Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-11 / 257. szám

Elítélték az autós gengsztereket Csak kirándulásra készüllek és „beleültek" társaik autójába, (A Délmag.vaíOrszág munkatársától) Beszámoltunk arról a kalandregénybe illő gangszterstalétázásrtl, amely a közelmúlt napokban játszódott le Budapesttől Szegeden át a román határig, öt kalandra vágyó fia elhatározta, hogy nagyobb kirándulásra megy. külföldre szökik és ott keres valami izgalmas kalandot. A terv megvalósításához először Budapesten a Lánrhid-utcában ellopták dr. Dárdai Gábor autóját, azzal azonnal elindultak Szeged felé annál is inkább, mert az egyik fin a kalandos szökés elölt meg akarta látogatni a szegedi tanyák között élö szüleit. Az autóval a fehértói csárdáig jutottak el. itt elfogyott a benzinjük, mire otthagyták az uton a kocsit, négyen begyalogoltak Szegedre és még azon az éjszakán ellopták Gsala Dezső szénke.reskedő amtóját n Zrinvi-utcából. Folytatták az utazást, de Kiszomhornál. közvetlenül a határ e]«tt feltartóztatták őket és szökésüket megakadályozták. A bravúros nyomozásról két nap előtt rész.Ieiesen beszámoltunk \ nyomozás eredményeképpen gyorsan megkerült mind a két antó és rendőrkézre került a gangszteitársaság mind az üt tagja. Dr. Szimon István rendőrfőtanáesos. a bünürvi osztály vezetője azonnal álkisértette az egész társaságot az ügyészségre. A három fiatalkorút a fiatalkornak hirája elé állították, mig a két vezetőt már hétfőn szegedi törvényszék ronts fe1". lösségrf. "A társaság két legidősebb tagja és vezetője. Mell á r János 20 éves rasöntősegéd és Szári Mihály ?1 éves autószerelő volt. a többiek 16—17 évesek Mellárt és Százil két rendbeli lnpás«al vádolta az ügyészség dr Dárdai és a ísala autójának ellopása miatt. Azt adták elő, hogv tulajdonképpen Szárit kiaKrtfl; A,- aki meg akarta iálogaiai szüleit a Hókusj-fcki leföldeken. A fiatal inasok mindenáron Erdélybe akartak menni, KÍSzombor határában próbálták a stafétaaulóval átlépni a határt, de feltartóztatták őket. Amikor megjelentek a határőrök, leugrállak a lopott autóról, menekülni próbáltak, de aztán megadták magukat, mert a halárörök rájuk kiáltottak, hogv ha még egy lépést tesznek, rájuk lőnek. Mellár és Szári egybehangzóan kijelentették, hogy ők tulajdonképpen nem is bűnösök, nem is veitek részt az autólopásban, csak éppen »beüllek« ők is társaik mellé, amikor már megvolt az autó.., A társaság egyik tagja sofőr, azt tervezte a dolgot és az szerezte a kocsit is. ök csak egy kiránduláson akartak részt venni, mert arról volt szó, hogy lemennek Száá szüleihez... Arra azonban nem adtak választ, hogy ha csak látogatásról és kirándulásról volt szó, miért volt szükség a sta tétára, miért kellett Szegeden azonnal még egy kocsit lopni és folytatni a gengszternfat. A bizonyítás lefolytatása Ctán a törvényszék Mellár Jánost bűnösnek mondotta ki kétrendbeli lopás miatt és 4 hónapi fogházra itélte, Százi Mihályt csak egy rendbeli lopásért ítélték el, meit csak a budapesti Dárdai-féle autólopásban »volt benne*, a Csála-féle autólopásnál már nem volt jelen, hanem hazasietett szüleihez, őt a törvényszék 2 hónapi fogházra itélte. A gengsztertörténet első felvonása ezzel lezáródott még mielőtt a budapesti rendőrség érte jöhetett volna a társaságnak. Egyelőre Szegeden pihenik ki az izgalm-is stafétaut fáradalmait, három fiatalkorú társuk fölőtt a fiatalkorúak bírósága mond majd ítéletei. •m Enyhileiie a tábla egy tíz évvel ezelőtti gyilkossági Ugy vádiottainak büntetését (A Délma'gyar ország munkatársától) Tíz év előtti gyilkossági ügy újabb fejezete zárult le hétfőn a szegedi ítélőtábla Cwrrj/ taaiáesa előtt. A tábla ítélkezett abban a bűnügyben, amelynek egyik vádlottja anyjának felbujtásara egy béres segítségével agyonvert a pusztamérgesi úton egy gazdálkodót, hogy megboszszulja apjával: öngyilkosságát. 1931. decerpber 11-e hajnalán megfagyva, holtan találták meg a naérgesi úton Puskás Lukáös idős gazdát. Megfagyott testén különböző sérüléseket találtak, különösen Combja és medencéje volt súlyosan megsérülve. Azonnal megindult a nyomozás, amelyet néhány nap rtmlva befejeztek azzal a feltételezéssel, hogy Puskás Lukács italos állapotban eleshetett az úton, az éjszakai sötétben kocsi, vagy autó mehetett rajta keresztül és a magával tehetetlen ember megfagyott a hideg téli éjszakábanMajdnem kilenc évvel később névtelen levél érkezett a rendőrségre, amely azt állította, hogy Püskás halálát nem szerencsétlenség okozta, hanem a gazdát ifj. Huszla István és Szabó Antal agyonverte. rA két embert letartóztatták és hosszas nyomozás után világosság derült a majd tíz év előtti bűncselekményre. A halálos bűncselekmény a föld körüli harcból indult el. Puskás Lukács városi földbérlő volt Nagyobb összeggel tartozott a városnak, zárgondnokot rendeltek kj a bérletre és a zárgondnoksággal id. Húszta Istvánt bízták meg. A gondnokság körül differenciák merültek fel a két ember között, végül is Puskás Lukács pött indított id. Ffnszta ellen. Amikor még folyamatban volt a pör, 1931. novemberében id. Huszta István öngyilkosságot követett el, mire rátaláltak, már nem lehetett rajta segíteni. Azt is megállapították, hogy Husztáék és különösen a gazda özvegye Puskást okolták az öngyilkosság miatt és emiatt Huszta özvegye többször telt olyan kijelentést, hogy meg kell bosszulni férje halálát. Olyanokat mondott; hogy haláláért halál jár. Puskás többször panaszkodott, hogy uem mer mutatkozni a környéken, mert ifj. Huszta István leselkedik rá. Az öngyilkosság után alig három héttel Huszta észrevette a földeken ellenfelük közeledését és ekkor elhatározta, hogy anyjának elhatározását végrehajtja. Felkereste a szomszédban dolgozó Szabó Antalt, akinek anyja 20, majd 13 pengőt ígért, ha segít « bosszú végrehajtásában. A húszéves fiú a béressel együtt vasvillával és akáchusánggal fegyverkezett fél. A! sötétedő országúton közrefogták Puskást és leütötték, Mindkettőn többször, ütöttek rá a husángokkal, annyira, hogy Puskás több sérülést szenvedett, különösen combján és medencéjén sérült meg annyira, hogy nem tudott sem talpra állni, még kevésbbé járni- Halálát azonban nem a sérülések Okozták, hanem az a tény, hogy a fiú és a béres otthagyták a sötélben az országúton, ahol aztán megfagyott Amikor ifj. Husztát ós Szabót őrizetbe vették, beismerték, hogy megtámadták Puskást, meg is verték, de kijelentették, hogy nem akarták megölni, fflsak id. Huszta öngyilkossága miatt bosszúból meg akaHák verni. özv. Huszta Istvánná ellen.már nem lehetett eljárást indítani a felbujtás miatt, mert időközben meghalt Mint kiderült, ugyanis, ő ösztönözte állandóan fiát a bosszúra és ő fogadta meg segítőtársnak Szabót is. Ilyen előzmények titán került majd Hz évvel később a szegedi törvényszék elé Puskás Lukács halálának ügye. A főtárgyaláson az ügyészség előre megfontolt szándékkal, elkövetett gyilkosság miatt emelt vádat. Az orvosszakértők megállapították, högy a halált nem az ütések okozták, azok csak állni és járni képtelenné tették Puskást, a halált az idézte elő, hogy a tehetetlen ember megfagyott a téli éjszakában. Az eljárás soráu az is bizonyítást nyert, hogy többen is hallották a késő éjszakai órákig Puskás segélykiáltásait, de senki «om mert segítségérc sietni. Végül ie a törvényszék haláltokozó súlyos testisértés miatt mondotta ki bűnösnek a tettestársakat és ifj. Huszta Istvánt 7 évi, Szabó Antalt t éoi fegyházra itélte. A tetttetársít azért fú&osabhpn. mart oénzáct aljas indokhál gállalkanoM a hűn* kfteíekíményr«. "Az Ítélet ellen úgy a vádlottak* mint az ügyész fellebbezést jelentett be. as ítélőtáblához. A hétfői fellebbviteli tárgyaláson dr. Vikor, István előadóbíró ismertette az ügy előzményeit. A törvényszék úgy látta., hogy sem gyilkossógról, sem szándékos emberölésről nem lehet szó, bár előre megfontoltan készültek a bosszúra, de amikor a cselekmény kivitelére került a sor, eláltattak ettől, letetlek a baltát és csak husángokkal indultak Puskás ellen. A tábla még több újabb tanút is kihallgatott, majd Horúnszky Miklós főiigyészhelyettes indokolta meg az ügyészség fellebbezését és kérte a gyilkosság, illetve a szándékos emberölés megállapítását. Dr. Márton József és dr. Turmayet Gusztáv védők azzal érveltek, hogy nem lehet szó ölési szándékról ée kérték aa ítélet enyhítését. A tábla hosszabb tanácskozás utón megváltoztatta a törvényszék ítéletét és ifj. Huszta István büntetését 5 évi börtönre, Szabó Antalét 5 évi fegyházra szállította le. Az ítélet megállapította, hogy ninCs igazolva a,e ölési szándék, a halál kétségtelenül a megfagyás miatt következett be, ezért csak halált okozó súlyos testisértés bűntettében lehetett bűnösöknek kimondani a vádlottakat. Azért szállította le a büntetést, mert ezt tartja bűnösségi fokukkal arányban állóknak, mindkettőnek több gyermeke van és a bűncselekmény elkövetése óta már majdnem tíz esztendő telt el. A z ítélet ellen Horánszky Miklós főügyészhelyettes semmisségi panaszt jelentett be a Kúriához, ugyancsak semmisségi panaszt jelentettek be enyhítés érdekében a vádlottak ós a védők is. így az ügy most végső fokon a Kuri» elé kerül FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ ligülási peren a szegedi íörreimszeK otösuinacsa eiöfl (A Délmagyarország munkatársától) A szegedd tőrvényszék ötöstanácsa hétfőn Nóvák Jenő tanácselnök elnökléséve) több államellenes és izgatási bűnügyet tárgyalt. Bába István 41 éves mindszenti kubikos e» zenész kétrendbeli, az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló vétseg miatt került az ötőstanács elé. Bába márciusban sorra járta a mindszenti kocsmákat és különböző izgató kijelentéseket tett. Nagyobb hallgatóság előtt baloldali meggyőződését hangoztatta, a Koncz-kocsmátoan a bolseviki pártról beszélt, majd átment a Bereczki-kocsmába, ahol folytatta szonoklatat, majd amikor megérkezett a vendéglőbe vitéz Szakáiházi Lajos ny. csendöralhadnagy, elebe állott és olyanokat mondott neki. hogy »bár sz alhadnagy 1920-ban 25-öt veretett rá, azért ő nem haragszik, de majd megadják a választ a kommunisták*. Azonnal megindult ellene az eljárás. A hétfői tárgyaláson a vádlott kijelentette, hogy bar baloldali ember, ilyen kijelentéseket nem tett. Olyan részeg volt, hogy semmire sem emlekezik. Az ötöstanács bűnösnek mondotta ki és 6 hónapi fogházra itélte. Sulyoshito körülménynek vette a törvényszék Bába magatartását Az ítélet mindjárt jogerőre emeikedett Mészáros István 31 éves bácskai földműves kormánvzósértéssel és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűncselekménnyel terhelten került az ötöstanács elé, Juliusbán különféle kijelentéseket tett egy kocsmában, ennek során megsértette a kormányzót, dicsérte a szerbeket és gyalázta a magyar nemzetet Mészáros azzal védekezett, hogy ittas volt a táncmulatságon, nem emlékezik, hogy miket mondott, ez/el szemben igazolta, hogy mindig jó magyar érzésű ember volt, akit emiatt a szerbek többször bezártak. A tövényszék bűnösnek moádotta ki és 150 pengő pénzbüntetésre ítélte. Enyhit/j körülménynek vette ittasságát és azt a ténvt. hogv magyarsága miatt a azarlirk többször iililözfék Az itéldf tiften flr. Gaíl <M6n ügyész semmisségi panasz* IÁLMTETT ÍM a Kunéhoz. ' i