Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-10 / 281. szám

KliflSÁCSl bum- ÁS Likáravár ieímvja az 1, t. Közönségét, nogy ítdlszuksegietet a kaidCóonyi nMI11 w 3fOI ünnepekre, torlódás elkerülése végett már most szerezze be. Kucska M8hály s*eőedt Hossutó Latos-^ii^r^ 21—Teleírni 29 33. A Zrínyi-cserkészek eredeti tábori bemutatója o kegyesrendi gimnáziumban (A Déimagyarország munkaUieá­tol) Kétnapos tábori beszámolót tar­lót! a kegyesrendi gimnázium »Zrínyi .Miklós* cserkészcsapata, az intézet fisztertriében. A csapat is résztvett a visszatért Bácskába telepitett bukovi­nai magyarok között rendezett »regő*­tátiorozáson*. Erről a rcgös-körutról számoltak be nagysikerű előadások .ereiében a Zrínyi-cserkészek. A va­sárnapi bemutatón megjelent Ba­logh Ányos tankerületi főigazgató. S á r a y Ferenc nyugalma/ott posta­öigazgató, a diákszövetség elnöke, valamint sokan mások a város társa­dalmából. A hétfői tábori beszámolón veti részt dr. moóri (S1 a 11 f e 1H e r Gyula megyésföpásntor, aki az előző napon nem jelenhetett meg. mert a Katolikus Kör adventi knlturdélután­já n vett részt. A hétfői előadáson a varos részéről Csonka Miklós tisz­tiföügyész jelen! meg, nz egyetem kép­viseletében dr. Rávnay Tamás pro­fesszor veit részt a bemutatón. A kcgycsrondi gimnázium ilisztei­uel mindkét napon zsúfolásig mcgtöl­utte a közönség. Szűnni nem akaró ypsokkal jutalmazták a műsort, ame­Ivel Mécs László »öszi tilinkózás* ci­nii versének előadása vezetett be. Szilágyi László szavalatát nagy tapssal jutalmazta a közönség Utána a "Reges-tábor* bemutatása követke­zeti. A cserkészek a délvidéki székely­telepesek kozoll töltött tábori élet ne­:iany eleven, mozgalmas jelenetet, élet­képét mutatták be. Tábortüzek mellet­ti énekszó, a cserkészek segítő mun­kaja elevenedett meg az clőadópódiu­•non. Óriási sikert arattak a tábori életet bemutaló szereplők: Dietrich Dénes, Szittner Antal. Dulósy Kde, Faragó Endre. G á r g y á n Imre. Gombos József. Rack Kál­mán, Uizinger Tamás és a nagvré­•sri regölés bemutatói: Gyovai Je­nő. Ha uk László, Kövér Béla. So­mogyi Ágoston. Somogyi Gábor, Tepliczky Árpád \ kitűnőén sikerült, látványos »rr­gnsbemutató* után hábtáneoltató bet­lehemes játékot mutattak be a cserké­szek, Fánkovits György kézügyes­ségét dicsérték a bábténroltatások, a közönség tapsai sokszor hivták a pó­dium előterébe. Hasonló sikert arattuk a bábjáték énekesei ia: G a á I István, Kakúszi László. Mindszenthy l.ász.ló, Tornvai Béla. Liszkay Tamás. Friedmann Ernő. Kiss Ernő és Szurgrnt János. Az intézet tanárának: Kozáky Istvánnak, a kiváló zenetörténésznek és wneszerzönpk furulyára átirt buko­vinai népdnlnit adta elő ezután a cser­készcsapot. A »furulyakórns« számait szűnni nem akaró taps kisérte. Meg­érdemli a kórus minden tagja. Kogy névszerint felsoroljuk: Recker Já­nos. B o n h e r t József. C z á k a Fe­renc. Kiss Civörgv. Kiss T-aJos, M »­ver Tibor. Mattvasovszky László. Nógrádv Béla. Rátky László. Róvó István fe Somogyi Ágoston. Rendkívül ötletes és látványos ^zárn volt: Dugó Dani hőstette. A színpad­ra kifeszített vásznon a szereplöknek rsuk az árnvéka játszott A kedves fscrkésrtörténet úrnyjátékhan pergett le a közönség előtt, amelv nem fukar­kodott a mutntvánv végén a tapsok­kal Nedelvkov Mihály, Kiss Ri­chárd Dékánv Endre és társai ad­ták elő !>n,2Ó Dani hőstettét, amely nián Koch Sándor által betanított •HtisCári&nc* következett Butkay Bé­la és öt társa bemutatásában. Villanykörték segítségével tábor­tüzek gyulladtak ki a színpadon. A tábortűz körűi eleven történet pergíse közben elhelvezkedtek a cserkészek. A tábori eserkésrélet minden örömét, híját bemutatták a Zrinyi-rserkéR/ek. Megható, szomorú, vidám és hazafias cscrkés/nóték születtek a tűz körül. A jelenet minden szererdője: Ábrahám László. Balogh Ferenc. Bálint Pál. Oláh Miklós. s«regi István, Visontai Ernő. Zsigmond Vil­mos ée « többiek aajfv tapsot kaptak. A táfcorWMai telon*H«) Ari -sor • cserkészek bemutatója, amelynek egyik érdekessége volt, hogy eddig nngjrésat ismeretlen népdalokat la előadtak, amelyeket délvidéki táboro­zásuk alkalmával a Bukovinából Bácskába telepitett székelyek között gyűjtött, A nyári táborozás em­iékei tértek a bemutatón a dísz­terem falai közé, azok a« emlékek, amelyek láthatóan a diákévek legszebb emlékei közé tartoznak. Megelevene­dett a tábori bemutatón a távoli buko­vinai székelyek, a bácskaiak és az •anyaországiak* testvérisége, élete­gondja, öröme. Missziót teliesitettek nemcsak a nyári táborozással, hanem ezzel a bemutatóval is a kegyesrendi gimnázium Zrinyi-cserkészei. A kitű­nően sikerült, értékes bemutatót B a ­k a c s i Gyula éa társai rendezték. A főváros ís a vidék vetélkedése Valamikor, nem is olyan régen, va- i lósógos politikai divat volt a falu és a város, a vidék és a főváros egy­mással való saembeálitása. Es a kor­szak, hála Istennek lejárt, a nemzet egészének egységes összefogása sors­döntő időkben nem tűr ilyen megkü­lönböztetéseket és szembeállításokat. Most mégis mintha bizonyos retélke dést tapasztalnánk a főváros és a vi­dék között. Ne ijedjünk meg: ez egy­szer nemes vetélkedésről van szó, amiben megnyilatkozik, nem más. mint az erdélyi nvereménykötvérivek vásár­lása. Eddig befutott értesüléseink szerint pillanatnyilag a főváros van előny­ben: itt mutatkozik viharosabb érdek­lődés a jegyzés iránt. Persze, a vég­eredményt csak karácsonykor, u jegy zcs lezárásának időpontjában fogjuk látni. A fentemiitett tényre azonban méjgis jónak tártjuk felhívni a vidék figyelmét, nehogy abba a helyzetbe kerüljön, bogy a budapesti jegyzők felvásárolják előle a kötvényeket. A a erdélyi kötvény kitűnő befekte­tés. különösen a vidéki kisegziszten­ciák számára, akik vagyoni gyarapo­dásuk útját nem kereshetik merész és bizonytalan spekulációkban, csak ilyen biztos és gyümölcsöző tőfeeelhelycrés­ben, mint az erdélyi kölcsön, amilyen azonban egy emberöltőben csak egy szer adódik. Kozma Miklós halála Súlyos gyásza van a magyar kézéletnek. Vasárnap néhány hetes betegség után meghalt vitéz leveldi Kozma Miklós ny- belügyminisater, Kárpátalja kormányzói biztosa, a Magyar Távirati Iroda és a magyar rádió elnök-igazgatója. Kozma Mik­lós halálával a magyar közélet egy mindenütt tisztelt, rokonszenves, markán* egyéniségévél tett szegé­nyebb. Majdnem négyévtieed jelzi ennek az érdekes, egyenes közéleti, politikai és katonai pályának mrtn kásságát. 1884-ben született Nagy­váradon, fia volt Kozma Ferenc hu­szártisztnek, akinek költői egyéni­ségét Bárd Miklós néven tartja szá­mon az irodalom. Kozma Miklóst lWM-hen avatták huszárhadnaggyá, legendás hősiességgel végigharcolta a világháborút, a katonai pályán huszáraletredesi rangig emelkedett, majd az összeomlás tragikus nap­jaiban az elsők között érkezett Sze­gedre. hogy munkát kérjen és vál­laljon a nemzeti erők első tömörü­lésében. Azonnal részt vett Horthy Miklós fővezér mellett a nemzeti hadsereg megalapozó munkájában, páratlan szervező képességével, aka­raterejével és mély hitével sikerült legyőznie az első nehézségeket, te­vékeny szerepe és érdeme van ab­ban, hogy 1919. nyarán sikerült megvetni Szegeden a nemzeti had­sereg alapjait. A szegedi időkben a fővezér a védelmi és propaganda­osztály vezetésével bízta meg, a fel­adatot nagy sikerrel oldotta meg. Alakja hamar népszerűvé lett Sze­geden. a közvetlen egyéniségű, le­kötelező modorú, dc emellett ener­gikus, egyenes és daliás termetű hu-­száraleisredes egyik közpoutja lett a Szegeden működő köröknek. Sze­gedi munkásságát a Hősök Kapuja freskókompomciója is megörökitet te. ahol Aba Nóvák Vilmos odafes tette Kozma Miklóa markáns arc­élét Kormányró Uruk uiögé, ahogy a semratí hadsereg elindul a ntoa­«* hitatewéM Ml Ám crezág él* testét csütörtökön szentelik be ai Keicpesi-temetőben, ahol Keresztes­Fiseher Ferene belügyminiszter mond búcsúztatót. Délután Baruós­ka községbe szállítják koporsóját, ahol a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Kormányzó nrunk és Bárdossy László miniszterelnök részvéttávira­tot intézett Kozma Miklós özvegyé­hez, a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete, amelynek rendkí­vüli érdemű elnöke volt, gyásziilésf tartott. Legszebb ajárdékot karácsonvra FARKAS ANTAL villamostégi vállalaténál r kapja • RADIO - CSILLÁR TISZA LAJOS-KÖRUT 61. 259 ténök újra való megszervezése után több igen fontos szereppel bizatott meg, újjászervezte és hatalmas, vi­lágviszonylatban is páratlan szer­vezetté építette ki a hivatalos ma­gyar hírszolgálati intézményt a MTI-t, majd ő állott az akkor szerveződő magyar rádió élére is. Jelentékeny szerepe volt a politikai életben is. Először a szombathelyi kerület választotta országgyűlési képviselőjének, majd a kormányzó belügyminiszterré nevezte ki a Gömbös-kormány­ban Darányi Kálmán miniszterel­nöksége idején mondott le tárcájá­ról, a kormányzó felsőházi taggá nevezte ki, majd báró Perényi Zsig­mond lemondása után 1940. szeptem­berében Kárpátalja kormányzói biz­to: ává nevezték ki. Kozma Miklós nagy munkakedvvel látott hozzá fontos megbízatásának ellátásához, erős kézzel, megértő szívvel irányí­totta a nagy terület igazgatását, igen spkat tett egyéves működése alatt a lakosság szociális, kulturális és gazdasági érdekeiéri. lefektette azokat az alapokat, amelyeken biz­tos irányban épül ki Kárpátalja szentistváni élete. Egy percre sem pihenő munkás sága közben betegedett meg négy Léttel ezelőtt Ungváron, influenza támadta meg. amelyet egyre súlyo­sabbá tettek n szivénél jelentkező komplikációk. Budapestre szállítot­ták. ahol az egyik szanatóriumban részesítették gondos ápolásban. Ál­lapota többször javulni látszott, míg a legutolsó napokban aggasztó hírek keltek szárnyra. Szive nem tudta felvenni a küzdelmet a beteg­ség újabb támadásai elten és min­den Orvosi erőfeszítés sikertelennek mutatkozott. Vasárnap délután két órakor 57 éves korában meghall. Halála mély részvétet keltett az egész magyar közéletben. Kárpátal­ján minden házra kitűztök a gyász­lehogót. A kormány Kozma Mikiőrt » maga halottjának tekinti, holt A városi bérház elavult és sikos lépcsői Terheli-e gondatlanság a városi bérház altisztjét egy lábtörésért (A Délmagyarország munkaióS­sálál) Az elmúlt téten történt, hogy egyik hideg délelőtt özv. Wámoschen Bélánénak dolga akadt a városi bérházban a második emeleten. Dob­sa végeztével lefelé indult a lép­csőn, aa elsőemelcti pihenőnél elcsú* szett és a hal lábát bokában eltör* te. Wámoschernct Berndt János éí Papp Csuka József vitték te a lép­csőn és a közelből kihívott orvos ró* szesítettc első segélyben. Ludányi Pá! 59 éves városi altiszti ellen gon­datlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt eljárás induld mrrt a sértett az állította, hogy H sihos lépcsőt nem szórták fel fü­részporral, vagy homokkal, Ludányi Pál elmondotta, hogy aznap délelőtt a bérház lépcsőit háromszor is felszórta és így őt nemi terheli gondatlanság. A bérhá* lépcsői már olyan avultak és rostt szak, hogy hiába szórják be ukáy* mivel, mégis síkosak, különösen fa> gyos időben vigyáznia kell az arrat közlekedőknek, ft már többszöf szólt, högy hozassák rendbe a lép* csőt, de ezidelg minden kérés hiába* való volt. Az ügyben kedden tartott főtár* g.valást a szegedi törvényszék Ttó­fraj/-taná«sa. A vádlott a tárgyalá­son ismét előadta a rendőrségei tett vallomását. Wámoscherné ís ki­tartott amellett, hogy a lépcsőt nt-mi szórták fel. A sértett bejelentette még, hogy lábtörését még raiudig nem heverte kL jelenleg is orvosi kezelés alatt áll. A bíróság két ta­nút hallgatott ki, akik szerint min­den valószínűség szerint véletlen okozta a balesetet A tárgyalásra Papp Csuka Józsefet is megidézlek, de a tanú másirányu elfoglaltsága miatt a keddi tárgyaláson nem je­lent meg. A bíróság ezért a tárgya­lást elnapolta és a legközelebbi tág* gyalásra újra megidézi Tökéletes tarlós ondoiáias, szép hajsz.netes, egyéni arcápo ás SZÁNTAI feo me ikus Scdr r.éj, Dugonics-tér 11. -eleton 14*51.

Next

/
Thumbnails
Contents