Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-30 / 296. szám

Megnyílt az Első Szegedi Rum- és Likőrgyár mrrs-tkr 1. Szilveszterre* itt » * s á r o I I o n, -t*r 1. t«l, s1.tr. Eladás naivban és kicsinyben fe úgy érzem, az Úristen támogatásával igaz ügyünk. Pécs városának és a Dunántúlnak emel legigazságo sahl) kívánsága teljesedésbe fog menni. line tehát. Pécsett és a Dunántálon m indenf felhasználnak az WUClem integritása népszerűévé érdekében. Nem ártana ezt n módszert a szegedi egyetem jogi kara viszs/.oállítása érdekében legalább is — követni. A törvényszék bizonyítást rendelt el Gera „csanádmegyei körzet vezető" „magánlevelei" ügyében Juhász Gyula Irta : Mécs László (A Déimagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék ötöstanácsa hétfőn délelőtt dr. Gera József, a csanádmegyej nyilas körzetvezető bűnügyét tárgyalta Ez az ügy agyszer már szerepelt a törvényszék előtt 1910 novemberében, amikor is a vádlottat >00 pengő pénzbüntetésre ítélték. A Kúria elé került az ügy és visszaadta a szegedi törvényszék őttngu tanácsálak. Dr. Gera József ellen az ügyészség kétrendbeli felhatalmazásra üldözendő 'ágalmazás. pgyrcndheli nemzetgyalázás, egvrendbeli izgatás vétsége és kétrendbeli sajtófendészeti vétség minit emelt vádat Gera a >Valamenoyi szervezel vezetőtestvérénekc feliratit. Ma ke, 1910 március 7-i keltezésű röpiratban a budapesti rendőrségről a Gruher-félc parlamenti intcrpelláeióval kapcsolatban és dr. SomborSchweinitzer József rcndőrfő'.a •rácsosról rágalmazó tényeket állitott Többek kőzött azt állította n röpirat hogy iGruber testvérről tudni kell. hogv hozzá futottak he a hirek azokróf a szörnvii bántalmazásokról, amelyeket sorozatosan el kellett szenvedajök letartóztatott testvéreinknek .. « Gera körzet vezető a »Felolvasandó a* összes testvérek előtt valamennyi szervezet testvérének* feliratú és Makón 1910 június 12-én keit sokszorosított sajtótermékben a mai rendszer ellen izgatott Az 1910 március 7-én kell • Valamennyi Szervezet Vezető Testvérének* feliratn Írógéppel sokszorosított röpiratban -Éljen a Vérér- »Tndnik. hogy ki a Vezér® kitételekkel nz állom és a társadalom törvényes erő -zakós fe Horga tására izgatott. Az. 1910 április havában • Kedves Testvérem* eimfi röpiratot fn másik hasonlót •gyészségi cenzora nélkül terjesztet'? fíera a törvényszék előtl Beismerte Ttegy a vád tárgyává tett saftótermékeVct ő sokszorosította irójgépjén és küldte szét azokat. Szerinte ezek a sokszorosított köriratok nem sajtótermékek hanem magánlevelek, metvekben a nvi. Tas szervezetek vezetőit az aktuális problémákról tájékoztatta. A többi vádlott is tagadta, bogv terjesztették volna a kérdéses röpiratokat. Dr Szögi Géza védő bizonyítási mditvünvt terjesztett elő. több tanú kihallgatását kérte, az iuditvánvl dr. R a A1 Gdön ügvesz ellenezte A biró súg rövid tanácskozás után az ügybeu •trendé H« a bizonyítást- » legközelebb; ta-ívalásou több tanút hallgat ki a Wirerég. A szeutszékí ma^var követ a pápánál ffót»t*i. december 29. YI7. Pius pápa hétfőn 'lélntán magánVihallga fá-oii fogadta báró Apor Gábor azoTtfo/.éki magyar követet, ajci a karácsony! ünnepek és az, újév al Hintáitól tolinátaolta a mugyar ípruáuT fe a ttép Ki ánaágatt a CAftfft A Bodrogközön vadásztam a kntyammal. A sík mezőn megállított egy r.uvao.y. Egy kis mákföld közepén ueska zsaketlbcn. pincsben állt egy madár ijesztő. Az egen egyhangú, vigasztalan köd komcrlott, mintha örök időkre öntötték volna óiom-baldachinnak. Lent szél szaladgált az őszi mezőkön. a ködöt, mely magasabban volt, nem mozdította meg. A távolban elsárgult füzesek látszottak halványan. Másutt faluk rémlettck tornyukkal és jegenyéikkel. A mákfejeket elhordták, A szélben dárijesztöt ottfelejtették. wréubhb Ivek •ermekek felé. de álíannviijtogatta rongy-karját, talán az elbújt Nap felé, talán távoli tűzhelyek fele, talán dc a góré sziszegett a szélben. A maíe" tfta * «>f t, m> dnan lecsuklott mélqbusan és lemondóan. Hozzámenteni, hogy közelről lássam A zsákéit melle szénával volt kitömve, A zsákbabujtatott lábszár napraforgó szárápól készüli, a feje-nyaka szalmacsutak volt. Mellébe/, nyúltam. Ekkor két cinke repült ki belőle. Megtapogattam helyüket: meleg volt az illatos széna. Ekkor eszembe jutott J u h á s z Gyula, lla ez a mákvetési őr most meg elevenedne és lantot adnának a kezébe — gondoltam —, olyan verseket írna. mint Juhász Gyula, aki lanár volt. költő, vigyázott az emberek vetésére, mákokra és mák virágokra s az Élet. a gyümölcsödet betakarító Élet ugy ottfelejtette az őszl/en. a szomorúságban, az egyedüllétben, mint gazdája ezt a iniadariiesztőt Amit ez a mák-felügyeljj lótott itt. azt láthatta Juhász Gyula. Másoknak nviló tavaszokat, másoknak érlelő nyarakat, másnak gyümölcsöző Őszöket, violaszín esteket, hamar pírjukat vesztő hajnalokat, másoknak végtelen távlatokat nyitó utakat, örök »hnulást az örök születésben. A napraforgó itt nőt! szívta a fényt és elszáradt. A széna virᣠvolt. talán A n n á é. talán K 1 v 1 e m n e s t r á é, nlán egy szinésznőeskéé. talán a* anv. jáé: most illatos emlék lett. A szalma kenyeret termett valakiknek Mindezt az ősi. vérrel és verejtékkel zsírozott föld álmodta ki, magyarnak, letagadfhatatlannt magyarnak s nem változtat ezen semmit az idegen z-sakett és a •nincs, a klasszikus műveltség, a franciás parnasszienizmus és a dekadencia. Az emlékek illatos szénájában ott a meleg fészek és benne Juhász Gyula szerelme, a kis családi tűzhely, a nagy magyar család, a végtelen világcsalaa iránt, dalosan. frissén, mint • cinke tavasszal s fázósan, de élőén, mint a cinke az őszi szélben, szivbemarkoló egyedüllét közönén Kiadták Juhász Gyula összes verseit. Körülbelül 160 vers és versike van a kötetben; de bárhol üti fel az ember, állandóan, kisebb-nagyobb változatossággal folyton egv lőraotivnm zenél a kis vershullánikákban: a vágyódás Titokzatos, rejtett édenekben sejtett fények felé nyújtogatja karjait, mint az őszi madárijesztő a feődöktakarta Nap felé, az elszakadt tavaszok ntán, vagy az eljövendő, de neki soha megnyugvást nem hozó májusok felől Nosztalgia él benne a pogány ősi ténv Felé, melyre magyar ösztön-gyökerei emlékeznek, mint az elszáradt napraforgó a nagy napmámorra, melvtői valamikor megbizseregtek gyökerei. Megsiratja az őspogúnyságnak szó tó nosztalgia Kupa vezért, aki: ...4 Yégi napnak végső fénye volt. A Bakony árnyán őrök éjbe holt, Mert ős hitünkért, élt s vérzett elő Uj oltár atján sose térdelő." Ugvanez a nosztalgia siratja meg vele Koppány vezért az >örök ballada* cimü versben Mikor felnégyelték, akkor: Mag.mtr Istm. öreg Isten Vévtfi némán. iHt az értben. Koppány telke. sz/HH a szélben i£rf)n 9 fotdtí szdBt a vhr.e. t*m tatv-Utn. mőHé iönő&t Evvel a szelíden pogáoykodó nosz talgiával versenyre kel benne egy sokkal erősebb vágyódás, a Krisztus békéje, fénye, szerelme felé. Nem valami határozott színeket vető keresztény hit ez, csak jóság-áhitat, csak tnéiS Shitat, csak költői ábrándozás, mint szerelme is és reménykedése a szebb jövőben. dc ezért az ábrándozásért, jövőért semmi erőszakot sem tudna tenni életén. Makacs, csöndes .őrültje a boldogság utáni vágyakozásnak s ha csak sejtené, hogy elérne valamit vágyaiból, azonnal elszaladna onnan: újra ábrándozni, vágyakozni, fekete titok-ajtóknál bebocsátást kérni s attól remegni, hogy kinvilhat valamely pillanatban. Tgy állandóan ugy jár mint az ö*zi madárijesztő karja, mely állandóan le lehnlloqg csüggedten, ha alábbhagy a szél. mely a messzeség felé nyújtóztatja. Az első verskötetétől az utolsóig, mind a 460 versében állandóan ugyan, az a mélabú muzsikál szinte kivétel , nélkül. Anatole Francé, ez a gunvos, életvidám francia azt írja valahol, hogy a világ összes könyvei közül a Vaiiitatum vanitast kihangsúlyozó »Prédikátor könyvét* szereti legjobban a Bibliából és Kempis: /Krisztus követését*. így olvassa ki állandóan Juhász Gyula az egész Életből, annak kicsi és nagy könyveiből, szerelemből, barátságból, dicsőségből, hösiségpől, múltból, jelenből, jövőből, tavaszokból, nyarakból, hősökből és nyárspolgárokb'ól makacsul, az őrültek megszállottságával a melanchóliát. Ha idegen költök verseit fordítja, azokból se akar adni mást, »csak mi lényege*, vagyis a halk szomorúságokat. Áz Evangélium első sora megüti a főhangot: szeresd ar. Istent, szeresd a felebarátot s ez variálódik a betlehemi jászlon, angyalok dicsőség-békesség énekén, az elveszett juhon, Magdolnán, tékozló fiún, kenyérszaporitáson. utolsó vacsorán át a Golgotáig, abol Tertulliánus szerint >Christus musicus* bárfának szegeztette magát az ég és föld közé, hogy benne egyesüljön és örökre kiengesztelődjön az isteni és felebaráti szeretet. Makacs variáció cz az evangéliumban. — Ugyanily állandó hullámzásban muzsikál a búbánat Juhász Gyula verseiben, mint a vágyakozás ikermotivuma. Ami a költőt költővé teszi, az leikének kristalizációs anyaga. Azok a megfigyelések, hangulátok, szinek, álmok, érzések, gondolatok. amelyek évek hosszú során elraktározódriak, mint a kristályképződcs ösanyaga. Ez a massza alaktalanul áll, de elég beledugni egy száraz ágat s pillanatok alatt rárakodnak azok a kristályformák, amelyek sehol másutt nem láthatók a világon. Minél gazdagabb ez a kristalizációs anyag, annál letálisabb és nagyobb egy költő. Dc csak az Isten végtelen s a legnagyobb költőknél is megvan a lehetőségük halára s bizonyos beállítottság, soblón támad * kristálytermelésben. Petőfi akármilyen élményt dug lelke kristalizációs masz. szájába, akár pacsirtát lát. akár apostolt. akár hőst, abból mindig szabadság-szerelem lesz. Adynál vér ésaranv. ! Juhász Gyulánál vágyódás és mélabú. ! Ezek a Fökristályok. akár Annára gon• dol. akár útszéli keresztet lát, akár • kchillés pajzsáról gondolkozik, akár j gyermeket lát, akár Buddha-szobrot, a vége mindig szornoruság. lemondás, uirvana-áhitás Mikor pl. Napóleonról ir. nerp a lángeszű hadvezér jut eszébe, hanem a Sziget foglya, aki hgv él, mint Juhász Gyula élete szigetén: „Szeretnél Thgy-e n távolba nézni És várni némán, metán egy Hajót. Mappák fölé hajolva fölidézni! E- Korzika, ez Paris. KThn volt*" Zrínyiről. a költőről és hosrő! irt versikében ez az utolsó strófa: • Én hntlgalok. susog a hűs apgY, Jön n nagy ősz, és hitit. hyV u ttfefllmt*. Jön a nagy ősz és hull, hull légiónk, Ó bán. aludni, s nem álmodni jobbT Az ilyen beállítottságú ember állandó rcmeteéletet él. A remete vidéki ember, szemben azokkal, akik a lüktető. átütő eszmék, tettek centrumaiban élnek Nem is felelt volna meg neki * nagyváros. A költészet szépségeinek mezítlábas remetéje, Juhász Gyula. Szánalmas látni nagyvárosban egy me. zitlábas gyereket; falun nem! Juhász Gyula vidéki költö-volta nem tragikus s csak fájó ma arra gondolni, hogy édesen folyó, szépséges versei nem jutottak el á nagyobb mq^var tömé) khez. Ma a nagy világtörradalmak, nagy emberáliuok. nagy vajúdások, nagy harcok korát éljük. Felvetődik a kérdés: időszerü-e, szükséges-e, aiánL ható-c az olyan költő, mint Juhász Gvula. aki végeredményben dekadens költő, ha a szónak legszebb ós legnemesebb értelmét alkalmazzuk is rá. Ha a Bibliának része, s igy az emberépitésuek eszköze tud lenni a Vanitatum vnnitas könyve, akkor a magyai Irodalomról is elmondhatjuk, hogy nagy hiány volna benne a Juhász Gyula költészete nélkül. Egy vasgyártelepen van egy szaltv ziánus rendház két páterrel és két frá» térrel. Ezek pasztorálják a gyártele(i munkásait, hivatalnokait. Voltam ott. Egészséges emberek a pasztorálók. Pa a legnagyobb hatással nem ők vannak! a hivekré. Hoztak oda egv Ti éves pátert gvógyulni. Minden szívbaja megvan. ami csak lehetséges. Nincs talán 40 kiló a'sulva. Csont*és bőr. Gyönyörűen orgonál. A kórusra ugv viszi fel egy fráter ölben, mint egv gyereket Szenvedő, derűs cinber. Óriási hatással van az emberekre cz a negatív ember, aM betegállományban van Valahogy. mintha jobbá válnék, aki szóbaáll vele. A nagyműveltségű gyárigazgató. aki nem is katolikus, elmondta nekem, hogv hetenklnt egyszer este elmegv hozzá legalább egv órára, mert lelkiszükséglet számira, kikapcsolódva a gyári munkából, esaládi rendből, elbeszélgetni evvel a beteg páterrel. Kiabáló koreszmék, világkataklizmák. lármás hótköznanok után. uj világol prófétáló, nagv életszuggoszcióju költők után mindig lesznek, akiknek felejthetetlen ős pótolhatatlan örömet fog jelenteni Juhász Gvpla vágyódd remete-verseit olvasni, halk szomorúságaiban megmosdatni a lélek sebeit. „Gyógyítja egyik seb « másikat. Gyógyítja egyik szív a másiJeaf, Gyógyítja egymást két szegény kis élet." — irja Kosztolányi Dezső. Most. mikor túlzott önérzetü költök már .10 éves korukban megírják magukról. hogy ércnél maradandóbb szobrot faragtak maguknak s hignv volna nélkülük a magvar történelemben, gondoljunk c szolid, kedves poétára, aki * k™űl egyetlen sorban büszkélkedik, persze remete-módon: Nagy városnak nr,n leltem lakója, Hegyek alján jobb nekem a róna. De azért van bennem büszkeség is S néha szűk még a csillagos ég is S úgy nézek rá. gőgös hatalomra, Mint Mózesre az U? Csipkebokra.' FERENCJQZSEF KESERŰVÍZ AtalaHitom rádióját Biid&pes! I. veidére! Forduljon hozzám bizalommal! Siőhe liilatwszereló ti.^a'lájösrkótuf CsiUMpk. vzweiéfi" anyagot raktára, td