Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-25 / 294. szám

ti I í ..•.-^sssp-7'*^ A SZAZEVES PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANKI (Alapították 184I-ben királyi eiabatfalonlevcllel) SZEGEDIFIÓKJA Széchenyi-tér és V5r8smarth>utca sarok. Készséggel ajánlja £el szolgálatait a takarékpénztári és banküzlet minden ágában. Bem őrnagya — Garibaldi ezredese: gróf Teleki Sándor Kalandok a szabadság zászlaja alatt A tavaszi tragédia előtt nemsok-akikkel a nagyszerű kalandok hőse nem. kai gróf Teleki Fái, az erdélyi és szatmári széki Telekiek történelmi szabású, rendkívüli inkarnációja, Teleki Pál miniszterelnök egyik nagyméretű nemzetettanító beszédében érezhetően elragadva a multak nagyszerűségében, nagy kedvvel és színnel Sándor grófot említette, nagv nemzetségében elődjét és nagybátyját: gróf Teleki Sándort. 'Tőle szokatlan színességgej, szinie el. érzékenyülve rajzolta fel Bem őrnagyának. Garibaldi ezredesének alakját. a nagy emigráns arcélét, mint aki már száműzetésében, idestova száz év előtt egyik nagv barátja, kezdeményezője és előmunbálója volt a magyarolasz szellemiségnek és történelmi kötésű barátságnak. E felejthetetlenül ható beszéd óta nyugtalanít a negyvennyolcas ezredes alakja, aki egykor — nem is olyan régen még — a magyar gondolatok bálványozott hőse, azonkívül széles e hazában nagynépszerüsegíi író volt és akinek emlékét úgv elvitte az idő, hogv nyomára is nehéz akadni. A beszed és emlékezés sodrása még jobban megnőtt a tavaszi tragédia óta. amikor Teleki Pál nagy elődjének sorsát vállalta. Teleki Lászlóét, aki hánvatott életében megoldhatatlannak látszó dilemma elé került és egy nemzet fáidalmának áradásában a tragikus véget választotta. E nagv Teleki-nemzedék méltó szabású harmadik tagja Teleki Sándor, a negyvennyolcas legendák hőse. akire életének végső napjaiban a közös magyar-olasz szellemiség hagyományaira példát idézve Teleki Pál miniszterelnök hivatkozott. Talán nem lesz érdektelen, /korszerűtlen®, ha felelelet keresünk a na a kérdésre korunk érzéketlen napjaiban: ki volt hát ez a gróf Teleki Sándor? Regény .. Nem is tu'dom megmagyarázni, hogyan nem született még a biográfiák ez árvizes divatjában regény, legalább is film az izgalmas kalandokban bővelkedő Teleki gróf életéről, akinek útja már magában is a legellenállhatatlanabb regénv. A 80-a*, PO-es évek legnépszerűbb magvar egyénisége, a századvég mámorosan ünnepelt hőse. aki ezenfelül páratlanul olvasott író, a legbüvösebb causear. — tárcáit, emlékezéseit, rajzait nem gvözi írni. nincs olvan valamirevaló magvar lap. amelvik ne kérne tőle tárcát, könyveit kapkodják (peni is található ma a forgalomban egv sem. csak finom és /századvégi® könyvtara kban\ — mégis alakja, egvénisége elfeledett, emlékezésre sem érdemes, nyilván >a kor® tartja érdektelennek és íté i feledésre. Élete mégis a legszebb és leglelkesítöbb regény, körülötte a forrongó Európa színtere zsong, Írásaiban az egész szabadságkérésé 19. század kél életre és páratlan hitelességgel eleve rednek meg halhatatlan kortársai csak barátkozott, de közös sorsot ts vállalt- Kossuth, Petőfi, Bem apó, Hugó Victor, Dumas, Cavour... Németországban tanul, de húszéves korába n már megkezdődik a kalandok elragadó filmje: az első szabadságharc Spanyolországban, a Karlista harcok után Barcelonában elfogják, az első halálos ítélet alól Lesséps Ferdinánd szabadítja meg (utána következett még egy akasztás, itthon), nemsokkal később Liszt Ferenccel bejárja Oroszországot, Parist és a zongora Wagnere egy életre szóló benyomást és knlturát szerez számára. A szabadságharc .Kővár követéül, főkapitányán! találja, a rajongó Teleki grof mégis közhonvédnek áll be Kossuth seregébe, — a másik életre szóló nyomot nyilván egyik tanítójától: Táncsics Mihálvtól. a hóbortos szent öregtől, a sajtószabadság megszállottjától és Petőfitől kapta, aki nemcsak mézcsheteit töltötte Szendrev Júliával a költőnek átadott birtokon, de aki a kohói kastélv idilli boldogságában írta a /Szeptember végén/t. Koltó nevét és bűvös táját mindörökre beirva az irodalomtörténet lapjaira... Bem apó 10. honvéd zászlóaljával végigverekszi Erdélyt, Kis-Sajó, Piski... Bem egyik legkedvesebb embere, őrnagy, később ezredes a szabadság honvédseregében: Világos után a békési-esanádi tanyák között bujkál, mint zKniosnnin szerb tábornok kocsisa*, a menekülés és száműzetés útja: Belgrád. Konstantinápoly, közben az. Ady Endre: Kis karácsonyi ének Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nagyosan dicsérni. De én még kisfiú vagyok, Csak most kezdek élni. Isten-dicséretre Mégis csak kiállók, De boldogok a pásztorok S a három királyok. Én is mennék, mennék, É.nekelni mennék. Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Uj csizmám a sárban Százszor bepiszkolná ír.. Csak az TTrnak szerelmemet Sz pen igazolnám. ffgv dúdolgattam én Gvermek-hittel, bátran, 1883 Csúf karácsonyában.) osztrák felszabadítók élet- és vagyonvesztésre ítélik a lázadó ezredes-grófot, Pest utcáin «in effigie® felakasztják... Tovább Franciaországba, III. Napoleon után menekülés Londonba, Jersey szigetire, vendége a száműzött Victor Hugónak," vele tovább kergetik Guernesey szigetére, majd Törökország. Svájc, tíz éwel a márciusi lobogás után Nizzában közel kerül Garibaldihoz, az olasz s/abadsághős ezredese lesz, egyik kedvence. Szicília, Calabria. Nápoly dicsőséges küzdelmei és egyike a marsalai ezer hős legjobbjainak: az olrsz szabadságért, amire Teleki Pál emlékezett. És végre 18 évi száműzetés, után a kiegyezés nvomán visszatérhet a drága magvar földre, amelynek® ízét űzte. sirta, fojtotta, harcolta a piskii hídfőtől Yerseyig, Törökországtól Nápolvig . És bárhova veri-üzi a száműzetés, vele iár a két. nagy öreg: Kos-' suth és Bem. a vátesszé lobogott ifjú és garabonciás költő, Petőfi f®-i-felbukkanó, mindörökre eltűnt alakja, hangja... Ezek a hangok-könnyek hozzák 'issza Koltóra, ahol a világirodalom leeszebb és legtisztább verssorai születtek a világzenekar legszebb hangszerén: magyarul. Itt felejtett veterán . .. Ez volna a gyors, odavetett vázlata Teleki Sándor útjának. Szinte úgy tűnik e korszerűtlen életregény, e szabadság-himnusz, oly hihetetlennek, elragadónak és elképzelhetetlennek, mintha (túlozva és »regényesítve«) ' egv nyolcvan-százévelötti /első ki - j adású" Axel Munthe® jelentkezne, a" San Miehele költői kalandora ... Holott mindez valóság és történelemi, valaha - a század végén — mámoros bálványozottság és népszerűség — és ezt a "szépséges regényt (ma talán már mesébe való legendát) őrzik az /Emlékezések®, az /Egyről-másról®, ma már avult, eltűnt, sárguló-porosodó kötetek, Teleki Sándor könyvei. Teleki Pálra gondolunk, amikor jelenéseket és idézeteket kapkodunk ki elfúlva a magasságos levegőben a forgatókönyvhöz. Saját szavai és sziliéi rajzolják meg, hívják elő Teleki Sándor arcélét nem is olvan messziről: 1882-bö! /Köszönöm, hogy megénekeltél — írja Bartók Lajoshoz —, de kár rám vesztegetni a nótát. Volt tán egy idő. ott Bem mellett, vagy Garibaldi körül, mikor engem is érinthetett volna ritmus: tempi pessatj. Most? itt felejtett veterán a multak dicsőségéből egy darab rongy a szabadság véres zászlófáról, egv élő emlék a nagv és véres napokból: mint kiaszott, félig elszáradt kóró a homokbuckán, sínylem az idők mostohaságát; iparkodom feledni és — nem tudok felejtent . Ne Írdd. hogy mind édes a multak emiéke Sok abban a fanyar s van bernp keserű is. de keserűségében is van nagyszerűség; fenti álltunk s nem valánk meggörbülve, üldöztek bennünket, de nem nyalattak velünk tányért, elszedték fegyvereinket, de hónaljaink aiá nem tettek asztalkendőt, foglyok számüzöttek voltunk, de nem telinerek és lakájok. Szerettük a földet, 9 szerettük rajta az embert, s ha kellett, vérünkkel trágyáztuk pariagait, soknak hullája is ott mai radt.. .< ' íme igy mutatja be magát és így emlékezik' negyven évvel később a magyar szabadság felejthetetlen márciusáról, 48-ról a 48-as ezredes. A száműzött Vtctor Hueo Az , /Egyről-másról® elragadóan szellemes emlékezéseit Jókainak ajánlja: /Tőled tanultam — legyen a tiéd®... Az első oldalakat Victor Hugóról írja /századunk -legnagvobb költőjénk 80. születésnapján®. Költői ké. pet rajzol a jersey-i kikötőről és avatott tollal íria le a száműzött költő /udvarát®. Abban az időben nagyon nyomorúságos napok jártak a száiuű'zettekre. gróf Teleki Sándor beállt Asplet Fülöp füszerkereskedő, fagygyúgyáros és szappanfőző úr üzemébe és náni négv frankért-a magyar gróí napról-napra gyertyát pakolt Amerika számára, hogy minden szombaton meglegven a fizetés ..'Amikor Victor Húgo megtudta a gyertyapakolást, elhívatta Teleki Sándort és felajánlotta, hogy havi négvszáz frankot kölcsönöz a másik száműzöttnek. A pénzt átvette és amikor anyja .kerülő utakon pénzt küldött számára, azonnal a költőhöz sietett, hogy /tartozását hálásval visszafizesse®. Victor llugo ekkor így válaszolt: — •Ne adia ön meg most az egész összeget, váltsa ki a zálogházból holmiját. a többit részletekben visszafizetheti, én várhatok; s jövendőben is a legszívesebben szolgálok önnek, menjünk vacsorálni... És Teleki Sándor Jerseyre emlékezik, amikor jó harminc éwél később ezt a táviratot küldi a költőnek: „Nyolcvan éve előtt tisztelettel hajol meg az én hatvan évem: kicsinységem as Sn nagysága előtt : Ön iránti szeretetem boldogságát óhajtja, — régi száműzött társa. Le Colonel Sándor Teleki" . . . /Egy karácsony estéje Hugó Viktornál/ megható sorai közölt ezekel olvassuk: /Az időben Jersey vo)t a száműzöttek fészke; szabad földön szabad emberek valánk: a hatalmasok karja akkor még nem ért el odáig; szabad volt a szó, szabad a gondolat. s arról a szikláról szabadon hirdettük az eljövendő napot, melyről még valánk győződve, hogv a mienk lesz, mint a mienk most ta a jövendő. Egy fénysugár viláöitá a hazátlanok körét s e világosság ragyogó volt. mert eszméket szikrázott. s elvekben lángolt... A világ legnagvobb költője hirdette az igét, melv testté vált a francia köztársaságban. Miért hogy Petőfi nem lehetett velünk... Á franeia. olasz, lengyel, magyar menekültek " sZívésen látott vendégei voltak a költőnek, kit Hugó Vjktornak nevrz a halhatatlanság/... És. kik voltak ott a jersey-i fájda' mssan gyönvörö karácsonvéstén: >4 kandalló mellett két öreg úr társalgott: Mé s z á r o s Lázár. Magyarország volt hadügyminisztere a nagv