Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-25 / 294. szám

IH —D E L M AÜ\ A R O R S Z A n IW ÍM! ií«c«mb«r » is tat, a gúnynak önnön képet... a •század testének tulajdon alakját és lenyomatát®. Szép és nagy ícladat, minden bizonnyal. Legkiválóbb a vígjátéki nemben. Úgyde mily nehéz ma, amikor az első /vérbehatóbb* szóra rögtön megtorlást követelő, cenzúrát sürgető, ideges visitozás támad a /megsértett* nézők soraiban. A /gúnynak önnön képét* ugyan ki mutathatta ma fel. anélkül. Hogy egyetlen orvos. tanár, ügyvéd iparos, kereskedő, kisgazda, esetleg újságíró karikírozott színpadi figurájáért ne egész osztálya a kicsifoltnak kivánna /elégtételt*? A kor. amelyben szerencsések lehetünk élni. tulságosan érzékeny, (•-.iklandós és bosszúálló. A kellemetlen igazságok felmutatása iránt mindenesetre kevés megértéssel viseltelik A hizelaést tűri esak. A szereplőit r'övlllantó tükröt nem kedveli még a •/Ínpadon sem Holott .'" holott mar Mohere m©g. mondotta, ne vegyük magunkra az ál. talános megrovást. A Nők iskolájának hirálatában az okos Urania igy figyelmezteti vendégeit: /Okuljunk a leckéből. anélkül, liogy elárulnánk: nekünk is szólt. A színpadra vitt nevetséges alakokat sértődés nélkül nézheti mindenki. Hiszen köztiikrök azok. Nem kelt hal' tpulafhi. hogy megláttuk benne magunkat. Az ember nagyon elárulja, hogy maga is olyan hünhen leledzik, amelyért —1 ha - azt korholják megharagszik.' A hivatásos felháborodóknak ma seni ártana megszívlelniük Uránia bölcs tanácsát. * t : Most pedig végezetül, még csuk egyet. Egészen halkan és szerényen, mintegy házi használatra. Mondd meg az igazat s egyedül maradsz. Olyan egyedül, hogy lassanként senki sem lesz már körülötted, akinek — megmondhatnád. Szeged régi közegészségügyének története Csajkás Bódog kutatásai (A Déiinugyarország munkatársatol) /A levéltár megsárgult poros aktái* — milyen hangulatkeltő kifejezés ez, többnyire azok ajakán, akik sosem jártak levéltárban és akiknek fogalmuk sincs a kutatás öröinérőlbánatáról. A dilettáns olvas valahol egy eltemetett adatot, azt exhumálni akarja, hozzáfűzi hát önmaga dicsérelet. hogv milyen fárasztó kutatás árán jutott hozzá. Természetesen /megsárgult poros akták* címre változtatva a kávéházat, vagy jó öreg Reiz nert, aki azonhan többet tévedett, mirrf » közmondásbeli szent. Szerényebb igénvfieknek azért métrré in forrás.munka Az ember unja a folytonos cáfolást. bár nem volna sz.abad unnia, mert ha jmeresztő, hogv milyen lelkiismeretiéi! csodabogarak születnek meg az ilyen könnyelműen vett munkával, amik aztán megint forrást jelentenek idővel valakinek. Tessék elképzelni. mi sül ki a végént Komoly kutatók aránylag nagyon kevesen járnak a szegedi levéltárban, amely olván túlzsúfolt, hogv rendes dolgozóasztalt sem tud adni az érdeklődőknek Megjelennek időnként rózsás arcú filozoptrinák is, adatokat kérnek a X VITT századheli csizmadiák knlturmozaialmáról vagv a diszszertáció benyújtása előtti napon beugranak körülnézni; hogv mire használták Tel száz, meg száz év előtt a halpikkelyeket? Aztán igen csodálkozik gömbölyű szemük, hogy ezek az anvngok nem állanak készen a lemásolásra -- Tessék, itt vannak a jegy/ftk-tnyvek. -el kell mindent olvasni, hátha találnak valamit. — De az nagy munkát — mondják és hozzá se fognék. Persze hogy nagy munka. Egy-ecv helyes adat megtalálása sokszor hetek fáradtságába kerüli, mindenek felett előtanulmányok révén tudnia kell az embernek, hogy mit keres, hogyan Tcgjon hozzá, beszél-e németül, (amihez fontos pozíciókban levők se konyítanak) s legalább a grammatikájára cmlékszikte a latin nyelvnek? A legtökéletesebb búvár T á p a v fílflllAG—CSÉPLQ6EPEK MÁV GÉPGYÁR VEZÉRÜGYNÖKSÉOR KERÜLETI KÉPVISELETB RUH VILMOS m 9 s * a k j c é g Pé I, Szeged Mikszáth fíáhttá* utr/i V f Pi/prikaPiae «e:«o) . MAGYAR BANK ES KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Czeimt: AMtoinaguar »anh Ri.) Szeged, I. Horthy M.-n. 12. Szegedi fiókja Szin házzal szemben. Alaptőke és tartalék kb. 24 millió pengő. FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN AGAVAL. Jelzálog, áTU és értéknapir kölcsönök. Takarékbetétek előnyös gyiimölcsöztetése. Fiókok és affiliált intézetek az ország m nden jelentékeny" pia án Szabó László volt, aki évtizedeken keresztül járt a szegedi levéltárba. Legjobb ismerősei se" tudták mindig, bogy itt van a poros akták birodalmában. Lesz még alkalmunk bővebben szólni róla. ugyanakkor a többi rendszeres kutatóról, — ezen a helyen egy hozzá hasonló buzgalmú fiatal orvosról emlékezünk meg. Csajkás Bódognak hívják, azelőtt Szegeden éh a tudománynak.-most Kolozsvárott lakik. Csendes, szerény ember, müköciésé.röl nem szeret beszélni. — azt azonban nem tilthatja le, amit e sorok írója a maga szemével látott. Négy év előtt azzal jött hozzám, hogy a szegedi járványok dolgában szeretne kutakodni. Sok. eddig még sehol sem közölt adatot tatáit a ferencesek, a minoriták, a piaristák história domusaiban. nemkülönben a szegedi g. k. szerb egyház feljegyzései között, bizonyára írsz anyag a levéltárban is. Nem kéri diktaridót. de el akart olvasni mindentattól kezdve, ahogy megvannak. Latinul tud, németül lud Nagvon tetszett a vállalkozás, hiszen nálunk az orvostörlénelem kutatása még gyermekcipőben jár, de G y Ő r y Tibor és Magyary-Koss a Gyúl a nyomdokain haladva értékes ifjú nemzedék munkálja a fiatal tudományt s ha az orvostörténelmi kutatás és oktatás tekintetében messze el is maradiunk a nyugat művelt nemzetei mögött, az talán elsősorban szegénységünkkel magyarázható. Ténv azonban, hogy egészségügyi kultúra tekintetében az elmúlt századok alatt se vollnnk alárendeli sorban. Csajkás Bódog aztán nekilátott a munkának és négy egész esztendő alatt nemcsak a járványokkal végzett. hanem megfrta Szeged orvosi, seborvosi, bába, gyógyszertári és régi kór. házi viszonyait is. Ennek a munkának az a különlegessége. hogv sorban a második mü, amely egy magyar város egészsége ügyét tárgyalja. Az elsőt dr. Vámos s y István irta Pozsonyról, maga a város "dta H Budapesté sincs meg. A négy év alatt úgv összemelegedtünk Csajkássat. bogv szinte kebelbeli társunknak tekintettük Ha talált egv-egv érdekes adatot, lelkendezve iött megmutatni — Beizner adata hibás az első szegedi gvógvszertárrólt Csakugyan az B e e r . Antal lehetett ..nevan. .az .első katonai 'tábori) gvÖDVszertár tnlaidono«i. 1725-ben működhetett is. iíé ró ettő- polgárt í fvárést) gt égvszerfár reak lTSS-ban • a nagy pestisjárvány idején, nyilt meg. El az első gyógyszertár körülbelül a mai régi Wagner-ház helyén állott. Sikerült Csa.jkásnak megállapítani A XVIII. SZÁZADBELI ISPOTÁLY helyét is, amely Alsóvároson állott, a roaí Kisíaludy-utca és Mátyás királytér találkozási szögletében. A hozzávaló telket Dékány Péter adta Nem közönséges gazda, hanem nagy tekintélyű tanácstag is. Feleségével, Térne s vár y Máriával, az alsóvárosi templom kisebb sírboltjainak egyikében, a Szent József és a Szent Antal oltára között, pihennek. Mély kegyeletet érdemel az emlékük. Hatott anyán császármetszést 1785ben végesztek Szegeden. Lehetséges, söt valószínű, hogv Magyarországon volt előbb is hasonló mfitet, hiszen az 1452-ben kibocsájtott regensburgi bábarcndelet kötelességévé tette ezt a szülésznőknek, azonban az erre vonatkozó legkorábbi írásos hazai adatot a szegedi levéltár őrzi. H1RE8 SZEGEDI ORVOSOK Reiznér figyelmét elkerülte a város orvosai közül egynek, F á h n »i rir. h Zsigmondnak személye. Amikor Szeged XVIII. századbeli orvosainak nevét felsorolta. Fahnrichel kihagyta. Igy aztán hibásan kerüli be Szeged város XVTIÍ. századbeli orvosainak névsora Reizrer hiányos felsorolása következtében MagyátvKossa Gvula munkájába 'Magyar orvosi emlékek, IV. köt. Budapest 1940.) EzaFáhndrieh pápai származású magyar nemesi ifjú volt. 1735 decembci 23-án avatták orvosdoktorrá a páduai egyetemen Beadványa a tanácshoz szomorú képet fest Szeged közegészségügyi viszonyairól. Elpanaszolja. hogv a város borbélysebészei tudatlanok és lelkiismeretlenek, állandóan részegeskednek, a sebészeéhnek kiadott tilalom ellenére eret vágnak özvegvasszonyokon és leányokon, akik ezt magzatelhntási célból végeztetik magukon. Elmondja azt is. hogy a vénasszonyok mellett a patikus is kuruzslással foglalkozik, éppen ugy, mint a hóhér. Eddig sehol sincs adat arra. hogy a börhélysebészek a városban igen elterjedt szokás szerint pusztán nvereségvágyból felvágták az újszülöttek nyelvét. Szegeden ez olvan gvnkori volt, hogy S c h r a u d Ferenc városi orvos panaszt is tett miatta a tanácsnál. (A nvclvfelvágások nvoma jól tapasztalható ma is, főleg a piacon!) Kevesen tudják, hogy a városnak a XVIII. század folyamán több országos nevü orvosa volt: Ausfeldt Kristófot 1713-ban az uralkodó III. Károly Bécsbe rendelte a nagy pestisjárvány idején és sok eredménytelen kísérlet után neki sikerült a császári fővárost megszabadítani a félelemetes ragály pusztításától. Szegedi orvos volt a brassói születésű Szeli Károly, aki a niásodik magyar nyelvű bábakönyvvel ajándékozta meg hazáját. Ö fordította magyarra a bécsi Johann Rnphae] Stcirlele szülészprofesszornak szülészeti tankönyvét (Magvar hábaraesterség 1777.) Szegedi orvos volt Schraud Ferenc is. a későbbi országos főorvos (prothomedicus) és egyetemi tanár a pesti egyetemen, ő irta különben az első magyar törvényszéki orvostani tankönyvét Szegeden írta első tudományos értekezését (1791) a hideglelésről A négy esztendős együttműködés meleg kontaktusba hozott Csájkás Bódoggal. Volt idő, hogy semmi sem érdekelt annyira, mint a régi orvostadomány s nem kisebb az örömöm, mint az övé. amikor kétszáz eves recepteket talált, azt mondhatnám, hogy / (elfüstölve*. Tudniillik fertőtlenítve tettek a pcstiscs időkben Micsoda időkről beszél az a korom! Csak a nyilvánosság elé nem akart tépni Csajkás. -UEV közöltP nemrégiben a Délínagvaroi-/ág nagy feltűnést keltő tanulmányát Dugonics András betegségéről, négy nem ís tudott róla, _ Majd. majd. Itt is hiányzik egy adat. ott' is. tökéleteset akarok nyújtani. _ volt a védekezése. Bocsássa hát meg az újságírónak: ezt az indiszkréciót, amikor tudom, hogv kész a munka. A /Majd, majd ...<ot használhatják a közélet akármelyik terén, csak nem a mi világunkban, ahol szinte megelőzni szeretnők eseményeket. Sajnálojn. hogy nincs több helyem, pedig annyi mindent tudnék még elárulni erről a szenzációt jelentő könyvről, amely a komoly, elmélyedő, lel® kiismeretés munka dicsérete. Tgy niás alkalomra hagyoni a tudnivalókat POZSONYI ÍGNACROfS, Szeged egyik érdemes, különös egyé® niségű. kórházalapftó polgáráról. Nem az volt. akinek a sablonos ismertetések mondják, egészen más volt. Beillenék korunkba, annyira komplikált lélek, az emberi tulajdonságok hoszszú skáláját hordozva magában. (szv.J Országos Fatermelő és Sylvánia Fakereskedelmi R.-J. Szeged, A'sótiszapart 15. Tdefon: 10—24. termelések; Fenyő, épülelfa és deszka. Fagyapot és gyümölcs-csomagoló gyapot. Ecetforgács.