Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-21 / 291. szám

Európa cs a npcrsanuauhcrűcs 1941-ben P1H mond a nemei cs az európai siahirodalom? A gazdásági élet legfontosabb problémája ma, a második világháború ávoiben a nyersanyagkérlés. Európa 1039 szeptembere, a világgazdaság háborús szétrobbanta sa óta legnagyobbrészt Csupán saját erőire támaszkodhat ebből a szempontból is. A térmrlés — és vele a forgalom — irányát, a haladás iramát tehát ma az szabja meg, hogv mennyire képes önmagát ellátni — elsö-oibnn nyersanyagokkal is a kontinens. Európa közgazdaságát merőben uj helyzet elé állította az ezév júi Urnának végén kitört német szovietrrosz háború. A hatalmas Orosz birodalom, óriási nyersanyagforrása rsl nagyjelentőségű lehet a háborús európai államhk gazdasági flhtéfé. Erre célzóit a legutóbbi berlini Rlbbentrop-beszéd is. amikor rámutatott a lehetőségekre s a szövetségesek által elfoglalt teriiletek gazdasági megszervezésének szükségességére. Mindezek a problémák. — s elsősorban is a nyersanyag kérdés — fontosságoknak megfelelő szorepet játszanál? a háborús évek szakirodalmában. S mennél beljebb kerül a kontinens a háborúba, annál nagyobb oz a szerep. Nagy, átfogó művek ma már ritkábban jelentkf?nek ezen a téred, aminek oka az, bogy ehhez, szükséges statisztikai srtabmrnkat „ háhorús államok alig | 17* t 1 .11 ?„. a c_-_ szolgáltatnak Ehelyett mind Wagvobb szerepet játszanak itl is a kontinens nagy, gazdasági kérdé srékel foglalkozó sajtótermékei. Elsősorban Is a német, vezetőlapokrs kell itt gondolni, de fontos — és tájékozottság szempontjából is jelentős — szerepet, visznek a svájci lapok. Az egyes országok lapjainak és folyóiratainak idevágó közleményei fa alkalmasak a tájékoztatásra. A háborúban élő és a világgazdaságtól a tengeri blokáddal eb/ért Európa mai — 1941-es évi — gazdasági életét, tehát a nyersanyag; élelmezési és ipari nyersanyag helyzet szabja meg. Ennek a Kelvzetrrek vázlatát kívánják az alábbi sorok arfni s rámtffatnl azokra a lehatöséeekre. amelyek a nyefsanvngfifonton a közeljövőben kialakulhatnak;. Önellátás a mezőgazdaságban Európa az ftss/rs kontinensek közt « legjobban iparosodott világrész. Ea ónként adódik abból, hogy laksürüsége a legnngvobh s ezért * lejrtntenzivebb termelésre, aa Ipari termelésre van utalva. Ez a helvaet különösen az első világháború ntán alakult így ki, amikor a tengerentúli buza — a Manitóba-félék, a Rosatc.- Farit-, Itarttsso-buza — állandó, nagypiaookat hódított magának a kontinensen. Hasonló a helyzet a tengerentúl egyeli mezőgazdasági cikkeivel is. a fagvasztott hússal, a kondenzált tejjel, stb, A* európai mezőgazdaságot ilyen körülmények között nagyrészt átállították. mégpedig a tömegcikkek (pl. huzjri beívelt minőségi cikkek termelésére. S ez különösen a nvugati országokra vonatkozik: Holtahdfa Dánia példája eléggé rámutat erre. Európa legnagyobb búzatermő és exportáló területei a délkelet európai államok -- köztük Magva rnr-s»rig is — és Stspvjet Ukrajna maradtak. Az 19.'!9 szeptemberéhen kitört második világháború ilven körülmények kőzött nehéz helyzetbe hozta a blokáddal sújtott Európát A már az 1931— 92-*s válság óta kialakult me*őga*da<ágj örellétó-törekvésak megizmosodtak. x bura-. roy-, jjurgánjayetötern letek megnövekedtek, hogy a kiesett tengerentúli szállításokat a növekvő termelési eredményekkel pótolni lehessen. A »Kölnische Zeitung® ezt a helYzclel a következő táblázatban mulatta be: az utóbbi évék átlagában az cuiőpai termes szükséglet hiány millió tonnában búzából 40- 50 48— 60 8—10 rozsból 21— 25 21— 25 — burgonvábél 148—167 118-167 cukorból » 8—8 2—3 Kézenfekvő, hogy a pótlást, ezt a nagy feladatol csak reszben lehetett az elmult rövid idő alatt elvégezni. Hozzájárult ehhez az 1910-es évi átlagosnál sokkal rosszabb termés is, amikor a kontinens búzatermése őszszesen 370 millió mázsát érte csak el. Mindez a kenyérlisztnck egyéb terményekkel (kukoricaliszt, burgonya, köles, stb.) való keverésével járt. Az 1041 évi búzatermést, az azt állandóan nyilvántartó római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet az átlagos termésmennyiségre. 430 millió métermázsára becsüli, bár hozzáteszi a következőket: yjunius folyamán a hadműveletek Kelet-Európa nagy területeire kiterjedtek, ugy. bogy a buza- és rozstermelés szempontjából fontos területeken károsodásokra kell elkészülve lennünk, amelyeknek mérvét lehetetlen felbecsülni®, A kenyértnag-növénvek melleit óriási elontősrgük van a közélelmezés szempontjából n takarmánynövényeknek is. Á hus-. zsir- és tejellátás mérve fiigg ezen cikk mennyiségétől. A baseli >Natinnal-Zeitung® egyik nemrégen közölt cikkében rámutatott azokra az erőfeszítésekre, amelyeket ^ az egres európai államok ezen a téren is folytatnak. Hollandia — közli a lap — a háború előtt kétmillió tonna szárított zöldtakarmánvt vásárolt évente a tengerentúlról, kénytelen volt takarmánytérmését már a kora őszi hónapokban mesterségesen szárittatni az azonnali szükségletek fedezésére. Dárda 1930-ben 1.6 millió tonna zöldtakarmánvt houtot be: a háhom kitörésével ez leheletlenné vált. 1911-ben 30 ezer lonna halzstrt importált és dolgozott fel takarmányozási célra. Egy erre az célra vonatkozó >NST« jelentés szerint »Dánia mindezek következtében tervszerűen csökkenti állatállományát®. Az olajos növények, különösen a szójabab-vetésterületek az erre alkalmas országokban rohamosan növekszenek Rulgárln — közli a >NationalZeitung® — az 1940-es 30.000 hektárral szemben 1941-ben 70.000 hektárt vet be ezzrt a fontos olajos .növénnyel. Románia 180(10 hektárról 400 000-re növelt a takarmány-vetésterületeket. magyarországon szintén növekvő tendenciát mutatnak Az ezév üi»i"s'':,,<n megindult hászappanoftiífl mm Hrjmiai m pap aiali Oda, 8M Megszünteti a bőr szárazságát és megakadályozza a ráncok képződését. Ftl® szivódóképességénél fogva kitűnő púdéra lap. Kgyfdárusitás: EliR.ST RÓZSI kozmetika. Horváth M. n. 9. félemeleti ajió Széchényi Motivál szemben) Telefon: 90-38. 388 Párisi Nanv flruház R». szeged (Csekonics- es Kiss-u. sarok) ma vasárnap december 21-én délelőtt 10 óratót délután 8 óráig áruházunkat nyitva tartjuk Karácsony fadíszeket, játékokat ajándéktárgyakat illa vísMon Kérjük Megtekinteni ki'rakatajnkqt! ború a nyugateurópai térbe kapcsolta Ukrajnát ezt a mezőgazdasági szempontból elsőrendű jelentőségű területét. Az utóbbi évek átlagában Ukrajna a legfontosabb növényékből a következő mennyiségeket termelte (a »Stud« szerint): 90 millió q búzát. :Í0 millió q rozsot, 35 millió q árpát. 32— 25 millió q tengerit, 30 millió q zabot, továbbá cukorrépát, gyapotot, szójababot és rizst. Ezen terület értéke a háborús Európa számára olyan lesz, amennyire megszervezhető rajta a termelés. Ennek hatása pedig már 1943 nyarán megmutatkozhat a kontinensen \ las, f síin ts a társaih Európa, mint elsősorban ipari terület. természetesen az ipari nyersanyagok nagy tömegérc is igényt tart. Különösen a nehézipar szükségletei azok, amelyek biztosítása a háborús években elsőrendű fontosságú, de emellett Is jelentős néhány könnyű ipari ág (textil-, fa-, stb. iparok) termelési folytonosságának biztosítása® A nyersanyagok egy része — s éppen a legfontosabbak — kellő mennyiségben megtalálhatók a kontinensen: a vas, a szén, a fa és az alumínium. Természetesen a többi létfontosságú nyersanyagokból ts bányásznak, termelnek tnbbet-kevesebliet Európában- A Neue Züfichee Zeitung" egyik cikke szerint a 165 millió tonna világ•vasérct.crmélésH51 88 millió tonna esik NyugatEurópára és 28 millió Szovjetorosv országra. Az 1190 millió tonna saástermelésből 566 millió Jut Európára és 87 millió tonna a Szovjetunióra. Szénhöl és fából kivitelre is jutott a háhnrú előtt. Horgán véréből Európa a világtermelés 17.5%-ot produkálja (Szovjetunió 3.2"/®-öt), ami a szükséglet egyharmadára elég: rézből 6.3%-of (40%). ólomból 25.1%-ot (3.8%). óuból 1.6%-ot (-%) és nikkelből 17%ot (1.8%). Ezekből n fémekből a kontinens mindig behozatalra szorult és ma a termelés és fogyasztás közti különbözete az egyes országok — mennyiségileg természetesen fel nem becsülhető — készleteiből kel! pótolni. Í..Sfnd"Á A petróleum-kérdés, a kaufisükkér.lés gyapot-, juta- és gyapjúkérdés másmódon oldódott — ha ideiglenesen is — meg. Európa ezekből az anyagokból jelentős behozatalt bonyolított le a háború előtt s miután a háború kitörésével a szabad forgalom megszűnt, más pó tan vágókról kellett ezen a téren gondoskodni- S a technika fejlőié se a találmányok sorozata lehetővé tették ezt. Ha ezek a pótanyagok minőségben és árban nem is versenyképesek mindig a nyersanyagokkal, mégis lehetővé teszik az őket feldolgozó iparágak folytonosságát. /I pótámjag szerepe A* a tény. bogy a kontinensen elegendő fa és szén van. adta meg a lehetőséget a mű- és pótanyagok gyártására. A vegyészeti ipar mai fejlettsége mellett az új gyártmányok egész sora jölt lőtté ŐR gazdagította az egyes iparágakat. A háború legfontosabb ftyorgeityngáhnn. » repülőgépeket, tankokat és hadihajókat — nem is szólva most. az autókról — meghajtó petróleumban elég kis mértékben részete-dik eutótat. a v'ówáti. éve ként 5—7 nUlli6 tonnát termelő á« ványolajförrások mellett Csupán * német, cseh, lengyel, magyar, albán, kisebb kapacitású ola.iforrások állnak a kontinens rendelkezésére. Németországban — és kisebb mértékben máshol is — ezért még a Isikében rátértek a barnaszénből törté® nő Bcrgius-féle szénolujgyártásra. 193ü-ben még 2—2.5 millió tonna volt a termés, a legújabb .jelentések szerint már az 5 millió tonna felé járnak a szénolaj évi termelésében. Ez természetesen csak egyrésze a háborús petróleum fogyasztásnak. A benzin-helyzet hatása egyébként európaszerte az autók friszén-generétor hajtásra való átépítésben és — másrészt — egyes Csoportok beállításában nyilvánult meg 1941-ben, al-ogy az előző évben is. Szénből állítják elő a másik fontos háborús nyersanyagot, a mii gumit, a bunát is. Az új pótanyag igen sok vonatkozásban használható ós képes pótolni a természetes gumit. A textil anyagok terén a fa-cellMIözéből előállított műrost (Zellwolle) az új anyag Sok tekintetben megelőzi a míSselymet, a másik pótanyagot is. Ez az oka annak, hogy míg Németországban 1929-ben még csak 2.4 millió ]ihrn volt a mürostteimelés. 1988-ban már 330.0 millióra emelkedett a produkció. (Japán termelésének növekedése még er.nél is rohamosabb: 1933-ban még Csak 0.9 milin 1b. volt a produkció, 19:8-ban pedig már 375.0 millió.) 'U mörestgyártás a háborús érek alatt rohamosan fellendült Németországon kíviil a nyugat-, közép ős északeurópai államokban is. Valószínűleg ez az anyag a háború nfaíu — a világgazdaság újjáalakulás® után is, — érdemes lesz, a tSvábbg.vártásra. Rengeteg egycb műanyag termelése is folyik ezeken kívül még ma európaszerte. Igy a cellulózéból gyártanak cukrot (alkoholgyártás), takarmányt (állattartás), a tej kazeinjéből gyapjút (a turini Snia Vtscosa az első ezen a téren), á feketeszénből ipari zsiradékokatNyersanyagok és pétMyagok —• | ez«kre épül ma fe! Európa gazdasági élete. S ebbe a — háborútól szó'dúlt — gazdasági életbe kívánnak a tengelyhatalmak rendszerességet bevinni, megszervezni. A „Deutsche Allgemclne Zeitung" ég a „Berliner Börsen-Zeitung" hasábjain állandóan szerepet kapnak ezele a problémák. A nngytérelmélot, as árúk és szolgáltatások tervszerű kicserélése az államok között, a* együttműködés kérdését. Bizonyos azonban, hogy mindezek alapja a nyersanyagellátás biztosítása ai egyes államok fugyasztópiaei részére addig fa. amíg a háború befejezése után lebullannk az Európa köré felállított, kereskedelmi sorompók. tolnatgyörgy Bartha Sándor férje. Erzsébet. férj. dr. Farkas Károlyné, Gyula és László gyermekei, fájdalommal megtöri szívvel tudatják, hogy a forrón szeretelt legjobb édesanya, testvér és rokon Bartha Sándorné aaül. Kókaí Erzsébet életének 62-ik évében f. hó 18-án elhunyt. Temetése 21én, vasárnap d. u. 3 órakor lesz a gyevi temető halottas, házából.