Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-10 / 281. szám

SAmmyKkR Minden este 10 órátél ^W^rW/ «H>f\»> éjjel 3 óráig 1 HÍRES BUDAPESTI SZÓRAKOZÓHELY SZENZÁCIÓS MŰSOR! UNC! 18 ragyogó Sanghay-Gri'. La Bella Novotha ammmtsmmmmmmmmmmummmmm Badape«t, Horthy Mikléi-nt 60. •mmmi^^hh^mhh Dr. Molnár József szegedi röntgenologus tanár tragikus halála egy budapesti szállodában A betegek százait gyógyította, szervezetét súlyosan meg* támadta a röntgensugár — Betegsége miatt valószínűleg morfiummal megmérgezte magát Átadták a Nemzetvédelmi Keresztet 1000 budapesti kitüntetettnek Budapest, december 9. Vasár,nap ünnepélyes külsőségek között, nagyszámú közönség jelenlétében adták át a Magyart Művelődés Házában a' Nemzetvédelmi Keresztet 1000 budapesti kitüntetettnek. Az ünnepség művészi műsorszámokkal kezdődött, amelyek titán vitéz Magassházy László mondott beszédet és ünnepélyes formák között kiosztotta a keresztet. Beszédében emlékeztetett arra a korszakra, amelyben a nemset legjobbjai üldözött vadként bujkáltak saját hazájukban. A szegedi gondolat vitte nj útra a nemzetet és mentette meg az országot, a szegedi gondolat, amelyből Horthy Miklós kormányzó erős akafata és Hite formált élő, ható tényezőt A közönség a beszédnek* ennél a réezénél felállva, lelkesen éltette Horthy Miklóst Kitért ezután Magassházy László arra, hogy nj vihar dühöng a világon. — Mi magyarok — mondotta — 5Őt fogjuk meg egymás kezét, hogy a száguldó vihar el ne sodorjon bennünket egymástól, aztán külön-külön a föld színéről. Ismét ellenünk törnek a régi ellenségek, talán azért, mert egyedül vagyunk, talán azórt, mert rokontalan árvák vagyunk, vagy talán azért, mert különbek vegyünk. A mai időkben egyetlen kötelességünk van: s ez a kötelesség nem egyéb, mint választani a nemzet haldia, vagy az örök fenntn u vadás között. 'A nagyhatású beszéd után Faragó Ede felolvasta a fogadalom szövegét. majd átadták a Nemzetvédelmi Keresztet Végezetül P. Uzdóczy-Zadraveoz István ny. tábori püspök mondott záróbeszédet, melyben megemlékezett a nemzetvédelem hősi halottairól. A mozi előcsarnokában agyon akarta lőni különválfan élő feleségét (A Délmagyar ország munkatár sálól) Héftőn este 10 óra tájban az egyik szegedi mozi előcsarnokában Behán Pál postaaltiszt 9 milliméteres forgópisztollyal agyon akarta lőni különváltan élő feleségét. A szolgálatot teljesítő rendőr akadályozta meg a merényletet Észrevette, hogy Behán a zsebébe nyúl és egy nagyobbfajta pisztolyt akar kivenni onnan. A pisztoly beleakadt a zsebébe cs ráncigálni kezdte. Ez alatt az idő alatt a rendőr beleavatkozott. A központi ügyeleten Behán elmondotta, hogy különváltan élő feleségét akarta agyonlőni, mert az nem tért vissza hozzá. Behán Pált a rendőrség őrizetbe vette. A 262 Rókusi konzervgyár vásárol fejes kelkáposztát kii- ég ügymennyiségben, fagyosan is. (A Délmagyarország munkatár,sátál) Nagy megdöbbenést és őszinte részvétet keltve terjedt d Szegeden dr. Monár József egyetemi magántanár, klinikai főorvos, a nőgyógyászati klinika röntgenlaborateriuma vezetőjének tragikus halálhíre. Hétfőn seggel Budapesten a Britannia-szálló egyik szobájában a személyzet holtan találta dr. Molnár Józsefet. & rendőri bizottság megállapítása szerint dr. Molnár József valószínűleg öngyilkos lett, szobájában morfiumos fiolákat találtak. Búcsúlevelet nem hagyott hátra. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, boociolás fogja megállapítani a halál tulajdonképpeni okát. Dr. Molnár József szombaton este érkezett Szegedről Budapestre, vasárnap több orvost keresett fel, majd később este visszavonult szállodai szobájába, ahol másnap reggel holtan találták meg. Dr. Molnár József évek óta állandó orvosi kezelés alatt állott röntgensugár ártalom miatt, úgy tudták, Burlapestre is azért utazott fel, hogy betegségére orvoslást keressen, a gyógyítás lehetőségi azonban már elkésett. 'A röntgengyógyítással való kétévtizedes foglalkozás szervezetét alapjában támadta meg, állapota évről-évre annyira súlyosbbodott, hogy az utóbbi időben esak hallatlan erőmegfestitéssel tudta munkáját elvégezni. Az élete delén lévő 43 éves férfi 52 kilóra lesoványodott, betegsége éa • megfeszített munka következtében. A kiváló orveriratató hivatásának lett áldozata t miközben a betegek százait gyógyította, az i egészségét ásta ala a röntgensugár. Dlt Molnár József ismert egyénisége völt Szeged társadalmának. A fiatal tudóé szaktanulmányait a budapesti röntgenintézetben kezdte, mint tanársegéd került a szegedi nőgyógyászati klinikára. Itt kezdettől fogva a röntgenlabor.atóriumot vezette, majd a fddiumintézet vezetésére is megbízást kapott. Tudományos kutatásainak elismeréseül 1929-ben magántanárrá habilitálták. A fiatal tudós többízben külföldön járt és Európa legnevesebb röntgen-, valamint rádiumintézeteiben megfordult Külföldi tapasztalatait itthon a rákos betegek gyógyítására használta fel kiváló eredménnyel. Számos tudományos munkát Irt, az egyetem orvosi karának előterjesztésére 1940-ben klinikai főorvossá nevezték ki. Tudományos körökben kiváló szaktekintélynek ismerték, akinek véleményét mindenütt elismeréssel fogadták. Dr. Molnár József halálát feleségén és kisfián kívül barátai, kartársai és a város társadalmának széles rétege gyászolja. Az elhunyt kiváló tudós holttestét hazaszállítják Szegedre és itt temetik el ösütörötökön délután a belvárosi temetőben. delmagyakobhíag Szerda. 1941. december 10. tás nélküli hittel és rajongással bontotta ki a nemzeti élet lobogóját és a honfoglaló ősök példáján okulva rá. jött arra, hogy a múlthoz hasonlóan, a jövőben is csak a katonai erények teljes kiteljesedése biztosithatja a nemzet fennmaradását. — Az igazság utján emberi hitte; és gondolkodó aggyal járva, ekkor érkeztünk el első állomásunkhoz. Dicsőségesen kormányzó Nagyurunk a ma gyar nép megszentelt hagyományaira épitve a lélek jóságának Yinevelésére, a test erőssé és egészségessé tételére, a faji tulajdonságok kiaknázására őletrehivta a leventeintézményt, amely ezekben a napokban ünnepli létrejöi tének huszadik évfordulóját. Legyen tehát minden magyar eszményképe ez a lelkileg és testileg felkészült, hazájáért és fajóért fokozott kötelességérzettel munkálkodó istenfélő, tettreké-z, katonás gondolkodású, a magyar virtust megtestesítő magyar ifjúság. Legyen minden pusztító ellenfél leghatásosabb ellenszere. Nagy taps fogadta a helyettes polgármester beszédét, majd égy levente lépett a függöny elé és Béldv altábornagy felé nézve a kővetkezőket jelentette: — Altábornagy Ur! Kérjük mi szegcdi leventék a legfelsőbb helyen megjelenteni, hogy most, amikor Anglia hazánknak megüzente a háborút készülünk a haza védelmére és tudatában vagyunk a reánk, magyar leventéért váró nagy feladatoknak. A műsor további folyamán ritmikus- és talajtornagyakorlatok, magyar táncok, ének és zenekari számok továbbá hatásos egyfelvonásos jelenetek szórakoztatták a megjelenteket akik valamennyi számot nagy tetszéssel fogadtak. Á színvonalas műsorszámok közül ki kell emelni a magyar nótákat játszó VII. körzeti levente cigányzenekart, amely nagyszerű játékával szűnni nem akaró tapsokra ragadtatta a közönséget. Az ünnepség technikai és művészi részének gyors ütemü gondos rendezését Horváth Jenő. a Városi Szinház rendezője végezte. A' leventeünnepség a Magyar szekegv zenekari előadásával ért get FEREKCJGZSEF KESERŰVÍZ Nyilas tüntetés Imrédyék irodalmi matinéján (A Délmagyarország muukatáreától) Az Imrédy-párt politikai szemléje ar •Egyedül vagyunk*, vasárnap délelőtt irodalmi matinét rendezett Szegeden az ipartestület nagytermében. A matinén megjelent vitéz dr. Imrédv Béla is és beszédet mondott. A maiiné * Magyar Hiszekegy elmondásával kezdődött, az imádságot a nyilasok ez/rt a sorral foldották meg: /Hiszek a hungarista állam megvalósulásában*. Fehér J. István, majd Piuko • ics József országgyűlési képviselő tartott előadást, majd Horkits Er zsebet Erdélyi József és Sinka Istvái verseiből szavalt Ezután Imrédj »A magyar hivatás* ciraen tartotta meg előadását. Hangoztatta, hogy nenr mint politikus áll a hallgatóság előtt hanem mint egy folyóirat szerkesztő bizottságának tagja és nem politikát, hanem szellemiseget hirdet. A tüntetői felé. intézve szavait, kifejezte azt a nézetét, nem hiszi, hogy a tüntetők part vezetőségüktől demonstrációra kaptak volna utasítást. A nvilasok az előadás végén bau cos és ütemes /Szálasi, Szálási* kiál toz&ssal tüntettek. Incze Antal kópvi selő előadása után a matiné Fehér j István előadásával ért véget. íemetHezasí KDllsfigeinett m&gtmM hizlQSlias utian gondosnál! A szegedi levenféh húszéves tubileumi ünnepsége (A Délmagyarország munkatársától) Szeged leventeparanösnoksága vasárnap délelőtt a leventeinlézmény fennállásának húszéves jubileuma alkalmából kitűnően sikerült ünnepséget tartott a Városi Színházban. A nézőtér erre a kivételes alkalomra zsúfolásig megtelt. Az ünnepségen megjelent Glattfeldor Gyula megyéspüspök Sopsich János prépost, iro. daigazgató kíséretében. Megjelent az ünnepségen vitéz Béldy Alajos altábornagy, országos ifjúsági vezető, Stomm Marcell, vezérőrnagy, dandárparancsnok, vitéz Solymossy János és Pintér Ferenc vezérőrnagyok. Ott volt dr. Tukats Sándor főispán, dr. Pálfy József polgármester. Brich Kampf német konzul, dr. vitéz Moskó Zoltán, a Vitézi Szék kapitánya, dr. Balogh Ányos tankerületi főigazgató, dr. Beckcr Vendel tanügyi főtanácsos, dr. Széchenyi István orszaguiozgó sitisi kormánybiztos, Falkay Gyula, az Ítélőtábla einike, Parasckay Gyula. a törvényszék elnöke és sokan »á. sok. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, amelyet a leventezenekar adott elő, majd dr. T ó t b Béla helyettes polgármester, a levente egyesület elnöke mondott ünnepi beszedet. — Komoly áldozatokat .követelő kemény munka volt az a katonai előképzés, amely a leventeintézmény két évtizedét betöltötte — mondotta többek között Valami uj, a nemzet jövőjére is hasznos cselekedetet kellett végrehajtani a nagy háborút követő esztendőkben. Ez a hasznos cselekedet és hatalmas munka a leventeintézmény megalapítása és kifejlesztése volt, amelyet az arra hivatottak teljes erővel felkaroltak. Nagyot fordult a világ a háborút követő egy-két esztendő súlyos történelmi botlásai óta, nemzeti életünk útja visszakanyarodott a történelmi mull. örök igazságai felé és mi méltán büszkék vagyunk, hogy Európa népei közül mi voltunk az elsők, akik rájöttünk arra, hogy •gy nemzet hivatása uem merülhet ki B puszta létben, hanem esak az ig&fság odaadó szolgálatában teljesedhetik ki. A feleszmélt nemzet fontolga-