Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-19 / 289. szám

ü EL M A ti Y AHUfibAAli Péntek. 1*41 toMnMr 1*. varos a rendőrségi székház építéséreA mérnökhiány A kisgyűlés ezután a mérnökhiánnyal foglalkozott. Dr. Kemerrsay Tibor elmondotta, hogy most már 6-ra apadt az egykori 10-ből a mérnöki hivatal létszáma Fenyő T/'.loa műszaki tanácsos nyngdíjaz*-árai. Sajnos — möndotta Kemetissv tanáfisnok — nem lehet arra számítanunk", hogy pótolni lehet a súlyosan érezhető mérnökhiányt. A /fai nöki hivatal munkája tetemesen mfgnövekedett s ezt ideiglenesen bizonyos átcsoportosítással át lehet hidalni. A" kisgyűlés ezzel kapcsolatban elfogadta a mérnöki hivatal vezetőjének azt a javaslatát, hogy BT mérnök részére év) 1800 pengő úLátalányt szavamon meg a közgyűlés. A kisgyűlés hozzájárult ahhoz, Kogy a város 3000 pengővel támogassa az Egyetembarátok Egyesületét egy „Szegedi Szemle" pímfi folyóirat kiadásában. Szeged gyógyfürdője és o szegedi utcák Vitéz dr. Szabó Géza tanácsnok egy gyógyfürdő létesítésére vonatkozó polgármesteri javaslatot ismertette. Á városi gőzfürdő elavult berendezésével még nagyobbarányú átalakítással sera válna alkalmassá atía, Hogy a víz gyógyerejéhez méltó gyógyfürdő lehessen. Ezért szükségessé vált, Sogy a város gyógyfürdőt létesítsen. 'A tervet egy ad hno bizottság dolgozza kí. Teljesen korszerű, minden igénynek megfelelő gyógyfürdőt épít majd a város, ha a viszonyok ezt lehetővé teszik, addig fa — mondja a polgármesteri javaslat — mondja ki a közgyűlés, högy elvbea ehhez hozzájárni, az ügyet állandóan napirenden tartja a a tervet felküldi a heliigymtniszfoznek. A kisgyűlés hozzájárult aa indítványhoz. Dr. Bokor Pál indítványát Hallgatta meg ezután "dr. Havass Zoltán előadásában. Az indítvány értelméRen a bizottsági tagnévsorban feltüntetik, Hogy kinek van Nemzetvédelmi Keresztje. 'A Baross-Szövetség indítványát, előkészítés végett kiadta a kisgyűlés. 'Áz indítvány arra vonatkozik, Hogy új kornak és keresztény szettemnek meg nem felelő utcaneveket változtassa meg a város". Tejmizéria X kisgyűlés ezntán a saját hatáskörében eldöntésre kerülő ügyek Is tárgyalására tért át. 'A város ?é*tóre szükséges papfrártík szállítását vitéz Nagy Férenffnek, az AltTestvértknek és a Szent Imre Társulatnak adta vállalatba. A nyomtatványokat aa'Árpád-nyomda készíti el 81.300 pengőért a városnak. A vátöSi intézmények részére szüksége* élelmi cikkek közül a kenyérrtállífést Mllötta János kapta meg. Á kenyér kilóját 38, a zsemlye darabját 4 és fél fillérért szállítja. Grdtgh Lajos tb. tanácsnok bejelentet te, hogy sajnálattal kell tudomásai vfiűní. bogy a szeretetház, « árvaház és 9 fertői Öbe teffJtáf.ház részire stüksÁoet U.m lite* tét smUitáiát* egyetlen ajánlat iMtée, At, árkádsor szobrainak karbantartási munkáit havi 44 pengő dijazárért Virágh Márton kapta megFzzel kapcsolatban dr. Széli Gyula - rátette, bogy a Rákóczi-szobor talapzatán lévő „kuruc-latin" felirat nem látszik. A tűzoltótíszti egyenruhákat 2885 r-'ngőért készítik el. A kisgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a Közjóléti Szövetkezet Alsótanyán ingatlant vegyen. Az Iskolafogászati Intézetet a városi vízmű épületében Helyezi el a város. A Szeged-öszeszéki Hnlásztársaságnak 24 évre bérbeadta a kisgyűlés az őszeszéki vízállásos területet. Ezután különböző építési nyugdíjazási és betegszabadságolási kérdésekkel foglalkozott a kisgyűlés s ezzel az iilés véget ért MINDEN VI ELŐFIZETŐNK is teljesen ingyen megkapja a DÉLMAGYARORSZÁG NAPTÁRÁT Ilii feitUnh eddig Erdély egészségügyéért? Az 1940 őszén visszacsatolt keleti cs erdélyi országrészeken közegészségügyi szempontból a magyar közigazgatás elhanyagolt viszonyokat talált. Csecsemőhalálozás terén Románia egész Európában vezető szerepet töltött be, tubcrkolózis-halálozása pedig országos átlagban lényegesen magasabb volt, mint hazánkban. Igen magas a vérbajjal fertőzött lakosság arányszáma is. Ha ehhez hozzáveszszük, hogy a vízellátás problémájával egyáltalán nem foglalkoznak, fogalmat alkothatunk arról, hogy mily sok tennivaló várt a visszacsatolás után a hatóságokra ezen országrész 1 özegészségügyi állapotának javítására. A legszükségesebb hiányok pótlásáról már a katonai közigazgatás gondoskodott, majd annak megszűnte után a belügyiminiszter az erdélvi tuberkolózís elleni küzdelem megindítására 21 állami tüdőbeteggondozó intézetet létesített. Az intézetek felállítására és felszerelésére az elmult esztendőben több. mint 250 ezer pengőt fordítottunk. A szakgondozás hatásosabbá tételére és az igen magas csecsemőhalálozás leküzdésére az. elmult évben a visszacsatolt keleti és erdc, lyi országrészen 38 általános egészségvédelmi szolgálatot is szerveztünk. Á fertőző betegségekkel kapcsolatosan egészen speciális problémája Erdélynek a kiütéses tífusz. Az összes erdélyi járások részére fertőtlenítő egészségőrök alkalmazását engedélyeztük és el kívánjuk látni az összes járásokat mozgó gőzfertőtlenitö gépekkel. Gyártási nehézségek miatt eddig csak 30 darab nj gépet küldtünk ki s e célra együttesen több. mint 200 ezer pengőt fordítottunk. Kolozsvárolt és Szatmárnémetiben két maláriavizsgáló állomásunk mér megkezdte munkáját. Három laboratóriumi vizsgáló állomást létesítettünk a fertőző betegségek elleni hathatósabb védekezés céljából. A vízellátása javítására is megindult a kutató mnnká: a kutak vizének kataszterbevétele. helyének kijelölése. Már e; ken a kútfúrási munkák is vannak. uj kutak •gyes helyefólyamatban A kereskedelem és ipar aktuális kérdéseiről tárgyalt a kamara csütörtöki ülése A bevonult kereskedők és iparosok adója — Á hatósági árakat a kamara és a szakmák képviselőivel együtt állapítsák meg (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi kereskedelmi ée ipsfkamárá véleményező bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott. Dr. Koesondy Gyula miniszteri osztálytanácsos, kamarai miniszteri biztos nyitotta meg az ülést. Bevezető szavaiban üdvözölte a Délvidékről Szegedre érkezett vendégeket: dr. Kabai István szabadkai. valamint dr. Muesi Péter szegedi közellátási felügyelőség! vezetőket. Bejelentette, hogy a véleményező bisóltsági ülésen a belügyminiszteri kint verés értelmében most Vész először részt vitéz; dr. Görög Károly vezérigazgató és Tóth Ferenc, a makói ipartestület elnöke. Beszámolt a kamara működéséről és vázolta azrkst az elveket, amelyek szem előtt tartásával működik majd a jö\ őben. A november havi működésről dr,. Örmény Alajos főtitkár terjesztett he jelentést. Beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyeket A kamara a kormány akciójával kapcsolatban az érdekeltségek kívánságára életbe léptetett. Bejelentette, a kamara eljárt, Hogy a népruházati Akciót A közellátási mioisztórium nec*ak a Hangya fióküzleteinek Uiutitéséoei b&nyalítsd le, hanem etnlrrrliertntó fey a vidéki sók Iparénak" fejlesztése tekintet ben nagyjelentőségű A Wrvényter* vezet. A kamara szfikebbkörfi bízott-1 s'pggal tárgyaltatja a tervezetet ég a bizottság észrevételéit közli az fiiéi ékes miniszterrel. Dr. Lengyel István fogalmazSgyakomok indítványt terjesztett elő, Kogy a hadbavőnutt iparosok és kereskedők adóját töröljék arra as időre, míg iparukat a bevonulás miatt nem folytathatják. Dr. Tamás Miklós az Arúknpösolásról, dr. Szekeres Ferenc az Iparosok és kereskedők kötelező nyugdíjbiztosításával foglalkozott. A kormány törvénytervezetet készített, amelynek értelmében 1912. júMs 1-től kezdődően bevezetik a kötelező nyugdíjbiztosítást. Az indítványok során Szere,dal József a fűszerpaprika után felszámítható haszon, valamint a hnrspótló megjelölése ügyében terjesztett elő indítványt Dannef János azt indítványozta, hogy a hatóságok ár megállapításaihoz a kamara és az érdekelt szákmák képviselőit is hívják be. Kifogásolta. Kogy a termelői és a kereskedői ármegállapítás között a hatóság különbséget nem tesz. Megfelelő Intézkedés foganatosítását kérte. A ülés végén Lcndvai Lajos szóIáit fel és köszönetet mondott, a kamara vezetőségének ezévl munkásságáért. kapcsolja be az akcióba a kis- és nagykereskedőket is. Telek Andor, Kabai Istváu és Ki tt ing Lajos felszólalása után Dámé ny főtitkár az árúk számlázásáról és az árúk árának feltüntetéséről szóló rendoletterevzetet ismertette. A kamara a szakérdekeltrégtk bevonásával beható tanácskozásokat folytatott aZ ügyben és a felmerült kívánságokról jelentést tett a kereskedelemügyi miniszternek. Ezután dr. Cserzy Mihály kamarai titkár tartott részletes beszámolót az ipari lóvábbképző tanfolyamokról. Hangoztatta a továbbképző tanfolyamok fontosságát, ismertette a továbbképző tanfolyamok organizációját és azokat az eredményeket, amelyek a tanfolyamok hatásaképpen jelentkeztek az ipari és kereskedelmi életben. A nagy figyelemmel kísért előadás után Joanoviös Ferenc és Beesltehézy Sándor szélűit fel Csatlakozva a dr. Cserzy Mihály által vázolt elvekhez és hangoztatva a továbbképző tanfolyamok fontosságát. Dr. Gyuris István titkár az iparff jtesitG*} törvény reformját ijtaertette. A t&wény Alapgondolata a deLeszúrta a lovát az utcán egy ittas földműves (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön délelőtt 11 óra tájban megbotránkoztató látványban volt részük azoknak, akiknek az ítélőtábla előtt vitt el az útjuk. A Foketesas-üteában haladt kétlovas kocsijával Gerébek József 40 éves Újszeged Fürj-utca 29. szám Aifltt lakó földműves. Gerobok szókatlan gyorsasággal hajtotta, lovait é- a nagyobb sebesség elérése erdőkében alaposan ütlegelte a lovakat A közelben szolgálatot teljesítő rendőr rászólt a vadul hajtó földművesre, bogy ne üsse a lovakat é» bujtson lassabban, mert az esős útin? fen elcsúsznak a lovak. A boösi» azonban nem volt hajlandó megfogadni a jótanáosót és ismét a lovak közé csapott. Ebben a pillanatban m egyik ló megcsúszott és elvágóclött. A rendőr azonnal a ló segítségére sietett, de mielőtt még odaérkezett volna, Grfebek József előkapta a zsebkését, és a szerencsétlen állatot szügyönszúrta. Az állat a kispengéjű bicska szúrásétól nem mult ki azonnal, vergődéséből a járókelők egyik mentette meg, aki a kezében lévő kalapágso?al fejbevágta. A kihallgatott Gerebék nemigen tudott értelmes válaszokat adni ai őt kihallgató rendőrnek, mert ittas volt. Nagynehezen kiderült, hogy G' rebek saját lovát szúrta le. GereUket elengedte a rendőft fiűi gífldul slleue az eljáró*.