alatta pe­dig két karikatúra következik Roosevelt ről. A boulevard-irodalom számára fenntartott oldalakon történelmi no­vella szerepel Talleyrand utolsó napjairól. Regényt az 1932-es Gon­court-dij nyertese G u y M a z e 1 i n e irt. Az uj könyvek hirdetése Louis Bertrand uj munkáját hirdeti, amely /Le marcchall de Saint — Ar­naiui® eimen jelent meg, alig 20 frank­ba került C o 1 e 11 e legújabb regé­nye, Alfréd Colling Flaubert-ről irt uj könyvet és a legújabb kiadvá­nyok között szerepe] André Cőr­li i s s neve is. Egy másik teljes olda­lon a múltra váló emlékezés szere­pel /Franciaország nagy órái® ro­vatcimmel, Octave Aubry IV. Hen­rikről és Richelieuről irt képekkel il­lusztrált rajzot. Folytatásokban köz­li a /Gringoire® Alexander Wh i te iz­galmas leírását az ember és az er­dők vadállatainak küzdelméről, hogy a /Gringoire® a boulevardnak is ele­get tegyen. »SzerencsétIén Franciaországunk/® A második januári szám vezércik­két Henri Béraud a megváltozott Franciaország ismert közirója irta és természetesen éles szavakkal .száll szembe azokkal a franciákkal, akik nem értették meg az összeomlás pa­rancsait akik a de G a u 11 e-déli­bábok felé sandítanak. Szines irói tol­lal ir le egy beszélgetést, amelyet egy párisi térasszon a 14—18-as vi­lágháború két frontkatonája folyta­tott egy német tiszttel, akiknek sza­vaiból Bcraud a jövőben kialakuló német—francia megértés lehetőségei­re utal. Aminthogy majdnem minden cikkből kiviláglik Franciaország sze­rencsétlensége; ugy az uj rendszer ve­zető publicistája is a következő sza­vakkal kezdi cikkét: /Dans notre Francé malheureuse...® Továbbra is a háború eseményei és meglepetései jelentik a /Gringoire® í számára a legérdekesebb vonzerőt, j Kéf sláger is szerepel a lap fején, j az egvik 3 japán gvözelmeket hir­j deli, a másik pedig Recoulv emléke­zését Hongkongról és Manil­Bizalommal szrtKflZieffrCB vásároljon RÁDIÓT Hatalmas raktár — csere — hne MARKOVICS Tisza Lajos körút 44. Telefon: 30-20. 1 á r ó L Az első oldalon gúnyos kari­katúra csúfolódik de Gaullé-lal, akit tábornoki sapkaban, mint súlyemelő­bajnokot ábrázol, aki éppen telefqpál a tornateremben. A következő cikk az angolszászok távolkeleti vereségéről közöl magyarázatot. Film a nevetésről A párisi rovatban uj franciá filmről találunk beszámolót, amelynek címe /II i s t o i r e de r i­r e «. Valóbán szüksége van ma Fran­ciaországnak a nevetésre és ismernie kell a nevetés történetét... A fii in főszerepeit Maria De a, Michellftie Presles, Fernand Gravey és Pierre R e n o i r játsszák. Kritikát is közöl a párisi rovat az Opera elő­dásairól és beszámol arról, hogy a balettegyüttes uj rendezésben mutatta be Ravel hirés és ma már minden utcán, minden jazz-zenekaron hallható Boleróját. A lap teie van tréfákkal es torzrajzokkal, nyilván nagy szükség van rá. A regényes életrajzok oldalán Octave Auhry ezalkalommal a Nap királyról' irt a /Franciaország nagy órái® cimü rovatban. Novellával Ferri-Pisani szerepel, mig Roger Re­gis a Reistatti hercegről és Sophie-ről, megható szerelmi tör­ténetről irt novellát. Uj könyvek Hogy teljes képet adjon a /Grin­goire® a jelenlegi Franciaország ele­téről, természetesen a változott idők­ben is bő irodalmi és könyv­rovatnak ad helyet a revüujság. A francia lapok hagyományai szerint színvonalas bírálatokban számolnak be a lap irói az uj könyvekről. Ezt a hagyómanyt mosi is folytatja /Grin­goire® és a bírálatokból az látszik, hogy Franciaország legnagyobb sze­rencsétlenségeinek éveiben is a fran­cia szellem" kiválóságai tartják és épitik tovább a múlhatatlan francia szellemet. A két legutóbbi szám könyvkritikái arról számolnak be, hogy a mostoha viszonyok között is egymásután jelennek meg a franc a irodalom érdekes uj alkotásai. Hol­land Dorgcles /Söus le casque blanc® cimen irt uj könyvet, a /Grin­goire® kritikusa nem fogadja a leg­melegebben, — uj könyve jelent meg Henri de M on t b e r 1 á n t-nak, u j re­génnyel szerepel Georges C b a m ­peaux, akinek könyve annál érde­kesebb, mert témáját Goethe éle­téből választotta, könyvének cime /Charlotte, vagy b'ucsu Wer­t h o r t ő 1.® Octave Aubry /Napó­leon és a szerelem® cimen irt uj köny. vet, La Varende a Saint-JiJiehel-i hegyről szerepel uj könyvvel, regény­nyel Margravou, aki zA vörös vipe­ra® cimen jelentette meg uj kötetét cs szerepel a könyvek beszámolóik­ban Fu nck-B r e n tan o, Gilherte D órain, Susanne Be rti 11 o n, Jean Mariat és ki kell emelni Maurice I) a u m a s könyvét LavoisierrőL va­lamint azt az antológiát, amely Lyon­ban jelent meg az uj francia po­ézis r ö 1. íme igy él a szerencsétlenség órái­ban Franciaország. Marianne össze­omolhatott, de a francia szellem to­vább szolgálja Európát és az emberi­séget (v) KösTdnetnyi" v * tiltás. Mindazon rokonainknak, jóba­rátaink, ismerőseinknek, a fel­sőv. iparoskör és tem. egye­sületének. akik drága jó édes­anyánk temetésén való megje­lenésükkel mérhetetlen fájdal­munkat envhitették, ezúton is hálás köszönetet mond az IJJVÁRI-CSALAD

Next

/
Thumbnails
Contents