Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-12 / 283. szám

DÉ1ÍMAGYARORSZAG Félitek, 1941 4»e«mb«r tl. el&M külügyminiszter fogadta az Egyesült-Államok római ügyvivőjét és a következő közlést tette előtte: — Az olasz ldrály és császár őfelsége kijelenti, hogy' Olaszország mától kezdve hadiállapotbao tevőnek tokinti magátaz amerikai kormánnyal. Washington, deoembcr 11. Az OH jelenti: Csütörtökön délelőtt amerikai idő szerint 9 órakor a német ügyvivő a külügyminisztériumba ment és átadta a német birodalom jegyzékét, amelyben bejelenti, bogy a birodalmi kor- | m*oy hadban állónak tekinti mac«f*z Egyesült-Államokkal. (MTI) Amerika hadüzenete Németországnak 'Amszterdam, december 11. A Német TI jelenti: Mint a brit hírszolgálat jelenti: a washingtoni szenátusban szavazás során elfogadták a Németország elleni hadüzenetet. A szenátus elfogadta azt a javaslatot is. amelynek értelmében amerikai expedíciós hadtestet leket küldeni a világ bármely részébe. (MTI) A magyar-amerikai diplomáciai viszony megszakítása Budapest, december 11. A Magyar Távirati Troda jelenti! Amint isiveretes, a német birodalmi kormány és nr, olasz királyi kormány ina közzétett hivatalos köziemérceikben egyfelől a német birodalom és Olaszország, másfelől az lfa-zakamerikai Egyesült-Államok között a hadiállapotot fennállónak 11> ilvánították. . A m. kir. kormány a háromhatall mit egyezmény szellemében ezúttal megállapítja Magyarország szolidaritását a tengelyhatalmakkal. 'A külügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök intézkedett, hogy az Északamerikai Egyesült-Államok budapesti követének úti okmányait kiadják. A m. kitt. kormány washingtoni követét egyidejűleg visszarendelte. Hitler beszéde Berlin, december 11. A német birodalmi gyűlés csütörtökön délután öszr ^zi ült, ezen Hitler beszédet mondott és bejelentette a hadiállapotot Amerikával. — Világtörténelmi eseményekkel télies esztendő jár vége (elé ós előttünk a legnagyobb döntések esztendei állának — mondotta beszéde elején Hitler. Utalt arra, hogy miután Churchill és érdekcsoportja 1940-ben többszőr visszautasította békeajánlatát, világos lett, hogy ezt a háborút az ész és a szükségszerűség minden irott oka ellenére fegyverrel kell végigküzdeni. A német nép cs katonái most a jövendő, sőt a legtávolabbi nemzedékekért küzdenek. A Szovjet elleni háborúm áttérve, ismételten emlékeztetett arra, hogy a legkérlelhetetlenebb szükségnek engedve, 1939. őszén elhatározta, hogy megkísérli az akut német—orosz Feszültség kiküszöbölésével általános béke előfeltételének a megteremtését. — Egyetlen háborút sem kerestem — folytatta a Führer — sőt, ellenkezőleg, mindent megtettem a háború elkerülésére. Ha a finnek, szlovákok, magyarok és románok nem vállalták volna a maguk részéről is ennek az európai világnak a védelmét, a bolsevista hordák ngy elözönlötték volna a dunai államokat, mint Attila hun seregei és ebben az esetben a Jóni-tenger vidékén ma tatárok és mongolok kényszeritenék ki a montreuxi szerzőrlés revízióját. Ha az olaszok, spanyolok, horvátok nem küldték volna cl hadosztályaikat, akkor nem jött volna létre az európai arcvonal védelme és ez mint az nj Európa proklamálása, nem sugározott volna ki toborzó erőként a többi népekre is. Még nem jött el az ideje annak, hogy beszélni lehetne ennek a hadjáratnak terveiről é« vezetéséről. De azt hiszem, hogy néhány mondatban szabad utálnom mindarra, amit eh ben a minden ídök leghatalmasabb küzdelmében elértünk. Elsorolta a veszteségeket: A német véderő összes vesateeégo 102.314 halott, 571.767 sebesült és 33.334 eltűnt. Tehát a halottak és sebesültek száma valamivel több, mint a vilárháborns sommei ütközetben elesettek és megsebesültek száma, az eltűnteké pedig valamivel kevesebb, mint az akkori eltűntek fele. — Most pedig — folytatta — azzal s másik világgal kívánok foglalkozni, amelynek olyan elnöke van, aki tapintatos módon a kandalló mellől szokott csevegni akkor, amikor a népek és katonáik hóban és jégben küzdenek. Tehát arról az államról kívánok szólni. amelynek az a férfi a* elnök*, aki a MVffnöe ebhea a VAúonihe* A tengelyhatalmak és az EgyesültÁllamok közötti diplomáciai viszony megszakításához a Führer tomboló tetszés közepette a következőket közölte a birodalmi gyűléssel: — Németország és Olaszország kényszerítve érzi magát, hogy a háromhatalmi egyezmény határozmányaihoz hiven, Japánnal vállvetve közös harcot folytasson az Egyesült-Államok és Anglia ellen, népiik és birodalmuk szabadságának és függetlenségének megvédésére és megszervezésére. — Németország Amerika iránti állásfoglalásáról a kővetkezőket lehet elmondani: 1. Németország talán az egyetlen nagyhatalom, amelynek soha sem voltak gyarmatai sem az északamerikai, sem a délamerikai földrészen és itt nem folytatott semmiféle politikai tevékenységet, sőt csak hasznára volt Amerikának, főképpen pedig az Egyesült-Államoknak az oda kivándorló sokmillió német és annak munkája. 2. A német birodalom az EgyesültÁllamok keletkezésének és fennállásának egész történelmében egyszer sem foglalt cl az Egyesült-Államok irányában politikailag elutasító vagy pedig ellenoéges magatartást. Ezzeí szernben sok fiának vérével segített az Egyesült-Államok megvédésében. 3. A német birodalom nem vett részt egyetlen háborúban sem az Egyesült-Államok ellen, de az Egyesült-Államok 1917-ben mégis hadat üzent Németországnak. — Az amerikai és a német nép között egyébként sincsenek ellentétek. (

Az államformák között mindig is voltak különbségek. Ezek azonban nem szolgálhatnak okol ellenségeskedésre J a népek életében mindaddig, amig valamely államforma arra nem törekszik, bogy természetes határain kivül a másikat megtámadja. E két állam között azonban egy óceán terül el. A kapitalista Amerika és a bolsevista Oroszország között — ha ezek a fogalmak egváltalán a valóságot fedik — lényegesen nagyobbak nz elleptétek, mint az elnök vezetése alatt álló Amerika és a Führer által vezetett Németország között. A ténv azonban az, hogy Németország és Amerika között mind a két történelmi viszálvt — mégha ngvanazok az erők sugalmazták is — akkor is és kizárólag az. EgyesültÁllamok kél férfiának kell tulajdonítani, nevezetesen Wilson elnökgek és Franklin Rooseveltnek. Wilsonról maga a történelem mondott ítéletet, wilson neve minden idők legaljasabb szószegésével marad összekapcsolva. Szószegésének a következménye a nép? élet széfrombolását eredményezte nemcsak az agynevezett legvőzötteknél, hanem maguknál a győzőknél is. Ma már tudjuk, hogv Wilson mögött érdekelt pénzembe»ek társasága állt és Ők a wralitikus professzort használtak fel. bor* Amerikát háhornbe sodorjak. mert ettől jobb üzleteit* várták. — Rooseveltet évekig az az egyetlen kívánság töltötte el, hogy valahol a világon, de leginkább Európában törjön ki egy olyan viszály, amely lehetőséget ad neki politikai lekötelezettség megteremtésére, mégpedig ugy, hogy az amerikai gazdasagot a viszályban álló felek egyike mellett leköti és ezáltal alkalmat teremt arra, hogy Amerikát közelebb vigye az ilyen viszályhoz és ezzel elterelje a figyelmet a belső politikáról a külpolitikára. Hitler eznlán részletesen elmondotta, hogyan készítette elő Roosevelt a háborút. Roosevelt egész bizonyosan a következőket akarta elérni: 1. Németországot végre harcra kényszeríteni. 2. A német tengeralattjáró hábornt értéktelenné tenni, akárcsak 1915—16-ban. — Ennek az úgynevezett elnöknek az ellenem irányuló személyes támadásai és sértegetései mellett mint jelentőségtelenek mellett akarok napirendre térni. Roosevelt ur különben sem érthet meg engem egyáltalában. Én őt, akárcsak egykor Wilsont, elmebetegnek tartom. — Ismeretes előttünk, hogy ez a férfi a mögötte álló zsidókkal egyült már évek óta hasonló eszközökkel küzd .Tapán ellen is. It — Tudjuk, hogy Roosevelt mögött milyen erő áll. Az örök zsidó áll ott, amely elérkezettnek látta az idői, Kogy rajtuk is végrehajtsa mindazt, amit ml Sz.ovjetoroszofszágban irtózattal láttunk és amit itt átélni voltunk kénytelenek. Mégha nem is állnánk szövetségben .Taránnal, akkor; is tisztában lennénk azzal, hogy a zsidók és az ó Frapkklin Rooseveltjük az, aki egyik államot a másik ntán meg akarják semmisíteni- Tiszában vagyunk azzal. hogy mit akar tenni velünk ez a másik világ. A túloldalon állók n demokrata Németországot kiéheztették és most a nemzetiszőclalista Németországot kiakarják irtani. Ha Roosevelt ur és ChurTh ill úr kijelentik, hogy később új szociális rended akarnak teremteni, akkor ez körülbelül annyi, mintha kopasz fodrász ajánlana 'csalhatatlan hajnövesztöszert, Ami a német népet illeti, nincs szükség alamizsnára sem Churchill, sem Roosevelt úrtól, mert a német nép esak a jogát akarja kivívni és az élethez valff J»i gát akkor is biztosítani fogja, ha ez ellen összeesküdtek volna ezer Churchill és ezer Roosevelt. Á német soha sem volt olyan tisztánlátó és soha sem becsülte annyira becsületét mint most. Ezért én. ami® kor kiadtam az amerikai ügyvivői nek az útlevelét, a következökej adattam tudtára! — Németország és Olaszország mcst végre kénytelen híven az 1910, szeptember 27-én kölnit háromhatalmi szerződés határozmányaihoz Japán oldalán közös küzdelmet folytatni az amerikai Egyesült-Államok és Anglia ellen népeik cs birodalmúk függetlenségének és szabadságának megvédéséért és fenntartásáért. A három hatalom egyezményt kötött és azt Berlinben a ma! nap aláirtam. — A német ncp — folytatta a Führer — léte döntő órája felismerésének jegyében él. Az amerikai elnök és plutokrata klikkje bennünket semmivel nem biró népeknek keresztelt. Ez helyes is. A semmivel nem birok azonban élni akarnak és mindenesetre elérik azt, hogy azt a keveset, ami adva van életükhöz, el ne rabolhassák a gazdagok. Biztosítottam önöket 1939. szop te ml b'er 1 én mondott első háborús b~e< szedőmben, hogy Németországot eS< ben a Háborúban sem fegyveres erős, sem az idő nem fogja térdr® kényszeríteni. Ellenfeleimet is biztosítani akarom, hogy bennünket nemcsak fegyveres erő, vagy idő nem kényszerit térdre, hanem a legkisebb belső kétség sem teszi egyikünket habozóvá kötelessége 'teljesítésében. Ellenfeleim nem fognak Psalódnl Kétezer év óta ismeretes német történelemben népünk soha sem voll eltökéltebb, egységesebb, mint ma, Á Világok TJra az elmúlt években oly sok jóval halmozott el bennünket. högy hálával borulunk le aS előtt a Gondviselés előtt, amely bennünket azzal tüntetett ki, Hogy ilyen nagy nép tagjai lehetünk. (MTI) Mussolini beszéde Róma, december 11. Az olasz főváros Csütörtökön világtörténelmi napra ébredt. Jól lehet a délelőtti órákban még senki sem tudott biztosat a bekövetkezendő eseményekfői, a levegőbon már ott vibrált a villamos feszültség és az ideges várakozás. ' Mussolini báromnegyed h'áröm óra után megjelent az erkélyen, a Hatalmas tömeg leírhatatlan lelkesedéssel tüntetett mellette. A Duce bVwédéb'en ezeket mondotta-: — 'K mai nap Olaszország történelmében az ünnepélyes döntések és olyan emlékezetes események napja, amelyek a szárazföldek történelmében új korszakot nyitnak rueg. Az acélszerződés hatalmai: a fasiszta Olaszország és a nemzetiszocialista Németország szorosabban egymáshoz kapcsolódva, mint valaha, felsorakoznak a hősi Japán oldalán as amerikai Egyesült-Államok ellen. A háromhatalmi egyezmény katonai szövetséggé vált. amely zászlói alá 950 millió embert gyűjt össze, p.tik mindenre késien állanak, a győzelem érdekében. — Sem a tengely, sem Japán nem akarta a háború kiterjesztésétJ "csupán egyedül egy ember, egy valódi és demokrata despota, ak! véget nem érő kihívások sorozatával ráfzedve országa lakosságát, akarta és nap mint nap ördögi 'Csökönyösséggel készítette azt elő. — Ma a háromhatalmi egyezmény erkölcsi és anyagi eszközeinek teljében hatalmas háborús szervezetté és a győzelem biztos zálogává lett, holnap pedig a népek között! igaz béke megszervezőjévé lesz. A Duöe beszédét a tömeg lelkes éljenzése gyakran félbeszakította. A beszéd végén a tömeg szűnni nem akaró éljenzésben tört ki. Áz erkélyen megjelent a német és japán nagykövet is, akiket a tömeg szJntén lelkesen ünnepelt. (MTI) Három találat a Haruna japán páncéloson Manila, december 11. Az OFI jfa bu ti: A 29.900 tonnás Haruna japán páncélos bajó fedélzetét amerikai bombavetők károm bombatalálattal eltalálták. X fedélzeten tűr keletkezett. Az ütközet Luaön-swgélétől és/akra folvt le, (MTD