Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-01 / 250. szám

s DEL'MAGYAR ORSZÁG SZOMBAT, 1941. november 1. Ősszel és télen óvja az arcál Gréf kenőccsel b a t á « a biztos. .Készíti Suriányi József Szent Kökus gyógyszertára 8ZEGED, Kossutb Lajos-sugarut 31. sz. óva \Odjunk a? utánzatoktól!. kozvu, jószándékú megértés vágya nélkül, dültóen elítélve, mint ez a hatalmas "móriczi Tündérkeit: észrevétlenül és fclismerellenül, Szeged száinára legalább. A művész, az író az ételét tékozolja, megmeríti és végigszenvedi, hogy kimondjon valamit értünk, rólunk, nekünk, az opusz elkészült saját életének vívódásával, de Szeged kábán és tompán áll a tűző napban és tikkadt alihoz, hogy lelkendezve, nagyokat lélegezve utána nyúljon... Aba-Novák és Móricz Zsigmond. Látszólag, az első szóra milyen ellentét cs távolság! Mégis csak erre a nagyméretű freskóra gondolliatm.K, az egyikben bővérű, zuhogó realitás és mégis lele a szimbólumuk döbbenetes jeleivel, a másiknál a jelzett, /elrajzolt* dinamikus figurák, mégis az alakok átfogó jelképei, a színezés bravúros fénye rajta van a másik hatalmas freskóról is... Egy-egy egyedülálló, ferde részlet: jelzi az egészet. Ahogy Aba-Novák félrevert harangjai az. egész magyar gyás'zt kongatják, ahogy aranyló sárga fejkendői az összes szegedi asszony c h Irlröl való küzdő erejét hirdeti, úgy Móricz tab1- ja sem teljes, szereplő-galériája sem a szeged", étét egésze, de benne .van és általa él a /ázévelőtli szegcdi élcU ÉS AMI A LEGCSODÁLATOSABB kórles tő erejét, megelevenítő hatalma, meséjének forrása, magyarázatainak bátorsága és igaz•ágtevésének törhetetlen szenvedélye mellett, az elsősorban a szegedi táj nagyszerű ismereté, szenvedélyes szeretete, fölmérő készsége. Szinté magával viszi az embert Röszkctől Halasig, Széksóstótól öttömösig, a Tiszától a vadvizek nádasáig. Magyar író — Móra és Tömörkény rajzai és idilljei mellett — nem járt még ilyen biztonsággal, földrajzi, éghajlati, természeti ismerettel a szegedi határban, mint Móricz Zsigmond. Mintha elölte lett volna a szegcdi tanyavilág részletes térképe... holott csak inaga járla végig Rózsa Sándor száguldásait, azokat a csapásokat, amelyekre elhelyezte a szabad betyár óljait.Szinte külön rész ez a forrón áramló, izgalmasan elvarázsoló regényben, ahogy megrajzolja és iiegismerleti a szegedi tanyavilág tnérhetetlén tengerét, amelyen csak a lovas jár biztos" szemii ei a holdnélküli éjszakában. És a táj mellett az cin berek. Kétkedés nélkül érezzük, hogy minden alakja innen való, ilt járt, itt élt _ ki rejtett névvel, bamiskás álarcban, ki valóságosan keresztelve, 1cvéliari bizonyítékokkal — a szegedi halárban, a szegedi városban. Az már a várostörténész-tudósok dolga és incselkedő, ncin megvetendő feladat —, hogy megfejtsék az alakok és történések rejtvényeit, utána felállítsák a kulcsot a s/ázév előtti szegedi élethez... Milyen sok bizarr cs érdekes iilokról pattanna le a lakat, a pátosz cs a — dicsfény! Hiszen valamennyien tudjuk,, I agy ill éli a bciyárvilág korában a Müllcr, főkapitány, a Bujkö Gyuri szenátor úr, a jóvbilis fő( -kuiis úr, no meg a Veszel ka Péter, meg a királybiztos őnagysága. És itt éltek a pu szia i.ók, a perzokutorok, akiknek kezéből Rózsa Sáfidor elvitte a puskát hajuk-száluk érintése nélkül, akiket megtanított emberségre, a női becsület tiszteletére és akiket az elillant szegénvlev ci,vek gaztettei nyomán azzal büntetett meg Mi'iílcr főkapitány úr, hogy mentéikről szégvenc levágatott egv pitykegombot... Az már más és mellékes kérdés ebben a hatalmas. Tflni'érket tben, hogy vájjon nemesi hajdiia I a k ii 1 a t volt-e a nemes város tucatnyi pusztázó-raja. És bocsánatot kérünk, mellékes kérdés, rcsr.: lc.t filologizálás. szálkakeresés a csúcsig nyúló száléin. * :íjon a Szalmáiból-való Móricz Zsi'gmöml jéif, gondosan és SZABATOSAN BESZÉLI h A SZÖGEIM NYELVET. Nem, sok helyütt nem beszéli tiszlán, helyesen és dallamosan. De talán __ bocsánatot kérünk aggodalmas kritikus urak — nem az, a lcgfonloebben a grandi«V-"kort visszaidéző, szin teret hitelesen teremtő regényben, hogy Móricz Zsigmond gondatlanul nő most és Szöntöst ir... mert taláu nem a nvill és fedett e belük, az öz.és íratlan, majdnem csak zenei és ritmikai törvényének helyes alkalmazása dönti el, hogy vájjon mit jelent a magyar irodalomnak ez az új, hatalmas és virágzó. Tündérkert... Ami a legfontosabb, volt bátorsága megvilágítani a s z. a b a d s á g h a rc f el c meothet e 11 c n ü I közeledő, lassan mégis 1 e tűnni kénvszerí-tett jobbágyság korának füstös-kor in os feketesége t. voH bátorsága megrajzolni — végre —• a szabad szegénylegények arcélét és talaját. "Volt bátorsága igazságot tenni a föld- és becsüleluéiküli szegénység életéről. légre is áthelyezte a szabad legények világát A PONYVÁRÓL A SZABADSAGREGÉNYBE Rózsa Sándor ebben a kötetben nem gazlettbei, vérben fürdőző rablóbetyár, licit fosztogató útonálló. minden, amit tesz, a szegénységben gyökerezik, a gyöngékért való, szabadító és igazságot kereső. A ponyva rablóromanlikájából átkerüli a jobbágyság korszakába, de ugyanakkor nem is 'árvalányhajas regényes misztikunm Iobogó, ahogy például szegény jó Rákosi Viktor ilji'iságnak készült hatásos, de kissé hangos pátosza képzelte... Szegénylegény, betyár, szépítés nélkül, hibákkal és bűnökkel, de azzal az alappal, ahogy a szegénysors sodorta a jobbágysors magyar rabságában. Idézzük itt egy fiatal esztétikus találó vázlatát: /Három legendás alakja van a magyar népnek, három örök mondája. — királyban,: Mátyás, költőben: Tetőn, betyárban meg Rózsa Sándor. Volna még más is, földesúrban Rákóczi, a kuruc, ügyvédben: Kossuth, a nagy szabadító, de hát őket jobbára a történelem nyelte el, a megmaradó hármat viszont a népi képzelet zárta örökre magába. Ök hárman, Mátyás, Petőfi és Rózsa Sándor, együtt barangolnak a szegé, i! y c k vigaszságára és a g y á m o 11 a I aii ok vé d el mezesére...* Igen, erről van szó ebben a regényben, amely fölött a kor, a táj, a történelem tündérkertje virul. Ez az, ami egyedülvaló helyre állítja ezt az egyenetlen, nem egészen szabatosan komponált regényt, ezt a vérbeli szabad s á g i r a t o t, ezt a hatalmas szegedi regényt. És Móricz Zsigmond oeuvre-jének egyik legdiadalmasabb alkotása, a zabolátlan Báthorv Gábor koráról írt nagy magyar történelmi alkotás, az erdélyi T ü n d é rk c rt mellé. Nem tudván szabadulni hetek óla e bátor és harcos, gazdag és pompázó nagyméretű magyar és szegcdi regény roppant hatása alól, álljon ilt végezetül Sehöpflin Aladár helyet kijelölő egyetlen mondata, amelyben összefoglalta Móricz Zsigmond jelenségét cs jelentősegét nz Ady-nemzedékről szóló irodalomílélet számára, írván félelmetes és gyönyörű biztonsággal: /...Móricz Zsigmondot hatja ál legerősebben az igazmondás szelleme... írásainak s zépi.r o d a 1 m i érték ükö n i s t ü 1 ni e nö erkölcs történeti j elcnlösóge van: a magyar lelkiismeret szól belőlük törhetetlen igazsággal...* Talán érdemes volna Szeged számára is felfedezni ezt a szegedi regényt Vér György KAKUSZI miiasztalosnál kész bútorok állandóan Kossuth Laios-suqárut 5. sz. INGATLANFORGALOM Párisi Hagy druház Rt. SzegtíMCsekamcs ésKiss-utca sarok MINDENSZENTEKRE Kerek sirbura kereszttel nagy P J.38 Kerek sirbura keresztlel közép 1' 1.18 Kerek sirbura kereszttel kiesi —.98 Kerek sirbura kereszt nélkül nagy 1' 1.18 Kerek sirbura kereszt uélkül közép >—.98 Kerek sirbura kereszt nélkül kicsi —78 Temető gvertva 1 drb — .09, —08, —.07 —.06, —.05, —.04, -.03 Templom gyertya 5-ös 1 drb —.00 l'cmploin gyertya 4-es 1 drb —42 Templom gyertya 6-os 1 drb —2S Templom gyertya 8-as 1 drb —.22 F.avorita 21 órát égő mécses 1 drb —.53 Rádium 21 órát égő mécses I drb —30 Hellasz inée-sesbeíét 12 órás I drb —.22 Endre méces kicsi 1 drb .—.Ili Favorit kis mécses 1 drb —11 Mécses gomb. 1 doboz . —.20 Kereszt mécses 1 drb —.26 Hosszúkás sirbura kereszttel <—.98 Hosszúkás sirbura kereszttel —88 Szeged város területén 1911 október 20-tól november 1 ig a kővetkező ingatlanok cseréltek gazdát: Ördög Julianna szegedi lakos eladta ördög Béla és neje szegedi lakosoknak Zákány dülőb»li 2 hold 119 n. öl vegyes földjét, 10.27 K kat. tjövcdelemmqj, 5800 P-ért. Csikós Illés szegcdi lakos eladta Balog János szegedi lakosnak Barát diilöbeli 070 u. öl szántó lés rétjét, 2.76 K kat. tjövedelemmel, 670 P-ért. Nagv Ferenci, szegedi lakos eladta Bönde Ferenc és néje szegedi lakosoknak Szénáskert dülőbeli 1 hold szántóját, 27 K kat. (jövedelemmel* 1000 Frért. Malatinszki Szilveszter szegedi lakos eladta Malatinszki Károlync szegedi lakosnak Belső Csórva dülőbeli 2 hold K>0 n. 51 szántóját, 1-1.72 K kai. tjövedelemmel, 1800 p-ért. Farkas Antalné szegedi lakos eladta dr. Gáll'y Ferencné szegedi lakosnak Ilétve^ér-utca 53. sz. házát. 281 n. öl szüllöveJ. 1.58 K kat. tjö< védelemmel, 23.(100 P-ért. Malatinszki Szilveszter szegedi lakos eladta Bóka János szegcdi lakosnak Belső Csórva dü« lőlicli 2 hold 916 n. öl vegyesföldjét, 28.78 K kaL tjövedelemmel, 2000 P-ért. Kalmár Pálné szegedi lakos eladta Temesvári Ádám szegedi lakos na Íj Városi- dülőbeli 1300 k. öl szöllö és szántóját, 18.29 K kat. tjövedeíein* mcl, 1040 P-ért. özv. Csiikonyi Ferencné szegedi lakos eladta Hegedűs József" szegedi lakosnak ötlialoin dülőbeli 2 hold vegyes földjét, 16.27 K kat. tjövedelemmel, ,1520 P-ci t. Csókási Lajosnc szegedi lakos eladta Heg'-* tl-üs Pál és neje szegedi lakosoknak Külső Szatymaz dülőbeli i hold 252 n. öl rét és szántóját, HS.81 K kat. tjövedelemmel, 2000 P-ért. Melegh Mihály szegedi lakos eladta Bite Mi* liálv cs neje szegedi lakosoknak Belső járás dülőbeli 400 n. öl szántóját, 1.31 K kat. tjövedelemmel. 1200 P-ért. Kocsis Savanya Istvánná szegedi lakos eladta! özv. Palotás Istvánná szegedi lakosnak Belsíí járás dülőbeli 1067 n. öl szöllőjét, . 10.01 K kat. tjövedelemmel, 1200 P-crt. Nagyiván Józscfnc és társai szegedi lakosol? eladták Aradi József és neje szegedi lakosoknak* ölhaloin diilöbeli 2 hold 128 n. öl szántóját, á6.1« K kat. tjövedelemmel, 8186.10 P-crt. Vince Rezső és neje szegedi lakosok eladtáÖ Katona Simon és neje szegedi lakosóknak szenté miháiylelebi házukat. 250 n. öl kerttel, 1.56 J2 kat. tjövedelemmel, 3800' P-ért. Pa])di István és neje szpgedi lakosok eladtál* Hajdú János és neje szegcdi lakosoknak Nagys/éksós dülőbeli házukat, udvarral és 1 hold 928 ii. öl vegves földdel, 10,98 K kat. tjövedelemmel* 1181.20 P-ért. öz.v. Dobó Miklósué szegedi lakos eladta BITesö Mihály és neje szegedi lakosoknak Madarásztó dülőbeli 1'hold 1008 n. öl, szöllöjüket, 39.11 K kul. tjövedelemmel, 2608 P-ért. Bálint Ferencné! szegedi lakos -eladta Kalmát' I István és neje-szegedi lakosoknak Ábrahám dülőbeli 2 hold 325 n. öl szántóját. 11.11 K kat. tjövedelemmel, 5882.80 P-crt. Bálint Ferenc és neje szegedi lakosok eladták Tonibácz József és neje szegedi lakosoknak Ká. szonyi dülőbeli 1 hold 330 n. öl szántójukat, 10.5C K kat. t jövedelem mcl, 1018 P-ért. Ábrahám Rudolf szegedi lakos eladla Bálinf Ferencné szegcdi lakosnak Furus dülőbeli 2 hold 1117 n. öl." Vegyes földjét, házzal, 17.37 K kat. tjövedelemmel, 8000 P-ért. Ábrahám Rudolfné szegedi lakos elaiflla Tótü Lajos és neje és társai szegedi lakosoknak Fn* nis dülőbeli 3 hold 1.55 n. öl vegyes földjét, 51.31 K kat. t jövedelemmel, 7250 p-ért. Kiss Mihály szegedi lakos eladta Kószó András szegedi lakosnak A'elez diilöbeli 1366 ». Af rét és szántóját, 5.12 K kai.. tiövedeh-minel, 141 l'í ngöérU