Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-21 / 291. szám

Effffwbcr 2<Mn ll orahor Magyarnóta MATINÉ <1 Belvárosi Moziban* Közreműködnek : LdSZlÖ Imre, OrllAll SAHoor, Mlncsirnil(Misán) istvAr BiliA iau«s, löröh ©i?elio, fDránu Pálitf, Bftrónii Pá!. jBflyR^,e'iirte!be" a . . . ' • . legyirodaiahan és a mozi pénztáránál kaphatok. BEL YEGG YÜJ7ES1 LAZ: sport. szenvedeiy. szórakozás és üzlet Fantasztikus béh egkarrierek (A DélmagyarorasAg imiukatársá(ól) Hivatalukba. üzletekbe beállítanak egész apró gyerekek. _ Bácsi Kérem, kaphatnánk bélyegei* lombot a gyűjtési láz, süt azt is mondhatjuk, hogy sok tekintetben üzemmé alakult, egzisztenciákat alapoz meg. Akinek fogalma sincs a fiatéba lényegérül, esetleg csak megneszeli benne a konjunkturat, tarlalek pénzét bélyegbe fekteti. Amióta a tőzsde árfolyamai nem alakulnak a közönség szája ize szerint, a szerencsejátékos túlad a részvénycin és bélyeget vásárol, mert itt nagyobb eredményt remél. Sok esetben tapasztal is, hiszen olyan hullámzásokat, amilyenek az utóbbi félévben történtek, még nem látott a szakma. Nevezzük joindulatulag sportnak a bélyeggyiijlrst. Valóban, sok tekintetben aniator-sport Ls volt. Az igazi bélye ggyüjlő nem adott pénzt az idegen bélyegért, gyűjteményét csakis csere utján szaporította. Bélyegnek is azt tekintette, ami levélen érkezett lepecsételve. Egy idő óta azonban • használ ni la n bélyegek divatja icijedt el szinte az egész világon, külöri fontossága van az enyvezésnek, a fogazatok közötti különbségnek, a vízjeleknek s ezekben a dolgokban annyi a sokszor erőszakos belemagyarázás, a szenvedély olyan clsodróan ragadós, hogy ma a bélyeggyűjtőnek a napi huszonnégy óra helyett negyvennyolcra lenne szüksége, ha tisztába akar jönni mindennel. De akkor mással sc foglalkozzék. Akárhányszor elfajult spekuláco folyik a bélyegekkel, üzlet nagyban és Kicsinyben. Sosem lehetsz benne tudós, miért értékesebb egy bélyeg let>ecsételve. miért használatlanul, biztos, vagy legalább is biztosnak látszó kezek irányitják a szenvedélyt, vahanKot játszva az árhullámzások lahirin. tusában. Természetesen nagy szerepe van ebben az elzárt határoknak, a postaközlekedés gátlásainak, vagy megszűntének. Aki valamilyen uton — sokszor fantasztikus körülmények közt — külföldi újdonsághoz jul, nem néz.i a névértéket, hanem mond egy ház-számot, amelynek ellenében eladja Igy érnek el filléres ériékek pengős nívókat. Irányadó többnyire a Mlchei-kstalógus szokott lenni, ebben az évbeli drágult ugyan az úgynevezett Micliflmárka, azonban senki sem ad rá semmit. Az értékelései érthetetlenek,egész jó holmit elejt másokat oktalanul felemel. Az bizonyos azonban, hogv kévés bélyeget lehetne vásárolni Michcltöl az általa jelzett áron. Némelvtket itthon sem kapni meg, legfeljebb a m gv-ötszörösfért. A jegyzéseit állítólag belső ralutáris szémnonlok Irán\ itiÁk. A legtöbb állam aiiiugv i» megtiltotta a bélyegek kivitelét. • -ry szigorú feltételekhez kötötte, értékhatárt állapitva meg A lebonyolítást a nemzeti bankok végzik, fáradozásuk azonban ezen a téren minimális. « KZTDÉN 18 Ragyogjon Karácsonya brllliáns. ziémáiii ékszert vegyen Mülhofffernél SZÉ( MENYI TÉR 9 SZÁM ajándékba Legszebb kiviteli Kiváló mitiŐiég! Arany. fiiibi. táI'igjt(D> atvzltáe és át- i •"ortíálés fegzliiiivovehhent Keiigeleg nuudent lehetne elmondani erről az uj üzletágról, ha elegendő helyünk volna rá. Ilt még csak azt a tréfás megállapítást ismertetjük, hogv ini a különbség ar egyes bélyegek közt. — Ami az enyém, az ritka és drága. Ami a tied, az nem ér semmit, mert kilós áru, millió van belőle. Ha azt hiszed, hogy valami ritkaságra tettél szert, a megkülönböztető jel rajta nem az. aminek gondolod. Ez. a másik katalógus-számbeli, ae értéktelen. Azén ha megválsz tőle. « további kereskedői forgalomban már ritkaság lesz aminthogy nyomban Stradivariussá lép elő a vályogvető cigány ócska szerszáma, ha duhaj kedvedben eltörted A MAGVAR BÉLYEGEK sorában még mindig az. 1871. évi kőnyomatosok vezetnék. Mindössze három hónapig voltak forgalomban, hát elég ritkák. Ha megőrizte Is valaki a régi levelezését a padláson, a szegedi árviz bclerontott a filatéliába. Ezért nem kerül nálunk ebből semmi forgalomba Akinek van belőle, az öl rajta. Pedig a "tiszta, szép fogazású 3 krajrárosért megadnak 1000 pengőt is. \ gondtalanabbal pecsételt is megér 3- 10(1 pengőt. Elég ritka az 5 krajcáros. bár csak 6 pengő körűi jár az értéke. A Bélyegértckesitő hivatalos állami szerv el szokta adni a forgalomból kivont és megmaradt bélyegeket. Ezekre a spekuláció veti rá magát, főleg a repülőket hajszolva, amiknek az ára legutóbb is ezen az okon jeténI lősen kiugrott. Az a repölöbélveg például, amelyet csak a Zeppelin felülnvomás különböztet meg a többitől, 28 pengőbe került a Bélvegértékesitő kezelésében is, de ma már 50 pengőt kér érte a >biztos kéz*. Az 1933. évbeli propellere* repülőt a posta utoljára 32 pengőért adta. — nm a spekuláció 60 pengőre tartja. Felment a többi ára is. ha mingyárt nem ilyen aránvban. A tőkéjét nientő ijedt ember pedig gondolkodás nélkül fizet, csak akkor rükönvödik meg. mikor egv >még biztosabb kéz* piacra dobja a maga összeharácsolt anvagál s árzuhanást idéz elő Azonban a különféle kezek olykor találkozmik és közős erővel riasztják i fantáziákat. nem kell félteni őket A régi magyar bélveark egyhangúak Voltak, esak az. utóbbi éviizedben szépültek meg. kétségtelenül a nemzetközi konkarrencin hatása alatt. A Rák ö c z i-bélyeg valóságos műremek. finom kivitelű. A sor kibocsátási ára 1 P 18 fillér volt. ma szívesen adnak érte 12—13 pengőt \ rodostói postát megjárt levelezőlapon mégdrár-'bb a sor. A P ármány és a Budavárt sor 10 jrengö körűi jár. közel a kiboesSjJát tízszeresén A Refhlenblokkpdnért 35—45 pengőt is megadnak, aszerint, amint hiányzik valakinek a gyűjteményéből, vagv látva a nagv keresletet további áp-melkedésre számit Budapesten ebből eg\ kézben 5<tflfl pár van. az illető ugv üvöltötte. mint . valamikor a hűtőház a csirkét. A jövő fogja bebizonvitani. hogv beválik-e a spekulációja Mindenesetre jelentős tők" kell az ilyesmihez Egv ismerős kereskedő mondta egyszer a fővárosban e sorok írójának, aki aggodalmát fejezte ki, — Nem hiszem, hogv ráfizetnék. csak győzzem ideggel és szusszal Tessék elgondolni, bogy egyszer esak véget ér a nemzetek és népek ellenségeskedése, kitör a béke, helyreáll a rend és a forgalom. Micsoda béiycséhségek nyernek akkor kielégülést olyan példányokkal, amikhez ma nem juthatnak hozzá! A gyűjtők száma ugyanis egyre nő, fiatal generációk folytatják az öregek szórakozását, vagy szenvedélyét. Akkor aztán itt állok én a nagy készlettel, esetleg csak a fiam. Hogy most néha lemegy az. értéke, az nem érdekel. Egyszer majd felszökik. A Lehe-blokkal eleintén nem törődtek bár összesen csak 50.000 példány készült belőle. Emlékszünk rá. hogy néhány év előtt ugv erőszakolták az emberekre 1.20—1.50 áron. Ma. akármennyire lebecsüli Michel, 55 -60 pengő kínálnak érte. hozzá használatlat állapotban keresik. Kezdetben ugy volt értékesebb ez a kiállítási emlékbélyeg, ha a kiállítási pecsét igazolta, mért különben magán viselte (lucus a non lucendó) a hamisítás gyanújának hévegét. Az árviz-sor kibocsájtósi ára t P 06 fillér volt. Ez felszaladt két és fél pengőre, most visszament valamivel. A gödöllői jamboree a 10 pengőn áll régen. a postaértékesitönÁ még kapható. A leányeserkész nem csinált karriert. ivszámra hever kezdő gyűjtőknél is A Szent István-sorozat 3 pengő körüli árba került uj korában. Ma 910 pengőt ér. azt is főleg azétl. mert rosszabb papírra még nem nyomtak magyar bélyeget s valósággal ritkaság-számba megy a sériiíetlen pé! dánv A magasabb értékét is ej»yes egységei, a ritkább 2S és 50 filléres indokolja. A blokkok netn népszerűek. (Eukarisztikus. Árviz. MátvSs. művész). Túlságosan sokat adtak ki belőlük; legfeljebb a névérték kétszeresét érik el. Meg a legjobb az Ortték 20 fillé res Mondunk azonban, csak ugy talá lomra néhánv magvar értéket. A 20 filléres fekete portó, ha a vízjele állókeresztes ezer pengőt ér. Ebből ngvanis mindössze csak pár száz ke röít forgalomba Az igazi gyűjtő nem is válik meg tőle. ha nem muszáj. Az. üvesmi a legnagvobb szívfájdalom. Ebből a portóbélvegböl a 2 filléres is megér 30 pengői, ha állókeresztes a vízjele. Az 1903. évben kibocsátott 11 és fél fogazású 5 filléres portót nem téliéi megkapni 80 pengőn alul. Az 1934-es kiadású peesételctlen 16 filléres sölélibolya sz.inii bélyeg ha 14-es fogazású. 50 pengőt ér Rend kivül ritka, hónapokba telik, amigva. 'aki beszél róia A Kis-Madonna sor (1. 2 és 5 pen gősi 28 pengőt ér. a nagv Madonnás fi. 2. 5 és 10 Ivi 70 pengőt Ebből 55 pengő esak a tiz pengős, annyira clfogvrii Természetesen mind pecsété tétlenül. az alkalmi bélyegzéseket egyszer túlértékelik, máskor lebecsülik E' lehet mondani, hogy olyan üzem a bélvogkrreskrdés. mint a dzsungel. Embet legven a talpán, aki eligazodik benne. fAkkor is könnyen Irteriti egv tigris"- A katalógusukban ra titkos igyekezetek csinállák az ériKeletien árkülönbségeket Rendkívül kiugrottak a megs/fint államok bélvegei. A 10 sillinges Dolfuss ma (100 pengőn AH, ha ugyan kap haló A Kattioliken-Tag-sorozatot sem adják '200 pengőn alul s 150 pengő a szürke kétsillinges ára (Ugyanebből a zöld is 25—30 P.) Rendkívül keresik a jugoszláv bélyegeket. érdekes hogy jórészt a délvidékiek. A Pen-ohib sorozatból es»M 35.000 példány készült, annak ma 120 pengő a keresleti ára. De ugy szalad fel. hogy nem vagyunk meglepetve), ha eléri a dupláját. Nagyon jó az úgynevezett Listopada (négy darab rág* rábi). ma 80 pengőt ér s drágák * repülők. A horvát feliilnvomásosokkal óriási spekuláció folyik, a 30—40 százalékos hullámzások, egyaránt fel és le, mindennaposak Romániából a régiek a iók, bér drágák a csaknem havonta kikerülő ujak is, mert nehéz hozzájuk jutni A legértékesebb a hadihajó, meg az Orvos-sor. Nehéz ma a bélyeg-üzem, a németek eltiltották az ellenséges államok ujabb bélvegeinek gyűjtését, cseréjét, eladását és gyűjtését. A világ legszebb bélyegei a heteik maradnak. Finom paszlel(színeiket. művészi beállításukat lehetettén utolérni. Ezekből van elég. értékes azonban a nagv Orvat (500 P s a Sthalhclm f(i00 PV Az orosz bélyegek is művésziek", de azért drágák, mert használatlanul nem engedik ki az orzságból. Nagyjából, első kostolóra, ezeket a tudnivalókai közöljük a bélyeg/ gvfijtők világából. REX szemleiszeflö m szenzáció. KELEN LÁSZLÓ, textilipari gépek. Bu apest, V. Csákv u. 14. Telefon: 111-586. Tiszta gyapiufonalak érkeztek í PoJtél-hólinuiihdQilclbc NlgiitHntca 4. sí. Makói hirek A vármegyei gjiiniökscszeti egyesület gyümölcsfapermetcző szereket bocsájt "azoknak a gyümölcstermelőknek rendelkezésére, akik fáikat rendszeresen permetezik. Az igényléseket 23-ig délután 3-4 között kell bejelenteni az egyesület irodájában (Rádayu. 19). Kísérleti kövezéssel látták cl a makói Apafi-utcát. A kísérleti szakaszon kétféle megoldású mód szerint készítették el az átépítést (is a gyakorlati próba után döntik el, hogy a többi burkolatok átépítésénél milyen eljárást követnek. A makói államépttészeti hivatal a körzet több utvonalának jaritását és átépítését rendelte el. Csanádvármegyr tisztviselői közül a legutolsó időben 5 vármegyei kös« Igazgatási gyakornok mondott le állasáról. A vármegyénél legutóbb felmerültek azok a nehézségek, amelyek az. utánpótlás körűt jelentkeznek a közigazgatásban. Szóvá tették, hogy tisztviselőhiányt okoz máris, h'ogv főszolgabíró hivatalban nem lehet közigazgatási gyakornokokat beosztani! Az eddigi jelentkező fiatal tisztviselők, inkább a bíróságnál, a rendőrségnél. vagv magánvállalatoknál helyezkednek el. ami azt mutatja, hogy a vármegyei tisztviselők javadalmazása rendezésre szorul Ugyanilyen helyzetet állapit oltok meg a községi jegyzőknél is. számos segédjegyzöi állás vár már évek óta betöltésre, páIvázó azonban nem jelentkezik. Makón 20 ezer kötetes könyvtár nyL tik mrt a volt Denike-épötétben. K vármegyei nyilvános könyvtár alapját 600 mű. illetve 8760 kötetet kilevő szákkönyvtár anyaga képezi. Ferenczi Béla alispán tervszerűen gyarapította a könyvtárat. Legutóbb pedig a vármegyei nyilvános könvvtár rendelkezésére bóesájtották a Juhász. Lajos-féle gvüjteménv anvagát. amelv mintegy 10.000 kötélre tehető. Dr. Bécsy Bertalan polgármester hirdetménvben figvelmezteti a makói közönséget, bogy a sertés- és zsiradékfélék szállítását miniszteri rendea tét szabályozza, amelynek értelmébe* sertést, sertészsírt, szalonnát, baromfi zsiradékot, étolajat és olvasztott vas jat súlyra való tekintet nélkül Mak<S területéről csak szállttá s! igazolván**! nyal szabad elszállítani. A szállítási igazoüv'ánvolcat a wolcarmestert lW ve fal »dia M ("földszint W). '