Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-25 / 294. szám

14 DÉLMAGYARORSZAG 1W1. december 28 többet mondott az elmúlt esztendők­ről .. . 3.5 évet elérő közszolgálat^ legnagyobbrészt ingyenes munkál­hcdás, több, mint 15.000 miitét, köz­tük több. mint 1000 koponyamütét.,. Ezek a száraz" adatok csakugyan nvnden hangzatos frázisnál jobban jellemzik azt a nagyszerű multat, amelyre Erdélyi Jenő csöndes sze­rénységgel azt mondja; — Szürke, mindennapi munká­ban eltelt orvosélet volt az enyém... A bécsi klinikától a szegedi közkórházig Erdélyi Jenő 1905-ben, Budapes­ten szerezte meg diplomáját, majd Bécsbe ment. ahol az akkori világ­híres klinikán Politzer cs Hayek professzorok vezetése alatt együtt dolgozott a későbbi világhírességek­kel, akik oroszlánkörmeiket már mu­togatták: 'Alexander, Neumann, Bá­rány, Lcidlcr, Ruttin és mások dol­goztak ott a fiatal Erdélyi Jenővel együtt az ifjú tudományág haladá­sáért, fejlődéséért. Szegedre 1907-ben került. Abban az időben modernül képzett orr-gégeszakorvos Budapes­ten kivül fisak Pécsett és Kolozsvá­rott volt az országban. Megszervez­te kórházi rendelését és dr. Boros József néhai sebészfőorvos mellett a nagy sebészetben való jártasságot sajátította le. A világháború alatt mint sebész működött. Nagy sebé­szeti kórházak élén állott és sokezer szíiyosan sebesült katona életét és egészségét adta vissza. — Érdekes és a legtöbb esetben fennáll az a tétel, hogy az orvos jóhir­nevét rendesen kicsiny, jelentéktelen beavatkozások révén szerzi meg, — mondja Erdélyi Jenő kedves, kissé kötekedő mosolyával. —. S azok az Igazán érdekes és értékes esetek, amelyek tudományos szempontból is jelentőséggel bírnak" többnyire rejt­ytz maradnak a nagyközönség előtt. Pedig ezek azok as esetek, amelyek az orvosnak lelki örömet, hivatásbe­li kielégülést és azt a felemelő, jól­eső tudatot szegzik meg, hogy a megmentett, meggyógyított beteg 'életét neki köszönheti ... Ez az, amiért érdemes volt az orvosi pá­lyára menni s amiért érdemes volt 34 évig pihenés nélkül dolgtízni... És minden anyagi ellenszolgálta­tás nélkül, pusztán a tudományos munka szépségéért, az életmentés csodálatos érzéséért és a szegény emberek szeméből kisugárzó hála­ürcmért . . . Ezért dolgozott Erdé­lyi Jenő a hosszú évtizedeken át, in­gyenes betegek százait, ezreit men­tette meg és vezette a gyógyulás feló a kis fehér szoba ólet-műhelyé­nek csöndjében... Az íróasztalán fekvő kazetták 75 darab olyan „re­likviát" tartalmaznak, amely büsz­kerégére válna bármelyik nagy kli­r ;kának, vagy külföldi intézetnek is s amelyek mindegyikéhez egy meg­mentett emberélet fűződik. Kérésünkre sorban kinyílnak ezek a kazetták és ámuló tekinte­tünk megpihen ezeken a csodálatos emlékeken-.. Itt egy nagy, csontból roló télikabát gomb, amott egy ha­talmas, refésszélű állati csontdarab, mellette letört mű fogsor cikkelye, horszú és éles üvegdarab, barack­mag, szilvamag, egy ezüstkorona I. Ferenc József arcmásával, egcsz te­rébe való tű és gombostű, különfé­le magok gyűjteménye és ki tudná hamarjában felsorolni, mennyi min­denféle ártatlannak látszó, de abban a pillanatban veszedelmes eszköz, amint a nyelőesőben, vagy légcső­ben fennakadva az élet útjában áll ,, . Érdekes esetek — emberéletek — íme> látja, nem töltöttem hiá­ba az időmet, — mondja Erdélyi Je­nő kis büszkeséggel. — Az érdekes esetek legnagyobb részét tudomá­nyosan is feldolgoztam, több mint harminc magyar és német nyelven tnenjrlent tudományos közlemé­nyem van és orvosi szakkörökben számos előadást tartottam. — Ezek azok' az esetek, amelyekről a nagy­közönség nem értesül, — egyszerű, szegény emberek élete fűződik hoz­zájuk s ezek nem tudnak reklámot faragni belőle. — de amelyeknél az elvégzett nehéz munka után nyü­gedt lelkiismeretet, nagyszerű pihe­nést és zavartalan álmot kap jutal­mul az orvos . . Erdélyi Jenő elb'eszél néhány ese­tet amikor a nyelőcsőbe, vagy a lépzőcsőbe jutott idegen testek a sír széfére sodorták' a szerencsétlen em­tert. Az esetek nngyrész© véletlen műve, de előfordul, hogy öngyilkos­sági szándékból, vagy fogadásból kifolyólag történt meg a baleset. És bemutatja azt az ernekes műszert is, amelynek segítségével az Idegen test helyét és helyzetét megállapítja s amelyet 1908-ban elsőként hozott Ma­gyarországra egy külföldi konfe­renciáról. Különös borzongás fut végig a szemlélőn, aki laikus létére is álláthatja a helyzetet: a műtét milyen rendkívül veszélyes és meny­nyi biztonságot, tudást, felelősség­érzetét, kíván! S önkéntelenül is csodálattal kell adóznia az orvosnak, aki ime: 75 olyan súlyos esetet tud szemléltetően felmutatni, amelynél egy hajszálon függött a beteg élete. Aztán szó esik az emberi hálá­ról is, amelynek be kell aranyoznia az életmentő orvos minden napját, óráját, percét. Erdélyi Jenő elnéző­en mosolyog, neki — tapasztalatai vannak. Jellemzésként elmesél egy esetet; — Abban az időben még egyedül voltam a szakmámban. Influenzát kaptam, magas lázzal feküdtem, ott­hon, amikor késő este kétségbeesett apa keresett, fel lakásomon, hogy mentsem meg a fia életét, akinek Csirkecsont akad meg a nyelőcsövé­ben. Betegen, lázasan felkeltem, ki­mentem a kórházba és elvégeztem a műtétet- Nehéz eset volt, háromne­gyed óra alatt azonban sikerült el­távolítanom a csirkecsoutot és a be­teg életbenruaradt. Az apa rendkí­viii hálás volt akkor, de — a hono­ráriummal adós maradt. Jómódú ember vojt, megfizethette minden megerőltetés nélkül, bepereltem hát s a bíróság előtt azzal védekezett, hegy ő nem is látta, hogy mit ösi náltnm a fiával, csak azt látta, hogy n asnap már egészséges volt. tehát rem lehetett olyan nagy dolog . . . A bíróság átlátva munkám értékét és az emberi hálállanságot, megítél le az 50.000 korona ériékben megöl lapított tiszteletdíjamat, de az a pénz már nem ért többet, mint — J pengőt, , , . Erdélyi Jenő kissé elgondolko­zik, majd bizakodó, örökké derűs tekintettel mondja: • — 'Az orvos nem vár hálát. A ju­talmat mindig saját lelkében hord­ja . . . Ez az a kincs, az a fenkölt érzés, amivel semmiféle honorá­rium, emberi hála nem ér fel ... Igy beszél a távozó orvos. Erdé­lyi Jenő, aki az elmult években reg­gel fel 8-tól déli 2 óráig dolgozott, naponta 5—6—7 műtétet végzett el s a közkórház teljes forgamlának egynegyedrészét bonyolította le. Évekig teljesen ingyenesen, tisztán tudományos ambícióból dolgozott. Tudományos munkásságát egész Európa becsülte és elismerte, a leg­több külföldi szakfolyóirat munka­társa volt s a Bécsben és Berlinben megjelenő legelterjedtebb német tu­dományos szakfolyóiratnak, a „Mo­nalschrift für Ohrenheilkunde"-aek ma is munkatársa. Hogy milyen hagy időt töltött el a körkórház fa­lai között, mi sem jellemzi jobbam mint az. hogy az idén történt elő­ször, hogy a két nagymama, mama és ünoka után most a dédunokát i* megoperálta , , . — Sokat, nagyon sokat dólgőá­tam, de szívesen tettem. Szép voH ez az önzetlen munka s ha újra kel­lene kezdenem, ismét esak ofvon lennék ... — mondja búcsúzóul. És az Orvos jóságos tekintetű, kék szeme körülnéz a helyiségben, a kis fehér teremben, ahol egész éle­tét eltöltötte. Búcsúzik az emlékek­től. a műhelytől, ahol gyógyító ke­ze és emberséges szive a tudomány ós haladás áldását osztogatta 34 éven át- Búcsúzik s amikor kilép a kórház kapuján, szegény emberek', szenvedők és betegek szeretete, ál­dása kíséri; az. amiért érdemes volt clo'gozni és élni . . . CSANYI PIROSKA R „D-vitamin" és a szalonna A fenti eím elolvasása esak pil­lanatokra lepheti meg az olvasót, mert ma már általánosan tudott do­log, hogy a vitaminok jelenléte és megfelelő egyensúlya nékülözhetet­len előfeltétele a jó egészségnek, fej­lődésnek és általában az életnek. Az élet csodálatos körforgásában pe­dig a szalonna kitermeléséhez épp olyan nélkülözhetetlen a vitamin, mint ahogy a szalonnában levő vi­tamin is, további fejlődéshez és erő­kitermeléshez szükséges. A „D-vita­-min" és a szalonna kapcsolata egyébként a hízósertésen keresztül adódik. Tudományos kísérletek ered niényei s a gyakorlati tapasztalat egyaránt-igazolták azt a tényt, hogy a sertéshizlalás eredményességének legelső előfeltétele a hízó egészséges 'csontozata és a jó takarmányérté­in sítés. A „D"-vitamin az az anyag, amely a csontbetegségekkel szem­ben védi a sertést, még pedig azál­tal, hogy a feletetett takarmány csontképző mész- cs foszforsóinak felszívódását nagyban elősegíti. Ez a körülmény két szempontból erdemei különös figyelmet: a hizla­ló takarmányok mészben szegények s „D"-vitamint egyáltalában nem tartalmaznak; a télen ellett, vagy zöldlegelőre keveset járt hizóanyag pedig eleve nélkülözte a „D"-vita­mint és meszet. Ezek mesterséges prtlása tehát rendkívül fontos, mert különben kezdettől fogva veszélvez­tetjiik a hizlalás eredményességét. A ió takarmányértékesítés a hizlalás legörvendetesebb mozzanata. Az a tény, hogy a „TY'-vitamin rendsze­res adagolása általában 2—3%-kal fokozza a takarmány, illetőleg da­ra kihasználást, számszerűleg ser­tésenként 20—30 pengő értékű tajcar­mán vmegtakarítást jelent. Az elmondottakból világosan ki­tűnik. a .,D"-vitamin és a szalonna egymással való szoros kapcsolata. Osnnthete?, fi'jó lá'uí s ennek kö­vetkeztében étvágytalan sertést so­hasem tohet teljesen kihfz'alnl, ez­zel szemben az egészséges és jó csontozató sertés csak úgy „rakja." magára a zsírt és szalonnát s ma­f/as értékesifnsi százalékával búsa- ' sm kamatoztatja a b"fekt'tctt tö­ket. Nyilvánvaló hát. hogy a . D"­vitamin nélkülözhetetlen úgy a fej­lődésnél, mint a teljesítőképesség fokozásánál. Ha tehát a hízóanyag előkészítését tökéletesíteni akarjuk, akkor már a szoptatós kocák, szo­pós malacok, süldők etetésénél is legyünk figyelemmel a nélkülözhe­tetlen ,,D"-vitamin adagolására kü­lönösen a téli hónapokban.' A szer­vezet által elegendő mennyiséglien nem termelt „D"-vitamin pót'ásáia rendkívül alkalmas a BTODIT „D"­vtteminos készítmény rendszeres adagolása. A BíODIT szavatoltan 150.000 nemzetközi „D"-vltamin egy­séeét tartalmaz s hatóereje earven'Ő értékű a legjobb norvég csukamáj­olajéval. A BIODIT „TT-vitaminkészít­ményt a Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezete. Budapest, V., Alkotmány­utca 29. és vidéki kirendeltsége! hozzák forgalomba. Ingyenes takar­mányozási ismertetőt a szövetkezet mÍDden érdeklődőnek szívesen küld. Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Részvénytársaság újszeged. Testvérgyárak: PESTSZENTERZSÉBET és DUNAFÜLDVAR Gyárt: mindennemű len-, kender-, juta- és pamutszöveteket, gyapjú- és divatárukat, vízmentes ponyvákat, sátrakat, zsákokat stb. Központi iroda és eladási osztály: Buffapesf, v„ Mrle Sdndor-ulca 8. RIITZER LIP0T ES TAPSA paprika és magyar termények kivitele SZEGED TELEFON: 11-25.

Next

/
Thumbnails
Contents