Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-21 / 291. szám

15 százalékkal felemelték a munkabéreket és a havi fizetéseket Budapest, -december 20. A MTI Jelenti? A kormány átérezve a kisebb1 munkabérekben, illetőleg fizetés-ben részesülő munkavállalók helyzetét, ujabb rendezéssel gondoskodik megélhetésük javításáról. A Budapesti Közlöny vasárnap száma fcözli a kormánynak erre vonatkozó két rendeletét. A 9080/1941. M. E. sz. rendelet az iparban (kereskedelemben), valar.+nt a bányászatban és kohászatban foglalkoztatott munkásságnak és kereskedősegédeknek járó bérpótlék mértékét 15 százalékkal, vagyis összesen 30 százalékkal emeli feL A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen, valamint a visszafoglalt délvidéki területen — ahol eddig a bérpótlék, figyelemmel arra, hogy ezeken a területeken a katonai közigazgatás alatt a munkabérek mintegy 7 százalékkal emelkedtek, S százalék volt — a bérpótlékot Ugyancsak további 15 százalékkal, összesen 23 százalékra emeli. Azok a munkaadók, akik önként felemelték a béreket, az ebből származó többletet a bérpótlékba továbbra is beszámíthatják. Nincs azonban helye a beszámításnak, oa az emelés előléptetés folytán következett be. A magasabb pótlékot visszamenőleg már december l 'ő' kezdődően kell fizetni. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a 9070/1941. sz. M. E. rendelet a magántisztviselőig utazók és általában az ezekhez hasonló münkavádalók tekintetében. Lényegesebb eltérés csak abban van, hogy a 30 százalékos pótlék csak azokat az al kalmazottakat illeti meg, akiknek fizetése az évi 8000 pengőt nem haladja meg. Az ennél magasabb fizetésű alkalmazottaknál a pótlék mértéke fokozotason 20. illetőleg 10 százalékra csökken. A pótlék (jutalék) százalékszerűen megállapított kü'csát ezeknél az alkalmazottaknál nem lehet leszállítani. A jutalék után pótlék nem jár. Az említett rendelkezések meghatározott eltérésekkel a gazdatisztekre is kiterjednek. A rendelet a könnyebb áttekinthetőség és kezd hiu tőség érdekében a hasonló tárgyú eddigi rendeletek hatályonki vfi helyezésével az idevonatkozu östzes rendelkezéseket egybefoglalja. 3 5 7 százalékkal felemelték a közalkalmazottak fizetését Jelentékeny emelés a családi pótlékoknál — 12 százalékkal emelkedik a nyugdijasok, özvegyek és árvák illetménye Budapest, december 20. A MTI jelenti: A hivatalos lap vasárnap száma közli a kormánynak a közszolgálatban levő tisztviselők és árvák eilátási dijai tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet a tényleges szolgálatban álló alkalmazottak ezidőszerinti fizetését a miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok és hasonló állásúak kivételével 1941 december 1-től kezdve felemeli. Az emelés a IV. és V. fizetési osztályokban 3 százalék, a VI. és Vll. fizetési osztályokban 5 százalék, a VIII és ennél alacsonyabb fizetési osztályokban, úgyszintén a gyakornokoknál, kezelőknél, dijnokoknál és altiszteknél 7 százalék. Ugyanez az emelés érvényesül a tiszteletdíjas és szerződéses alkalmazottaknál is azzal az eltéréssel, hogy a tiszteletdíjas és szerződéses alkalma, zottaknál, minthogy ezek külön családi pótlékot nem kapnak, az emelés 3, 5, illetőleg 7 százalék helyett 8, 12. illetve 15 százalék. A heti, napi és órabéres, valamint ezekkel azonos elbiráiás alá eső egyéb alkalmazottak díjazását a rendelet 1940 november 1. napját megelőzően járt (.'íjazás 15 százalékával emeli fel. Kiemelkedő intézkedése a rendeletnek a családi pótlékok nagymérvű felemelése. A feleség utáni családi pótlék íz, egyes csoportokban az eddigi bavi 18—, 16.50, 15— és 13.50 pengő helvett havi 40—, 35 , 25— és 20— péneo lesz. A gyermekek után a családi pótlék a gyermekek növekvő száma szerint az ötödik gyermekig emelkedik. Az ötödik és azonfelüli minden további gyermek után azonos összegben jár. Ezidőszerint az első két gyermek után járó 18—, 16.50. 15—. illetőleg 13pengő helyett 40—, 30.—, 25.—, illetőleg 20 pengőre emelkedik. A harmadik és minden további gyermek után az alkalmazott részére ezidőszerint járó 24.-. 22.—, 20—, illetőleg 18— pengő összegű családi pótlék helyeit a harmadik gyermek után 50.—, 40 30.— és 25 — pengő, a negyedik gyermek után 60 , 50.—. 35.—. 30 pengő. az ötödik és a további gvermekek után egyéneDkint 70—, 60.—, '40.—, illetőleg 55— pengő illeti meg áz egyes alkalmazottakat Családvédelmi szempont ból lényeges ujitása a rendeletnek, hogy újszülött gyermek után az alkal mázott részére az első hónapban a családi pótlék ötszöröse jár. A rendelet a dijnokoknak és kise gitő szolgáknak a családi pótlékot már szolgálatbalépésük napjától kezdve biztosítja. Ezek eddig csak egyévi szolgálat után részesülhettek családi pótlékba n. A már szolgálatban álló. de még családi pótlékban nem részesülő ilyen dijnokok és kisegítő szolgák visszamenőleg 1941. december 1-től megkapják családtagjaik után a családi ( pótlékot, ha azt a rendelet megje|ené sélől számított 30 napon belül kérik. A nyugdijasok, özvegyek és árvák tekintetében a rendelet uj beszámítható javadalmazások megállapításával teljes egészében megszünteti a jelenleg' bonvolult és njjhejen áttpkintbe"' rendszert. Az uj beszámítható javadal mazások megállapotása azoknál a tivugdijasoknál. akik a teljes ovugdijra igénytadó szolgálati időt betöltötték, valamint ilyen alkalmazottai özvegyeinél és árváinál általában az ellátási díj 12 Százalékos emelését ic lenti. A katonai szolgálati idő eddig csak abban az esetben volt a polgári szol gálati időhöz nyugdíj szempontjába hozzászámítható, ha a két szolgálat között a megszakítás 30 napot nem ha jadt meg. Ezt az időközt a rendelet most egv évre emeli fel. A rendelet a gvermekek, illető'cí árvák esaládi pótléka (nevelési járnlé ka tekintetében az ellátottság szem pontjából eddig megállanitott 32. pen gős értékhatárt havi 50.— pengőn emeli fel. Csak akkor lesz szép a lakása, na bútorát nálunk vásárolja I ASZTALOSMESTEREN CSARNOKA Siendrínyl Séit «t Tirtai átéged, öugonloa-tér II. Tslefonerim: 11-28. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG KATONA JENŐ, kitűnő lapja a Jelenkor közli karácsonyi számában az alábbi pompás cikket: Ma kay Gusztáv tollából: Kétsécfo len, hogy nem a szellem korét éljük. Nehéz sor ma: szellemi embernek lenni. A szellem világosságánál látni az árláz harcot, a földhöz kötött, anyagi gyökerű világproblémák emberőrlő, erővesztői összerobbanását, harctereken és harcterek mögött, népek közölt és az egyes ember lelkében. Es ngyanakkor féltve aggódni a nemzetért amelynek hűséges tagjává, vállaló sorsosává avatta az Ég. töprengve virrasztani a nemzet őrhelyein, hányódni bizakodás és kétségbeesés, tett és elvonültsár. élet és hnlál között A kor problémaköre ismét gazdagodott egy rroblémával: a szellemi embernek is öntudatosan tisztáznia Vell helyzetét keresnie kell a Tielves magatartást. amelvet magáévá teh-t. magáévá kell tennie a „veszélyes" korban. Aggodalom a nemzetért: ez szabja meg ma a szellemi ember magatartását a szellemietlen korban. A nemzeti sors súlyos problémái, az ezerarcú veszély a szellemi vezetőktől és íróktól is állásfoglalást, megvilágosító segítséget követelnek. Az író — a leghivatottabb szellemi emberek egyike — ma aligha lehet Csak-író, elefántesonttornyos remete, elvont életművész, szépségkereető bohém, amilyenek regi idők költői voltak. Ma vallani és küzdeni kell. A pepecselés és a szép elvonatkorés kora lejárt. Manapság nrmtep szellemi embpr őrálló is eerúttal. Nemzete őrállója, a nemzeti lélek hűséges megtestesítője a nemzeti «f-rs formálója: útmutató világosság. erő és bátorítás. Az iró is szükségszerűen hozzájárul a sorskérdések tisztázásához. Lépésrőllépésre védi. tartja nemzete szellemi őrhelyeit, a nemzet. lelki függetlenségének biztosítékait. A szellem fegyvereivel őrködik, h'ogy f nemzeti sors végzetes vágánv™ ne fusson. A megvár író és költő megint azzá lett korunkban, anti mindig is volt a magyarság só Ivos megru-óháttatásnihao? a nemzet ólő Telk'Msmorete és örlelke. kifelé és befejé egvarépt. Az ..írásfndók árulása" ez' — Nem. Az oVan idők ameVekhpn a nemzet sfírsn forog kockán «z"»>te parancsolóan megkövfolik bogy a szellem embpre, az íré ís ki ve°"ve részét a nemzet jövő jé nek' biztosításéban é= a n"m,">ti sors szellemi bajnoka legyen Ennyi evgedmévvt tebri az író. nz örök Szettem szolgája az, örök Szépség napja a korszellem nnrénPsá nak. nmelv szellemi önvédelemre kényszeríti a nemzőtöket. He ezt a segítséget nem a narvt politika, a pillanatnyi pcbefősógpk. az aprópénzrp váltott here'nsság szellemében adja meg. A* magyar író mindig tanítómester is volt: a nemzet tnnítóia. Benne szakad föl a mélyebb, igazabb. magyarság örök akarata, amely ragaszkodik a nemzet létéhez és az ősi hagyományt össze tudja egyeztetni az egészséges reformvággyal. lerázva maró'ól a nemzeti bűnöket és az idegen halasokat Ezt az örök lelket é* az örök eszményeket képvisel a ma szellemi embpre i«" az alakuló élet hullámzásában. Nem -pártok, aluelmaüyakorszaü Vasárnap. 1941 (terrmher 21. kalmi csoportosulások vagy néposztályok szolgálatába köti le magát. mint a politikus, nem is nemzetekközötti síkon érvel, mint a •diplomata, hanem az örök Szellemet és a magyarság földben, népben, kultúrában, nyelvben, irodalomban gyökerező örök lelkét testesíti meg. Gondolkodását és tevékenységét nem a sodródó alkalmiság irányítja, banem az örök eszmények, amelyekhez magyaf ságunk mindig hű volt és hű maradt. Sub speeie futuri szemléli, vigyázza nemzetének és ezekneK az eszményeknek sorsát- Aki túlságosan a jelennek él. az könnyen feledi a multat és elveszti a jövőt. A változásban ő az állandóság. a kicsinyességben a nagyvonalúság. az elvakult izgalomban a szellem messzelátó nyugalma. Az ieazi szellemi ember párfokon kívül és felfii áll. Nem tájékozódhat. be gyakorlatiasan jól kiszimatolt változásokra, nem dörzsölődzködhet ügyeskedve a „jövő embereihez." N^m ..politizál". nem válik napi harcossá; hanem — régi költők és írók utódaként. ősi magyar irodalmi hány ománvt folytatva — időről-időre hattatja szavát, a szettem ^magasából vagy hangoskodás nélkül is hozzájárni szellemi hatásával a magyarság sorskérdéseinek egészséges. szellemies megoldásához. Az örök szellem embereinek közössége jelöli ki küzdőtársait: lelki "rokonait. Eszmei síkon küzd gyakorlati célokért. Csak kivül állhat a rohanó tömegen, ha az az ősi fellegvárak leromho'ásá-a indul. Nem a tömegbe b'eleállva. vele rohanva próbál visszatartani, elhajlítani, józan észre téríteni, hárem nz ót mellett fölmagasodva emeli föl intő é« tanító szavát, mint magánvos ótielző. magányra ítélt és magányát vállaló jegén ve. Magatartása éppen ezért nem egyszer gvakortetiatlannak és merőben időszerűtlennek tűnik föl. Az emberek Ugyanis túlságosan hozzászoktak a gyakorlatiasan ügyeskedő magatartás mindennapi látványához. A szellemi ember azonban olyan Célokat és eszményeket példáz. ' amelyek örökké » Időszerűek — és így snliasem mérhetők a pillanatnyi aktuális mértékével. Bárhogvan lesz: tnffoni'a kell őrhelyét, a szettem és nz örök eszmépvek fellegvárát. Nem "Ivari étiink. hogv jósolgathatnánk He könpvep elkénzelhrto, hogv a szellemi ember ellenzékhe. kisebbségbe szorul majd a kor szellemietlen sodrában. Akkor is helyt Vett álla' la a kedvezőtlen éghnjln? ntett. ^em újság számára ez a kisphbségi sors A magvar iró úgyszólván örökösen a szellem és a tragikus felismerések kisebbségét kénviselte a ni agyar történetem századaiban- He az Újabb évtizedek kitűnő iskolát adtak a kitartó magyarságra, fölfedve a kisebbségi so-s hatalmas, elmélvitő ereiét Bárhoc-van forTl„l is a történelem k'efeke: a szellemi emb'er a legsanyarúhh sorsban is küzdhet: ha keli: á rebonrs. nz ár elten. Nem mint forradalmár. vagy bujkáló összeesküvő, hanem mint. az örök és változtatb'atatl nn dolog rendíthetetlen sziklája. Erejét talán fö'emésztí az ellenzéki magatartás; de megtette kötelességét nemzetével és az örök eszményekkel szpmben és a por" hasújtott küzdelemből egyszer m gis Csak diadalmaskodni fog magyarsága és a szellem.