Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-03 / 276. szám

4 l)EtMAG\ A fl 0 fi & Z A (j Szerfla. 1#41. Az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményét is kikérik a Dimícs Milotín ügyben Á döntés megérkeztéig elna­polták a táblai főtárgyalást (A Délmagyarország munkatársától) Legutóbb beszámoltunk arról az érde­kes bűnügyről, amelynek vádlottja Dimies Milotin 31 éves loeki nap­számos, akit az ügyészség szándékos emberölés büntette miatt állilott biió­ság elé. Az ügy első kél tárgyalása még a jugoszláv éra alatt történt a szerb törvényszék és Ítélőtábla előtt majd perújrafelvétel folytán és az új­vidéki magyar törvényszék ítéletének megfcllchbezése után az ügy a szege­di Ítélőtáblához került. A főtárgyalás! hétfőn délelőtt n Curry-lanáes k ••'/." te meg. Az íratok ismertetés után kedden reggel folvtalták a főtárgya­lást és mindenekelőtt dr. Incze Gvu­la egyetemi magántanár, törvényszéki orvosszakértőt hallgatta ki a bíróság, aki szakvéleményét terjesztette elő Dr Tneze Gyula elmondotta, hogv véleménve. szerint a vádlott a tett elkövetésekor teljes mértékben korlátozott volt akarati elhatározásában. A különböző helyeken elfogyasztott körülbelül másfél liter pálinka olyan hatással volt a vádlottra, hogy fel kell tételezni a vádlottról , a teljes bes/ániithatatlansásot. Erre mulal az. a tény ts. hogy a kocs­mában a tanúvallomások szerint alvás kő/ben többször felriadt és a teljes magánklvüliség jeleit mutatta. Felte telezhető, hogy amikor felriasztották, reflexszerüen mintegy védekezésből rántotta elő a bicskát. Maga a tett szintén az önkívületi állapotot mutat­ja. mert a nyitott bicskával valóság­gal beleszédült a mellette álló Vlajku Vrszclvbe. A továbbiak során az orvoss7fikérlft javasolta, hogy szakvé. leménvél az iratokkal együtt a bíró­ság terjessze fel az Igazságügyi Or­vosi Tanácshoz felülvéleménvezés vé­gett. A Mróság az orvosszakértő vallo­mása után tanácskozásra vonult rjw­sra, majd kihirdette végzését, amely szerint az ügyben tijkérik a tanáes vé­leményét is. Amig a döntés leérkezik, a tár»r'.lA<1 rlnanolták Temetkezfóí köiisfiueinek meoíéiMröi Nziositás mifin gondosmmai Magyar hősök Ezen a napon Petricheyich György volt beiovári IS gyalogezredben sz* sados haláltmegvető rettenthetetlen bátorságával és öntevékeny erélyes in lézkedésével tünt ki az Atangyelovác­Grn-Milnnovac-i csatában * Balingroh begvbát vedel mezésében. Zászlóaljával a 325 in. magas hegy­hátat kellett védenie a túlnyomó erejű szerbek ellen. Különös ügyességééi é* harcászati rátermettséggel védő állá sát meghosszabbítja és * 2000 lépé­hosszít védelmi állást rendületlenül tartja. A késő éjjeli órákban a/, ellem ség pergőtüzében a már-már hátráló őrsöket visszavezeti helyükre és min­den ujabb helvzetel mérlegelve száza­dait vas eréllyel bu/.ditja kitartás*, megjelölve az ujabb védő vonalakat A kötelességteljesítés legszebb pél­dáját mulatva fáradhatatlanul tevé­kenykedett és neki volt köszönhető, hogy az ellenség a fedezetlenül ma­radt jobbszárnyunkat nem támadhatta meg. Ezért a fegyvfilénvetet t derék tiszt a bronz katonai érdeméremmel lett kitűntetve. Nyelvtanulási láz Szegeden A város lakosságának csaknem fele beszól vagy most tanul idegen nyelven (A Délmag} «rors/ág munkatársától) | f, unciául ..." — szólít fel mél­tánylandó közvetlenséggel a könyv­A mindennapi élet ezernyi megnyilat­kozásáról, csaknem minden mikrosz­kopikusan apró leiiileléröl készítenek manapság statisztikái. A kor hangula­ta és a korral járó törvényszerűségek teszik ezt szükségessé: hiszen nia nem csupán a kíváncsiság miatt kell tudni azt. liogy hány gyerek, hány felnőtt, hány nő. hány férfi, hány pár cipő, mennyiségileg és minőségileg hány ös mutatható ki és irható be azokba a rubrikákba, amelyek minden hivatalos iratnak gerincét alkotják Külön lénia lehelne behatolni egyszer a statiszti­ka burjánzó berkeibe és statisztikát készíteni a statisztikáról: összegyűjte­ni és elmondani azt. hogy mi minden­től állítanak össze a hivatalos és nem hivatalos körök pontos, számszerű adutokat. A fővárosbqn például már megkezdték, azoknak azadateku d; ftsz­slegyűjtését is. hogv ki mikor kel é4 niik<>r fekszik... A villamosjáratok összeállítása miatt van erre szükség Ne kalandozzunk tovább ezen a te­rületen. mert nem újságcikket szer­keszthetnénk az elénk kerülő anyagh ű. hanem megírhatnánk a »hivatalos ki vánnsiság* vaskos és mulaiságos kö­tetét. Ehelyütt üljünk neki és készít­sünk mi is statisztikát arról, hogy Sze­geden milyen fokú * nyelvtanulási láz. Könnyen és gyorsan.., „Tanuljunk • könnyen és gyorsan olaszül . . . angolul . . . németül . . . kereskedések kirakataiban elhelye­zett nyelvkönyvsorozat. És az igyek­vő haladó, aki otthon kíván lenni a világ egyes nyelvterületein, be­megy az üziiletbe és sietve megvá­sárol egy „ön nyelvtant". Hazamegy és a Ház Asszonyának, valamint törvényes biológiai folytatásainak kijelenti, hogy a mai napon meg­kezdik közösen a könnyű és gyors nyelvtanulást. Hogy milyen mérté­kű az erre irányuló igyekezet, azt legjobban bizonyítja a.z a könyvke­reskedői kőrútunk során összegyűj­tött adat., amely szerint Svegeden a lassanként elmúló 1941 ik eszten­dőben több mint vm nyelvkönyv fogyott el. Ha ezt. összevetjük a vá­ros lakosságának számával, akkor első pillantásra nem látszik nagy­nak. de ha minden szempontot te­k'ntetbe veszünk, akkor egyszerre megvilágosodik, hogy Szeged nyelv­tanuló vörös lett. Ez a szám ugyan­is kívül esik az iskolákhan folyó rpopka keretén: kizárólag a társa­dalom ..meglettebb" tagjainak nyelvtanulási vágyát tükrözi visz­sza. mert hiszen ezek a nyelvköny­vek nem iskolai tankönyvek, há­rem nagyrészt magánhasználatra EGÉSZtóvényóra P2QÖ'­y2 - - p100 ­• • R 4%-os kamatozat Milliós nyeremények oseie* tiltott ssebkótiyvee&sék Ifcelte kel * ..segédeszközökkel" felszerel­ve tenni a auegetH társadalom — könnyen és gyorsan- Hogy milyen könnyen ée milyen gyorsan: annak fényes bizonyítéka, hogy jelentőn mértékben megnövekedett a — nyelvtanárak forgalma. A tanulók statisztikája — Kik vesznek nyelvkönyveketí Ezt a kérdést tesszük fel a könyv­kereskedőknek. A válasz érdekes­Főként a különféle üzletek, vállala­tok vezető tagjai, ügyvédek és álta­lában a szabad pályán lévők, akik már tudnak egy-két nyelvet beszél­ni. azonban bővíteni kívánják az ed­dig meghódított nyelvterületeket. A munkásosztály is igen nagy szám­rnn! szerepel a vásárlók között, a tisztviselőtársadalom js szép szám­mal képviselteti magát. A tannlók soraiban ez a réteg vezet. Egyik is­mert szegedi nyelvtanárnak , 37 ta­nulója közül 21 tisztviselő, 3 üzlet­tulajdonos, a többi munkás. — Milyen nyelvek iránt érdek­lödnek? Sorrendben a német, angol, fran­cia, olasz nyelv vezet. Kisebb szám­ban tanulnak spanyolul — Szegeden összesen kilencen —, románul, szeft­hül. Egy szegedi fafeldolgozó üzem vezetője a svéd nyelvet sajátítja él. Az összes nyelvtanulók száma — természetesen csak a magántanárok­nál tanulókat tekintetbe véve —. meghaladja a 3500-at. Emellett az is­kolai oktatás — a középiskolákat, a tanfolyamokat és az egyetemet ide­sorolva — több mint 20.000 hölgyet es fiatalembert vezet be a nyelv rej­telmeibe. A magántanulókkal, ille­tőleg a tanár nélkül tanulókkal együtt tehát mintegy 30.000 embel tanitl Szegeden idegien nyelveket:! az összlakosságnak egynegyede. Hány nyeiven beszól Szeged? A népszámlálási íveken ki kel­lett tölteni a nyelvtudás rubrikáját is. A beírt adatok összeszámlálása azt eredményezte, hogy Szegeden 38.702 ember beszél idegen nyelvet. Ezek közül 20.806 több nyelvet tud — tizennégyen vaunak, akik négy­nél több nyelven beszélnek és írnak tökéletesen. Legtöbben németül be­szélnek. Sorrendben a francia, szerh, angol és román következik a német után. A városnak egyik Újszegeden letelepedett lakója az indus nyelvet beszéli a német, angol, francia és olasz mellett. A marokkói „fekete fiancirít", ezt az érdekes tájszólá­sokkal megtűzdelt „afrikai" nyelvet hárman beszélik Szegeden: évekkel és évtizedekkel ezelőtt jöttek haza a francia idegenlégióból. A finn nyel­vet tökéletesen egy szegedi faszob­vász Helsinkibe távozott fia beszéli: Kulai Sándornak hívják, tizenhat nyelvet tanult meg hibátlanul diák­évei alatt Szegeden. A nyelvtudók és nyelvtanulók száma — a diákok­kal együtt — elére a 60.000-et, ami a lakosság számának csaknem fele. Az elmult esztendőbon nemcsak a nyelvtudók és nyelvtanulók, ha­nem a uyelvtanírok száma is meg­növekedett a városban'. .Jelenleg 87 nyelvtanár működik Szegeden. A munkájuk egyre sokasodik, mert — mint az elmondottakból kitűnik — negyvenfokos nyelvtanulási láz ütötte fel « féjét a város fal*; kö­rött­Jöhet a$ idegenforgalom. f-1

Next

/
Thumbnails
Contents