Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-03 / 276. szám

Xerxes, Antigoné, Szent György és Akárki az egyetemi ^szinpadoiv* Drámatörténeti bemutató az auditórium maximumban (A öélmagy&rország munkatársától) Az /Egyetemi Színjátszó Társaságból* •Szegedi Egyetemi Ifjúság Magyar Szó Munkaközössége* néven újjászületett diákegyesület kedden délután drámatörténeti bemutatúelöadáet tartott az auditórium maximumban. A terem lép csozetes padsorait zsúfolásig 'megtöltötte a közönség. Jól esett nézni ezt a termet, amely beszédes bizonyítéka annak, hogy a város számottevően szé les társadalmi rétegének hiányoznak a szinház deszkáiról lekerült klasszikus -/épségek a tiszta irodalomnak nemes és örök értékei, amelyek 'íelyctt a mai hangos művészet könnyen 'kezelhető menyecskék és hozomány vadászó arszlánok működéséről tájékoztatja a közönséget, félvad zenebona közben. Nem akarjuk elvitatni az operettek létjogo sultságát. mert hiszen nem kétséges, hogy vannak szinházak, amelyeknek nem is szabad és nem is helyénvaló például Aischylos »Perzsák* cimü müvét, vagy a Jedermant előadni. Jobb, ba megmaradnak a könnyebb, tehát megfelelőbb operettek előadásánál. Hogy miért: talán felelni tud rá a Szépművészeti Kamara, amely éberen őrködik a magyar vidék szinbázkullurájának állandó és nemes fejlesztése fölött AZ AUDITÓRIUM MAXIMUM leitál megtelt kedden délután, pedig nem a. becskcrcki ifias-zony érdekesen bonyolódó históriája szerepelt napirenden. Megtelt a terem, bogy végighallgassa és végignézze az egyetemi ifjak drámai bemutatóját. Aisbylos /Perzsák* cimü müvéhöl egy jelenet. Sopbokles: /Anligone*-jának egy részlete, majd egy középkori mirakulum, amelyet a tragikus véget ért ílj. Horváth István, a színjátszók társaságának volt fiatal rendezője foi öltött magyarra, végül a »Jederman« néhány jelenete szerepelt a műsoron. A drámai bemutatót SIK SÁNDOR VEZETTE BE. Elmondotta, hogy az egyetemi ifjúság előadása alapjában véve, vagy inkább külsőségeiben nem színház. Az iroda lomnak, a mulhalalian értékeknek drámai inegelevenilése, színpadi kellé kek, színpadi ruhák, színpad nélkül Csak lélek van itt, lélek és képzelőerő. A képzelet perzsa királyi kastól iyá teszi az iskolai falitáblái és oltárrá a pódiumra tctl laboratóriumi ládái, amelyen áldo/alol mutat majd bc Atorsa. Sorra velte Sik professzor a műsoron szereplő müveket. Aisehvlos /Perzsák* cimü müvének előadandó jelenete Salamisba visz bennünket. \ hírmondó A SALA MISI CSATÁRÓL számol be s a jelenei a győzelmes perzsák sirása. Sik Sándor ezeknél a szavainál elsőlétült a terem és bevonultak a szereplők A sugó a pódium elé ült a földre, a pódiumon elhelyezkedtek mai. utcai öltözetben a diákszinészek: Gyulai Lenke, Tarjányi Sándor. Stacho Lajos és a görög tragédiák előadásának jellegzetes és elmaradhatatlan kara. A zene és tánc érzékeltetésére a kar ritmikus mozdulatokkal tisérte a mondatokat, amelyek nagy erővel tették elevenné Aischylos tragédiáját. A Salamisnál győző perzsák meglendítő sírását festi nicg Aischylos éhben a jelenetbon. Zsong, zug. zokog a pcriisa nép, mert győzött bár Sala misnél, de — mint a perzsa hírnök mondja -pr /tudjátok meg. hogy né fjünkből ennyi ember el nem veszett mig! ®s ez iszonyúiéi/ oka...* Nagv taps fogadta a jelenet kitűnő előadását, amely után Sik Sándor a következő műsorszámot ismertette: SOPHOKL12S »ANTIGONE«-.TÁNAK legdrámaibb részletét. Mig az előbbi jelenetben a görög tragédia hangját, hangulatát, itt az AntigonebaB a cselekményt akarják bemutatni az előadók. Nyikos Gyula, Zalányi Sámuel, Csency Magda, Ercsey Sarolta, Kovács Péter, Tarjányi és Német Ferenc szerepeltek az értékes előadásban. Nemcsak fejlett előadókészség jellemezte különösen a Kreon királyt megszemélyesítő Nyikos Gyula és Antigoné — Cseney Magda' játékát, hanem elmélyedés a műben, amelyből élő, hullámzó anyagot formált minden szereplő diákszinész. Mennyire élt Kreon mondata: »A merész is futni óbajt, ha közel áll hozzá a Halál istene*. Meg kell hát re gadni, ha kell falazni, el kell hallsnt tatni, aki ellene van az örült király esztelen hatalmának... S amikor T iresias, a jós mondata hangzott fel: Szerencséd tulmagasra ért király s Helios nem sok ideig futja be onnan útját, önbünöd sebez majd halálosan... milyen megcsillogtatása volt ez az örök irodalmi értékek mélyén rejtőző örök problémáknak. Magyarországon eddig soha elő nem adott KÖZÉPEGltl M1RAKULÜMOT vittek ezután pódiumra a diákszinészek. Angol vallásos dramatizált monda ez ugy, ahogy a falusi parasztok elképzelik Szent György alakját és harcát a sárkánnyal, a törökkel és az óriással. — A csöndes, nyugodt, derűs falusi képzelet afféle szent Vasgyu rónak képzeli Szent Györgyöt — mondotta Sik professzor a mü ismertetése során. A falun a ház előtti padon ülnek a szereplök és megelevenítik Szent György históriáját. Szent György kedvesen numoros alakjának a hatalmas termetű Tima Ferenc adott plasztikus formát mértéktartó pompás humorral. Épp igy a többi szereplő is pompásan érzékeltette a munka humoros alaphangját, amelyet kihangsúlyoztak azzal, hogy a Mikulásnak papirszakálla, a török lovaginak kard helyett esernyője volt. S amikor Szent György, /a gaz angiüis* legyőzte a sárkányt és az összes többi ellenségét, lábát tetemekre tette, mint Tarzan az ismeretes filmekbem... Nagy siker volt a jutalma az elő adóknak: Hegedűs Tibornak, Ilié s y Istvánnak, Kovács Péternek, Maíaehovszky Lászlónak, D i bt»sz Sándornak és Tóth Gábornak. Kitűnően érzékeltették a hnmoros keretben is megmutatkozó vallásos 1 egyszerű, falusi csöndes mélységeit. A mirakulnmot ifj. Horváth István fordította. Végezetül az /AKÁRKI* egyik jelenetét adták elő. A szimbolikus alakok mozgatása és beszéltetése túltett sok szinészi teljesitménven Cs a nagyszámú szereplő — élükön /Akárkit* megszemélyesítő Milánkovics Kálmánnal. Szász Károlylyal (Mammon), Gvulay Lenkével (Hit). Cseney Magdával (Jóléti. Kiss Ottó Miklóssal (Sátán) — mély irodalomszeretet és szinpadratermettséget árult el. ígéret és fogadalomtétel volt ez az cgvetemi előadédélután, amelyen tahultak és tanítottak azok, akik megjelentek és akik szerepeltek f maron) \ város es egaih üzicfbirlőfének felmondási pere a tízéves nerieii tofiviszonn es az egiieves leimonmtst tdí> H«rm (A Délmagyar ország munkatár sától) Ismeretes, hogy a város november elején hivatkozással a legutóbbi rendelkezésekre, fölmondott azoknak a zsidó bérlőknek, akik a város bérházaiban béreltek üzlethelyiséget. Azoknak 'az üzlethelyiségbérlőknek, akik tiz évnél régebben béreltek üzlethelyiséget, a szabályrendelet szerint egy évre, akik tíz évnél rövidebb idö óta bérlők hat hónapra, május elsejére szólt a felmondás Tlletve még november 14-e előtt egy évi felmondásról értesítette a város a tíz évnél régibb üzletbérlőket, míg a töbhi bérlők felmondása továbbra is félévre szólt. Ilyen felmondást kapott a Tiszaáruház, amelynek ismert rövidárúés kézimunkaüzlete van a Piispökbszár egyik üzlethelyiségében. A Tisza-áruház nem fogadta el a felmoudást, hivatkozva a szabályrendeletre és arra, hogy a cég több rjiht tíz éve, 1936. óla bérel helyiséget a Püspök-bazárban. Először mostani helyiségének szomszédságában volt üzlete, majd ezt a helyiséget 1932-ben elcserélte . és akkor ugyancsak a Püspök-bazárban! a szomszédos helyiségben folytatta bérletét: A város hatóságának az valt az álláspontja, hogy mivel nem ugyanarról m helyiségről van szó. bár mindkét üzlet egy épületben van, az árúház bérlete nem tekintendő tíz éven túli bérleménynek. Amikor a cég a hathónapos felmondást nem fogadta el, a város pert indított az árúház ellen a felmondás érvényességének megállapítása iránt. J A pert kedden tárgyalta a szeÍ

geili járásbíróságon dr. Paiier Lóránt járisbíró, a város képviseletében dr. Telbisz István tb. főügyész jelent meg, az áruházat dr. Kertész Béla képviselte. Rövid eljárás után a bíróság ítéletet hirdetett, amelyben helyt adott a felmondásnak, illetve a hat hónapra szóló felmondást érvényesnek mondotta ki május elsejére. A« ítélet indokolása a városi lakbérleti szabályrendeletre hivatkozik. Ha a bérelt helyiség bérlete a felmondás időpontjában legalább tíz éve fennáll ... — mondja a szabályrendelet, ebből a járásbíróság azt, az álláspontot foglalta el, hogy a tízéves kikötés nem a bérleti jogviszonyra, hanem a bérelt helyiségre vonatkozik és ezért érvényesnek mondotta ki a város félévre szóló felmondását. A járásbíróság ítélete ellen az alperes árúhás fellebbezést jelentett ba, a falmoiváásí per s tágvényseék elé kerül. DÉLMAGYARORSZA6 p Szerda, 1041. december 3. < 4 százalékkal kamatozó Erdélyi nyeremény kölcsönök a legkisebb összegben is k SZÍÖÖH KfRESKEMLPII a IPAR5ÜNK mi jegyezhetők bármikor P 1,000.000.— összegig terjedő nyereményekkel 1005. 2376 és 2852. száma telefonainkon szivesen adunk felvilágosítást. — A jegyzet kötvénypénztárunk azonnal kiszolgáltatja A város interveniált a makói hagymaszállitások elmaradása miatt (A Délmagyarország munkatér sálól) Emlékezetes még, hogy a nyál folyamán a város lakossága élénk figyelemmel kisérte azt a jelenséget, bogy az utcákat valósággal el öntötte a hagymaillat. Akkor so volt Szegeden a hagyma, annyit sok, hogy a városnak mulatságé problémája lett a „makói gyiimöl® iliata. Most a nyár elmultával ujai I hagymaproblémája lett Szegednek csaknem teljesen eltűnt a városta hagyma. Sem a piacokon, flStt. az üzletekben nem lehet kapni jné a legkisebb mennyiségben sem. * háztartások hosszú idő óta nem to« nak hagymához jutni. A hagyom hiány ügyében kérdést intéztünk a illetékesekhez, akik a következő fel világostást adták: t- A szegedi hugymahiány oka az, hogy Makó beszüntette a Sze gedre történö szállítást, rmdeletiler tiltotta el Makó város hatósága termelőket, hogy a hagymát Mok: város területéről kiszállítsák, !A hagyma szállítás tekintetében ar s helyzet, hogy a vasúti szállításhoz valamint atitón történő szállításho? engedély kell. Nem kell azonbat semmiféle engedély ahhoz, beigy r termelő a saját tengelyén, vagji a saját kocsiján kivigye Makóról ? hagymát és ott adja el, ahol akarja. Most Makó város hatósága azt a új és meglepő rendelkezést lépteti életbe, hogy megtiltja a termelői nek a hagyma kiszállítását, így az tán nem jutott Szegedre egyetie kiló hagyma sem- Szeged hidba He a METESz-töl hagymát, mert azt < választ kapja, hogy nincs ( METESz-nek hagymája. Szeged *á ros hatósága éppen ezért in tar ve niált most Makó város hatóságáuá eziráayban és kérj Szeged, hogj' lehetőség határain belül nyissa me újra a kapukat Makó a hagyn előtt, hogy a szállítások további is akadálytalanul történhessen® Az erre vonatkozó átiratot a napok ban adták postára, most várja város a választ 8 a válasszal egyik ajst, talál} fltatí'is esak lchotcK' válik maid a Hagyma útjának ma. haddá tétele Szeged falé