Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-01 / 250. szám

HIR EK — (B. G.) »Nincs halál, csak élete, _ hang­zott fel a háisongárdi temető tanítása szegény, jó P eth ö Sándor sírja felett. Nincs halát, csak élet van, — mondjuk mi is a Halottak Napjával mesgyés napon köszöntve az örökké való magyar élet dicsőséges napjának évfordu­lóját. A becsi döntés napin Halottak Napja után virradt ránk, — soha ilyen ünnepet, soha ilyen dicsőséges tagadását azoknak a tanulsá­goknak, annak a hangulatnak, annak a leverő depressziónak, miket Halottak Napja árasztott magúból akkor is. Halottak Napja után indult el a tnagyaf, élet a boldogságos kiteljesedés felé, négy év vérhullatása és húsz év megpró­báltatásos szenvedései nyomán akkor, köszön­tött ránk először az idők teljessége. Elindul­tunk azon az úton, amelyik végre — végre! — a régi magyar, határok felé vezetett s boldog viszontlátására elszakadt, szenvedő véreink­nek. *A külső és belső megx'ijülds korát éljük, — párhuzamos útakon halad a beteljesülés felé ez a kétarcú redintegrdció. A belső megújulds « magyar léleknek, magyar' szellemnek, ma­gyar érzésnek, magyar öntudatnak újjászüle­tése, hógy egyszer újf.a meg tudjuk becsülni mindazt, ami érték és erő a magyarságban s necsak ünnepelni, de folytatni is tudjuk a múltat köznapi dolgainkban és ünnepi áhíta­tunkban egyaránt. Testvéri érzést kell érez­nünk a magyar mult irányában is,- éreznünk kell, hogy az ezeréves jobbágy és az ezeréves magyar nemes egy tőből fakadt velünk s ránk Vát ás idő és élet parancsa, hogy folytatni tud­juk nemzetépítő, nemzetfenntartó munkánkat. A mi munkánk Csak feladataiban és köteles­ségeiben lehet folytatás, tartalmában és szel­lemében alkalmazkodni kell a mai Európához. Nem lehetünk tovább Kelet népe Nyugaton, — századokig véreztünk, mert az idegeinkben ágaskodó szívós dac Kelet népévé tett bennün­ket akkaf. is, amikor életünk útja Nyugatra fordult s a nyugati népek családjának tagjá­vá tett. Nem fordíthatunk hátat a kornak, melyben élünk s a földrésznek, mely hazánk földjét körülöleli, Ve nem is simulhatunk bele úgy, hogy elveszítsük azt, ami különállóvá tesz s különállásunkkal fenntart. Ne le ­gyünk mások, ha tudunk magunk lenni, — tanította már a latin bölcseség s a mai törekvések új értelmet adnak a régi sza­vaknak. A huszadik század gyermekei vagyunk, s kör problémája a mi problémánk, a kor ter­ha ránk nehezedik, minden feladata bennünk is fellobban, de magyarok vagyunk s magyar• ságunkkai kell átformálni minden problémát, feladatot, kötelességet. 'A kor zenéjét magyar instrumentumokra kell hangszerelnünk, ha azt akarjuk, hogy az európai fül észrevegyen ben­nünket. Mi nemcsak numeriküs arányainkkal, de szellemi súlyunkkal akarjuk megvetni lá­bunkat ezen a forrongó földön s ha kráter fö­lött kell táncolnunk, legalább legyen Csiirdün­gölő es a tánc. A kor társadalmi problémáit megoldhatjuk a szellerh mai színvonalán s mai igényekét, elégítve ki a megoldással, de ez a szellem legyen magyar, végzetesen és végle­gesen magyar. A külső megújulás a régi hatá­rok felé duzzasztja szét a nemzet erőit. De eze­ket. az erőket a belső megújulás feltörő forrá­sai táplálják és serkentik újabb és újabb cso­dáta. Kinőttük már a trianoni szőrcsuhát, a régi ünneplő után vágyik a nemzet gőgösen izmosodó teste, dr csak a nemzeti élet belső erői feszíthetik szét a régi határok után vá­gyakozó károkat. S ha, egyszer el tudtunk in­dulni a rabság kazamatáiból a boldog szabad­ság napfénye felé, — ninCs megállás addig, mig célhoz nem érünk. Amíg tudunk magyarok lenni érzésben és akaratban, gondolatban és tettben, addig tudunk <jsok továbbhaladni a fel­támadás útján, de addig nem is fogunk meg­állni, mig magyarságunk örök motorjai von­izalnak. bennünket előte. Nem boldog véletlen. ae sorsszerű összefüggés van e két megújulás között, aminek örök szimbóluma a Halottak Napjának és a bécsi döntésnek közvetlen kö­zelsége, szinte naptári egybeesése. Nincs ha­lál, c s a k élet van, — hirdeti immár nemcsak a házsongárdi temető sírköve, hanem a magyar élet tanulsága is. „Az élet élni akar" — dalolta Ady Endre s mennyivel in­kább élni akar bennünk és általunk a magyar élet. Nemcsak urai, de szolgái is vagyunk én­nek az életnek, — a szerzetes alázatosságával kell lesnünk cs teljesítenünk szent parancsait. A magyar sors ránk bízta a jövendőt, irtóza­tos felelősség terhe súlyosodik ránk. Ma nem­csak magunkért, egész nemzetünkért felelősek vagyunk s ezt a felelősséget csak magyar hű­séggel s hűséggel a magyarsághoz lehet vál­lalnunk. „A halottak élén" járunk, de az élet parancsait kell vallununk és vállalnunk. S ha nem akarjuk megtagadni halottainkat, élnünk az élők számáfa kell. Szegedi utmutató A Somogyi-könyvtárban és az Egyetemi­könyvtárban vasár- és ünnepnap kivételé ve) könyvtárszolgálat. A Városi Muzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Takáts Ist­ván Klauzál-tér 3., Just Frigyes Petőfi Sán dor-su^árut 59.. Selmeczi Béla Somogyite­lep, IX. u. 489., Török Márton Csongrádi­-tiöárut 14. Szinháfc és mozik műsora: Belvárosi Mo­zi: szombat A vasöklü kormányos és Ré­mület az alvilágban, vasárnap: Végtelen ut. Korzó Mozi: Az ördög nem alszik, Széchenyi Mozi; szombat: A kolostor lilioma, vasár­nap: Kék madár. Városi Színház; szombat d. u.: Gyergyói bál, este: Vadvirág, vasár ­nap d. u: Gyergvói bál, este: Hid. — Baráti ünnepség Tonelli Sándor tisztele­tére. Pénteken délelőtt 11 órakor baráti ünnep­ség keretében emléktárgyat nyújtottak át dr. Tonelli Sándor nyugalmazott kereskedelmi és iparkamarai főtitkárnak, volt főtitkár bará­tai és tisztelői jelenlétében Pongfácz Albert üdvözölte Tonelli Sándort, majd átnyújtott ne­ki egy díszes kivitelű ezüst bigarettás dobozt. Tonelli Sándor meghatottan köszönte meg az ajándékot Az ünnepelt és az ünneplők sokáig egviltt maradtak a bensőséges aktus után. DEL'MAGYAR ORSZÁG SZOMBAT, 1941. november 1. Wórjj Szemüvegét 11 orvosi receptre is pontosan OPTIKA--ToTo Széchenyi-tér 5. SZEGE O Törvényszék mellett. Halottak napján Szomorú őszi estéken bús árnyak suhannaA át. emlékezetünkön szeretteink örökké élő szel" lemének leheletkönnyű megsejtéseként. Lelkünk szorongó érzései, szívünk meghatott tXlágyu lása napról-napra növekszik az élő világbál eltávozottak emlékére rendelt ünnep, a Halot­tak napja közeledtekor. rA bánatos, a lelkrkfa súlyosan nehezedő napok a, jó Istenhez szálló fohászokban és zsolozsmákban találnak nénit enyhülést. Zardndokútmk a temetőből az 6 ol­tárához vezet és a Halottak napja vigiliájdnak bensőséges imáiban taldl a halottaiért szomor­kodó és bánkódó ember, a viszontlátás remé­nyébe vetett hittel vigasztalást. Millió és millió gyertváCska égfelé szálló Csillogása hirdette és szimbolizálta a lelkek égretörá fohászait a temetők sírhant jaln, ám <t háború, vihara végigszántott a temetők csendes világán és kioltotta a csöpp kis lángoeskákat. Gyújtsak meg tehát az otthonol: drága kincsei, az elvesztett szülők, férjek és gyermekek félt­ve őrzött arcképei előtt az emlékezés szent fü­zét és boruljunk le engesztelő imánkkal az Ur Isten elé. Gyújtsuk meg a kis szeretet gyer­tyécskákat a holtak emlékére, az élő kis gyer­mekek jóvolfára, amelyeket mint minden él­ben. most árusftoni fognak Mindenszentek napján, a. rákövetkező vasárnapon és Halottak napján egész nap a belvárosi temetőben o Hő­sök sírjához vezető út mentén, a Szegedi Ka­tolikus Nővédő Egyesület tapjoi és pofronesz• szei. hogy a nagyon nehéz télben egy tál meleg étel jusson az egyesület Napközi Otthonában n szegény kis gyermekeknek. Emeljük szívein­ket az Ur Jézushoz, mert. ő mondotta': Enged­jétek hozzam a kisdedeket, mert övék a meny­nyéknek országa! n&ggarországon ÚJDONSÁG! Szabadalmazott „TERMA" hőfokozó 50%; tüzelőanyagot takarít meg, mert a „PATENT" betét nem engedi a meleget a kéményen át a szabadba. 'Ára: tűzálló eziistfényes színben 32. P, mely összeg már az első télen többszörösen megtérül. A „TERM A" mindeu kályhára alkalmazható és bármilyen tüzelőanyaggal fűthető. OiiArlja: rozu Vilmos („TERMA" súlya: 7 kg. Átmérete: 32 cm. magassága: 70 cm.)] Viszonteladókat és ügynököket keresünkI Kívánatra ingyen képes árjegyzéket küldünkl -, Kegyeletes zarándoklat a belvárosi temető, be. A Tömörkény Irodalmi Kör, hagyományos szokásához híven, az idén is megtartja november 2 án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, a belvá­rosi temetőbe® kegyeletes zarándoklatát, amely­nek során a körnek tagjai, a testvéregyesületek tagjaival együtt sirról sírra mennek, hogy imád­sággal és visszaemlékezéssel adózzanak a Tömör­kény Irodalmi Kör elhunyt tagjainak, a szegedi irodalmi, művészi és zenei élet nagyjainak. A Tö­mörkény Irodalmi Kör felkéri a testvéregyosijle­tek: a Pusztaszeri Árpádegyesül etet, az Országos Dankó Pista-Társaság és a Városj Tisztviselők Egyesülete összes tagjait, boigy november 3-án d e. 10 órakor a belvároai temetőben, Tömörkény István sírjánál gyülekezzenek. A síroknál dr. Kört­vélyessy Albin minorita atya fogja az imát elmon­dani. ClilZár L&iosné GombkStó Mária varrodáját megnyitotta Rieó utca 19. sz. I. em. I — Német miniszter a horvát kormányban. Zág­rábból jelentik: Ante Pavelics poglavoik bárom törvényt irt most alá. A törvények véglegesen rendezik a horvátországi németek helyzetét. Az egyik törvény a német nyelv, a pémet jelvények es zászlók használatáról, a második a horvátor­szági németek vezérének közjogi helyzetéről, a harmadik a német tisztviselők és alkalmazottak helyzetéről szól. A törvényeket a pogjavnik a né­met követség tagjainak, a horvátországi németek vezérének, valamint a horvát kormány tagjainak jelenlétében irta alá. A törvények teljes egyenjo­gúságot adnak a horvátországi németeknek, sza­bad nyelv-, jelvény- és zászlóhaszuálat mellett A törvény aláírása után a horvátországi németek vezére beszédet tartott amelyben többek között a következőket mondotta: Ezek a törvények példa­adók lehetnek a dunai terület többi államaiban is. A poglavnik közölte a törvények aláirása után, AHgayer Branimír, a horvátországi német népcsoport vezére tagja tett a horvát kormány­öajt- uújit tá>«wélj*il nmuszter, _ ÍBáMMig. fco^y *V Vilmos és A Ibartlif Mária házasságot kötöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents