Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-03 / 276. szám
4 l)EtMAG\ A fl 0 fi & Z A (j Szerfla. 1#41. Az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményét is kikérik a Dimícs Milotín ügyben Á döntés megérkeztéig elnapolták a táblai főtárgyalást (A Délmagyarország munkatársától) Legutóbb beszámoltunk arról az érdekes bűnügyről, amelynek vádlottja Dimies Milotin 31 éves loeki napszámos, akit az ügyészség szándékos emberölés büntette miatt állilott biióság elé. Az ügy első kél tárgyalása még a jugoszláv éra alatt történt a szerb törvényszék és Ítélőtábla előtt majd perújrafelvétel folytán és az újvidéki magyar törvényszék ítéletének megfcllchbezése után az ügy a szegedi Ítélőtáblához került. A főtárgyalás! hétfőn délelőtt n Curry-lanáes k ••'/." te meg. Az íratok ismertetés után kedden reggel folvtalták a főtárgyalást és mindenekelőtt dr. Incze Gvula egyetemi magántanár, törvényszéki orvosszakértőt hallgatta ki a bíróság, aki szakvéleményét terjesztette elő Dr Tneze Gyula elmondotta, hogv véleménve. szerint a vádlott a tett elkövetésekor teljes mértékben korlátozott volt akarati elhatározásában. A különböző helyeken elfogyasztott körülbelül másfél liter pálinka olyan hatással volt a vádlottra, hogy fel kell tételezni a vádlottról , a teljes bes/ániithatatlansásot. Erre mulal az. a tény ts. hogy a kocsmában a tanúvallomások szerint alvás kő/ben többször felriadt és a teljes magánklvüliség jeleit mutatta. Felte telezhető, hogy amikor felriasztották, reflexszerüen mintegy védekezésből rántotta elő a bicskát. Maga a tett szintén az önkívületi állapotot mutatja. mert a nyitott bicskával valósággal beleszédült a mellette álló Vlajku Vrszclvbe. A továbbiak során az orvoss7fikérlft javasolta, hogy szakvé. leménvél az iratokkal együtt a bíróság terjessze fel az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz felülvéleménvezés végett. A Mróság az orvosszakértő vallomása után tanácskozásra vonult rjwsra, majd kihirdette végzését, amely szerint az ügyben tijkérik a tanáes véleményét is. Amig a döntés leérkezik, a tár»r'.lA<1 rlnanolták Temetkezfóí köiisfiueinek meoíéiMröi Nziositás mifin gondosmmai Magyar hősök Ezen a napon Petricheyich György volt beiovári IS gyalogezredben sz* sados haláltmegvető rettenthetetlen bátorságával és öntevékeny erélyes in lézkedésével tünt ki az AtangyelovácGrn-Milnnovac-i csatában * Balingroh begvbát vedel mezésében. Zászlóaljával a 325 in. magas hegyhátat kellett védenie a túlnyomó erejű szerbek ellen. Különös ügyességééi é* harcászati rátermettséggel védő állá sát meghosszabbítja és * 2000 lépéhosszít védelmi állást rendületlenül tartja. A késő éjjeli órákban a/, ellem ség pergőtüzében a már-már hátráló őrsöket visszavezeti helyükre és minden ujabb helvzetel mérlegelve századait vas eréllyel bu/.ditja kitartás*, megjelölve az ujabb védő vonalakat A kötelességteljesítés legszebb példáját mulatva fáradhatatlanul tevékenykedett és neki volt köszönhető, hogy az ellenség a fedezetlenül maradt jobbszárnyunkat nem támadhatta meg. Ezért a fegyvfilénvetet t derék tiszt a bronz katonai érdeméremmel lett kitűntetve. Nyelvtanulási láz Szegeden A város lakosságának csaknem fele beszól vagy most tanul idegen nyelven (A Délmag} «rors/ág munkatársától) | f, unciául ..." — szólít fel méltánylandó közvetlenséggel a könyvA mindennapi élet ezernyi megnyilatkozásáról, csaknem minden mikroszkopikusan apró leiiileléröl készítenek manapság statisztikái. A kor hangulata és a korral járó törvényszerűségek teszik ezt szükségessé: hiszen nia nem csupán a kíváncsiság miatt kell tudni azt. liogy hány gyerek, hány felnőtt, hány nő. hány férfi, hány pár cipő, mennyiségileg és minőségileg hány ös mutatható ki és irható be azokba a rubrikákba, amelyek minden hivatalos iratnak gerincét alkotják Külön lénia lehelne behatolni egyszer a statisztika burjánzó berkeibe és statisztikát készíteni a statisztikáról: összegyűjteni és elmondani azt. hogy mi mindentől állítanak össze a hivatalos és nem hivatalos körök pontos, számszerű adutokat. A fővárosbqn például már megkezdték, azoknak azadateku d; ftszslegyűjtését is. hogv ki mikor kel é4 niik<>r fekszik... A villamosjáratok összeállítása miatt van erre szükség Ne kalandozzunk tovább ezen a területen. mert nem újságcikket szerkeszthetnénk az elénk kerülő anyagh ű. hanem megírhatnánk a »hivatalos ki vánnsiság* vaskos és mulaiságos kötetét. Ehelyütt üljünk neki és készítsünk mi is statisztikát arról, hogy Szegeden milyen fokú * nyelvtanulási láz. Könnyen és gyorsan.., „Tanuljunk • könnyen és gyorsan olaszül . . . angolul . . . németül . . . kereskedések kirakataiban elhelyezett nyelvkönyvsorozat. És az igyekvő haladó, aki otthon kíván lenni a világ egyes nyelvterületein, bemegy az üziiletbe és sietve megvásárol egy „ön nyelvtant". Hazamegy és a Ház Asszonyának, valamint törvényes biológiai folytatásainak kijelenti, hogy a mai napon megkezdik közösen a könnyű és gyors nyelvtanulást. Hogy milyen mértékű az erre irányuló igyekezet, azt legjobban bizonyítja a.z a könyvkereskedői kőrútunk során összegyűjtött adat., amely szerint Svegeden a lassanként elmúló 1941 ik esztendőben több mint vm nyelvkönyv fogyott el. Ha ezt. összevetjük a város lakosságának számával, akkor első pillantásra nem látszik nagynak. de ha minden szempontot tek'ntetbe veszünk, akkor egyszerre megvilágosodik, hogy Szeged nyelvtanuló vörös lett. Ez a szám ugyanis kívül esik az iskolákhan folyó rpopka keretén: kizárólag a társadalom ..meglettebb" tagjainak nyelvtanulási vágyát tükrözi viszsza. mert hiszen ezek a nyelvkönyvek nem iskolai tankönyvek, hárem nagyrészt magánhasználatra EGÉSZtóvényóra P2QÖ'y2 - - p100 • • R 4%-os kamatozat Milliós nyeremények oseie* tiltott ssebkótiyvee&sék Ifcelte kel * ..segédeszközökkel" felszerelve tenni a auegetH társadalom — könnyen és gyorsan- Hogy milyen könnyen ée milyen gyorsan: annak fényes bizonyítéka, hogy jelentőn mértékben megnövekedett a — nyelvtanárak forgalma. A tanulók statisztikája — Kik vesznek nyelvkönyveketí Ezt a kérdést tesszük fel a könyvkereskedőknek. A válasz érdekesFőként a különféle üzletek, vállalatok vezető tagjai, ügyvédek és általában a szabad pályán lévők, akik már tudnak egy-két nyelvet beszélni. azonban bővíteni kívánják az eddig meghódított nyelvterületeket. A munkásosztály is igen nagy számrnn! szerepel a vásárlók között, a tisztviselőtársadalom js szép számmal képviselteti magát. A tannlók soraiban ez a réteg vezet. Egyik ismert szegedi nyelvtanárnak , 37 tanulója közül 21 tisztviselő, 3 üzlettulajdonos, a többi munkás. — Milyen nyelvek iránt érdeklödnek? Sorrendben a német, angol, francia, olasz nyelv vezet. Kisebb számban tanulnak spanyolul — Szegeden összesen kilencen —, románul, szefthül. Egy szegedi fafeldolgozó üzem vezetője a svéd nyelvet sajátítja él. Az összes nyelvtanulók száma — természetesen csak a magántanároknál tanulókat tekintetbe véve —. meghaladja a 3500-at. Emellett az iskolai oktatás — a középiskolákat, a tanfolyamokat és az egyetemet idesorolva — több mint 20.000 hölgyet es fiatalembert vezet be a nyelv rejtelmeibe. A magántanulókkal, illetőleg a tanár nélkül tanulókkal együtt tehát mintegy 30.000 embel tanitl Szegeden idegien nyelveket:! az összlakosságnak egynegyede. Hány nyeiven beszól Szeged? A népszámlálási íveken ki kellett tölteni a nyelvtudás rubrikáját is. A beírt adatok összeszámlálása azt eredményezte, hogy Szegeden 38.702 ember beszél idegen nyelvet. Ezek közül 20.806 több nyelvet tud — tizennégyen vaunak, akik négynél több nyelven beszélnek és írnak tökéletesen. Legtöbben németül beszélnek. Sorrendben a francia, szerh, angol és román következik a német után. A városnak egyik Újszegeden letelepedett lakója az indus nyelvet beszéli a német, angol, francia és olasz mellett. A marokkói „fekete fiancirít", ezt az érdekes tájszólásokkal megtűzdelt „afrikai" nyelvet hárman beszélik Szegeden: évekkel és évtizedekkel ezelőtt jöttek haza a francia idegenlégióból. A finn nyelvet tökéletesen egy szegedi faszobvász Helsinkibe távozott fia beszéli: Kulai Sándornak hívják, tizenhat nyelvet tanult meg hibátlanul diákévei alatt Szegeden. A nyelvtudók és nyelvtanulók száma — a diákokkal együtt — elére a 60.000-et, ami a lakosság számának csaknem fele. Az elmult esztendőbon nemcsak a nyelvtudók és nyelvtanulók, hanem a uyelvtanírok száma is megnövekedett a városban'. .Jelenleg 87 nyelvtanár működik Szegeden. A munkájuk egyre sokasodik, mert — mint az elmondottakból kitűnik — negyvenfokos nyelvtanulási láz ütötte fel « féjét a város fal*; köröttJöhet a$ idegenforgalom. f-1