Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-25 / 294. szám

Az erdélyi irodalom „válságáról" Mestova egy esztendeje mult el, Begy Erdély nagyrésze visszakerült a* anyaországhoz. A kisebbségi élet szellemi önellátásra késztetett bennünket és ennek egyik legszebb és legértékesebb megnyilvánulása az erdélyi irodalom volt. Az elmult buszonkét év alatt Csodálatos virágzást borított ki az erdélyi irodalom. Most azonban ? Síi re kevesebbet hallunk felőle. Vájjon teljesen beolvadt-e az egész magyar; irodalomba, vagy esak változatlan virágzását eltakarják a külső körülmények? Vagy talán az erdélyi irodalom is enged annak a kérlelhetetlen vastörvénynek, hogy esak süly alatt növekszik a pálma: „sub pondere"? Súly alatt, a pálma- E éimen jelentettem meg a miuap egyik könyvemet. az erdélyi kisebbségi élet szellemi erőfeszítésének történetéről. E könyv Csak a múltba tekint vissza, a jövőt természetesen nem érinti. Prognózist a jövő alakulásaira felállítani nem nagyon lehetséges, egy azonban bizonyos: azok az erdélyi írók, akik megérték a felszabadulás tényét — az egyetlen Re mányik Sándor kivételével — ma is a helyükön vannak és ninCs semmi akadálya, hogy ne mondhassák el kikívánkozó mondanivalójukat. Megvannak azok az intézmények is. amelyek az irodalmi életnek a miibelyéi voltak. Megvan a Helikon. megvannak az irodalmi társaságok. megvannak, sőt mind szélesebb keretek között bontakoznak ki az Emke és az Erdélyi Múzeum Egyesület. Megvannak a vezető irolaími folyóiratok is": a Helikon és a. Pásztor. Megvan az Erdélyi Szépmi ves Céh is. sőt. azóta egy új könyvkiadóvállalat is létesült Nagyváradon, az Erdélyi Egyetemes Könyvtár, amely sűrfi időközökben szándékozik megjelentetni kiadványa ii A keretek mind megvannak, ennek ellenében lehetetlen észre nem venni bioznyos hanyatlást, tempó lassulást, elk'odvetlenedést. Vajjön tűnek mi a magyarázata? Legelsősorban az. Hogy as erdélyi írók egyrésee most már Budapesten jelenteit meg könyvelt ás nem Erdélyben. Ha végignézünk a karácsonyi könyvpiacon, egy sereg olyan könyvet találunk, amelyek szerzője vérbeli erdélyi ember, aki még mindig régebbi lakóhelyén él. Es ha végignézünk az erdélyi karácsonyi könyvpiacon, bizony nagyon gyatra az eredményt. A Szépmíves Céh még a mult hónapban kihozta a Marosvásárhelyen élő C-agyí László regényét és azután semmi. A Minerva kiadásában tudtunkkal karácsonykor egyetlen mű sem jelent meg. Budapest elszívta az érdeklődést cs ezért, látszik menynyiségileg kevesebbnek az erdélyi mőalom termelőképessége, amelynek a karácsonyi könyvpiac legfeljebb tanúságtétele, de igy van ez egész esztendőben is. Minőségileg azonban nintís Haj. Tamási Áron, Nyírö József, Karácsony Benő. Vass Albert alkotásai egjre felfelé ívelést mutatnak. Viszont az is igaz, hogy egyesek naínt például Kés Károly, Bánffy Miklós, Berde Mária. Molter Károly elhsllBattak. 'A hallgatás azonban lehet a termékeny műhelymunkának a csendje isDe hogy az erdélyi írok mtíukáikkal a budapesti könyvkiadókból szállingóznak, annak a területi összeolvadás tényén kívül más oka is van. A fiatalabb nemzedék maii a bécsi döntés előtt is inkább orientálódott Budapest, mint as erdélyi könyvkiadók felé. Mi akik lent éltünk, sokszor észrevettük, bogy az „új realizmus"-t hirdető fiatal nemzedék azzal is ki akarja mutatni transsylvanizmus-ellenességét, hogy alkotásával az anyorszagi nyilvánosság előtt jelentkezik, az anyaországi folyóiratokat is előtérbe he lyezi az erdélyieknek. A szétesés! folyamata tehát régebbi keletű. Egy időben az erdélyi író különösebb hangsúlyt kölcsönzött annak a körülménynek, bogy müvének megjelenési helye is jelezze az „erdélyi levegőt." Később lemondott az érdeklődés felkeltésének e kétségteleli vonzóerejéről, a nagy magyar öszszefüggés mellett demonstrált és ma már értékesebbnek tartja a maga számára,- ha csak magyar írónak tekintik és nem erdélyinek. Mindez a folyamat azonban esak átmeneti. A felszabadulás ténye Juhász Gyula: BETLEHEM A kocsma ajtaját kitárják S hozzák subába a telet, Az istállóban ott a jászol, A jászolban a Szeretet. A gyémánt csillag áll fölöttünk Füstös lármában szelíden, Nyájas barmok között az almon Az Ácsnak Gyermeke pihen. Kántálnak a három királyok S velük a jámbor pásztorok. A söntés melyen egy elázott, Elbúsult zsöllér tántorog. Könnyes szeme bámulja báván A betlehemi csillagot. A jó reményt, mit körülállnák Szegények, árvák, magyarok? érthetővé teszi még az irodalmi partikularizmusnak is a megszűntét, de, nem teszi feleslegessé bizonyos különleges erdélyi témáknak a felkarolását. Az erdélyi íróhoz mégis Csak a szűkebb kis haza témavilága áll közelebb. Erdélynek még mindig megvannak a maga igen szőve® vényes belső problémái, egy olyaa országrész, amely fokozottabb gyöngédséget és érdeklődést igényel, hogy ez így van, látjuk is a kormányzatnak abból a nagyvonalú politikájából, amellyel az erdélyi ügyeket felkarolja és látjuk magából az „Erdélyi párt"-nak mozgalmaiból ís, Hiszen ha nem lett volna szükség Erdélyi pártra, úgy az nem is alakult volna meg. rÁ logika törvényei szerint tehát a* erdélyi irodalomnak nines semmiféle indító oka, hogy felszabadítsa magát az alól a kötelem alól, amelyet kisebbségi sorsban népének szolgálatában elvállalni kényszerült. És Ha egészséges fejlődésnek a tünete, hogy az erdélyi Irodalom és az anyaországi irodalom közötti áfnyalatkülönbségek egyre inkább feiöldóbban vannak, az már nem sgészsépes tünet, ba az wjdélyi író \ vagy elhallgat, vagy pedig lemond az erdélyi társadalmi élet tudatosításának a feladatáról. Nem is lesz ez így a jövőben. Ne felejtsük el, hogy a román rabság megszűnésével ezer, téma szabadul fel, amely mind megírásra vár. Az er-íélyi irodalom, ha mindjárt bepillantást is engedett a múltban a kisebbségi élet titkaiba, az író közléseinek mindig batárt és mértéket vgtett az, bogy háta mögött ott állott a rotnán többség fenyegető ar ityéka. Az erdélyi író a kisebbségi életet a maga valóságában „fcálisz tikpsan" nem mutathatta be, ezért menekült mithoszba, trapsylvauizipoíba, történeti regényekbe és ezért lázongott az új írói nemzedék", amely már nem bírta el a virágnyelvet és „tiszta be»zé"-det köve tel. Mindez a kisebbségi múltra vonatkozólag meg is történhetik. Paradoxon azönban, hogy nem történek meg Az új reálizmus eszmekoróből fogant alkotásokkal csak ritkán találkozunk .és most sem a/ok aaH az íróknak a tollából, akik ieghivatottabbak lennének a kisebbségben élt magyar társadalom széles rajzát és lelki magatartását a művészet csiszolt eszközeivel és hiánytalanul bemutatni. Ameddig nera lehetett, mindezen keseregtünk, de most már amikor lehet, akkor mélységes hallgatásba ^burkolódzik az erdélyi irodalom. Talán felmerni az a kérdés is, hogy vájjon nem-e azért baíígavLak e az erdélyi írók kisebbségi élményeikről, mert már túl vannak rajta? Mert már Olyan problémakörbe tévedtek, amelyet azelőtt nem ismertek, amely most válik ki a nap eseményeiből és amely időszerűségénél fogva is közelebb áll az érdeklődéshez? Meg lehet érteni ezt a kérdést ís. De a helyzet az. hogy .a ma égető problémáira sem találunk az erdélyi íróktól feleletet. Ilyen körülmények között, nem Csodálkozunk, ha egyes budapesti lopok ankétokat rendeznek: miért hallgat az erdélyi irodalom? De nekünk vissza kell téruünS a látszólagos hallgatás lelki okainak megkereséséhez és azt kell mondanunk, hogy e pillanatban Csak tétova rezerváltságról lehet szó, nem a szellemi életterek kiapadasáról, hanem a változás nagy élményének feldolgozásáról és az ebből folyó következmények levonásáról. Ne Hagyjuk ügyeimen kívül azt sem, ho'gy ha a régi nemzedéknek négyöt írója ma is teljes vértezetében ugrik elő, az a t-égl nemzedék elhalva nyulóban van és természetszerűleg át kell vegye helyét egy új nemzedék. Ez a nemzedék politikailag már összeszedte magát, ballat is msgáról, ezt annál könnyebben teheti. mert politikailag készült a jöBELMAGYABORSZA© fK 1941 december »« 1*1 SZERETNI FOGJA .íme. naopyedi Küüúcs KlÉiflíi ba rendszeresen használja, csodálni fogja bámulatos hatását, eltünteti az arcbőr szépséghibáit, az arc megszépül, feltűnően ide tiszta lesz. Éjjeli használatra kék. nappali hasz; náíatra sárga csomagolásban. S vendőre. Irodalmilag nem készült fel. Az utánpótlás nem értéktelen, legfeljebb nem egyenértékű a régebbi frontnemzedék azellemi erőkifejtésével. De egy szerencsés lökés újfa előtérbe hozhatja a/, erdélyi irodalmat. Egyetlen nép irodalmi élebs sem ál! a nagytehetségek láncolatából. egyazon magas színvonal folyamatosságából. Minden irodalmi fellángolás: tektonikus rengés ős e váratlan földtüremlések sohasem kiszámíthatók. Kétscgteleu, hogy az elnyomatás korszakában — így volt ez a Bach-körszakban is — a szellem erőfeszítése hatékonyabb, mint amikor a nemzet szabad és erőit zarartalauul kifejezheti. De ez esaS as irodalomra, mint társadalmi funkcióra áll, nem pedig az egyes írókra, akik bármelyik országban születhetnek és maradandót alkothatnak. E két fogalmat, tehát el kell választani egymástól. Ha ezt megtesszük, úgy az erdélyi irodalom látszólagos ..válságát" betüdhaijnk egy általánosabb válságnak amely az egész európai irodalmat érinti. Háborúban vagyunk. Háborúban hallgatnak a miizsák. Most nem a szellemé a szó, hanem a fegyvereké- Az irodalom mint nemzeti életmegnyilvánulás elhalkulhat, de s¥ egyes íróknak kötelessége még feközottabb, felelőssége még nagyobb. Az irodalom egy folyam t, amelynek múltja és jövője van, "Z egyes íróknak esak jelene. Az írá ezek szerint nem odázhatja el kötelességét, az irodalom esetleg elteheti jobb napokra. Az erdélyi irodalom is hallgathat, de a magánosságba szomlt erdélyi írónak annál elszántabban kell felismerni feladatát a jelenben és rendeltetését azon a helyen, ahol éppen van. LIGETI BRNÖ Gyermekjátékok Rádió írógép Varrógép olcsó ár — részlet — nagy raktár MARKOVICS Tisza Lajos körút 44, SZEGEDI KERESKEDELMI ÉS IPARDANH ALAPÍTVA 1867. ÉVBEN Saját tőkék Pi.6oo.ooo Betétállomány P 8.000.000 e Szerződéses viszonyban a Magyar általános hitelbank és Magyar leszámítoló és pcnzváltóbank budapesti intézetekkel. — Foglalkozik a bankü/te; miöden agával — Páncéltermében salefülkék bérelhetők. 334 ERDÉLYI N YEJREMÉNYKÖLC3ÖN6E JBGYZÖHLLYB